Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-22 / 295. szám, szerda

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 22. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Minőség a Ceram ČAB-nál Pozsony. Az elektromos szige­telőket gyártó Ceram ČAB társa­ság megkapta az ISO 14001 kör­nyezetvédelmi bizonylatot, emellett már harmadszor jutott hozzá az ISO 9002-es minőségi bizonylathoz is. A 350 millió ko­ronás forgalommal rendelkező és 257 alkalmazottat foglalkoz­tató vállalat, amely a kisebb cé­gek közé sorolható, ezzel az első húsz olyan szlovákiai vállalat közé tartozik, amelynek mind­két bizonylata megvan, (ú) Az Élet szigetei Pozsony. Az Állami Gyermek­alap és a UNICEF által indított Élet Szigetei kampány négy hó­napja során a szervezőknek 3,214 millió koronát sikerült összegyújteniük. A pénzt lélegez­tetőkészülékből, képernyőből, infúziós készülékből és intenzív fekhelyből álló „élet szigete" be­rendezésre költik, amellyel az 1­2 és 8-12 év közötti gyermekek életét menthetik meg. Az érde­kelt cégek a kampányt február 29-ig hosszabbították meg. (ú) Csehországi külkereskedelem Prága. A cseh külkereskedelem hiánya 13,91 milliárd korona volt novemberben, az októberi 4,95 milliárd koronás hiány után-jelentette a statisztikai hivatal. A kivitel 24,4 száza­lékkal 90,844 milliárd koroná­ra, az import 26,8 százalékkal 104,754 milliárd koronára nőtt. Elemzők ugyanakkor 8,9 milli­árd koronás novemberi hiányra számítottak. Szlovákiával szem­ben az első 11 hónapban 14,7 milliárd korona többlete volt Csehországnak. (MTI) Az AG Bank hatása Pozsony. Az AG Bank, amelytől a hónap elején megvonták a mű­ködési engedélyt, tartozásainak csaknem 10%-át a mezőgazdasá­gi termelőkkel szemben halmoz­ta fel, ami eléri a 111 millió koro­nát. A legnagyobb problémát az élmiszeripari cégek számára fo­lyósított 400 millió koronás hitel jelenti, amit a cégeknek záros ha­táridőn belül vissza kell fizetni­ük. Ez sok esetben a cégek felszá­molásához vezet majd. (SITA) Októberben az idén először nőtt az ipari termelés A javuló export segített Szlovákia e héten rekordbevételhez jutott a Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB) privatizálása révén Az év privatizációs ügylete SITA-HIR Pozsony. Az ipari termelés az idén októberben pozitív eredményt ért el - a tavalyi év azonos időszaká­hoz viszonyítva 0,7 százalékkal nőtt. Gazdasági elemzők szerint a növe­kedés elsősorban az exportorien­tált és a jelentős külföldi tulajdon­résszel rendelkező ágazatoknak köszönhető. Ezek közé tartozik a cellulóz- és papírgyártás valamint az élelmiszeripar, de a Volkswa­gen új termelési ágazatainak bein­dulása után a járműgyártás is. A Slávia Capital elemzője szerint az októberi eredmények ugyan enyhe optimizmusra adnak okot, ám nem tartaná korrektnek, ha egy hónap eredményei alapján mesz­szemenő következtetéseket von­nának le. Az éves termeléscsökkenés elgze­tes becslések szerint idén eléri az 5,3 százalékot. Éveken keresztül tehetetlenül figyeltük, hogy a nagyvállala­tokat sorban privatizálják ­követhetetlen módon gyanús kezekbe. Hétfőn megszületett a kormányváltás utáni első nagy magánosítási ügylet, most azonban a bevétel már az állam zsebébe