Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-18 / 292. szám, szombat

14 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 6. Csíkszeredai konzulátus Bukarest. „A csíkszeredai konzulátus megnyitása melyre reményeink szerint a jövő évben sor kerül - Románia és Magyarország közös érdeke" - hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium államtitkára a csíkszeredai polgármesterhez intézett levelében. Csedő Csaba polgármester tegnap tájékoztatott a levélről, és elmondta: az államtitkár december elején válaszolt az ő korábbi levelére, amelyet Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett, s megküldött Németh Zsoltnak is. (MTI) Primakov indul az elnökségért Moszkva. Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök tegnap Moszkvában bejelentette, hogy indulni kíván a jövő évi elnökválasztáson. Megfigyelők rögtön emlékeztettek rá: Borisz Jelcin elnök már hónapokkal ezelőtt kinyilvánította, hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnököt tekinti majdani utódjának az államfői tisztségben. (MTI) Rainier herceg kórházban van Monaco. Ütőértágulattal megműtötték III. Rainier monacói herceget. A helyi szív- és tüdőklinikán csütörtökön hajtották végre a beavatkozást a 76 éves uralkodón, akinek állapota a hercegi palota tegnap reggeli közlése szerint „megnyugtató". Közelmúltban végzett kardiológiai vizsgálatok mutatták ki, hogy a herceg, akin öt éwel ezelőtt kettős szívkoszorúér-műtétet hajtottak végre, aortatágulatban szenved. Az orvosok szerint simán zajlott le a műtét. (MTI) III. Rainier herceg 1950 óta uralkodik a Földközi-tenger partján fekvő miniállamban. (Archívum) Újabb fűtőolaj érkezett Nisbe Belgrád. Az Európai Unió által jugoszláviai ellenzéki városoknak küldött fűtőolaj-segély második szállítmánya megérkezett csütörtökön Nisbe. A négy tartálykocsi mintegy 100 tonna fűtőolajat vitt Jugoszlávia harmadik legnagyobb városába - közölte Zorán Zsivkovics polgármester. (MTI) Ruanda várja a bocsánatkérést Kigali. Ruanda elvárja, hogy Kofi Annan, az ENSZ főtitkára - az ő tiszte volt a világszervezet békefenntartó műveleteinek felügyelete - személyesen és a helyszínen kétjen bocsánatot a ruandai néptől, miután egy független vizsgálóbizottság kinyilvánította, hogy a világszervezetet felelősség terheli az 1994-es népirtás megakadályozására tett kísérlet kudarcáért - jelentette ki Patrick Mazimhaka, a ruandai elnöki hivatal minisztere. (MTI) Moszkva nem hajlandó elismerni, hogy nagy veszteségeket szenvedett Groznijban Izrael-Szíria: folytatás január 3-án a tengerentúlon Minútka téri titkok Türelem és határozottság Moszkva. Az orosz ejtőernyősök Csecsenföld délnyugati vidékén elvágták a grúziai Satilibe vezető utat, amelyen eddig állítólag utánpótlást kaptak a csecsen fegyveresek. HÍRÖSSZEFOCALÓ Az Eho Moszkvi rádióállámos a hegyvidéki harcokról beszámolva hangsúlyozta, hogy a nagyszabású akcióban sok csecsen fegyveres vesztette életét, és az oroszok három légvédelmi üteget is megsemmisítettek. Az orosz erők emellett megerősítették a csecsen-dagesztáni határ déli részének védelmét. Mindez azt jelzi, hogy az orosz hadsereg hamarosan a déli hegyvidék ellen fordulva folytatja előrenyomulását. Ezt erősítette meg Gennagyij Trosev altábornagy, a „keleti front" parancsnoka is tegnapi nyilatkozatában, nagyobb csapatátcsoportosításokról számolva be. Az orosz tüzérség ptegnap tovább lőtte Groznijt, de a légierőt egyelőre nem vetették be. Az orosz harci gépek viszont csütörtökön egész nap, még éjszaka is támadták a csecsen fővárost, elsősorban a Minútka tér környékét, ahol szerda este csecsen források szerint megsemmisítettek egy orosz páncélososzlopot, amely harcfelderítést hajtott végre. Az orosz védelmi