Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-29 / 299. szám, szerda

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 29. Új macedón kormány Szkopje. A macedón parla­ment hétfőn elfogadta az új jobbközép kabinetet. Ljubcso Georgievszki miniszterelnök elmondta, kormánya elsődle­ges célja az euroatlanti integ­rációs törekvések erősítése, valamint az Egyesült Álla­mokkal, a NATO-val és az Eu­rópai Unióval való viszony szorosabbra vonása. (MTI) Per náci orvos ellen Bécs. A 84 éves osztrák Hein­rich Gross egykori náci or­vost a szakértők alkalmasnak minősítették a perre, így elő­re láthatólag márciusban megkezdődik a bírósági eljá­rás a nyugalmazott pszichiá­ter ellen. Gross ellen az a vád, hogy 1944-ben a bécsi gyermek-idegklinikán részt vett legkevesebb kilenc „eu­tanázia"-gyilkosság végrehaj­tásában. (MTI) Botrány Vranitzky körül Bécs. Franz Vranitzky volt kancellár körül kezd botrány kibontakozni a németországi Westdeutsche Landesbank (WestLB) által politikusok­nak biztosított ingyenes re­pülőutakat illetően. Kancel­lársága idején a WestLB je­lentős részesedést vásárolt a Bank Austriában. A WestLB 7,88 százalékos tulajdon­résszel 1996 óta a Bank Austria második legjelentő­sebb részvényese, és ráadá­sul bizonyos részvényekre még elővásárlási joggal is rendelkezik. (MTI) A kancellári székből távozva egyenesen a WestLB-hez szer­ződött jól fizetett tanácsadó­nak (Archivum) Vagy a foci, vagy a lányok Brüsszel. A labdarúgó Eb mi­att Hollandiában elhalasztot­ták az engedélyezett nyilvá­nosházak működésének meg­kezdését. Hollandiában hiva­talosan 87 éve tilos ilyen intéz­ményt működtetni, a gyakor­latban azonban eltűrik. Az en­gedélyezés júniusban lépett volna életbe, mivel azonban ebben az időben a foci Eb lebo­nyolításával lesznek elfoglal­va, a kormányzat úgy döntött, hogy a törvényt csak október­től vezeti be. (MTI) Mindhalálig államfő Asgabat. Saparmurat Nyazov Türkmenisztán életfogytigla­ni államfője lett. A közép­ázsiai köztársaság parlament­je egy törvénnyelt meghatá­rozatlan időre teljes elnöki hatalommal ruházta fel. Az 59 éves volt kommunista Nyazov egy idő óta Türk­menbasinak (a nemzet feje) nevezteti magát, nemcsak el­nök, hanem a kormány feje és a hadsereg főparancsnoka is, a legtöbb intézmény is az ő nevét viseli. (MTI) Nem hallják a kor hívó szavát. Orosz katonák Groznijnál A moszkvai belügyi elitalakulatokat az óroszbarát csecsen milíciák vezetik a városba Tanulva a múltból Moszkva. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter be­jelentette, az orosz erők je­lentős áttöréseket értek el a csecsen főváros, Groznij el­leni támadás jelenlegi szaka­szában. MTI-HÍREK Szergejev elmondta: az orosz erők­nek sikerült a csecsen harcosok el­lenállása dacára is több irányból egyre jobban megközelíteniük a vá­rosközpontot, arról azonban nem adott tájékoztatást, mely városré­szek vannak már orosz ellenőrzés alatt. Ezzel szemben a dpa hírügy­nökség azt közölte, az orosz erők­nek sikerült Sztaropromiszlovszkij északnyugati városrészt és Sztaraja Szunsa északi elővárost elfoglalni­uk. Az orosz támadás menetét Szer­gejev tervszerűnek minősítette. Mint mondta, az orosz erők elsőd­leges célja Groznij elfoglalása mini­mális veszteséggel, amely mind az orosz erőkre, mind pedig a csecsen főváros polgári lakosságára érten­dő. Az orosz alakulatok négy napja tartó intenzív támadásának ered­ményei