Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-02 / 278. szám, csütörtök

6 vélemény és háttér ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 4. Borisz Jelcin tüdőgyulladása Moszkva. Borisz Jelcin „láztalan, állapota stabil", és tüdőgyulladással kezelik a Kreml-kórházban - közölte tegnap az orosz elnök szóvivője. Dmitrij Jakuskin ezzel megerősítette azokat a sajtóhíreket, hogy a keddi orvosi konzílium tüdőgyulladást állapított meg Jelcinnél, akit antibiotikumokkal kezelnek. Az orosz elnök még a műit hét csütörtökön betegedett meg, de akkor csak vírusfertőzést, heveny bronchitist állapítottak meg nála. Jakuskin szerint az elnök a kórházban is figyeli az eseményeket, dolgozik a dokumentumokkal. (MTI) Támogatják az EU-csatlakozást Prága. Ha Csehországban népszavazást tartanának most az ország EU-csatlakozásáról, a lakosság kétharmada menne el véleményt nyilvánítani ebben az ügyben, és 83 százalékuk támogatná a csatlakozást - derült ki egy november készített országos felmérésből. Egy másik novemberi felmérés szerint a lakosság 56 százaléka híve a mielőbbi csatlakozásnak, mert az a véleménye, hogy az Csehország számára haszonnal jár. (MTI) Mandela lesz az új közvetítő Arusha. Nelson Mandela volt dél-afrikai elnököt kérték föl tegnap közvetítőnek a burundi békefolyamatban. Erről az afrikai Nagy Tavak térségéhez tartozó országok vezetői döntöttek a tanzániai Arushában tartott csúcsértekezletükön. Mandela az októberben elhunyt Julius Nyerere tanzániai elnök örökébe lép. (MTI) Nelson Mandelára nehéz feladat vár: 1993 óta kétszázezren vesztették életüket a burundi belviszály ban. (Archívum) Emigránsok összeesküvése? Havanna. Fidel Castro kubai vezető bejelentette, hogy hírszerző szolgálata felfedett egy összeesküvést, amelyet kubai származású amerikaiak szőttek Hugo Chávez venezuelai elnök meggyilkolására. A merényletet decemberben akarta végrahajtani egy kommandó, amely a miami székhelyű Kubai-amerikai Nemzeti Alapítvány pénzén készült fel az akcióra. (MTI) A „whiskys rabló" vallomása Budapest. Ambrus Attila egy magas beosztású, a Belügyminisztérium állományába tartozó személytől kapott a július 10-i szökését segítő információkat, sőt a fogda épületének pontos tervrajza is a birtokába jutott ettől az illetőtől - derült ki a „whiskys rabló" néven ismertté vált Ambrus Attila tegnapi tanúvallomásából. (MTI) Csecsenföld keleti részére összpontosulnak az oroszok légi és tüzérségi támadásai Argun megadja magát Hatalmas méretű megmozdulások a WTO ellen Kijárárási tilalom Moszkva/Mozdok. Csecsenföld keleti részén súlyos harcok bontakoztak ki az orosz egységek és a csecsen fegyveresek között. Az oroszok nyolc páncélozott járművet és három harckocsit vesztettek. Az összecsapások szombaton kezdődtek a térségben, Gudermesz és Argun környékén. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Folytatódtak a légi és tüzérségi támadások Groznij, Argun és UruszMartan ellen. A vahabita fegyveresek erősségeként és az emberrabló bűnbandák rejtekhelyeként számon tartott Urusz Martan több hete áll ellen az orosz bombázásoknak. Ahhoz, hogy bezáruljon a körgyűrű Groznij körül, az orosz erőknek mindenképpen be kell venniük Urusz-Martant és Sálit. Argun lakói tegnap arra kérték az orosz csapatokat, hogy állítsák le a város lövetését, mert már kiűzték onnan a muzulmán harcosokat. Az ITAR-TASZSZ szerint a városlakókból álló küldöttség közölte az orosz csapatokkal, hogy a csecsen fegyvereseket a helyi milicisták űzték ki a városból a környéki erdőkbe. Argun tulajdonképpen Groznij keleti kapujának tekinthető. Igor Szergejev védelmi miniszter közben azt mondta, hogy az orosz katonák két-három napon belül ellenőrzésük alá vonják Argunt. Szergejev elismerte, hogy a csecsen fegyveresek több térségben is ellentámadásba lendültek, és