Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-27 / 297. szám, hétfő

ESEMENYEK, EREDMENYEK, CSÚCSOK Hétfő, 1999. december 27. 9. oldal Az olimpiai leégés után visszatérni a brazil pályákra egyenlő lett volna a pokol előszobájába lépni Rivaldo Európában lett próféta Megkezdődött a junior hoki-világbajnokság Vereség Csehországtól Napjaink legsokoldalúbb labdarúgójánk tartják. Kiemelik pontos átdásait, kiszámíthatatlan driblizését, minden helyzetből való lövőkészségét és parádés pontrúgásait. Ezért ítélték neki kontinensünk legjobb játékosának járó Aranylabdát, a futball „Oscar-díjat". TOMI VINCE Rivaldo Vitor Borba Ferreira (1972. április 10-én született, méretei: 186 cm/75 kg) Brazíliában nem népszerű. A szurkolók azt állítják róla, hogy túlságosan lassú, lusta és önző, hogy csak bal lábas és hogy nélküle sokkal jobb lenne a brazil válogatott. Talán egyetlen labdarúgóra sem illik annyira a mondás, hogy saját hazájában senki sem próféta, mint Rivaldóra. Nem csinál belőle nagy ügyet. Megszokta a sérelmeket és a csalódásokat. Sanyarú gyerekkora volt. A világ ötödik legjobban fizetett labdarúgója (évi ötmillió dollár a keresete) nyomorúságos szegénységben nőtt fel, édesapja tragikus halála után (egy autóbusz alatt vesztette életét) éhség fenyegette a család tagjait, a gyerekek annyira alultápláltak voltak, hogy például Rivaldónak kihullottak a fogai. Iskola helyett egy nagy kosárral járAz Aranylabdával (TA SR) ta a strandot, fürdőző turistáknak kínálgatott a szuvenírokat. Arról azonban sosem mondott le, hogy futballista lesz: „A Santa Cruz Recifé edzéseire 25 kilométereket futottam-gyalogoltam, nem volt pénzem autóbuszra" - emlékezett a kezdetekre. Egy másik kis, fura nevű egyesületen (Mogi Mogrim) keresztül került 1992-ben a Corinthianshoz és aláírta első profi szerződését. 1993 decemberében magára húzta a válogatott aranysárga mezét, góljával nyert a csapat Mexikó ellen. Úgy tűnt, semmi akadálya, hogy ott legyen a 94-es világbajnokságon, dé Carlos Alberto Parreira szövetségi kapitány más véleményen volt. Kerethirdetéskor nem hangzott el a neve. Ez volt az első csalódása. Csak a tévében látta az aranyérmeket, de viselőivel mihamar találkozott. Ugyanis Mario Zagallo vette át az együttes irányítását, és mint egykori kiváló bal lábas játékos, szolidaritással viseltetett a szintén „balos" Rivaldóval szemben. Olyannyira, hogy három idősebb labdarúgóval együtt kivitte a 96-os olimpiára, ahol a brazil tizenegy volt az aranyérem első számú várományosa. Rivaldo ekkor már a Palmeirasban futballozott, hárommillió dollárért vették meg, minden szezonban legalább 20 gólt lőtt, csapata megnyerte SaoPaulo állam és a brazil bajnokságot. Rjvaldótól azt várták, hogy az olimpiai csapat vezére lesz, de mérkőzésről mérkőzésre rosszabbul játszott, a Nigéria elleni elődöntőn nem is volt kezdőember. Zagallo edző csak 25 perccel a meccs vége előtt, amikor a brazilok 3:l-re vezettek, küldte pályára Juninho helyett, hogy javítson valamit a játékos lelkivilágán. Végzetes csere volt. Rivaldo durva hibája után lőttek gólt az afrikaiak, akik utána feltámadtak és kiharcolták a fináléba jutást. A bronzérem volt a második csalódása, és a közvélemény leírta Rivaldót, a mai napig megveti. „Tudom, hogy hibát követtem el, de nem vártam ennyi gyűlöletet. A brazil szurkolók hazaárulónak kiáltottak ki, ráadásul Zagallo edzőnél is kegyvesztett lettem. Elhatároztam, soha többé nem akarok válogatott lenni." Ilyen körülmények között visszatérni a brazil pályákra egyenlő lett volna a pokol előszobájába lépni. Szerencsére már zsebében volt a La Coruna szerződése, s Hispániában kezdte bemutatni repertoárjának széles skáláját. Huszonegy bajnoki gól, negyedik hely a góllövőlistán - nem is rossz eredmény egy offenzív középpályástól. Erre már a Brcelona is felfigyelt és néhány órával a 97/98-as bajnoki esztendő megkezdése előtt megvette 25 millió dollárért. Kellett egy brazil a távozó Ronaldo helyett. A