Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-28 / 298. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 5. P A NO RÁMA/TÉVÉ ÉS RÁ DI Ó - SZOMB AT P 5 Szlovákiában is felkutatják a második világháború alatt faji üldöztetést szenvedett romákat, illetve utódaikat Elkészült a munka első része Októberben befejeződött an­nak a projektnek az első sza­kasza, amely során fel akar­ják kutatni a második világ­háború alatt faji üldöztetést szenvedett romákat, illetve utódaikat, hogy kárpótol­hassák őket. A nemzetközi projekt egyik szlovákiai megvalósítója René Lužica. Vele beszélgettünk „nyomo­zásáról". SÓKI TIBOR Milyen eredménnyel járt a szlo­vákiai kutatás? Az egész akció három hónapig tar­tott. Október 22-én befejeztük azoknak az emberek a keresését, akikre vonatkoznak a második vi­lágháborúban elszenvedett üldöz­tetésén járó kárpótlás kritériumai. Arra számítottunk, hogy az áldoza­tok többsége Dél-Szovákiában él. Ez a feltételekből adódott. Szlová­kia 1939-45-ben önálló állam volt, nem tartozott német felügyelet alá, így a szlovákok a faji kérdésekben maguk döntöttek. Persze el kell is­mernünk, hogy érkeztek a Harma­dik Birodalomból bizonyos „min­ták", mint a nürnbergi faji törvé­nyek. A háborús években a helyzet úgy alakult, hogy a déli területek Magyarországhoz kerültek, s a ma­gyar hozzáállás a roma- és zsidó­kérdéshez más volt, mint Szlováki­ában. Végeredményben mindkét álláspont negatívnak bizonyult. Azoknak a romáknak a sorsa, akik Magyaroroszágra kerültek, valami­vel keményebb volt, mivel sokat közülük Németországba szállítot­tak. Ezért feltételeztük, hogy a kár­pótlásra jogosultakat a déli járá­sokban kell keresnünk. Ez a felte­vésünk be is igazolódott. A három hónap alatt több mint hatvan em­berjelentkezett nálunk, kilencven­öt százalékuk Dél-Szlovákiában él. \\ Érkeztek a Harma­dik Birodalomból bizonyos „minták", mint a nürnbergi faji törvények. \\ Csak páran jelentkeztek Eperjesről és Kiszucáról. A hatvan jelentkező közül harmincöt valószínűleg ele­get tesz a feltételeknek, vagyis an­nak idején Németországba hurcol­ták rabszolgamunkára. De ez csak az egyik kritérium. A siker attól is függ, hogy svájci érdekeltségű cé­gekben dolgoztak-e, vagy hogy az adott cégek bevétele svájci ban­kokba került-e. Ilyen jellegű infor­mációkkal mi nem rendelkezünk. Ezzel már a New York-i bíróságnak kell foglalkoznia. Úgy tudjuk, a Svéchota-ügy Drgonec is elégedetlen Pozsony. Ján Drgonec, az alkot­mánybíróság második szenátusá­nak vezetője is csatlakozott a Svéchota-ügyben elfogadott hatá­rozatokkal elégedetlen szakértők­höz. Hat alkotmányjogász ugyanis célzatosnak minősítette azon hatá­rozatok egy részét, amelyeket az al­kotmánybíróság Tibor Šafárik ve­zette szenátusa ez ügyben hozott. Egyebek mellett Šafárikék azon ér­telmezését tartják elfogadhatatlan­nak, hogy egyes alkotmánytörvé­nyek visszamenőleges hatályúak le­hetnek. A szakértői csoport szerint a Šafárik-szenátus döntése joggal váltja ki a szakma, de a széles nyil­vánosság elégedetlenségét is. Az al­kotmányjogászok állásfoglalása le­szögezi: az alkotmánybíróság eltá­volodott a jogbiztonság elvétől és visszaélt jogkörével. (SITA) holocaust áldozatairól számítógé­pes adatbázist állítottak fel, így az amerikaiaknak nem lesz gond a nyomozás. Megkapják a kérvényt, ellenőrzik a születési adatokat, a nevet és az időpontot, amikor az il­lető Németországban volt, s ha szerepel a svájci érdekeltségű cé­gek listáján, jogosult a kárpótlás­ra. Nyomozásunk októberben ért véget, a kérvényeket azonnal el­küldtük az Egyesült Államokba. Ezek átvizsgálása utána az