megpróbálják magukhoz ragadni a kezdeményezést. „Ez azonban nem sikerült" - idézte az AFP a miniszter nyilatkozatát. Az orosz erők növekvő ellenállással találják szembe magukat Csecsenföld keleti részén. A csecsen fegyveresek kommandós akciói gyakoribbá váltak a felszabadított, elvben az orosz erők által ellenőrzött területeken. Sámil Bászájev csecsenföldi hadúr közben felhívás fordult a csecsen lázadókhoz, hogy „indítsanak be" merénylethullámot Oroszországban. „Itt az ideje, hogy merényletsorozatot kezdjünk Oroszország területén, és Dagesztánban leszedjük bizonyos személyek fejét" - idézte Bászájevet az orosz tévé mahacskalai tudósítója. Orosz katonai források szerint nemzetközi szélsőséges szervezeKlima segélyt ígér Szlovákiának, ha hajlandó a tervezettnél hamarabb bezárni Bohunicét EU-bővítés 2003. január l-jétől ÖSSZEFOGLALÓNK Brüsszel/Bécs. Az Európai Parlament és az Európai Unióhoz csatlakozni vágyó országok parlamenti elnökei szerint az Európai Unió keleti bővítésének a legfelkészültebb országokkal 2003. január l-jétől meg kell kezdődnie. Ez lehetővé tenné, hogy az érintett államok polgárai teljes körűen bekapcsolódhassanak a 2004-es európai parlamenti választásokba - áll a találkozóról kiadott záródokumentumban. Az EP és a tizenkét tagjelölt állam nemzeti törvényhozásának elnökei immár nyolcadik találkozójukat tartották Brüsszelben. Mint a találkozó után elhangzott: a parlamenti elnökök kérik, hogy az EU-tagországok állam- és kormányfőinek jövő heti helsinki találkozóján bizonyítsák: az EU fenntartja a csatlakozási folyamat dinamizmusát. A találkozó résztvevői támogatták az Európai Bizottság javaslatát, hogy újabb hat országgal kezdjék meg a tárgyalásokat. Szlovákiát a tanácskozáson Jozef Migaš házelnök képviselte. A megbeszélések utáni sajtóértekezleten megismételte azt a várakozást, hogy az ország a csatlakozási folyamatban képes lesz utolérni a visegrádi csoport többi tagját, és ezek belépése egy időben következhet be. Tegnapra virradó éjszaka Bécsben is volt egy megbeszélés a helsinki csúcstalálkozóval összefüggésben Paavo Lipponen finn kormányfő, az Európai Unió soros elnöke és az EU közös kül- és védelmi politikájáért felelős Javier Solana és Viktor Klima osztrák kancellár között. Klima itt kijelentette: azt váija Szlovákiától, hogy „mozgást" mutasson a bohunicei erőmű bezárásának ügyében. Hangsúlyozta: a nukleáris biztonság terén a jelöltektől legalább ugyanazokat a normákat kell elvárni, mint a tagállamoktól. Klima Szlovákia számára segélyt helyezett kilátásba az EU alapjaiból arra az esetre, ha hajlandó a tervezett 2006-2008-as időpontnál hamarabb bezámi Bohunicét. Lipponen soros elnök derűlátónak mutatkozott azt illetően, hogy a decemberi csúcson határozat születik a konkrét tárgyalások megkezdéséről Szlovákiával, valamint Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia és Málta „első körbe" kerüléséről, továbbá arról, hogy Törökország megkapja a tagjelölt státuszát. A brit parlament alsóháza megszavazta az Észak-Írországra vonatkozó törvényt Ünnepélyes hatalomátadás már ma MTI-TUDÓSÍTÁS London. Huszonöt évi közvetlen brit kormányzás után tegnaptól ismét Észak-Írország saját alkotmányos testületei irányítják a 1,7 milliós országrész életét. A brit parlament alsóháza tegnap hajnalban nagy többséggel - 318 képviselő 10 ellenében - megszavazta azt a törvényt, amely feljogosítja a kormányt, hogy átruházza a hatalmi jogköröket az északír tartomány hétfőn megalakult kormányára és a nemzetgyűlésre. II. Erzsébet brit urlakodó még a nap folyamán aláírta a hatalomátadási törvényt, amely éjfélkor hatályba lépett. Észak-Írország történelmének első, mindkét felekezet képviselőit magában foglaló koalíciós kormányához átkerül a brit kormány északír minisztériumának szinte valamennyi jogköre, a