Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-30 / 300. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 28. téma: a biOdIverziTás vIlágnApja g

] 30 Az év második felére két fegyveres konfliktus jutott: Kelet-Timor küzdött meg függetlenségéért, majd a csecseneknek kellett újfent szembenézniük az orosz támadással Az 1999-es év külpolitikai eseményeinek krónikája A nemzetközi közösség heves bírálatai ellenére Moszkva nem tett le arról, hogy megsemmisítse a csecsen fegyvereseket. (TA SR/AP) Folytatjuk 1999 legfontosabb nemzetközi eseményeinek rövid áttekintését. Az összeállítás első részét lapunk tegnapi számában közöltük. MTI-PANORÁMA Július 1. - Hivatalba lépett Németország 8. elnöke, a május 23-án megválasztott Johannes Rau. Július 1- december 31. - Fél évre Finnország vette át Németországtól az EU soros elnöki tisztét. Július 6-10. - Szentpéterváron tartották az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlését. Július 12-14. - Algírban az Afrikai Egységszervezet 35. csúcsértekezletén 43 ország állam- és kormányfője az Afrikában dúló 15 véres konfliktus megoldásáról tárgyalt. Július 14. - Az Európai Bizottság részlegesen és sok feltételhez kötve megszüntette a brit marhahúsra a BSE-kór miatt 1996-ban kivetett embargót. Július 27. - Az izraeli parlament illetékes bizottsága három évvel meghosszabbította a Gáza-övezet és Ciszjordánia megszállt területein bevezetett rendkívüli állapotot. Július 29-30. - Szarajevóban a 39 állam- és kormányfő és 17 nemzetközi szervezet felső szintű vezetőinek részvételével rendezett Balkánkonferencián elfogadták a Délkeleteurópai StabUitási Megállapodást. Augusztus 4. - Brüsszelben George Robertson brit védelmi minisztert választották Javier Solana NATOfőtítkár utódjává. Augusztus 7-27. - 1200 vahabita fegyveres lépte át a csecsen-dagesztáni határt, és hatalmába kerített négy dagesztáni falut Samil Bászájev volt csecsen kormányfő irányításával. Az orosz szövetségi erők 27-ére kiszorították a muzulmán fegyvereseket. Augusztus 9. - Abdullah Öcalan augusztus 3-i felhívása nyomán a Kurd Munkáspárt (PKK) bejelentette: szeptembertől beszünteti a közte és az Észak-Irakban működő Kurd Demokrata Párt (KDP) közötti fegyveres harcot, s befejezi délkelet-törökországi hadműveleteit. Augusztus 9. - Borisz Jelcin orosz államfő felmentette Szergej Sztyepasin kormányát. 16-án Vlagyimir Putyint, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat főnökét nevezte ki kormányfővé. Augusztus 11. - A 20. század utolsó teljes napfogyatkozása volt látható Európa és a Közel-Kelet több országában. Augusztus 25. - Az orosz maffia ügyében vizsgálódó svájci és orosz ügyészek több mint egymillió dolláros, Borisz Jelcin orosz elnöknek és lányainak szóló átutalások nyomára bukkantak. Augusztus 30. - Kelet-Timoron a lakosság népszavazáson foglalt állást a függetlenség, Indonéziától való elszakadás mellett, ami két hónapig tartó véres belharcokba torkollott az indonézbarát miliciákkal. Több mint 200 ezer ember menekült el lakóhelyéről. Szeptembert 3-5. - A kanadai Monctonban 46 ország állam- és kormányfője vett részt a nyolcadik frankofon csúcsértekezleten. Szeptember 4. - Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat, a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke aláírta az 1998. októberi Wye Plantation-i ideiglenes békeegyezmény végrehajtásáról létrejött megállapodást. Szeptember 5. - Az orosz légierő bombázni kezdte a függedenségre törő Csecsenföldet, és október l-jén orosz csapatok léptek a kaukázusi köztársaság területére, hogy „felszámolják az iszlám terroristákat", akiket felelősnek tartanak az augusztusban és szeptemberben Oroszországban végrehajtott, majd 300 halálos áldozatot követelő merényletekért, és a szomszédos Dagesztánban szervezett fegyveres lázadásokért. Szeptember 9-10. - Az afrikai állam- és kormányfők a líbiai Szirtben tartott értekezletükön szorgalmazták a térség egységesítésének gyorsítását, és elhatározták: 2001-ig létrehozzák az Afrikai Uniót. Szeptember 12-13. - Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezlete az új-zélandi Aucklandban zajlott. Szeptember 15. - Strasbourgban az Európai Parlament nagy többséggel bizalmat szavazott a Romano Prodi elnökségével létrejött új Európai Bizottságnak, amely 17-én tette ie a hivatali esküt. Szeptember 16-17. - Berlinben tanácskozott az Európai Demokrata Unió (EDU) és a Nemzetközi Demokrata Unió (IDU). Október 8. - Jaltában üléseztek a Független Államok Közösségének külügyminiszterei és kormányfői a létrehozandó szabadkereskedelmi övezetről és a terrorizmus elleni közös harcról. Október 11. - Az Interparlamentáris Unió 102., berlini ülésszakán felvették Ukrajnát a tagországok közé. Október 12. - Pakisztánban államcsínyt hajtott végre Pervez Musarraf tábornok, hadsereg-főparancsnok, miután Navaz Sarif miniszterelnök le akarta váltani hivatalából. 