Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-30 / 300. szám, csütörtök

10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 30. Töredékek a Képünkből. A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának egy évtizedes tevékenységéről Európában? Ki honnan nézi... Csángó népművészet a Lilla Galériában Hetény. Csángó népművészet címmel 2000. január huszadikáig látható kiállítás a Lilla Galériában, amelyen többek között Petrás Mária kerámiaművész munkáit is megtekinthetik az érdeklődők, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Giselle 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: A windsori víg nők 19 KIS SZÍNPAD: Az oroszlán télen 19 RUŽINOVI MŰVELŐDÉSI HÁZ: Cyrano 19.30 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hogyan ment a tojás vándorútra 14.30 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) 13.30 ítéletnap (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Dilisek vacsorája (am.) 15.30 Stigmák (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: Örökkön-örökké (am.) 15 Oltári nő (am.) 17.30, 20 YMCA: Stigmák (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Az elveszett para­dicsom visszatér (cseh) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Mátrix (am.) 18, 20.30 Tarzan (am.) 15.30 Ítéletnap (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) 17,19, 20.45 Kék villám (am.) 16.30 ,18.15 A bűvös kard (am.) 16.30 Tic­tac (svéd) 17, 21 Három szín: piros (lengy.-fr.) 20 KASSA DRUŽBA: ítéletnap (am.) 17.45, 20 TATRA: Meghitt fészkek (cseh) 15.45,18, 20.15 CAPITOL: Ítéletnap (am.) 15.45,18, 20.15 ÜSMEV: Krisztus utolsó megkísértése (am.) 16, 19 IMPULZ: Elizabeth (ang.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Kék villám (am.) 17, 19 LÉVA - JUNI­OR: Fergeteges forgatás (am.) 16.30, 19.30 GALÁNTA-VMK: Az átok (am.) 17.30,20 FELHÍVÁS A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Duna­szerdahelyi Területi Választmánya és a Pódium Színházi Társaság meghirdeti a • XXV. Duna Menti Tavasz fesztivált, a gyermekszínjátszó együttesek, kisszínpadok, bábját­szó együttesek és szólóbábosok se­regszemléjét. A seregszemlére jelentkezési lapok a Csemadok területi választmá­nyain szerezhetők be. Jelentkezési határidő: 2000. feb­ruár 15. A jelentkezési lapokat kérjük a kö­vetkező címre küldeni: OV Csema­dok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda A válogatások időpontja: 2000. április 3 - május 5. A fesztivál időpontja és helyszíne: 2000. május 31 - június 3., Dunaszerdahely Pontos információkkal a Csema­dok Dunaszerdahelyi Területi Vá­lasztmánya szolgál (tel.+fax: 0709/552 24 78, mobil: 0905/358 529) • Gyermek képzőművészeti verseny A Duna Menti Tavasz szervezőbi­zottsága a Duna Menti Tavasz fesztivál alkalmából gyermek kép­zőművészeti versenyt hirdet azzal a céllal, hogy a képzőművészeti adottságokkal rendelkező általá­nos iskolás gyermekeket vizuális gondolkodásra ösztönözze, hogy azok a játék örömével tapasztalják meg az adott képzőművészeti mű­fajok kifejezésbeli tartományait. A versenybe, alkotásaikkal az alap­iskolák diákjai jelentkezhetnek a következő kategóriákban: I. kategória 1-4. évfolyam II. kategória 5-9. évfolyam A beküldött munkák készülhetnek rajz- és festészeti technikákkal, te­matikailag