ameri­kaiak felveszik a kapcsolatot a kér­vényezőkkel. Mi történik azokkal, akik nem felelnek meg minden kritérium­nak? Azok, akik szlovákiai munkatábor­okban dolgoztak, nem teljesítik e feltételeket. Őket a szlovák kor­mánynak kell kártalanítania. Ez szlovák belügy, a táborokat nem a németek vagy mások szervezték. Ez az akkori Szlovákia ügye volt. Itt vannak azok is, akiknek feléget­ték a házát, akik elvesztették min­denüket. Ez súlyos gond, mert má­ig nem kaptak semmilyen kárpót­lást, pedig csupán a puszta életü­ket sikerült megmenteniük. A je­lenlegi kormány szándékában áll elveszhet. A közvetlen kontaktus­ban inkább hittem, de ki ismer kö­zülünk annyi romát, hogy minden­kit megtalálhasson? Felhasználtuk a nyitrai roma kultúra tanszék ko­rábbi és jelenlegi hallgatóinak se­gítségét, ők ajánlottak nekünk em­bereket, és a helyi sajtóval is kísér­leteztünk. A hatvan jelentkezés re­ális, mert mint mondtam, akár nulla is lehetett volna az ered­mény. Az amerikaiak azt mondták, mindenképpen meg kell csinálni a kutatást, s hogy a listán Szlovákia neve mellett nulla vagy tíz, esetleg száz név lesz-e, az már a sorstól függ. Fontos volt, hogy bekapcso­lódtunk. Csak önök dolgoztak ezen Szlo­vákiában? Az oláhcigányokkal is együttmű­ködtünk, akik önállóan dolgoztak. Tulajdonképpen információkat cseréltünk és koordináltuk tevé­kenységünket. Ők több mint száz jelentkezőt találtak, én azonban kissé szkeptikus vagyok. Megnéz­tem az íveiket; valószínűleg nem olvasták el pontosan az utasításo­kat. Mindenki jelentkezett, akinek Érzésem szerint itt mind a magyar, mind a szlovák kor­mánynak adóssá­gai vannak. « „A kárpótlás összege attól függ, hányan teljesítik a feltételeket." (Somogyi Tibor felvétele) kárpótolni őket, de itt is van egy gond. Ez a kárpótlás csak az akkori Szlovákia területére vonatkozna. Azokra a területekre nem, ame­lyek Magyarországhoz tartoztak. Ez azt jelenti, hogy azoknak, akik a mai Szlovákia, de az akkori Ma­gyarország területén szenvedtek üldöztetést, a magyar kormány­hoz kellene kárpótlásért fordulni­uk. Úgy tudom, egyesek kaptak is ilyen kárpótlást, de inkább csak szimbolikus összeget, amely nem felel meg az elszenvedett meghur­coltatásnak. Érzésem szerint itt mind a magyar, mind a szlovák kormánynak adósságai vannak. Olyan eredmény született, ami­lyenre számítottak? Mennyire teljesültek az elvárásaik? Amikor először talákoztam mun­katársammal, Szép Attilával és az alapítványok képviselőivel, megle­hetősen szkeptikus voltam. Az volt az érzésem, hogy az egész vállal­kozás rosszul végződhet, és senkit sem találunk. Maga az amerikaiak által választott módszer - hogy a sajtón keresztül terjesszük a hírt ­is kétséges volt. Gondolom, az em­berek nagy része nem is figyeli a médiumokat, s az információ így Robin Cook a koszovói albánokat bírálja volt valamilyen információja, így valószínűleg sok lesz a visszautasí­tott kérvény. Egyébként az oláhci­gányokat sújtotta leginkább a náci rezsim, mivel aszociális csoport­nak tartották őket és nagyon ke­ményen bántak velük. Az oláhcigányok szervezőkészsé­gükről ismertek, képesek törődni magukkal, s viszonyuk a romung­rikhoz - ahogy a magyarul és szlovákul beszélő csoportokat ne­vezik - nem teljesen felhőtlen. Betartják saját tradícióikat, aféle ortodox romák. Feltételeztük, hogy ők nem adják meg nekünk a címeket, inkább maguk cseleksze­nek. Megegyeztünk, hogy közö­sen lépünk fel, de ők önállóan ve­szik fel a kapcsolatot az USA-val. Nem volt szó versenyről, az volt a lényeg, hogy hiteles adatokat sze­rezzünk. Az lehet tudni, hogy körülbelül mekkora lesz a kárpótlás