került. TUBA LAJOS A Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB) jó hírneve még abból az időszakból származik, amikor a szo­cializmusban egyike volt azon kevés pénzintézeteknek, amely külföldi tranzakciókat bonyolíthatott le. Rá­adásul 1993-ban konszolidálták: megszabadították az arab világgal kötött egykori szerencsétlen cseh­szlovák fegyverüzletek terhes ha­gyatékától. Ebből mintegy 15 milli­árd korona visszafizetésére a szlo­vák kormány vállalt garanciát. Ami­kor viszont ez esedékessé vált, a Mečiar-kormány egyszerűen a füle botját sem mozdította, így az ügy 1997-ben a washingtoni nemzetkö­zi döntőbíróság elé került. Egyéb­ként az egykori szövetségi vagyon­megosztás eredményeként a bank 66 százaléka cseh, 24 százaléka pe­dig szlovák tulajdonban volt. A ČSOB évek óta nagyon jó banknak számít, 26,5 milliárd koronás alap­tőkéjével és 245,5 milliárd koronás mérlegfőösszegével pedig nálunk még a nemzeti bank sem veteked­het. Ezért is tört ki nagy harc több jó ne­vű külföldi bank között, amikor a cseh kormány idén tavasszal pályá­zatot írt ki a 66%-os csomag privati­zációjára. A szlovák jegybank azt szerette volna, ha az ajánlat részét képezi az ő 24 százalékos csomagja is, de a 15 milliárdos pozsonyi tarto­zás miatt a bank cseh többségi befo­lyású felügyelő bizottsága ebbe nem egyezett bele. A cseh kormány végül május utolsó napján hozta meg dön­tését: a 66 százalékos többségi cso­mag 1,4 milliárd dollárért, vagyis 40 milliárd koronáért a belga KBC Ban­ké lett. A KBC az elejétől fogva han­goztatta, hogy a szlovák részvények is érdeklik, a csehországihoz hason­ló árfolyamon. Július elején azután bejelentették, hogy az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) is beszáll az üzletbe. A ČSOB felügye­lő bizottsága végül július 26-án en­gedélyezte a szlovák rész eladását. Kiderült azonban, hogy a KBC kü­lönféle feltételeket támasztott, ame­lyek nehezítették a megegyezést. Schmögnerová pénzügyminiszter augusztus közepén megengedhe­tetlennek nevezte, hogy a 15 milli­árdos vita lezárultáig a kormány hi­telt nyújtson a banknak. Szeptember végén, a KBC által sza­bott végső határidő előtt egy nappal a kormány végül beleegyezett abba, hogy az állam 10 milliárd koronás hitelt nyújtson a ČSOB-nak. Három hónapos lejáratú revolvinghitelről van szó, amelyet a bank három éven keresztül az aktuális pénzpiaci ka­matokkal vehet igénybe. Az EBRD­vel végül december elején sikerült megállapodni és ennek köszönhető­en hétfőn aláírták a szerződéseket. Ennek értelmében a jegybank tulaj­donában lévő részből a KBC a cseh­országihoz hasonló árfolyamon 16,67%-ot vásárolt meg, az EBRD pedig 7,47%-ot. A vételár400 millió euró körül mozgott, a pontos össze­get Marian Jusko hétfői sajtóérte­kezletén nem árulta el. A nagyon jó­nak mondható vételár elérése érde­kében a szlovák kormánynak több olyan feltételt is teljesítenie kellett, ami a cseh üzletnél nem szerepelt. A 10 milliárd koronás hitelkeret meg­nyitásán kívül a KBC-nek biztosítási engedélyt, a ČSOB-nak pedig nyugdíjbiztosítási, illetve lakás-ta­karékpénztári engedélyt ígértek. A A ČSOB pozsonyi központi székháza. szokatlannak nevezhető kormány­hitel ellenére nem látunk tisztán a 15 milliárdos tartozás ügyében. Ezzel kapcsolatban Pavel Kavánek, a ČSOB elnöke hétfőn mindössze annyit mondott, hogy „addig nem nyilatkozik, amíg nem születik meg­egyezés a szlovák pénzügyminiszté­riummal". A törvények értelmében a privatizációs bevételek sorsáról a kormány dönt. A 400 millió euró hozzávetőleg 17 milliárd koronát ér, de az elosztható összeg ennél jó­val kisebb lesz. Csökkenti az emlí­tett 10 milliárd koronás hitelkeret, illetve a jegybank is jelezte, hogy ko­rábbi költségei ellenértékeként 1-2 milliárd koronát lecsíp az összegből. (Archívumi felvétel) A maradék 6-7 milliárd korona ke­rül a kormány asztalára. Dzurinda kormányfő és Schmögnerová pénz­ügyminiszter hétfőn egyhangúan fogadkoztak, hogy ezt csak fejlesz­tési projektekre és az államadósság csökkentésére használják. Léteznek azonban egyéb javaslatok is, ezért a közeljövőben ezzel kapcsolatban politikai csatározásokra számítha­tunk. Mindenképpen figyelmet ér­demel a KBC bejelentése, amely sze­rint a szlovák piacon vezető szerep­re tör. Ennek érdekében az eddig vállalati elitbanknak számító ČSOB nyit a lakosság télé, ami egyebek mellett a fiókhálózatának jelentős bővítését is maga után vonja. Az Első Lakás-takarékpénztárban 3 %-os évi kamatot ás a 30 %-os állami prémiumot kap, amely a 6000 koronát is elérheti. A lakástakarékossági betét - karácsonyi ajándék Közeleg a karácsony és dönte­nünk kell, mivel ajándékozzuk meg szeretteinket. Dönhetünk hagyományos ajándék mellett, de meglephetjük őket valami különlegességgel is. Gondolko­dott már azon, hogy a karácso­nyi csomagba például lakástaka­rékossági betétet is rejthetne? Ma, a lakástakarékosságról szó­ló törvénymódosítás elfogadása után, olyan pénzügyi terméket ajándékozhat, amelynek több figyelemre méltó tulajdonsága van: hat év takarékoskodás után megspórolt pénzét tetszés szerint felhasználhatja, a meg­takarított összeghez évente 30 %-os állami prémiumot (leg­feljebb 6000 koronát) és a betét után 3 %-os évi kamatot kap. Ha 6 év múlva úgy dönt, hogy la­káskörülményei javításához mégis építési hitelre van szüksé­ge, kérvényezheti - építési hitel­re törvény adta joga van. A lakástakarékossági betét fő­ként gyermekek, fiatalok, de például fiatal házasok számára nagyon megfelelő ajándék. Övék a jövő és a jövőhöz külön­böző elképzelések és elhatáro­zások tartoznak... A pszicho­lógusok azt állítják, hogy a bol­dog családi élet alapjainak egyi­ke éppen a közös tervezés. Már ma fontos elgondolkodni azon, mi várja Önt és gyermeke­it pár év múlva. Kényeztesse magát vagy szeretteit szebb la­kással. Hiszen lakástakarékos­sági szerződést 10 ezertől 5 mil­lió koronás célösszegig köthet. Ez azt jelenti, hogy akkora ösz­szeggel takarékoskodhat, amekkorát a családi költségve­tése alapján megengedhet ma­gának. A betétjéhez a már emlí­tett 3 %-os évi kamatot és 30 %­os állami prémiumot kap, mely az adott évben 6000 koronát is elérhet. Ráadásként megkapja az Előnyök kártyáját, mely lehe­tővé teszi Önnek, hogy Szlová­kia egész területén több, mint 300 üzletben és vállalatban akár 10 %-os kedvezménnyel vásároljon. Lépjen az új évezredbe lakás­takarékossági betéttel és játsszon a hóddal! Ha úgy dönt, hogy szerettei szá­mára lakástakarékossági