kötetlenül. Beküldési határidő: 2000. április 20. Cím: OV Csemadok, Trhovisko 825/8, P.O.BOX 16., 929 01 Dunajská Streda (tel.: 0709/552 24 78) Az eredményhirdetésre a szakmai zsűrizést követően a Duna Menti Tavasz fesztiválon kerül sor. Abból az alkalomból, hogy tízéves a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága (SZMKT), Képünk címmel könyvet jelentettek meg, amelyben a társaság egy évtizedének munkáját mu­tatják be. TALLÓSI BÉLA Ahogy a Képünk összeállítója, Kubička Kucsera Klára művészet­történész elmondta, olyan kiad­vány ez, amelyet a társaság le tud tenni az asztalra, bizonyítván álta­la, vagyis a benne foglaltakkal, hogy abból, amit a megalakuláskor terveztek, mi mindent sikerült megvalósítaniuk. „Ezzel a könyv­vel képet adunk arról, hogy hol tar­tunk. Ebből bárki megismerheti a társaságnak mint közösségnek, il­letve minden tagjának külön-külön a tevékenységét" - mondta neves művészettörténészünk, aki a jubi­leum alkalmából Komáromban tar­tott ünnepi gyűlésen arról is beszá­molt a tagság előtt, hogy az elmúlt tíz évben nagyon sok mindent sze­rettek volna létrehozni. „A realitás azonban meggyőzött róla, hogy nem megy minden azonnal. Kitartó munka és kopogtatás szükséges, hogy lassan, fokozatosan valami Sajtdarabkák, szalámivégek Prince: The Vauit Az artista, akit valaha Prince-nek hívtak, szóval „Symbol" az utóbbi két évtized egyik legjelentősebb pop-innovátora. Excentrikus, kellő­en megszállott, tele van ötletekkel. Idén, az aktuális dátum miatt, újra felfedezték 16 évvel ezelőtti „1999" című dalát, az azonos című album­mal került be annak idején a köztu­datba, és ettől kezdve átlag három­évente ejtette ámulatba a világot egy-egy forradalmi albummal. Ügyesen mentette át a funky, soul és R&B tradíciókat a '90-es évek­ben, gyors számai dögösek és reme­kül hangszereltek, lassúi melodiku­sak és érzelemmel telítettek. Ez az album a Warner cégnél „felejtett" stúdióhulladékból állt össze, eddig kiadatlan dalok, félkészáru és kísér­letező töredékek, kislemezek B ol­dalairól lemaradt gyöngyszemek alkotják. A megboldogult Tardos Péter, zseniális szakszóval, úgy hív­ta az ilyesfajta lemezeket, hogy „sajtdarabkák és szalámivégek" gyűjteménye. Nos, kár lett volna a kamrában hagyni őket. Meglepő, mennyi dzsesszes elem, fúvósok, ütősök nyüzsögnek a lemezen, emellett persze funky is van bőven, hozzá világos dallamok, laza felsza­badultság, a zenészek egymásnak játszanak, ötleteket próbálgatnak. Azoknak ajánlom a lemezt, akik­nek, hozzám hasonlóan a When Doves Cry, a Let's a Go Crazy vagy az Alphabet Street a kedvenc Prince-felvételük. (juk) (Warner Music, 1999) megvalósuljon - hiszen egy olyan művészeti ág társadalmi tevékeny­ségéről van szó, amely szervezeti­leg 1990 előtt nem szerepelt a szlo­vákiai magyar kultúra listáján." A kiadvánnyal tehát amellett, hogy tájékoztatni akarnak a társaság te­vékenységéről, a művészek pályá­járól is képet adnak, lehetővé téve, hogy aki akarja, közvetlenül is fel­vehesse a kapcsolatot az alkotók­kal. Mert ahogy Sz. Haltenberger Kinga művészettörténész írja, a kapcsolatoké a jövő. írásában azt fogalmazza meg, hogy „... ha még oly optimistán hiszem is, hogy egy­szer megérkezünk Európába, nin­csenek illúzióim." Mert bizony az a helyzet, hogy: „A szlovákiai