Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-20 / 293. szám, hétfő

8 tévé és Rádió - vAsárnap ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 1 Jubileumi kiállítás Galánta. A Galántai Honismereti Múzeum ez év őszén ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból a múzeum dolgozói nagyszabású kiállítással mutatkoztak be a nagyközönségnek. A múzeum Fő utcai épületének emeleti kiállítótermeiben a látogató megismerkedhet az intézmény megalakulásának körülményeivel, a múzeumi munka legfontosabb összetevőivel. Válogatás látható a múzeumi gyűjteményt létrehozó első tárgyakból, az első nagyszabású néprajzi kiállítás anyagából 1973-74-ből, ízelítő az első állandó kiállításokról, a történeti, a régészeti, a természettudományi és a néprajzi gyűjtemény anyagából. A kiállítás nagyobb részében a néprajzi, ill. a történeti anyag kerül bemutatásra, a következő témákra tagolva: A hagyományos gazdálkodás tárgyai, Népi kerámiák, kőedények és használati üvegtárgyak, Régiségek, A múlt utcája. A műtárgygyűjteménybe tartozó szakrális emlékek a Galántai Reneszánsz Kastély kiállítótermében kerültek bemutatásra. A jubileumi kiállítás 2000. szeptember 15-ig tekinthető meg. (D. I.) Ülésezett a Katedra Társaság Dunaszerdahely. A Katedra Társaság december 17-én tartotta 28. ülését, amelyen dr. Perhács János kandidátus, a pozsonyi Komenský Egytem Bölcsészettudományi Kara andragógiai tanszékének professzora tartott előadást Az iskola és a pedagógiai társadalomtudományok viszonya címmel. A témához Csáky Károly pedagógus és StrédI Terézia pszichológus készített korreferátumot. Az ülést a Katedra Társaság 2000. évi programjának megvitatása és jóváhagyása zárta. A tervezett témák között szerepel a roma tanulók beiskolázásának problémaköre, a környezetvédelemre nevelés és az Internet alkalmazása a közoktatásban, (nagy) SZÍNHÁZ POZSON

Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida 19 KASS

A ÁLLAMI SZÍNHÁZ: A denevér 19 NYITR

A ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Macbeth 11 TATADÁNY

A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Négy meztelen férfi 17.30, 20 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Tarzan (am.) 15.15, 17 Kék villám (am.) 18.45, 20.45 OBZOR: Meghitt fészkek (cseh) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Tic-tac (svéd) 15.15, 17.30, 20 YMCA: Ideglelés (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Cseh szóda (cseh) 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: Az átok (am.) 18, 20.30 Tarzan (am.) 15.30 Sztárom a párom (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 17,19,20.45 Háborgó mélység (am.) 18.45 Sztárom a párom (am.) 18 A bűvös kard (am.) 16.30 Rómeó és Júlia (am.) 20.30 Három szín: kék (lengy.-fr.) 20 A királyi szerelem fényében (cseh) 19.30 KASS

A DRUŽBA: Dilisek vacsorája (fr.) 16, 18, 20 TATRA: Tarzan (am.) 16 Oltári nő (am.) 17.45,20 CAPITOL: Tarzan (am.) 16,18 Mátrix (am.) 20 ÚSMEV: Ideglelés (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Elizabeth (ang.