ellenére kétséges, hogy még az év vége előtt sikerül teljesen ellenőrzés alá vonniuk a várost, mint azt Biszlan Gantamirov, az oroszbarát csecsen milícia parancs­noka állította. Az orosz csapatok teljesen körülvették a várost, és többször is megakadályozták a lá­zadók kitörési kísérleteit a város dé­li részéről a közeli hegyekbe. Az orosz erők, tanulva az előző cse­Az oroszok szerint mind­két oldalon minimá­lisak a veszteségek. csen háború hibáiból, igen elővi­gyázatosan hajtják végre a táma­dást. A moszkvai belügyminisztéri­um elitalakulatait az oroszbarát csecsen milíciák vezetik a városba. Amennyiben csecsen lázadók ellen­állásába ütköznek, azonnal a tüzérséget és a harci gépeket hívják segítségül. Az utcai összecsapások­ban az orosz erőknek igen csekély esélyük lenne a csecsen harcosok­kal szemben. Orosz becslés szerint jelenleg még 1500- 2000 csecsen harcos tartózkodik a 80 százalék­ban megsemmisített városban. Az előrenyomulás ellenére arra is ügyelniük kell az orosz erőknek, hogy ne ismételődjön meg az 1994 szilveszteri fiaskó. Pavel Felgen­hauer független orosz védelmi szakértő szerint „ez még csak a kez­det. Az orosz csapatok a város köz­pontjában ugyanis már nem vethe­tik be serrt a tüzérséget, sem pedig a légierőt, hiszen azzal saját csapata­ik épségét veszélyeztethetik." Az utcai harcokban pedig egyértelmű­en a csecsen lázadóknak van na­gyobb esélyük. Közben az orosz lé­gierőnek sikerült csapást mérnie a csecsen fegyveres osztagok hegyvi­déki központi parancsnokságára. Az orosz gépek 27 bevetésben bom­bázták azt a dél-csecsenföldi vidé­ket, ahová a felderítés információi szerint Aszlan Maszhadov csecsen elnök, Samil Bászájev, Vaha Ar­szanov és más osztagparancsnokok visszavonultak, mielőtt a főváros, Groznij körül bezárult a blokád. Az indiai repülőgép elrablói 35 szakadár elengedését s 200 millió dollárt követelnek Harmadszor tárgyaltak a géprablókkal MTI-HIR Újdelhi. Az indiai utasszállító re­pülőgépet eltérítő fegyveresek 35 Indiában bebörtönzött muzulmán szélsőséges szabadon bocsátását és 200 millió dollárt követelnek ­közölte Dzsaszvant Szingh indiai külügyminiszter. A fegyveresek a 154 túszuk elengedése fejében há­rom követelést támasztották. A harmadik követelés mibenlétét a miniszter nem közölte. A Kanda­hárba érkezett indiai tárgyalókül­döttség előtte harmadízben kez­dett egyeztetést az utasszállítót el­térítő géprablókkal. Az előző két egyeztetési kísérlet nem járt ered­ménnyel: a hat fegyveres továbbra is ragaszkodik Indiában bebörtön­zött kasmíri szakadárok szabadon bocsátásához. A légikalózok közül állítólag négyen pakisztániak, egy nepáli és egy afgán. A 154 utas a negyedik éjszakát töltötte az elra­bolt, jelenleg Dél-Afganisztánban veszteglő repülőgépen. Egészség­ügyi ellátásukról egy utas, egy in­diai orvos gondoskodik; az afga­nisztáni hatóságok rendszeresen juttatnak fel ivóvizet, élelmiszert és gyógyszereket a repülőgépre. Az Afganisztánban kormányzó tálibok bírálták a szerintük felelőt­lenül eljáró Indiát, valamint az ENSZ-t. Mint mondták az előbbi túl későn reagált a túszdrámára, a világszervezet pedig csupán embe­riességi segélyt volt képes felaján­lani. Az indiai Zet-tv arról számolt be, hogy a terroristák beleegyeztek a túszok szabadon bocsátásába, a hírt azonban újdelhi hivatalos for­rások nem erősítették meg. Az elő­zőleg megszabott határidő lejárt, de a rablók nem röpítették égbe a gépet, mint azt korábban „meg­ígérték". A magyar rendőrséghez fordult a MÚOSZ Robbantás az Élet és Irodalom udvarán MTI-HIR Budapest. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöksége megdöbbe­néssel értesült arról, hogy annak az épületnek az udvarán, ahol az Élet és Irodalom szerkesztősége dolgozik, hétfőn kézigránát rob­bant. Wisinger István elnök el­mondta: tekintettel arra, hogy az utóbbi időben az újságírók mun­ka- és életkörülményei rendkívül megnehezültek, és az elmúlt esz­tendőben több, a korábbiakban elő nem fordult atrocitások érték a sajtó munkatársait, kapcsolatba lépett a belügyi vezetőkkel. Kérte, a hétfői eset kivizsgálásáról írásos jelentésben tájékoztassák a MÚOSZ-t. Ismertetése szerint Ga­ramvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője felhatalmazta annak közlésére: a belügyi szervek az év folyamán történt összes ilyen jellegű esetet igyekeznek összegyűjteni, kivizs­gálni, és az eredményekről tájé­koztatják a MÚOSZ-t. Wisinger utalt arra, hogy a közelmúltban Farkasházy Tivadar autóját fel­gyújtották, a Mai Nap egyik mun­katársát atrocitások érték, a Kapu egyik újágíróját pedig egy délszláv téma felderítése miatt megverték. „Elsősorban a nyomtatott sajtó helytállásának köszönhetően még egyetlen évben sem került a hata­lomváltó mindkét kormányzattal konfliktusba, rendőrségi és jogi procedúra következményeit visel­ve ennyi újságíró a rendszerváltás óta. Ezért tehát a magyar társada­lom demokráciáért aggódó min­den csoportosulásának elemi ér­deke, hogy ezt a romló folyamatot mielőbb megállítsuk" - fogalma­zott a MÚOSZ elnöke. (TA SR/EPA) Seattle-ben szilveszterkor terrorcselekményektől félnek Elmarad a népünnepély MTI-HIR Washington. Paul Schell, az Egye­sült Államok északnyugati partján fekvő Seattle polgármestere terro­rista akció veszélyére hivatkozva lefújta a szilveszter éjszakára ter­vezett nagyszabású köztéri népün­nepélyt. A város közelében találha­tó amerikai-kanadai határszaka­szon próbált bejutni az Egyesült Ál­lamokba két héttel ezelőtt egy al­gériai férfi, kocsijában robbanó­szerrel és időzítő szerkezettel. Tár­sának - akivel előzőleg együtt tar­tózkodott egy vancouveri motel­ben - feltételezhetően sikerült is elkerülnie az ellenőrzést. Seattle más vonatkozásban is a figyelem középpontjába került a közelmúlt­ban. November végén és december elején a városban tartották a Keres­kedelmi Világszervezete (WTO) miniszteri értekezletét, és a tanács­kozást heves utcai tüntetések, ösz­szetűzések kísérték. Á rendőrség­nek könnygázt is be kellett vetnie. A rendbontások nyomán már ak­kor hallatszottak olyan hangok, hogya Seattle-ben esetleg szilvesz­terkor is nehéz lesz biztosítani a közrendet. Ez azonban még nem tántorította el a városvezetést a népünnepély engedélyezésétől, amelynek keretében egyebek közt papírmasé figurák utcai elégetése is „napirenden" szerepelt volna. Az amerikai-kanadai nyugati határ­szakasz nyugtalanító eseményei azonban óvatosságból végül mégis a nyilvános rendezvény törlésére ösztönözték a helyi hatóságot. A keresztények békefenntartó erőket hívnak Malukuba Indonéziában ismét zavargások törtek ki MTI-HIR Jakarta. Az indonéziai keresztény közösség tegnap nemzetközi béke­fenntartó erők telepítését szorgal­mazta a zavargások sújtotta Ma­luku tartományba. Az ország keleti felén fekvő szigetcsoporton az év eleje óta nyolcszázán vesztették