szer­ződést köt még 1999-ben leg­alább 200 ezer koronás célösz­szegre, lehetővé teszi számuk­ra, hogy 400 000 koronát vagy a figyelemre méltó további 100 díj egyikét nyeljék az idei Ver­seny a hóddal utolsó sorsolásán. Mindenki, aki még ez év de­cemberében lakástakarékossá­gi szerződést köt, kis ajándékot kap. Döntsön minél előbb! Részletes tájékoztatást kaphat készséges tanácsadóinktól az Első Lakás-takarékpénztár Rt., vagy a Szlovák Takarékpénztár Rt., a kooperációs bankok és az OVB Allfinanz Slovensko bár­melyik kirendeltségén. A lakástakarékosság előnyei Szlovákiában Az Első Lakás-takarékpénztár Rt., (amelyjelenleg 83,8 száza­lékos részesedéssel rendelkezik a szlovák piacon) az elmúlt hét év alatt meghatározó szerepet játszott az építőipar felújításá­ban. Míg az Első Lakásta­karékpénztár ügyfeleinek az állam 11,4 milliárd korona értékű állami támogatást fo­lyósított, a lakásépítésre azok ebben az időszakban össze­sen 37 milliárd koronát köl­töttek, tehát mintegy 26 milli­árd koronával többet, mint az állami támogatás összege. Az Első Lakás-takarékpénztár ügy­felei ezeket a pénzeszközöket a lakások javítására, felújítására, modernizálására, új lakások vá­sárlására és építésére fordítot­ták. Új lakások építésére 1994 óta az Első Lakás-takarékpénztár több mint 16 100 ügyfele csak­nem 10,9 milliárd koronát köl­tött. Jelenleg az Első Lakás-takarék­pénztár mintegy 670 ezer la­kástakarékossági szerződést ke­zel. A takarékossági szerződések célösszege megközelítőleg 113,5 milliárd koronát tesz ki. Ezt az összeget az elkövetkező években a lakásépítés fejlesz­tésére fordítják. Az összeg fe­lét az ügyfelek saját betéteik, az állami prémium és a kamatok révén megtakarítják, a másik felét az Első Lakás-takarék­pénztár Rt. kedvező lakáshitel formájában folyósítja nekik. Az Első Lakás-takarékpénztár ügyfeleinek betétei a ha-vi át­lagbér 60-szorosának megfe­lelő összegben, tehát 600 180 korona értékig a 118/1996 sz. törvény rendelkezése értelmé­ben védettek (az SZK Statiszti­kai Hivatalának tájékoztatója szerint 1998-ban a havi átlag­bér 10 003 koronát tett ki). A többi szlovákiai pénzintézetben a Betétvédelmi Alap az ügyfe­lek megtakarításait a havi átlag­bér 30 szorosának megfelelő összegig védi. A lakástakaré­kosság bevezetése óta eltelt hat év alatt a multiplikációs effek­tus révén az építőipar számára az állami prémiumok értéké­nek csaknem küencszerese áll rendelkezésre. A lakástakaré­kossági szerződésekre kifizetett 1 milliárd korona értékű állami prémium az ügyfelek 9 milliárd korona értékű betéteit köti le, amelyet a lakásépítésre fordíta­nak. Ez az összeg állandósul és az ágazatban évente 34 000 munkahelyet hoz létre. Az 1999-ben kifizetendő 2 milliárd korona állami prémium tehát az említett hatásnak kétsze­resét hozza. Az építésügyi mi­nisztérium számára kidolgo­zott tanulmány alapján az ál­lami költségvetésbe a hozzáa­dottérték-adó, a kötelező bizto­sítások és a szociális kiadások megtakarítása révén 5,3 milli­árd korona hasznot hoz. Ezenkívül az építési takarékos­ság segít a fogyasztás csökken­tésében és kiveszi részét az infláció mértékének csökken­téséből is. PRVÁ STAVEBNÁ SPORITEĽŇA VK-1082/X

Next

/
Thumbnails
Contents