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A ROZSNYÓ-PANORÁMA: Háborgó mélység (am.) 17, 19 LÉVASLOVAN: A Thomas Crown ügy (am.) 19 GUTA-VMK: A Thomas Crown ügy (am.) 18.30 A melléklet egy szép, színes 2000. évi kalendárium Megjelent a Katedra Vékonyka verseskötet jelent meg a héten a könyvesboltakban; a „comme il faut" külső izgalmas tartalmat rejt Derűsen pesszimista antiversek A Katedra évzáró, karácsonyi számában Pálffy Irén pszichológus Újra illatozik a fenyő című írásában a régmúlt karácsonyok hangulatát eleveníti fel. A Szembenéző rovatban Lukács Zoltán rendőr százados, Mészáros Károly és Nagy Attila a médiák negatív hatására figyelmeztetik a szülőket, s arra, hogy az ünnepek alatt fokozottabban oda kell figyelniük gyermekeikre. Dr. Czeizel Endre orvos genetikus a jövő évezred emberét vizsgálja a genetikus szemével, Zsidó János esperes pedig a karácsonyi ünnepkör szokásainak eredetét ismerteti. Szeberényi Zoltán irodalomtörténészt, kritikust Bodnár Gyula köszönti Katedra Díja kapcsán, Dusza István riportjaiban a rozsnyói és az alistáli alapiskola viszontagságaival, valamint egy szenei matematikatanárral ismerteti meg az olvasókat. Tóth Lajost hatvanadik születésnapja alkalmából köszöntjük, Jakab István a diák, a szolgálat és az ügyelet szavak jelentését elemzi, Bödők Zsigmond pedig Afrika vándorát, Magyar Lászlót mutatja be. Olvashatunk arA napokban jelent meg Archleb Gály Tamara Ugye, ez nem igaz? című verseskötete az AB-ART kiadó gondozásában, Balajti Zsolt illusztrációival. Alábbi beszélgetésünk a versek szerzőjével készült. VOJTEK KATALIN A könyvbemutatón elárultad, hogy a kötetnek eredetileg más címet szántál: „Tizenöt pesszimista vers és két normális". Keresgéltem a két „normálisát", de úgy tűnt, hogy valamennyi vers azonos attitűdből, életérzésből fakad. Nem pesszimisták, inkább a gondolkodó ember megnyilvánulásai, aki attól, amit életnek neveznek, előbb-utóbb pesszimistává vagy cinikussá válik. Téged a verseid alapján játékosan cinikusnak, kedvesen gonoszkodónak neveznélek. Lehet, hogy így van, de azt hiszem, egyáltalán nem vagyok cinikus. Az, amit a legtöbben cinizmusnak vélnek, nem más, mint a túlérzékeny emberek védekezése. Ha időnként feketének tűnik a humorom, ez is inkább védekezés, mert valójában tele vagyok szeretettel az emberek és a világ iránt, habár magam sem tudom, és egyre kevésbé értem, miért? Akik téged ismernek, álmodozó tekintetű, finom, légies teremtésnek tartanak, aki lélekben szinte soha nincs ott, ahol fizikailag. Főleg védelemre szorulónak tűnsz, de a verseid ellentmondanak ennek a benyomásnak. Kemények: azt is kimondod bennük, amit az emberek legtöbbje röstellkedve a gondolatküszöbe alá-mögé söpör. Ezt már többen mondták, sőt szememre vetették. Az idősebbek el is borzadtak ettől a túlzott szókimondástól, a vulgáris kifejezésektől. Lehet, hogy légiesnek és gyámolításra szorulónak hatok, de ez csak részben igaz. Van bennem durvaság, gorombaság is. Régóta ismerlek, de ezt fel sem tudom tételezni rólad. A környezetemtől tudom, hogy mindig a legnagyobb meglepetés erejével hat, ha keménynek mutatkozom. Itt-ott még verekszem is, de ez valóban csak védekezés részemről. Akkor történik meg, ha bántanak. Megtörtént például, hogy a vita hevében egy képzőművész a karomra csapta az ajtót, mire - úgy látszik, van egy velem született kungfu-reflexem - alaposan megrúgtam. Mivel az illető közútálatnak örvend művészi berkekben, az esetnek gyorsan híNegyvenes éveiben lett elsőkötetes re terjedt, és sokan gratuláltak nekem. De nem vagyok rá büszke, mert nem szeretem az erőszakot, sem magamban, sem másban. Ha nő ír, versel a szerelemről, vannak, akik elvárnák, hogy a holdfényről, hervadó virágokról epekedjen. Mindig