ma­gyar művész mindig outsider. A szlovákok közt magyar, a magya­rok közt ismeretlen felvidéki. Jó esetben közelít Európához, ami in­nen nézve sikerül is, de Európából nem látszik." Pedig a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasá­ga, ahogy a Képünkből is kiderül, valóban ott van két ország (Szlová­kia, Magyarország) művészeti szervezeteiben, sőt, az Európai Művészek Szervezetében szintén helyet kapott. Kopócs Tibor, az SZMKT elnöke a könyv előszavában feleleveníti, hogy annak idején a Pozsonyban tartott alakuló gyűlésen, ahol negy­ven képzőművész jött össze, „.. .mindnyájan lelkesen egyet akar­tunk. Létrehozni egy alkotó közös­séget, amelyben magunk döntünk alkotói sorsunkról. Fogadalmat tet­tünk, hogy mint szervezet együtt maradunk, és alkotásainkkal meg­próbáljuk »megváltani a világot«, legalábbis saját világunkat." Ennek lassan-lassan az anyagi feltételei is kialakultak. „Kollégák adták össze alkotásaikat, értékeiket. Képpel »fi­zettünk« terembért, adminisztrálá­sért, civil segítségéit." Kopócs Tibor szavaival élve „... álmodozni, álmo­kat szőni jó és kell". És az álmok né­ha valóra válnak... Az SZMKT-vel összefüggésben ezt bizonyítja a va­lóság, és ezt bizonyítják Kubička Kucsera Klára bevezető írásának kezdő sorai. „Ma már szinte hihetet­len visszaemlékezni arra a részegítő érzésre, hogy még megvalósítha­LAPISMERTETÖ A Tiszavirág irodalmi és kulturális folyóirat téli különszáma egyben egy új, regionális művelődéstörté­neti és kulturális lap bemutatkozó száma: a budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézetben 1992-ben megalakult Tiszavirág egykori ala­pító szerkesztői új folyóiratukban, a Gömörországban a felvidéki ma­gyarság peremvidékeit kívánják be­mutatni. A tervek szerint a jövő év­től a lapot - negyedévenként - a Gömör-Kishont Múzeumegyesület adja majd ki. „A Hely /.../ a Globalizáció határo­zott egyneműségével szemben a határozatlan különneműséget, az élet természetes sokféleségét, ma­gát az Életet jelenti" - írja Gömörország című esszéjében Tő­zsér Árpád, mintegy programot ad­va az induló folyóiratnak, s ugyan­ez a gondolat köszön vissza Kulcsár Tibor Gyökerek című költeményé­ben is: „...ereidben lüktet zúg Európa/ mégis/ kell hogy valahol/ megvethesd a lábad...". A további oldalakon Tőzsér Árpád, Szászi Zoltán, Balla D. Károly, Juhász Ka­talin és Jónás Tamás verseit, illetve Mihályi Éva Glória és Ferdinandy György prózáját olvashatjuk, vala­mint részleteket Balla D. Károly Ungvári jegyzetek, 1998 című írá­sából. A szerkesztők Dúdor István és Sza­bó Gyula műveit használták fel az első szám illusztrációs anyagaként. Kevéssé ismert tény, hogy Szabó tunk valamit azokból az álmokból és tervekből, melyeket az én nemze­dékem akkor (az SZMKT megalaku­lásának idején- a szerk. megj.) több mint harminc éve hordozott magá­ban, és melyekből addig csak számí­tásba alig vehető töredéket sikerült megvalósítani. Mi, akik valaha a gombaszögi, ekecsi vándorkiállítá­sokat kezdeményeztük még főisko­lás korunkban, és nem találtunk megértésre saját, »népművelésre« beállított köreinkben sem, mi vol­tunk az elsők, akik elkezdtük a to­borzást, a szervezést." S bár „van­nak, akik a mai napig nem érzik szükségét, hogy e szervezethez tar­tozzanak, egyesek nem tartják le­hetségesnek