15-én Musarraf rendkívüli állapotot vezetett be az országban. Október 12-18. - A Majna parti Frankfurtban rendezték az 51. nemzetközi könyvvásárt, amelynek díszvendége Magyarország volt. Október 13. - Az Európai Bizottság országértékelése szerint Magyarország és Lengyelország közel jár az EU-csatlakozás gazdasági feltételeinek teljesítéséhez, s e tekintetben Szlovénia és Észtország, majd Csehország következik utánuk. A jelentés javasolta, hogy az EU 2000-ben nyissa meg a csatlakozási tárgyalásokat újabb hat országgal: Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Máltával, Romániával és Szlovákiával. Október 14. - Az ENSZ Közgyűlése új ideiglenes tagokat választott a Biztonsági Tanácsba. 2000. január l-jétől Banglades, Jamaica, Mali, Tunézia és Ukrajna lesz két évre a BT új tagja, Szlovákia Ukrajnával szemben alulmarad a szavazáson. Október 15-16. - A finnországi Tamperében az EU állam- és kormányfői a szervezett bűnözés elleni közös küzdelemmel, a bel- és az igazságügyi jogszabályok összehangolásával foglalkoztak. Közös európai menekültügyi politika kialakításában állapodtak meg, továbbá hogy ügyészekből-rendőrtisztekből létrehozzák az Eurojust nevű testületet a nemzeti hatóságok közötti koordináció fokozására. Október 20. - Budapesten miniszterelnöki találkozót tartottak a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) országai. Október 26. - Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán államfői az integrációs folyamatok erősítéséről, az egységes gazdasági tér kiépítéséhez szükséges jogharmonizáció folytatásában állapodtak meg Moszkvában. Október 27.'- Az örmény parlament üléstermében terroristák agyonlőtték Vazgen Szárkiszján miniszterelnököt, Karen Demircsján parlamenti elnököt és más politikusokat. Október 30. - Az utolsó indonéz katona is elhagyta Kelet-Timort, s ezzel véget ért a volt portugál gyarmat közel negyedszázados indonéz megszállása. Október 31. - A Vatikán és a Lutheránus Világszövetség a reformáció napján Augsburgban aláírta a megigazulásról szóló közös nyilatkozatot, amely elsimítja a lutheránusok és katolikusok egyik központi hitvitáját. November 5-6. - A Közép-európai Kezdeményezés nevű országcsoport megalakulásának tizedik évfordulóján a prágai csúcsértekezlet elfogadta a következő két évre szóló akcióprogramot. November 8-10. - Párizsban a Szocialista Internacionálé 21. kongresszusán 170 ország szocialista és szociáldemokrata pártja kiadta a felgyorsult globalizáció kihívásaira válaszoló „Párizsi Nyilatkozatot". 9én Pierre Mauroy utódául Antonio Gutierres portugál miniszterelnököt választották a Szocintern új elnökévé. November 11-12. - Budapesten megtartották a Magyar Állandó Értekezlet második konferenciáját. Zárónyilatkozata indítványozza a kisebbségben élő magyarok anyaországi különleges jogáliásának törvényi szabályozását. November 12. - Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közgyűlése Párizsban Macuura Koicsiro japán diplomatát választotta meg hat évre főigazgatóvá. November 12-15. - A dél-afrikai Durbanban a brit Nemzetközösség csúcsértekezletén kizárták a tagállamok közül Pakisztánt. November 13. - Rómában ismét a szenegáli Jacques Dioufot választották az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatójává. November 14. - Életbe léptek az ENSZ Afganisztán elleni légiközlekedési és pénzügyi büntetőintézkedései, amelyeket október 15én azért rendeltek el, mert a tálibok nem hajlandók kiadni a terrorizmussal vádolt Oszama bin Laden szaúdi milliárdost. November 17. - A francia Claude Jordát választotta elnökévé a volt jugoszláviai háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék November 18-19. - Az EBESZ isztambuli csúcstalálkozóján az 54 tagország képviselői aláírták az Európai Biztonsági Chartát és az európai hagyományos fegyverek csökkentéséről szóló szerződés (CFE) módosításáról szóló megállapodást. November 19. - A Nyugat-európai Unió tanácsa Brüsszelben kinevezte Javier Solanát a szervezet főtitkárává. Solana ezzel egy kézben fogja össze az Európai Unió és a Nyugateurópai Unió első számú végrehajtó tisztségét, ő lett az önálló külpolitikai és védelmi szerepét kereső Nyugat-Európa politikai szóvivője. November 20. - Irak nem fogadta el, hogy az ENSZ hat hónap helyett csak 15 nappal hosszabbítsa meg az „olajat élelemért" elnevezésű programját. 