rendfenntartás és a terrorista foglyok ügyén kívül. (Az Egyesült Királyság közös ügyei, a kül-, a védelmi, az adópolitika és a igazságszolgáltatás természetesen a Westminster kezelésben marad). A tartomány gazdasági fejlesztése, saját pénzügyei, az oktatás, a környezetvédelem, a népjóléti ügyek, az egészségügy és a mezőgazdaság irányítását David Trimble kormányfő kabinetje veszi kezébe, amely megkapja az északír ügyek minisztériumának évi 8 milliárd fontnyi költségvetését is. A mai ünnepélyes hatalomátadással megalakulnak majd az ír-sziget közös ügyeit irányító közös északír-ír miniszteri testületek is, amelyek olyan kérdésekben döntenek majd közösen, mint a vízgazdálkodás, a kereskedelem vagy a környezetvédelem. A hatalomátadási törvény kedd esti parlamenti vitájával egyidőben a legnagyobb terrorista csoport, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) vezetése újólag megerősítette, hogy hajlandó részt venni a fegyveres csoportok leszerelésének végrehajtásában. MTI-HIR Seattle. Bili Clinton amerikai elnök helyi idő szerint szerda hajnalban megérkezett Seattle-be, amelynek belvárosában néhány órával korábban kijárási tilalmat rendeltek el a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri konferenciája elleni heves tüntetések nyomán. Az elnöki gépkocsioszlop kihalt városon hajtott át, amelynek több útján üveg- és egyéb törmelék hevert. A tanácskozás színhelyét övező, forgalom elől lezárt kerületekben még mindig a rendfenntartó erők egységei járőröztek. A WTO gigászi méretű, 135 tagállam küldötteinek részvételével megrendezésre kerülő csúcsértekezletének a megnyitó ünnepséget sem lehetett a tervezett időpontban és módon megtartani. A keddi hatalmas megmozduláson mintegy húszezren vettek részt a szakszervezetek, valamint különböző környezetvédő, fogyasztóvédelmi, emberi jogi, vagy a fejlődő országokat pártoló aktivista szervezetek felhívására. A globális kereskedelem jelenlegi rendszere ellen tiltakozók zöme békésen menetelt, de egyes aktivisták indulatai túlcsordultak: boltokat fosztottak ki, szemetes kukákat gyújtottak föl, és összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázzal és gumilövedékekkel oszlatták szét őket. Horvátországban vége az elnöki irányítási rendszernek Beállt az agyhalál? Az Öböl-háborút idéző felvétel Csecsenföldről. Groznijtól északra ég az olajfinomító, amelyet kedden maga a tulajdonos, az egyik csecsen parancsnok gyújtott fel. (ČTK/AP) tek széles körű hadjáratba fogtak azzal a céllal, hogy harcosokat toborozzanak a csecsenföldi banditaalakulatokba, eszközöket gyűjtsenek megsegítésükre, fegyvert és lőszert vásároljanak és küldjenek azoknak. Karacsiban nemrég megalakult egy központ, amely 500 zsoldost készít fel a csecsenföldi harcokra. A kiképzést állítólag pakisztáni, afganisztáni és szaúdi szakértők irányítják. MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Horvátországban a Franjo Tudjman alapította kormánypárt és az ellenzék vezetői is a köztársasági elnöki jogkör csökkentése mellett foglaltak állást. Valamennyi zágrábi napilap ismertette Vladimir Seksnek, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) alelnökének azt a sajtónyilatkozatát, amelyben bejelentette: az államfői jogkört - amely a 90-es évek elején a háború miatt rendkívül széles volt - olyan szintre csökkentik, mint amilyen az Olaszországban, vagy más demokratikus államokban. Kifejtette, hogy ezzel együtt szélesíteni akarják a parlament és a kormány jogkörét, erősíteni akarják a demokratizálást. A horvát ellenzéki pártok vezetői már hosszabb idő óta a köztársasági elnöki jogkör megnyirbálása mellett kardoskodnak. A Hatok néven laza koalícióban együttműködő hat legerősebb parlamenti párt vezetői közölték: ha a választások után a mostani ellenzék jut hatalomra, alkotmánymódosítással