a nemzetiségi alapon való művészeti társulást", a tíz év Gyula képzőművészeti munkássá­ga mellett verseket is írt, költemé­nyei közül is olvashatunk néhányat. Dúdor István idén lett volna öt­venéves. A lap hasábjain a tizenkét évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt festőművész emléke előtt Bettes István, Kovács Magda, Hizsnyai Zoltán, Kövesdi Károly és Bárczi István tiszteleg. B. Kovács István „Latiatuc feleym zumtuchel mic vogymuc..." című jegyzetében a történelmi Gömör­Kishont vármegye földrajzi, népraj­zi, nyelvi és felekezeti sajátságait, tarkaságát, valamint rövid történe­tét foglalja össze. Szászi Zoltán Val­lomásában Gömör irodalmi hagyo­mányait veszi számba, a kezdetek­től egészen a legfiatalabb nemzedé­kig. A gömör-nógrádi határszélen fekvő Csorna kistelepülés rövid tör­ténetét foglalja össze Pócsa Péter Bánk bán földjén egykor és ma cí­mű írásában (a szerzőnek Csoma község történelme címmel 1995­ben monográfiája jelent meg). Gömör protestáns hagyományaival kapcsolatban Pusko Gábor a 17. századi, hitéért gályarabságra ítélt egykori bejei lelkész, Jablonczai Já­nos kéziratából ad közre részletet, B. Kovács István pedig a rimaszom­bati Tompa Mihály Református Gimnázium megalapításának kap­csán a város protestáns iskoláinak történetét foglalja össze. A Fúj a Nap alatt elnevezésű rovat­ban Gleszer Norbert Kalászfejek zsolozsmája című néprajzi monog­ráfiájának recenzióját olvashatjuk, alatt majdnem kilencven művész volt hosszabb-rövidebb ideig a tár­saság tagja. Jelenleg ötven törzstag­ja és számos szimpatizánsa van az SZMKT-nak, amely toleráns és nyi­tott kíván lenni azokkal szemben, il­letve azok iránt is, akik nem tagjai. Ennyi kivonatosan, töredékekben arról a képről, amelyet a Képünk „fest". Az SZMKT tevékenységéről, a tíz év kiállításairól, a lársasug ál­tal életre hívott szemináriumokról és szimpóziumokról, a kiadott ka­talógusokról, a Jakoby-alapítvány megalapításáról és megszüntetésé­ről, a Társaság évi nívódíjáról, az egyes tagok, képzőművészek, mű­vészettörténészek pályájáról ter­mészetesen a Képünk árnyaltabb képet mutat. a szerző a bácskai Becse mezővá­ros bemutatása mellett a hagyo­mányos paraszti gazdálkodás egyik legfontosabb része, az aratás helyi folyamatát dolgozta fel. Ugyancsak olvashatunk az öt gömöri hősmesét tartalmazó Sző­lő-Szült Kálmány című kötetről, a Méry Ratio és a Gömör-Kishont Múzeumegyesület közös kiadvá­nyairól, Kövesdi Károly verseskö­tetéről, Az utolsó szobáról, vala­mint Juhász Katalin Le Big Mac cí­mű kötetéről. Mács József az idén elhunyt Veres János költőre emlé­kezik, Juhász Dósa János pedig egy dicséretes kezdeményezésről számol be: hogyan fejleszti a ri­maszécsi alapiskola roma etniku­mú diákjainak képességeit, (as) A pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria, illetve képzőművészek a P. F. 2000 cimű kiállítással, művészien megfogalmazott, képi újévi jókívánságokkal köszöntik az intézmény látogatóit. A vizuális PF-ek - amelyek a hatvanas évektől napjainkig eltelt „új esztendőkre", illetve 2000-re szólnak - janu­ár 30-ig tekinthetők meg. Képünkön PF Peter Meluzintól. (TA SR-felvétel) Az új művelődéstörténeti és kulturális lap a magyarság peremvidékeit mutatja be Megjelent a Gömörország

Next

/
Thumbnails
Contents