össze­ge? Még nem tudni. A svájci bankok egy és egynegyed milliárd dollárt különítettek el, ez óriási összeg. A kárpótlás összege attól függ, há­nyan teljesítik a feltételeket. Ha sokan, akkor kisebb lesz az összeg. Ez valószínűleg 2000 tavaszán de­rül csak ki. Új rendőrigazolványok Az etnikai erőszak ellen Nem lehet HÍRÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Az etnikai indíttatású erő­szak beszüntetésére szólította fel a szerbiai Koszovó tartományban többséget alkotó albánokat Robin Cook brit külügyminiszter. A Zeri című, albán nyelvű pristinai hetilap újévi számában megjelent - Belg­rádban is ismertetett - interjújában aláhúzta: a NATO a tartományban zajló etnikai osztogatás megfékezé­sére, nem pedig azért avatkozott be a koszovói válságba, hogy „az albá­nok most ártatlan szerbeket öldös­senek". A NATO-csapások során el­üldözött, majd hazatért albánok megtorló akcióira utalva Cook elis­merte, hogy a tartományban jelen­leg „ártatlan emberek szenvednek és folytatódik a kisebbségek elleni erőszak". Hangsúlyozta azt is, hogy az ENSZ polgári missziója és a nem­zetközi békeerő (KFOR) mindaddig nem képes szavatolni a közbizton­ságot, amíg az erőszak és a megtor­lás mellett kitartó csoportok és egyének nem hagynak fel ezirányű tevékenységükkel. A brit politikus felhívta a tartomány lakosságát, hogy - úgymond - forduljon arccal a jövő és a kölcsönös együttműkö­dés felé, és az ENSZ-misszióval együtt teremtse meg Koszovó jólét­ét és biztonságát. A nemzetközi közösség a többnem­zetiségű koszovói társadalom fel­építése mellett száll síkra, de ez utóbbinak a jelét egyelőre nemigen látni. A KFOR december eleji össze­sítése szerint a békeerő első féléves tevékenysége idején 414 gyilkosság történt és 153 személyt raboltak el. November végéig 1250 gyújtoga­tásról értesültek. Belgrádi adatok szerint mintegy 220 ezer nem albán nemzetiségű személy menekült el Koszovóból. már halogatni Pozsony. Csupán az idén 142 rend­őr szolgálati igazolványát lopták el, és feltételezhető, hogy némelyiket bűncselekmény elkövetésénél is fel­használták. Ez a legfőbb oka annak, hogy január első felében a rendőr­igazolványokat újra cserélik. Az új igazolvány legfeltűnőbb megkülön­böztető jegye a tulajdonost ábrázoló színes fényképen levő 15 milliméter átmérőjű hologramm, amely a fény­törés szerint zöld, kék és sárga színt váltogatva a rendőri testület jelvé­nyét ábrázolja. Az igazolvány hátol­dalán olvasható a rendőr neve és születési száma, alsó részén pedig a tulajdonos jogait, illetve az esetleg elveszített igazolvány megtalálójá­nak kötelességeit felsoroló szöveg­rész. Az igazolvány betétlapján a tu­lajdonos azonosító számát és rang­ját tüntetik fel. (TA SR) RÖVIDEN Hontalan romák Mezőlaborc. A strassbourgi nemzetközi emberjogi bíróság határo­zata ellenére Ňagov és Rokytovce lakosai továbbra sem hajlandók a községbe engedni azt a közel három tucat, helyi illetőségű ro­mát, akik szeretnének visszatérni korábbi lakhelyükre. A romák a kilencvenes években a helyi szövetkezetben dolgoztak, majd ­munkahelyük megszűntével - a rokonaikhoz költöztek Csehor­szágba, ahonnan aztán kiutasították őket. A romák a helyiek ellen­kezése miatt a közeli Čabiny községben sem telepedhetnek le, no­ha ott már ingatlant is szereztek. (CTK) Kiep-ügy: vizsgálat indul Kohl ellen Berlin. A bonni ügyészség csütörtökön hűtlen kezelés gyanúja alapján vizsgálatot indít Helmut Kohl, a CDU korábbi elnöke ellen. Az ügyészség ma tájékoztatja a Bundestag elnökét, Wolfgang Thiersét a tervezett eljárásról; amennyiben Thierse nem emel kifo­gást ez ellen (ami bizonyosra