csökkenteni fogja az államfő felhatalmazását. Franjo Tujdman államfő egészségi állapotában nem következett be lényeges változás, folytatódik a 31. napja kórházban ápolt elnök intenzív kezelése - jelentette be tegnap a 78. életévében járó politikust kezelő zágrábi orvoscsoport. Eközben a Globus című ellenzéki hetilap arról adott hírt, hogy a horvát elnöknél már a múlt hét közepén beállt az agyhalál, de annak tényét szigorúan titkolják a közvélemény előtt. A lap december 3-i keltezésű de már tegnap utcára került - legfrissebb számában „megbízható forrásokra" hivatkozva azt írta: ,A horvát elnök agya halott". Az újság éltesülései szerint az elnök szívműködését egy Dopamin nevű szerrel biztosítják, minden más életfunkcióját mái csak a gépek tartják fenn. Rendbontás Gyulafehérváron a román nemzeti ünnepen Kifütyülték az államfőt MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A románok egyáltalán nem lehetnek büszkék arra, ahogy most Gyulafehérváron ünnepeltekjelentette ki Emil Constantinescu román államfő, akit tegnap a gyulafehérvári központi ünnepségen az ellenzéki pártok híveinek egy csoportja heves tüntetéssel fogadott. Az államfő megjelenését heves füttykoncert és „tolvaj, tolvaj" kiáltozás fogadta. A rendbontás nem ért véget sem a katonai eskütétel, sem az istentisztelet alatt. Constantinescu mindezek láttán lemondott arról, hogy a gyulafehérvári (Alba Iulia-i) Újraegyesítés katedrális előtt beszédet mondjon. Az itt tervezett beszéd helyett az Egyesülés múzeumában kifejtette véleményét a történtekről. - Ismét bebizonyítottuk, hogy olyan szenvedélyek uralnak bennünket, amelyeken nem tudunk túllépni. Megosztottak vagyunk. A megértés helyét sokszor az erőszak és a gyűlölet veszi át, az egység helyett továbbra is a megosztottságot választjuk - hangsúlyozta. Constantinescu felhívta a figyelmet arra, hogy Románia olyan demokratikus ország, „ahol bárki bármikor bármit mondhat", s ezért is érthetetlen, hogy „miért az egyetlen nemzeti ünnepnapot választjuk a politikai szenvedélyek elszabadítására". - A nemzeti ünnep egy olyan színházi előadássá változott, amelyben a frakciók megosztottsága mellett még az egyházi szertartást és az eskütételt sem tiszteltük - panaszolta fel az elnök. Miközben ma nincs olyan erő a világon, amely kétségbe vonná a román állam egységét, Románia függetlenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét, kérdéses, hogy ma a románoknak vannak-e eszményeik, értéknek tartjáke azt, amit értéknek vallottak 1918ban, Nagy Románia kikiáltásakor. „Remélem, hogy sok román elgondolkozik ezen, mert eljött annak ideje, hogy végiggondoljuk azt, ami most történt" - fogalmazott a román államfő. Constantinescu emlékeztetett arra, hogy 1990-ben már az első nemzeti ünnepen is szégyenletes, erőszakos tiltakozás színhelye volt Gyulafehérvár. Szélsőjobboldali tag a Nobelbékedíj-bizottságban Ellentétele várhatók MTI-HIR Oslo. A norvég parlament egy szélsőjobboldali politikust nevezett ki kedden a Nobel-békedíjak odaítéléséről döntő bizottságba, aki rögtön rosszallását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy 1994-ben a kitüntetést Jasszer Arafat palesztin vezető kapta. Inger-Marie Ytterhorn az első olyan politikus a testületben, aki az ellenzéki, bevándorlásellenes Haladó Pártot képviseli. Kijelölése bizonyára elmélyíti a már meglévő ideológiai ellentétet az öttagú bizottságon belül, amely talán az eddigieknél is nehezebben tudja majd megtalálni a közös hangot. Geir Lundestad, a Nobel-intézet igazgatója reményét fejezte ki, hogy a jövőben is az együttműködés légköre fogja uralni munkájukat. Jóllehet az 58 éves Ytterhorn hasonló állásponton van, mint Kaare Kristiansen - a Haladó Párt által jelölt korábbi bizottsági tag -, aki Arafat kiválasztása miatt elhárította a békedíjbizottságbeli munkát.