Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-21 / 294. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 21. KOMMENTÁR Bárhogy lesz, úgy lesz... GÖRFÖL ZSUZSA Óráról órára változik a helyzet, hol a kommunisták, hol a Kreml-párti Egység (Medvegy) vezet. Az előzetes eredmények alapján csak az biztos, hogy ez a két párt(szerűség) fogja birtokolni a listás szavazás alapján megosztó mandátumok felét, azaz az orosz alsóház, a duma összes mandátumainak negyedét. Harmadik lett a Primakov-Luzskov-féle Haza - Egész Oroszország, a volt miniszterelnökök (Szergej Kirijenko, Jegor Gajdar) és volt kormányfőhelyettesek (Borisz Nyemcov, Anatolij Csubajsz) Jobboldali Erők Szövetsége pedig csak a renitens Zsirinovszkijt tudta megverni. Grigorij Javlinszkij liberális Jabloko szövetsége alig tudta átlépni az 5 százalékos küszöböt, és annyira különbözik a másik öt parlamenti erőtől, hogy még szövetségesként sem nagyon veszik számba. Az egyéni mandátumok közül 107-et a függetlenek kaptak meg, a többin a pártok kb. a fenti sorrendben és arányban osztoznak. Mivel a függetlenek bármelyik frakcióhoz csatlakozhatnak, majd valamikor januárban fog kiderülni, milyenek is a valódi erőviszonyok a dumában. Ami külön figyelmet érdemel: a Kreml által kreált Egység rakétastarttal tört be a parlamentbe, köszönhetően Putyin kormányfő kétes értékű népszerűségének. Szövetségesei is lesznek az Egységnek: a Jobboldali Erők Szövetsége röviddel a voksolás előtt lényegében hűségesküt tett a Kreml-béli „családnak", és számíthat az önálló képviselők, bizonyos kérdésekben pedig Zsirinovszkij, ellenkező esetben Javlinszkij liberálisaira - s máris összeállt egy koalíció a kormány támogatására anélkül, hogy most miniszteri posztokon kellene marakodni. Oroszország már csak ilyen - mindent fordítva csinál. Míg eddig a parlamenti, sőt esetleg a nyáron esedékes elnökválasztás elhalasztásának veszélye fenyegetett, immár arra lehet számítani, hogy az elnökválasztást előre hozzák. Hiszen Putyin, a kijelölt utód népszerűsége bármikor visszaeshet, elég, ha megfeneklik a csecsenföldi előrenyomulás, vagy letagadhatatlanul nagyok lesznek az orosz veszteségek. Gondoljunk csak bele: most már a hegyvidéket kellene „megtisztítani a terroristáktól", márpedig ezen a terepen ők vannak előnyben. Ha élni tudnak vele, a Kreml által életre hívott Egység nevet változtathat. Szóba jöhet, mondjuk, a Mulandóság, medve helyett pedig jelképként megteszi a pillangó. Ennek a pártnak ugyanis a csecsen háborún kívül se programja, se értelme, se súlya. Az egyensúly mentése PÁKOZDI GERTRÚD A múlt héten megszületett a költségvetés. A hosszas parlamenti vita nem változtatott sokat a kormányjavaslaton; 18 milliárd koronás hiánnyal, 10 százalékos inflációval és 16 százalékos munkanélküliséggel számol. A tervezetet a koalíció különösebben nem támadta, így nem lett igazuk azoknak az ellenzékieknek, akik nyáron azt jósolták: majd a költségvetési vitában éleződnek ki a koalíción belüli ellentétek. A kormánypártok egységes fellépéséről és a költségvetés megszavazásáról szóló hírt örömmel is fogadhatnánk, ha nem tudnánk, hogy további egyensúlymentő szociális megszorításokat építettek be az állam gazdálkodásába. Ha elfogadjuk a magyarázatot, ha nem, az előző kormány által felhalmozott adósságot törleszteni kell, és folytatni a megkezdett reformokat. A koalíció egységes szavazása arról is szólt, hogy egységes az akarat a reformok folytatására. Az uniós tárgyalások küszöbére került kormánykoalíció számára nem is volt más lehetőség. Ha mielőbb élni akar az uniós tagságból származó előnyökkel, a kormánynak csökkenő népszerűsége ellenére folytatnia kell a megszorításokat éppúgy, mint a bankkoszolidációt és a „stratégiai" vállalatok magánosítását. Ha nem ezt tenné, kormányzásának utolsó két évében aligha lenne rá lehetősége, és a lakosság még érezhető bizalmán kívül eljátszaná azt az óriási esélyt is, melyet a minap kapott Helsinkiben. Ám a reformok folytatásának kinyilvánítása kormányszinten még nem jelenti azt, hogy zavartalanul megvalósulnak. Egyebek közt azért nem, mert némely érdekcsoportok könnyen megtorpedózhatják a felülről jövő lehető legjobb elképzeléseket is. Azok, amelyeknek megfelel az állami finanszírozás eddigi gyakorlata, amelyek jól érzik magukat a zavaros gazdasági viszonyok között, amelyek vezetői megtalálták és úgy vélik, a jövőben is megtalálják az utat a számukra előnyös állami megrendelésekhez, ha ajánlatuk előnytelen is az állam számára. A korrupció csökkentése az egyik legfontosabb követelménye a gazdaság áüáthatóvá tételének, de ehhez az kell, hogy a kormány intézkedései is ádáthatóak, a végrehajtás során ellenőrizhetőek legyenek. Ha nem így tesz, a privatizálásban és a közbeszerzésben és nemcsak ott - folytatódik a korrupció. Az ország iránt Helsinkiben kinyilvánított bizalom ellenére is távol maradnának a lehetséges külföldi befektetők. Márpedig működő tőke nélkül nem lehet megvalósítani a bankkonszolidációt, a stratégiai vállalatok privatizálását, és nem lehet folytatni az oktatásügy, az egészségügy és egyéb területek finanszírozásának átalakítását. Á kisembert érintő megszorításokat lehetne folytatni, de ez még sötétebb zsákutcába vezetne. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Évá-régió- (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342, 53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk TALLÓZÓ SME Amit olyan sokáig elhalasztottak a helsinki EU-csúcs előtt, végre valósággá válik utána - írja Marián Leško a SME tegnapi számában. A Szlovák Demokratikus Koalíció anyapártjai - Dzurindát és embereit nem számítva - amellett kardoskodnak: változzon meg a legerősebb kormányerő belső elrendezettsége. Bár állandóan azt hangoztatják: fontosabbak az állam érdekei, fontosabb a politika megszilárdítása; az egész ellentét két kérdésben is összefoglalható - „Ki dönt majd az SDK nevében? Ki képviseli majd az SDK-t a kormánykoalíciós tanácsban?" véli a cikkíró. A jelenlegi helyzetben az első kérdésre adott válasz: természetesen az SDK elnöksége, itt azonban Dzurinda és emberei fölénye érvényesül. Viszont a Nemzeti Vagyonalap elnökéről tartott parlamenti szavazás megmutatta: a helyzet nem túl kedvező sem bizonyos képviselőknek, sem anyapártjainak. Többen szeretnének visszatérni az ötöskoalícióhoz, tehát nemcsak a parlamentben kívánnak részt venni a döntéshozatalban. Ez viszont Dzurinda párton belüli támogatottságának egy negyedére való csökkenésétjelentené - írja a SME. Az egykor volt szovjet birodalom - ami a mai Oroszországban, a vezér 120. születésnapján nemcsak utódainak az álma - Uram, a maga autója rosszabb állapotban van, mint a kormánykoalíció (Peter Gossányi karikatúrája) A sztálini aranycsillag ragyogása Már tudjuk, nem vált be az orosz parlamenti választások előtt annak a moszkvai férfiúnak az előrejelzése, aki a cseh Lidové noviny munkatársával beszélgetve 13 százaléknyi szavazatot várt a sztálini tömb számára. KISS JÓZSEF Már azt is tudni, nem lesz politikai „örömünnep" ma az a családi megemlékezés, amelynek főszereplője Joszif Visszarionovics Sztálin 120. születésnapján - a diktátor unokájának a diktátor nevét viselő ötéves unokája lesz. Az 54 éves férfi, aki ezt nemrégen elmondta