meglepetésként hat és „nem nőiesnek" a szókimondó kitárulkozás. Azt hiszem, hogy a nemek közti különbség egyre inkább elmosódik. Egyre több a nőies férfi és a férfias nő, a bi- és homoszexuális, a leszbikus. Ennek ellenére a nyilvánosság elvárja, hogy a nők nőiesek legyenek. Ahogyan a költészettől is sokan elvárják, hogy magasztos és fennkölt legyen. Ez ellen lázadtam, amikor antiverseket kezdtem írni. Azzal ültél le, hogy na, most pedig antiverset írok? Ez amolyan provokatív reakció volt a klasszikus költészet ellen. De azért időnként bele-belecsúszott itt-ott rím és ritmus, még időmértékes verselés is, habár magam sem tudom, hogy az utóbbi hogyan lett? Igyekszem nem klasszikus költészetet csinálni, (Pavel Kastl felvétele) szabadverseimben inkább a gondolat erejére próbálok alapozni. Mit válaszolnál azoknak, akik azt mondanák: ez is művészet, egy Petőfi-versből, vagy a Halotti beszédből kiírni pár sort, egyetlen szót vagy kérdőjelet változtatva az eredeti szövegen? Ez az ún. ready-made, amit még sokan nem ismernek, s ezért a lényegét sem értik. Sokan lopásnak veszik, és megkérdezik, mit akarok ezzel? Épp ezzel akarok valami teljesen újat mondani. Frázisként hat, de nincs új a nap alatt, szinte lehetetlen valami újat alkotni. Az új ezekben a közismert szövegekben az, hogy minimális változtatással teljesen más hangsúlyt kapnak. És mit válaszolnál azoknak, akik szerint főnévi igeneveiddel, amelyeket úgy használsz, mint egy idegen ajkú, „rontod a magyar nyelvet"? Nem azért csinálom, mert mások is ezt teszik, vagy mert posztmodern, hanem azért, mert így új szavakat, hangulatokat teremthetünk, hogy ne váljon unalmassá a magyar nyelv, amely gyönyörű, de nagyon sok szava elkopott, közhellyé vált. Azonkívül ezek az „elrontott" szavak akkori depressziós lelkiállapotomat fejezik ki, olyan időszakban keletkeztek, amikor úgy éreztem, minden elromlott. Ez egyfajta provokatív reakció volt az akkori történésekre. Különös depressziós az, akiben annyi játékosság van, mint benned. Szeretem az életet, és nagyon tudok örülni apró dolgoknak is, minél több rossz van a világban, annáijobban. Lényegében a rosszért is hálás vagyok. Nélküle ez a kötet sem született volna meg, épp a legdrasztikusabb élmények inspiráltak. Eredeti foglalkozásodat tekintve művészettörténész vagy. Attól, hogy megjelent egy verseskötetem, nem nevezem magam költőnek, hisz manapság, ha tud rá pénzt keríteni, bárki kiadhatja az írásait. De nem nevezem magam művészettörténésznek vagy egyébnek se. Egyszerűen csak ember vagyok, aki szeret élni, és azt csinálni, amihez kedvet érez, amivel ki tudja fejezni a kreativitását. Most például fura alakú sapkákat kötök, de zongorázom, táncolok is. Megmaradtam hippinek, aki soha nem akart bekapcsolódni a konzumtársadalomba. Élhetetlen ember vagyok, emiatt a gyerekeim is gyakran szidnak. Ha valamiből több van, nyomban szétosztogatom. Nehezen tűröm a napi rendszeres nyolc és félórás elfoglaltságot, a kreativitást elsorvasztó kulimunkát, de tudok éjszakákat átvirrasztani, ha olyasmin dolgozom, ami lelkesít. Saját környezetedet is alaposan meglepted a versesköteteddel. Tartogatsz még a tarsolyodban valamilyen meglepetést? Van egy filmforgatókönyvem, amely felkeltette egy rendező érdeklődését. A filmhez azonban rengeteg pénz kell, így nem tudom, lesz-e belőle valami. Számodra mi a boldogság? Most lényegében boldog vagyok, noha állandó szeretet- és pénzhiányban élek. Hét éve egyedül nevelem a gyerekeimet, akiktől rengeteg szeretet kapok, de úgy látszik, telhetetlen vagyok, még több szeretet szeretnék kapni - és adni. Előfordul, hogy idegen embereknek megsimogatom a fejét vagy a kezét. Hogyan fogadják? Örülnek neki, mert mindenki vágyik a szeretetre. Zahovay pályafutását a tangók fénykorában kezdte, dalait Kalmár Pál, Zádor Mária és Várady Magda énekelték ról is, miként vélekedik a romakérdésről a pedagógus. Folytatódik a rejtvényoidal, a Diákszem, valamint a szexualitással foglalkozó sorozat és a különböző játékok. A Tan-tárgy rovat a történelem, a fizika, a magyar, az alsó tagozat és az óvoda oktatói-nevelői számára ad segítséget. (n. a.) „Az élet oly könnyűnek látszik..." Dr. Duka-Zólyomi Emese Az élet oly könnyűnek látszik énekli Németh Imre Zahovay Ernő nyáron kiadott Még egy tangót című hangfelvételén. A táncdalokat, sanzonokat hallgatva megértjük, hogy itt nem egy szokványos frázisról van szó - Zahovay zenéje az életet tényleg megkönnyíti. Most, amikor tetőpontjára ért a karácsonyi ajándékvásárlási láz, gondoljunk arra, hogy az otthonunkba kellemes hangulatot varázsoló zene a legszebb, legmaradandóbb ajándékok egyike. Ezek közé tartozik ez a hangfelvétel / CD lemez és hangszalag/ is. Ferienčik Ági bevezető szövegében a következőket olvashatjuk: „Amit most a kezében tart a kedves zenehallgató, nem más, mint amit kicsit elvadult napjainkban szinte teljesen nélkülözünk; ifjú életünk legszebb pillanatainak varázsa, szerelem, könny, boldogság, a tűnő hangulat költészete, veretes zenei kifejezése." Mindezt Zahovay Ernő zeneszerző művei varázsolják elénk, Hernádi Judit, Kvassay Zuzsa és Németh Imre tolmácsolásában. A párkányi születésű, tavaly 85 éves korában elhunyt Zahovay Ernőnek, aki az ötvenes évekig saját zenekarával járta Szlovákia legrangosabb mulatóit, a két háború közötti időszaktól kezdve szinte haláláig a tánczene volt a legtermékenyebb és legsikeresebb területe. A felvételen megszólaló szebbnél szebb tangók, keringők, sanzonok az 19391996 közti időszak termését ölelik fel. A zeneszerző mindig gondos odafigyeléssel válogatta meg dalszövegeit. A lemezen bemutatott művek szövegírói között találjuk többek között Dénes Györgyöt, Csontos Vilmost. Zahovay sokoldalúságára vall, hogy a 23 szerzemény közül hatnak a szövegét maga írta. Hernádi Judit behízelgő, bársonyos hangja, szuggesztív előadásmódja mindnyájunk számára ismert. Ézúttal is a szöveggel és a zenével való csodálatos azonulásának lehetünk tanúi. A felvételen való részvétele a művek értékét is bizonyítja. Kvassay Zsuzsa előadása egy teljesen más világot és hangkultúrát közvetít; fényes hangja, elsősorban a felső regiszterben, különös fojtottsággal párosul, a szenvedélyesség érzetét keltve. Németh Imre a lemez egyik nagy meglepetése. Az énekest eddig mint a régi korok zenéjének kiváló előadóját ismertük, de természetességével, kiváló stílusérzékével, kiegyenlített hangjával ezen a területen is meggyőző. Hazai magyar zenekultúránknak kevés kiemelkedő zeneszerzője van, Zahovay ezek közé tartozik, a tánczene területén pedig egyedüli. Talán szerénységének tudható be, hogy nem ismerjük műveit úgy, ahogy azt megérdemelné. Most itt van rá a lehetőség. J&í. K iiUiiÁUal r/<ttit*f»*'k é' uiihH U p/a Áldott karácsonyi iiniici x~kd kiVinunk U Ernest g-iíjovíiy Ernő