katalánok jó vásárt csináltak. Rivaldo az elmúlt két évben a Barca leggólerősebb játékosa volt, legutóbb Raúl (Real Madrid) mögött második lett a góllövőlistán; a Rivaldo gólöröme, Carlos Alberto a hátán spanyol bajnokság 121 mérkőzésén 69-szer volt eredményes. Rivaldo 1997 novemberében megszegte fogadalmát, engedett a hívó szónak, visszatért a válogatottba és rögtön betatált a walesiek hálójába; de sokáig nem találta helyét a csapatban, Denilson foglalta el posztját a középpályán, és még a rijádi FIFA Kupán is csak perceket töltött a pályán. A tavalyi világbajnokságon azonban már minden találkozón kezdőember volt, három gólt lőtt és sokat előkészített, bekerült a vb álomcsapatába. A franciák elleni döntő azonban a harmadik csalódása volt. Ismert, hogy Ronaldo nem volt a bőrében, s gyengélkedése mintha beárnyékolta volna Rivaldo csillagát is. És Brazíliában újra feltették a régi lemezt: lassú és lusta... A selecao új edzője, Wanderley Luxemburgo azonban fütyül a kuvikokra. Nagyon jól ismeri AZ ARANYLABDA TULAJDONOSAI 1956: Sir Stanley Matthews (angol, Blackpool), 1957: Alfredo di Stefano (spanyol, Real Madrid), 1958: Rymond Kopa (francia, Real), 1959: Di Stefano... 6. Tichy Lajos (Budapesti Honvéd). 1960: Luis Suarez (spanyol, FC Barcelona), 2. Puskás Ferenc (Real), 1961: Enrico Omar Sivori (argentin, Juventus), 1962: Josef Masopust (cseh, Dukla Praha), 1963: Lev Jasin (szovjet, Dinamó Moszkva), 1964: Denis Law (skót, Manchester Utd.), 1965: Eusebio (portugál, Benfica), 1966: Bobby Charlton (angol, Manchester Utd.)..r5. Albert Flórián (Ferencváros), 6. Bene Ferenc (Újpest), 1967: Albert Flórián, 1968: George Best (északír, Manchester Utd.), 1969: Gianni Rivera (olasz, AC Milan). 1970: Gerd Müller (német, Bayern), 1971: Johan Cruyff (holland, Ajax), 1972: Franz Beckenbauer (német, Bayern), 1973 és 1974: Cruyff (Ajax, Barcelona), 1975: Oleg Blohin (szovjet, Kijev), 1976: Beckenbauer, 1977: Allan Simonsen (dán, Mönchengladbach), 1978: Kevin Keegan (angol, Hamburg), 1979: Keegan. , 1980: Karl-Heinz Rummenigge (német, Bayern), 1981: Rummenigge, 1982: Paolo Rossi (olasz, Juventus), 1983: Michel Piatini (francia, Juventus), 1984: Piatini, 1985: Piatini, 1986: Igor Belanov (szovjet, Kijev), 1987: Ruud Gullit (holland, Eindhoven, Milan), 1988: Marco van Basten (holland, Milan), 1989: Van Basten. 1990: Lothar Matthaus (német, Bayern), 1991: Jean-Pierre Papin (francia, Marseille), 1992: Van Basten, 1993: Roberto Baggio (olasz, Juventus), 1994: Hriszto Sztoicskov (bolgár, Barcelona), 1995: George Weah (libériai, Milan), 1996: Matthias Sammer (német, Dortmund), 1997: Ronaldo (brazil, Barcelona), 1998: Zinedine Zidane (francia, Juventus), 1999: Rivaldo (brazil, FC Barcelona). SITA-JELENTÉS Skelleftea. Finnországban a csoportmérkőzésekkel megkezdődött a húsz éven aluli jégkorongozók világbajnoksága. Szlovákia a nyitómérkőzésen háromgólos vereséget szenvedett Csehországtól. CSEHORSZÁG-SZLOVÁKIA 5:2 (1:1, 1:0, 3:1). Gólütők: Kraft 3, Hájek, Sivek, ill. Cibák, Gáborík. Az A-csoport találkozóján kezdetben mindkét csapat jobbára a védekezéssel törődött, kevés gólszerzési alkalom kínálkozott. Ebből is többször a szlovákok előtt. A csehek kapujában azonban Smíd rendre hárított. Később Križannak a szlovákok kapusának is volt bizonyítási lehetősége. A vezetést a csehek szerezték meg, de két perc múlva Kukumberg pontos átadását Cibák értékesítette (1:1). Amásodik harmadban is a szlovákok kezdtek jobban, de pontatlanul lőttek kapura. Ismét a csehek szereztek vezetést, de erre már nem érkezett szlovák válasz. A befejező játékrészben gyorsan eldőlt a mérkőzés sorsa. Újabb két cseh találat után háromgólosra nőtt az ellenfél előnye. Később Gáborík még szépített, de Kraft harmadik találatával beállította a végeredményt. Dušan Žiška, a szlovák válogatott edzője: „Csapatunkat megbontotta két játékosunk betegsége. Két harmadon át egyenlő erők küzdelme folyt a jégen, de a záróharmadban hihetetlen és taktikailag indokolatlan szabálytalanságokkal lehetőséget adtunk az ellenfélnek." További eredmények: FinnországKanada 2:3 (0:1, 0:2, 2:0). Bcsoport: Svájc-Ukrajna 6:2 (2:1, 3:0, 1:1), Oroszország-Kazahsztán 14:1 (4:1,4:0,6:0). Az orosz Muratov négy gólt lőtt. Rióban volt a brazil futballsztár esküvője Ronaldo megnősült SITA-JELENTÉS Rio de Janeiro. Pénteken mondta ki a boldogító igent a brazil futballcsillag Ronaldo és Milene Domingues modell. Az esküvői ünnepségre Rio elővárosában egy luxusnegyedben álló házban került sor, ezt vásárolta Ronaldo édesanyjának. Az Inter Milano 23 éves labdarúgója, aki jelenleg térdsérüléssel bajlódik, a zártkörű esküvő után újdonsült feleségével lépett az újságírók elé. „Nagyon boldogok vagyunk. Végre elérkezett az a nap, amelyre annyira vágytam" - mondta Ronaldo pezsgőfogyasztás közben. Neje, a 22 éves Milene az esküvő előtt egy Jeep Cherokee kocsit kapott férjétől ajándékba. Az esküvőn Giorgio Armani, ismert olasz tervező ruhájában tündökölt. A mézesheteket az Angra dos Reis központban tölti a szerelmes pár, várvavárt gyermekük áprilisban jön a világra. A brazil sajtó Ronaldo esküvőjét szerénynek minősítette, egyes források szerint mindössze 8 ezer dollárba került. A szakírók még hozzáfűzték: az egész ország abban bizakodik, hogy az esküvő hozzásegíti Ronaldót régi formájának visszaszerzéséhez. Rivaldót, edzette a Palmeirasban, rendületlenül bízik képességeiben. Hogy nem ok nélkül, a Copa America igazolta: Rivaldo a győztes brazilok legfényesebb csillaga volt. Még sem kedvelik igazán Kávéországban, Brazília továbbra is Ronaldót imádja. Ellenségei azt mondják róla, túlságosan egoista, szereti produkálni önmagát játékstílusa is provokáló. De nem csak ez. A viselkedése is provokatív. Csöndes és befelé forduló típus, nem szívesen,,mutogatja" magát a civil életben. És ez összehasonlítva játékfelfogásával, újabb ellentétesség. Tostao, a 70-es évek nagy brazil csapatának sztárja mondta róla: „Rivaldónak egy problémája van, a trénerek és a drukkerek is túl sokat akarnak tőle. Ne kívánják tőle, hogy védekezzen és szervezze a játékot, kapjon szabad kezet, hogy eldönthesse a meccset. Ebben a világ legjobbja." A Spanyolország „illik" neki. Bár az Aranylabda ünnepélyes étvétele utáni napon akadt némi konfliktusa a Barca kemény kezű holland ezőjével, aki egyszereűn száműzte az első csapat keretéből. Mert Rivaldo azt merészelte mondani, a bal oldali középpályás poszt helyett inkább középen szeretne játszani. Hogy mi lesz a vége nézeteltérésüknek, nem tudni. Tény, már több európai mamutklub meglebegtette a dollármilliókat, szívesen látná csapatában a brazilt, napjaink talán legsokoldalúbb labdrúgóját, aki méltán pályázik (Beckhammel együtt) a világ legjobb futballistájának járó FIFAdíjra. Ezt a válogatott csapatok szövetségi kapitányainak szavazatai alapján ítélik oda, míg kontinensünk legjobbjának az újságírók „adják" a trófeát. Kihirdették 1999 legjobb szlovákiai labdarúgóit Labant az Év futballistáj a ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A 7. Pravda-ankét alapján Vladimír Labant, a Sparta Praha játékosa lett az Év futballistája Szlovákiában. A cseh bajnokcsapat tagja nagy fölénnyel végzett az élen, az 50 edző és szakember 31-szer nyilvánította a legjobbnak, a hagyományos szavazáson ilyen nagy fölénnyel még senki sem lett futballkirály. Ľubomír Moravčík lett a második, Miroslav Karhan a harmadik. Németh Szilárd, aki tulajdonképpen csak egy fél szezont játszott végig, a kilencedik helyen végzett. A pozsonyi West Színházban ünnepélyes keretek között a francia világbajnok Christian Karetnbeu adta át a díjakat, felesége, a világhírű topmodell, Andrea Sklenáriková társaságában. Több táradalmi és közéleti személyiség is részt vett az ünnepi aktuson, köztük volt Rudolf Schuster köztársasági elnök. (Bővebben a 15. oldalon) Az Év futbllistája átveszi a dijat a francia világbajnoktól. A háttérben Andrea Sklenáriková (Fotó: TA SR)