a cseh lap tudósítójának, ugyanis a kis Joszif nagyapja és az egykori nagy Joszif unokája. Bár jócskán belevetette magát a választási hadjáratba, az újságírónő észrevétele szerint nem autogramért állítgatták meg ót a moszkvai utcákon, hanem a hivatalos közegek édeklődését keltette fel hamisítatlan kaukázusi külsejével, mint terroristagyanús elem. S a rendőrök számára a férfi neve, Jevgenyij Dzsugasvüi nem mondott - saját bevallása szerint - semmi különöset. „Kevesen emlékeznek arra, hogy ez volt Sztálin grúz családi neve - mondta. Jevgenyij édesapját, Jakov Dzsugasvilit az a Jekatyerina Svanidze szülte, akinek szocialista bátyja Sztálinnal együtt tanult a tifliszi szemináriumban. Mellesleg a sógor a sztálini politikai banditizmus áldozata lett. A szóban forgó beszélgetés szerzője egyébként úgy tudja, Sztálin nem vette Jekatyerinát feleségül, de Jakovot mindvégig a fiának tekintette. Viszont Dmitrij Volkogonov Sztálin monográfiájában magára a későbbi diktátorra hivatkozva írja, hogy miként eskette őket össze titokban egyik volt szeminarista társa a Szent Dávid-templomban 1906-ban. Volkogonov szerint ez a fiatalon tífuszban meghalt, rendkívül bájos grúz teremtés volt az, akit talán Sztálin tényleg szeretett, és a temetésről fennmaradt fényképen a koporsónál állva mély fájdalom tükröződött arcán. Ezekről nem esett szó a beszélgetés során, az unoka, Jevgenyij arról beszélt, hogy mennyire meg tudta érteni Sztálinnak a családi életben tanúsított keménységét. „Védelmembe veszem, mert szeretnék őt egyszerű apai, nagyapai szerepben látni. Ó azonban nem nagyapa volt, hanem vezér, bejutni hozzá eseményszámba ment" - mondta az unoka, akinek nem adatott meg, hogy nagyapja egyszer is térdére vegye. De elárulta, hogy ott volt a temetésén, viszont másokkal ellentétben nem sírt. Mert ő, Sztálin unokája tudatában volt annak, hogy nem családi temetésen van, hanem a vezér búcsúztatóján. Megjegyezte azonban, hogy Sztálin magánélete mégiscsak tartalmazott „nagy államférfiúi" helyzetében is tragikus családi mozzanatokat. Amikor tudomást szerzett a német fogságba esett fiának, Jakovnak a haláláról, Sztálin, aki közismerten nem volt hajlandó ót kicserélni öt német tábornokért, ha már nem öltözhetett „vezérként" ősi grúz gyászviseletbe, legalább fekete trikót vett magára. Persze, arról megint csak nem szólt az unoka, hogy korábban Sztálin mennyire megvetette fiát, s amikor Jakov emiatt öngyilkosságot kísérelt meg, kegyetlen cinizmussal csak annyit mondott: még megölni sem képes magát. Mindazonáltal az unoka viszonya apja múltja iránt bár élete feláldozásával menekült a hideristák kiszámíthatatlan propaganda- és pszichológiai manipulációi elől - enyhén szólva szintén nem egyértelmű. Jakov ugyanis olyasmit követett el, ami a sztálini családban elvi megvetést érdemel - másodszorra zsidó nőt vett feleségül, aki lánygyermeket is szült neki. Jevgenyij önérzetesen jelentette ki, hogy féltestvérével „nem buják egymást". S így nem is annyira meglepő, hogy szerinte II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája is egy Rosenbaum, s gunyorosan Jelcint is (aki inkább gogoli figuraként szolgálhat rá az igazi iróniára) Elcinnek nevezi. A gulagokat is a szidok, kiváltképp Trockij művének tartja, aki 1918-ban úgymond zsidó lágerparancsnokokat gőzhajókon szállíttatott Amerikából. A vezér, szegény, tehát így a gulagok fenntartásával „kényszerpályára" került. A beszélgetésből nem derül ki, hogy ide soSztálin unokája (Archívum) rolja-e Gorbacsovot is, akit a szovjet állam fénykorával azonosított sztálini mű végső romba döntőjének tekint, Persze, hivatkozhat az egykori ingyen lakásokra, az ingyenes művelődési lehetőségekre és orvosi ellátásra. De érdekes módon ő maga nem azok közé tartozik, akik a mai szociális helyzet igazi kárvallottjai. Volt tisztként havi 50 dollár nyugdíjban részesül, ami keveseknek jut ki a mai Oroszországban. S az egykori ingyenlakást havi ezer dollárért külföldieknek adja bérbe. A beszélgetés idején érdekes közlemény látott napvilágot az orosz sajtóban. Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bírósága rehabilitálta Sztálin második a nála több mint húsz éwel fiatalabb Nagyezsda Allulijevával kötött házasságából származó fiát, a moszkvai katonai körzet egykori légierőparancsnokát, akit Sztálin halála után nyolc évi börtönre ítéltek szovjetellenes kémkedésért és hivatali visszaélésekért. A kémkedési vád minden bizonnyal koholt volt, a hruscsovi vezetés így igyekezett megszabadulni a Vaszilij Sztálin nevet viselő, húsz évesen ezredessé, 24 évesen tábornokká előléptetett kezelhetetlen, szertelen Sztálin csemetétől. Vaszilij lánya ma az egyedüli az utódok között, aki büszkén a Sztálin nevet viseli. No meg Jevgenyij Dzsugasvili kisebbik, ötéves unokája, aki a diktátor születésnapján a vendégek között végigvonul a díszpárnán ékeskedő egykori aranycsillaggal. „Tudja, mit jelképez majd ez" - jegyezte meg hamiskás mosollyal Jevgenyij. Hát, igen, az egykor volt szovjet birodalmat. Csakhogy ez - a csecsenföldi írtóhadjáratot látva - valószínűleg nemcsak a mai sztálinisták álma. OLVASÓI LEVÉL Requiem egy óvodáért Már nem is számít újdonságnak, ha óvodai betörésről, fosztogatásról, vandalizmusról hallunk. A mi intézményünkbe, a pozsonypüspöki magyar óvodába is többször betörtek és eltulajdonítottak sok értékes segédeszközt, sőt élelmiszert is - ez legutóbb két éve történt karácsony előtt. Sajnos, már évek óta minimális, a legszükségesebb kiadásokra sem elegendő állami támogatást kapnak az óvodák, így elsősorban a szülők segítségét várjuk. Rájuk eddig még mindig számíthattunk. A sok rablás után elhatároztuk, hogy riasztóberendezéssel látjuk el az épületet, így védjük meg megmaradt értékeinket. Helybeli vállalkozókat, szervezeteket, szülőket szólítottam meg levélben, akiknek egy része rögtön a segítségünkre sietett kisebb-nagyobb pénzöszszeggel. Összejött a pénz, a szerelési munkát egy, erre a célra szakosodott cég szponzorálta. Pályázatunk alapján az Illyés, valamint a Pozsony és Vidéke Célalap jelentős pénzösszeggel hozzásegített az eltulajdonított segédeszközök pótlásához. Óvodánkat generációs óvodának is nevezhetjük, hiszen több egykori óvodásunk járatja hozzánk csemetéjét. A szülők, nagyszülők minden évben hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek biztonságos környezetben töltsék napjaikat, legyen elegendő játék, sport- és más segédeszköz testi és értelmi fejlődésükhöz, szórakozásukhoz. Biztos vagyok benne, hogy az állam a közeljövőben sem lesz, lehet bőkezű, amikor az óvodák évi költségvetését állapítja meg. Talán segít majd az óvodák helyzetén az a lehetőség, hogy a dolgozók jövedelemadójuk egy százalékát a kiválasztott intézménynek folyósíthatják. Végezetül még egy bosszantó dolog: az épületet megvédjük, a segélyeket megpróbáljuk előteremteni, de hogyan védjük meg az óvodaudvart a vandálokról? Már második éve csonkítják a 20-22 éves fenyőfáinkat, ráadásul a napokban valakinek megtetszett egy pompás fenyő is, és elvitte. Vajon ezek az emberek (a tettesek ismeretlenek) nem hallottak szüleiktől, pedagógusaiktól a természetvédelem fontosságáról, vagy az iskolában éppen erről az óráról hiányoztak? Kubicskó Erzsébet az óvoda igazgatója