minisztérium tegnapi közlése szerint eddig a dageszAz orosz hadsereg hamarosan a déli hegyvidék ellen fordul. táni és csecsenföldi harcokban öszszesen 404 katona vesztette életét. Ebből Csecsenföldön 274 orosz katona halt meg - ez a csütörtöki adatokhoz képest két újabb halottat jelent, vagyis Moszkvában ezzel is cáfolják, hogy a grozniji Minútka téren több mint száz orosz katona halt meg szerda este. A belügyi csapatok augusztus eleje óta összesen 129 halottat veszítettek Dagesztánban Robin Cook (jobbra) brit és Igor Ivanov orosz külügyminiszter. A berlini G8 találkozón Ivanovnak volt mit magyarázkodnia. (TA SR/AP) és Csecsenföldön - jelentették be Moszkvában. Ugyancsak az EhQ Moszkvi rádióállomás jelentette a csecsen elnök sajtótikárára hivatkozva, hogy Aszlan Maszhadov kész Ingusföldön találkozni az EBESZ vezetőivel. A csecsen elnök már korábban is jelezte, hogy kész tárgyalni Knut Vollebaek norvég külügyminiszterrel, az EBESZ soros elnökével, aki csütörtökön fejezte be észak-kaukázusi körútját. Maszhadov azonban az orosz sajtó szerint csecsen ellenőrzés alatt lévő helyszínt javasolt, amely nem elégítette ki Moszkva „biztonsági igényeit". Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek és a polgári védelem tárcájának vezetője tegnap megerősítette, hogy kész személyesen is megbeszélést folyatni Aszlan Maszhadowal, de csakis humanitárius kérdésekről, Groznij polgári lakosságának kimenekítéséről - a politikai rendezés lehetőségeiről nem. Az orosz miniszter azonban a hét eleje óta nem tud kapcsolatot teremteni Maszhadowal - egyes orosz kommentárok szerint azért, mert nem is nagyon akar, más vélemények szerint azért, mert a csecsen elnököt nem elégíti ki Sojgu korlátozott tárgyalási mandátuma. A G8-csoport külügyminiszterei Berlinben a csecsenföldi konfliktusról tárgyaltak Hiába győzködték Moszkvát MTI-JELENTES Berlin. Oroszország a nyugati hatalmak és az EBESZ figyelmeztetései ellenére változatlanul elutasítja, hogy nemzetközi közvetítés mozdítsa elő a csecsenföldi konfliktus politikai megoldását. Ezt a nyolcak külügyminisztereinek tegnap véget ért berlini tanácskozásán elhangzott nyilatkozatok hangsúlyozták. Knut Vollebaek, az EBESZ soros elnöke ismételten tartós tűzszünetre szólította fel az orosz hadvezetést. Javaslata értelmében a konfliktus megoldását célzó párbeszédben szerepet kellene kapnia a csecsen elnöknek is. Csecsenföldi látogatásának tapasztalatairól beszámolva a norvég politikus úgy vélte, az orosz vezetés egyelőre nem hajlik a külső közvetítés elfogadására. Szerinte ez az álláspont a vasárnapi orosz parlamenti választások után esedeg megváltozhat. Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel folytatott eszmecseréjéből Vollebaek arra következtetett, Moszkva attól tart, hogy egy tűzszünet esetén a csecsen lázadók rendezhetnék soraikat. Joschka Fischer német külügyminiszter leszögezte: senki sem vonja kétségbe az oroszok jogát ahhoz, hogy fölvegyék a harcot a terrorizmussal. A jelenlegi aránytalanul nagyerejű orosz akciók azonban fenyegetést jelentenek a nemzetközi együttműködésre és a partneri viszonyra. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter tartózkodóan nyilatkozott az Oroszországgal szembeni esetleges szankciókról. Azonnali és tartós tűzszünetre, a polgári lakosság megkímélésére és politikai párbeszédre szólította fel Moszkvát. A tanácskozást lezáró sajtóértekezleten Ivanov orosz külügyminiszter nem vett részt, ami jól érzékeltette a csecsen kérdés megítélésében a Nyugat és Oroszország között fennálló különbséget. Holnap: duma-választások Oroszországban. Hétfőn reggel már lesznek eredmények Csecsenföldön nem szavaznak MTI-JELENTÉS Moszkva. Oroszországban tegnap lezárult a választási kampány, elcsitult az információs háború, és a választók végre nyugodtan elgondolkodhatnak azon, kire adják szavazatukat a vasárnapi duma-választásokon. Gennagyij Szeleznyov, az alsóház elnöke a választásokra érkezett külföldi parlamenti megfigyelők előtt hangsúlyozta, hogy a tv-társaságok túlcsorduló „vádaskodása és mocskolódása" a választási törvény további szigorítását teszi majd szükségessé. Közölte: a jelenlegi duma képviselőinek kétharmada igyekszik megújítani mandátumát az egyéni választókörzetekben, illetve a pártlistákon. Az orosz alsóház 450 tagú, a mandátumok felét pártlistán, felét pedig egyéni választókörzetben lehet megszerezni. Vasárnap azonban csak 224-224 mandátum sorsa dőlhet el, mert a 31. számú választókörzetben, Csecsenföldön nem lesz szavazás. Itt a képviselőválasztásokat valószínűleg a júniusi elnökválasztásokkal együtt tartják meg. A hadműveletekben részt vevő katonák sem szavazhatnak. Egyébként a választásokat csaknem 1100 külföldi megfigyelő - a világ 52 országából, 72 nemzetközi szervezettől - kíséri majd figyelemmel, emellett a pártok (26 tömörülés szerepel az országos pártlistán) több mint félmillió megfigyelőjének is lehetősége lesz a több mint százezer szavazóhelyiség ellenőrzésére. Az alsóházi választások közép-európai idő szerint már szombat este 21 órakor megkezdődnek a távol-keleti körzetekben, és vasárnap 19 órakor fejeződnek be, amikor a kalinyingrádi területen zárnak a szavazóhelyiségek. Az első, még felmérésekre alapuló eredmények vasárnap este várhatóak, az adatok számítógépes feldolgozását hétfő reggelre ígéri a választási bizottság. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington/Jeruzsálem/Kairó. Eredményesen zárult csütörtökön Washingtonban Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter kétnapos megbeszélése: a felek megállapodtak abban, hogy január 3-tól - ismét az Egyesült Államokban - folytatják a béketárgyalásokat. Bili Clinton amerikai elnök, aki - Madeleine Albright külügyminiszter közreműködésévei-jelentős energiát fektetett az izraeli-szíriai megbékélési folyamat újraindításába, a Fehér Ház parkjában jelentette be újságíróknak a január elejére kitűzött folytatást. Izrael és Szíria között elvben ötven éve hadiállapot van, és a béketárgyalások 1996 februárjában szakadtak meg. Bili Clinton máris közölte, hogy Izrael és Szíria megbékélését anyagilag is honorálnia kell a nemzetközi közösségnek. A maga részéről megígérte, hogy minden erejével igyekszik majd rávenni a kongresszust az áldozathozatalra. „Hasznos befektetés lesz" - hangoztatta Clinton. Az izraeli-szír tárgyalások ,jó úton vannak, bár nehezek" - állapította meg Ehud Barak izraeli miniszterelnök tegnap Washingtonból hazatérőben, a repülőgép fedélzetén. Izraelnek „türelmet és határozottságot kell mutatnia" — mondta külügyminisztere, David Lévi. Az Izraellel tárgyaló palesztin küldöttség vezetője úgy vélte, hogy az izraeli-szír tárgyalások újrafelvétele „csillapíthatja a palesztin és a szír hatóságok közötti feszültségeket is". A MENA egyiptomi hírügynökség szerint Szaeb Erakat egyeztetést szorgalmazott a palesztin, szír és libanoni tárgyalóküldöttek között az arab érdekek védelmében. Téves volt a célpont, libanoni iskolások sebesültek meg A Hezbollah inti Izraelt MTI-HÍR Bejrút. A Hezbollah feje tegnap óva intette Izraelt, nehogy újabb támadásokat intézzen a dél-libanoni polgári lakosság ellen. Haszszán Naszralláh sejk közölte, hogy muszlim fanatikus palesztin szervezete ezúttal beéri „az ellenség világos és határozott figyelmeztetésével", noha az arabszalimi iskola ágyúzása „visszavágást érdemelne" észak-izraeli településekre való csapásmérés formájában. Az izraeli megszállás alatt álló déllibanoni „biztonsági zónából" csütörtökön kilőtt két lövedék telibe találta a dél-libanoni iskolát, megsebezve húsz kisgyereket, négyüket súlyosan. Izrael közben már bocsánatot kért a „téves" ágyúzásért. Egy egyiptomi lap tegnap feltételezte, hogy a „valószínűleg szándékos tévedéssel" Izrael értésére akarta adni Libanonnak és Szíriának: a tárgyalások idejére a Hezbollahnak fel kell függesztenie akcióit, máskülönben nap mint nap az arabszalimihoz hasonló megtorlásokkal számolhat. Az első vélemények a jövendő román kormányról Vannak még kételyek MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A román Demokrata Párt (PD) tegnap bejelentette, lemond a szenátus elnöki tisztéről, ha azt Radu Vasile menesztett miniszterelnök kapja meg. A PD országos vezetőségének ülésén született döntéssel a párt a legnagyobb koalíciós partner, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárton (PNTCD) belüli válság megoldását szeretné segíteni - mondta Traian Basescu, a PD alelnöke. Miután a kormányválság megoldására született koalíciós megoldás értelmében Petre Roman pártelnök miniszterelnök-helyettes lesz, így felszabadul a szenátus elnöki tiszte, amelyet eddig a PD látott el. A román parlamenti pártok többsége megelégedéssel vette tudomásul, hogy Mugur Isarescu lett a kijelölt miniszterelnök, de az ellenzéki erők fenntartásaikat hangoztatják az új kormány várható összetételével kapcsolatban. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Nagy-Románia Párt utasította el mereven az Isarescu-kormányt. A tegnapi román sajtókommentárok alapvetően két kételyt fogalmaztak meg a válság tartós megoldását illetően. Az egyik fenntartás a PNTCD-n belüli harc várható folytatódása miatt fogalmazódott meg, figyelembe véve, hogy Radu Vasilenak jelentős támogatása van a pártban. A másik kétely az, hogy miként tud majd együttműködni Mugur Isarescu kijelölt kormányfő a mellé helyezett négy - esetleg öt - politikailag elkötelezett miniszterelnök-helyettessel. Németország, Kiep-ügy Kényszermunkások Helmut Kohl tv-vallomása Berlrn. Helmut Kohl, a CDU korábbi elnöke a ZDF televízióban számszerűsítette az általa titokban átvett adományokat, de visszautasítta, hogy ő maga vagy kormánya megvásárolható lett volna. Az exkancellár elmondta: 1993 és 1998 között kb. kétmillió márka adományt vett át készpénzben a CDU pénzügyi illetékeseinek megkerülésével. Ezt azzal indokolta, hogy az adományozók ragaszkodtak nevük titokban tartásához. Állítása szerint a pénzre a keleti tartományokban volt szükség. Elismerte, hogy a fenti módszer a pártok finanszírozására vonatkozó törvény durva megsértését jelenti, s „nagy hiba volt". Kohl először nyilatkozott a széles nyilvánosság előtt azóta, hogy a CDU elnökségének november 30-án tartott ülésén beismerte: tudomása volt párhuzamos bankszámlák létezéséről, és maga osztotta szét az azokra érkezett adományokat. (MTI) Rau államfő sajnálja Berlin. A német szövetségi elnök tegnap bocsánatot kért a német nép nevében mindazoktól, akiket a náci uralom idején elhurcoltak és munkavégzésre kényszerítettek. A kényszermunkások kártalanításáról szóló megállapodás berlini bejelentése alkalmából tett nyilatkozatában Johannes Rau rámutatott: a hadifoglyok és deportáltak dolgoztatása az érintettek számára nemcsak a jogos munkabér megtagadását, de elhurcolást, hontalanságot, jogfosztottságot és emberi méltóságuk brutális semmibevételét is jelentette. A kényszermunkából annak idején számtalan német vállalat húzott hasznot; közülük néhány már vállalta az ebből fakadó felelősséget emlékeztetett a német államfő. Egyúttal úgy vélte: a német gazdaság kártalanítási alapítványának létrehozásával lehetőség nyílt arra, hogy széles alapokra helyeződjön ez a felelősségvállalás. (MTI)