23-án Irak felfüggesztette olajexportját, ami a kőolajárak ugrásszerű emelkedését vonta maga után a világpiacon. November 28. - A Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) manilai csúcstalálkozóján a tíz tagállam állam- és kormányfői a térség gazdasági és biztonsági helyzetéről tárgyaltak. November 28. - Az ETA baszk terrorszervezet bejelentette, hogy felmondja az általa több mint egy éve meghirdetett fegyverszünetet. November 29. - Az Öböl Menti Országok Együttműködési Tanácsának rijádi csúcstalálkozója elfogadta a vámunió tervét, amelynek bevezetését 2005-re halasztották. November 30-december 3. - 135 tagállam képviselőinek részvételével a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Seattle-ben tartotta 3. miniszteri értekezletét, melyet szakszervezeti és környezetvédelmi aktivisták tízezreinek tiltakozó akciói hátráltattak. A tanácskozás kudarccal zárult, miután nem tudtak megállapodni a világkereskedelem további liberalizációját célzó újabb tárgyalási fordulóban. December 1. - Az ENSZ Közgyűlése határozatban szólította fel Izraelt: újítsa fel a béketárgyalásokat Szíriával és Libanonnal, és teljes egészében vonuljon ki a Golán-fennsíkról, amelyet az 1967-es közel-keleti háborúban hasított le Szíriától. December 2. - Londonban a brit és az ír kormány képviselői egyezményt írtak alá, melynek értelmében Dublin lemond az ír Köztársaság alkotmányos területi követeléséről az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írországot Uletően, London pedig bevonja Írországot az északír tartomány ügyeinek kezelésébe. A David Trimble vezetésével november 29-én Belfastban megalakult északír kabinet átvette a hivatalt a brit északír minisztériumtól. December 8. - Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő a Kremlben aláirta az új orosz-fehérorosz uniós szerződést, illetve a szövetség kiépítését célzó akcióprogramot. December 8. - Strasbourgban az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács szokatlan módon közös nyilatkozatban szólította fel Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben az emberijogokat Csecsenföldön. December 8. - Orbán Viktor magyar miniszterelnök bejelentette kormánya átalakítását. A gazdasági és a kultusztárca élén hajtott végre változást. Chikán Attilát Matolcsy György, Hámori Józsefet Rockenbauer Zoltán váltotta fel. December 9. - Terrorizmusellenes nemzetközi konvenciót fogadott el az ENSZ Közgyűlése. A dokumentum a terrorizmus gyökereit, az ilyen cselekmények finanszírozását támadja. December 10. - A svéd fővárosban ünnepélyesen átadták az egyes tudományterületek Nobel-díjait. Az idei kitüntetettek: Günter Grass német író (irodalmi), Günter Blobel német származású amerikai biológus (orvosi), a holland Gerardus Hooft és Martinus J.G. Veltman (fizikai), Ahmed Zewail egyiptomi származású amerikai kémikus (kémiai), a kanadai Róbert Mundell (közgazdasági). Oslóban a Nobelbékedíjat az Orvosok határok nélkül nevű, francia eredetű nemzetközi segélyszervezet vette át. 1999. december 10. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hat hónappal meghosszabbította az Iraknak adott olajeladási engedélyt. 1999. december 10-11. - Helsinkiben az Európai Unió állam- és kormányfői évzáró értekezletükön úgy döntöttek, hogy 2003-ra önálló működésre képes békefenntartó erőt hoznak létre olyan küldetésekre, ahol a NATO „nem kötelezte el magát". A záródokumentum szerint az EU minden erőfeszítést megtesz azért, hogy 2002 végén készen álljon új tagok felvételére, egyben hat újabb ország - köztük Szlovákia előtt nyitotta meg az utat a csatlakozáshoz vezető tárgyalásokhoz, s tagjelöltnek ismerte el Törökországot is. Az EU 500 millió eurós segélyt ígért Koszovó újjáépítéséhez. Az idén jelentős haladás történt a közel-keleti rendezés ügyében. Ennek ellenére az izraeli kormány helyzete nem könnyebb, hanem nehezebb lett: a zsidó telepesek haragjával is szembe kell néznie. (TA SR/AP) Kelet-timori gerilla. A szigetrész sok áldozat, nagy pusztítás árán nyerte el függetlenségét. (TA SR/EPA)