életüket vallási jellegű összecsapá­sokban. „A keresztényeket érő so­rozatos támadások egyenes követ­kezményei annak, ahogyan az in­donéz hadsereg és rendőrség keze­li a malukui konfliktust" - véleke­dett az Egyházak Indonéziai Kö­zössége (PGI). Hozzátette: ameny­nyiben nem lehet a felelősséget megállapítani, jobb ha a hadsereg és a rendőrség kivonja egységeit Maluku tartományból és helyüket nemzetközi békefenntartó erők foglalják el. Ez az első nemzetközi beavatkozást sürgető felhívás az­óta, hogy a többségében kereszté­nyek lakta Malukuban kezdetüket vették a véres zavargások. Hivata­los helyen egyelőre nem kommen­tálták a kérést, amely aligha talál meghallgatásra Jakartában. Sőt, amióta a kormány a nemzetközi közösség nyomására kénytelen volt kivonni csapatait Kelet-Ti­morról, azóta inkább szítja az indo­néz lakosság nacionalizmusát, hogy erélyesen léphessen fel a füg­getlenségi törekvésekkel szemben. Tegnapig már több mint 50 halot­tat követelt a kelet-indonéziai Ambonban, a tartomány fővárosá­ban a hét végén kirobbant erőszak­hullám a keresztény és muszlim la­kosság között. Az amboni véres mészárlások kegyetlenségének ér­zékeltetésére az AP helyi amerikai szemtanúkra hivatkozva közölte: a szemben álló bandák több áldoza­tukat lefejezték, a megcsonkított testeket pedig végighurcolták az utcákon. Folytatódik a hajtóvadászat a szerbekre Merényletek Koszovóban 1999-ben megkétszereződött a sajtó munkatársaival szembeni atrocitások száma Idén 36 újságírót gyilkoltak meg MTI-HIR Hamburg. Hivatásuk teljesítése közben vagy jelentéseik miatt eb­ben az évben világszerte 36 újság­írót gyilkoltak meg. A Riporterek Határok Nélkül jelentése szerint a meggyilkolt újságírók száma az előző évihez képest megkétszere­ződött. Mint a nyilvánosságra ho­zott beszámolóban olvasható, 653 alkalommal támadtak vagy fenye­gettek meg újságírókat, 446 újság­írót munkájukkal összefüggésben letartóztattak vagy szabadság­vesztésre ítéltek. Mind több újság­író veszti életét háborús cselekmé­nyek következtében. Egyedül a Sierra Leone-i polgárháborúban a sajtó 10 munkatársát gyilkolták meg. Csecsenföldön 3, Jugoszlávi­ában pedig 6 újságíró jutott ugyanerre a sorsra. Utóbbiak kö­zött volt a Stern című német ma­gazin két munkatársa, Gabriel Grüner és Wolker Kramer; mind­kettőjüket agyonlőtték a koszovói viszályban. A nemzetközi szerve­zet további közlése szerint Kolum­biában 6 újságíró esett áldozatul bűnözők merényleteinek. Sri Lan­kában félkatonai csoportok 3 új­ságíróval végeztek, Kelet­Timorban pedig két újságírót gyil­koltak meg-valószínűleg indonéz katonák. MTI-HIR Pristina/Kosovska Kamenica. Terroristák hétfőn robbanószer­kezetet hajítottak a Koszovó keleti felén fekvő Vitina egy bárjába, amelynek szerb a tulajdonosa, s tíz embert megsebesítettek, közü­lük kettőt súlyosan. A helyi béke­fenntartó erők (KFOR) közlése szerint a pokolgép házi készítésű szerkezet volt. Az áldozatok több­sége szerb. A KFOR-hatóságok négy személyt őrizetbe vettek. A sebesülteket a közeli amerikai ka­tonai kórházba szállították. A ju­goszláv hírügynökség beszámolt egy másik koszovói támadásról is: egy albán lőfegyverével megsebe­sített egy szerbet. Az eset a Ko­sovska Kamenica melletti Do­morovcéban történt; az albán ké­zifegyverével gépkocsijából tüzet nyitott az idős, 63 éves szerb férfi­ra, megsebesítette a lábán, majd elmenekült.

Next

/
Thumbnails
Contents