vehető), úgy a vizsgálat 48 óra múl­va megindítható. (MTI) I. Mihály Constantinescu államelnöknél Bukarest. Emil Constantinescu, Románia elnöke vasárnap a Cotro­ceni-palotában fogadta a három hete romániai látogatáson tartózko­dó I. Mihályt, Románia volt uralkodóját és feleségét, Ana királynét. I. Mihály örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Romániá­ban tölthette a karácsonyi ünnepeket. A kilencvenes évek első felé­ben többször is politikai botrányba fulladt a volt román királynak az a kísérlete, hogy Romániában töltse a karácsonyt. (MTI) Hazatérőben a Discovery Washington. Hazatérőben van a Discovery űrhajó hét főnyi sze­mélyzete, miután sikeresen végrehajtották küldetésüket, a Hubble nevű, hárommilliárd dollár értékű, hosszú hetek óta használhatat­lan űrteleszkóp megjavítását. A Hubble a remények szerint a tesz­telés után rendben újra elkezdi a távoli csillagrendszerekről készí­tett felvételek továbbítását a Földre, és még mintegy tíz évig üzem­ben tartható. (MTI) Szíria és Irak közeledése Bagdad. Egy iraki napilap arról számolt be tegnap, hogy a bagdadi vezetés és Szíria megegyezett abban: újra felveszik a diplomáciai kapcsolatot. A két ország 1980 augusztusában szakította meg egy­mással a diplomáciai kapcsolatokat, amikor Szíria Irán mellé állt az iraki-iráni háborúban. (MTI) Otthon vannak az Izrael által elengedett Hezbollah-tagok Döntő német szerep Joszi Beilin izraeli igazságügy­miniszter tegnap reményét fejez­te ki arra nézve, hogy az- öt Hezbollah-tag elengedése segít fényt deríteni az eltűnt izraeli ka­tonák sorsára. Németországot is Izrael kérte fel közvetítésre Ron Arad felkutatása érdekében. Bejrúti diplomaták viszont vissza­fogottan értékelték az izraeli gesztust, mint mondták, a szaba­don engedett személyek nem ve­zető beosztású Hezbollah-tagok. Ezzel szemben mások úgy vélik, hogy Izrael kitűnő időzítéssel az emberi jogok tiszteletben tartójá­nak szerepében tűnhet fel. Az izraeli-szíriai béketárgyalások második fordulója előtt az izraeli sajtó a jószándék jeleként tálalta a szélsőségesek szabadon bocsá­tását. Izrael - amely a tervek sze­rint január 3-án folytatja az egyeztetéseket Szíriával az Egye­sült Államokban - azt ígéri, hogy a Szíriával és a bejrúti kormány­nyal való békekötés esetén júliu­sig kivonja csapatait Dél-Liba­nonból. Izraelben állítólag 1650 libanonit tartanak fogságban Izrael-ellenes tevékenységért. MTI-HIR Jeruzsálem/Bejrút. Szelim el­Hossz libanoni miniszterelnök teg­nap köszönetét fejezte ki a német kormánynak azért, hogy közben­járt Izraelnél a Hezbollah öt bebör­tönzött tagjának szabadon engedé­séért. Izrael vasárnap engedte ki a börtönből a szélsőséges Irán-barát szervezet tagjait, akiket Izrael évek óta tárgyalás nélkül tartott fogság­ban. Korábban nem lehetett tudni, hogy a rabok szabadulásában Né­metország döntő szerepet játszott. Ugyancsak köszönetét fejezte ki a közbenjárásárt Berlinnek a Hez­bollah főtitkárhelyettese is. A szabadságát visszanyert öt Hezbollah-tag tegnap egy Lufthan­sa gépen Bejrútba érkezett, majd hazatért szülőfalujába. Az öt volt rab a közé a 21 libanoni közé tarto­zik, akiket Izrael úgymond „tárgya­lási cserealapként" tartott fogva azért, hogy elérje Ron Arad izraeli repülőtiszt és három másik izraeli katona szabadon bocsátását. (Arad gépét 1986-ban lőtték le egy liba­noni berepülés során, a három má­sik katona Dél-Libanon 1982-es megszállásakor tűnt el.) Ahmed Obeid, az egyik elengedett Hezbollah-tag könnyes találkozása édesanyjával a bejrúti repülőtéren. (TA SR/EPA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents