Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-14 / 288. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. POLITIKA 10 Áder János, a magyar Országgyűlés elnüke szerint a helsinki döntés után fontos szakasz kezdődik Szlovákia életében Más kárán tanul az okos Hat évnek kellett eltelnie ah­hoz, hogy újra hivatalos ta­lálkozóra kerüljön sor a szlovák parlament és a ma­gyar Országgyűlés elnöke között. Áder János múlt heti pozsonyi vizitjét éppen ezért nagy érdeklődés övezte. P. VONYIK ERZSÉBET Éppen az Ön pozsonyi tárgyalá­saival egy időben született a döntés Helsinkiben a Szlovákiá­val való csatlakozási tárgyalá­sok megkezdéséről. Ön hogyan fogadta a hírt, és miként tükrö­ződött az a szlovák politikusok­kal folytatott tárgyalásokon? Örülök a helsinki döntésnek, és a hivatalos tárgyalásokon gratulál­tam Szlovákiának, hogy megkezd­heti a csatlakozási tárgyalásokat. A komoly munka most következik, amely sok fáradságot igényel majd a kormánytól és a parlamenttől. Mindenképpen fontos időszak kö­vetkezik Szlovákia életében, és eh­hez a munkához sok sikert kíván­tam tárgyalópartnereimnek. Mit tapasztalt, a szlovák fél őszintén érdeklődik az Európai Unióval eddig folytatott csatia­kozási tárgyalásokon szerzett magyar tapasztalatok hasznosí­^ Igyekeztünk hasznosítani például a görög vagy spanyol tapasztala­tokat annak ellené­re, hogy csatlakozá­suk óta sokat válto­zott az EU felté­telrendszere. tása iránt? Dzurinda miniszterelnök úr is elismerte, további törvényalkotási lépések­re van szükség ahhoz, hogy a kisebbségi nyelvhasználat tekintetében va­lamennyi jogos igény érvényesíthető legyen. (Dömötör Ede felvétele) A saját példánk alapján azt tudom mondani, hogy Magyarország igye­kezett azoknak a tagoknak a ta­pasztalatait felhasználni, akik ké­sőbb lettek az Európai Unió tagjai. Tehát Ausztria, Finnország, a déli államok, Portugália, Spanyolor­szág, Görögország csatlakozását ta­nulmányoztuk. Részben az elérhe­tő dokumentumokra támaszkod­tunk, részben pedig a parlamenti és kormányközi találkozókon próbál­tuk ezeket a tapasztalatokat meg­szerezni. Pontosan annak a népi bölcsességnek a jegyében, hogy az okos ember más kárán tanul. Igye­keztünk mindezt hasznosítani, an­nak ellenére is, hogy közben na­gyon sokat változott az Európai Unió feltételrendszere, sokkal kifi­nomultabb, aprólékosabb, mint például Görögország vagy Spanyol­ország csatlakozása idején. De ez­zel együtt azt mondom, nagyon sok olyan gondolat volt, melyet hasz­nosítani tudtunk. Pozsonyi megbeszélésein szó volt kisebbségi kérdésekről is. Milyen súllyal szerepelt a tár­gyalásokon a kisebbségi nyelv­törvény kérdése? Szóba került a téma, s kérdés for­májában fogalmaztam meg azt, hogy miután nem sikerült minden kérdést megoldani a legutóbbi tör­vényi szabályozással, milyen lépé­sek várhatóak. Dzurinda minisz­terelnök úr is elismerte, hogy to­vábbi törvényalkotási lépésekre van szükség ahhoz, hogy a kisebb­ségi nyelvhasználat tekintetében valamennyi jogos igényt és jogo­san felvetett problémát megoldja­nak. Hogy ilyen szempontból mi várható a kormány döntés-előké­szítése, illetve a parlament tör­vényalkotása terén, nos, erre azt a választ kaptam, hogy a következő időszak törvényalkotási munkájá­ban ez a kérdés megjelenik. Találkozott az MKP képviselői­vel is. Bárdos Gyula lapunknak úgy nyilatkozott, az MKP-nak hi­vatalos meghívása van a Fidesz­től pártközi tárgyalásokra. Így van. Történt-e előrelépés ez ügyben? A mai találkozó nem volt megfele­A Magyar Koalí­ció Pártjának hivatalos meghívása van a Fidesztől párt­közi tárgyalá- . . sokra. >\ lő fórum arra, hogy például az idő­pontról megállapodjunk, mert én a magyar parlamentet képvisel­tem. A találkozót a két frakcióve­zetőnek kell egyeztetnie. De az va­lóban szóba került, hogy az MKP küldöttsége Budapestre látogat, és a Fidesz - Magyar Polgári Párt frakciójával és a többi parlamenti frakcióval is tárgyalásokat kíván folytatni. Nagy örömmel várom ezeket a tárgyalásokat. RÖVIDEN Schuster a baloldalon tájékozódik Pozsony. Ma fogadja a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ) vezeté­sét Rudolf Schuster államfő. A párt szóvivője szerint a találkozót az elnök kezdeményezte: szeretné tisztázni, mi a baloldal álláspontja a belpolitika aktuális kérdéseivel kapcsolatban. Azt azonban nem tudta megerősíteni, hogy a találkozó a Schuster által beharangozott többpárti kerekasztal-tárgyalások összehívását érinti. (SITA) Jean-Claude Juncker Szlovákiában Pozsony. Holnap hivatalos látogatásra Szlovákiába érkezik Lu­xemburg miniszterelnöke. Jean-Claude Junckert Mikuláš Dzurinda kormányfő és Jozef Migaš házelnök fogadja. Rudolf Schuster államfővel való találkozója után pedig Pozsony főpolgár­mesterével, Jozef Moravčíkkal folytat párbeszédet. (SITA) írásos elutasítást vár a HZDS Pozsony. A HZDS ajánlata továbbra is érvényes, dacára annak, hogy az általa kerekasztal-megbeszélésre felkért KDH a hét végén, nem hivatalosan elutasította azt - nyilatkozta az ellenzéki párt szóvivője. Marián Kardoš a mozgalom további terveiről szólva megjegyezte: csak akkor lépnek, ha már a KDH hivatalos állásfog­lalása is birtokukban lesz, ugyanis „mi írásban kértünk tárgyaláso­kat, a választ is ugyanilyen formában várjuk". Hozzátette: reméli, hogy ésszerű indokokat kapnak. (SITA) Megkerülhető az alig hajózható Duna-szakasz Újvidéki hídpróba MTI-HIR Belgrád. A vajdasági Újvidéken teg­naptól ismét használható a Dunán épített uszályhíd, amelyet egy jég­zajlás „próbájaként" a hét végén egy időre szétnyitottak. A szeptember közepe óta működő uszályhíd az egyeden híd, amely jelenleg össze­köti a Duna bal partján elterülő Újvi­déket a jobbparton fekvő Pétervá­raddal. A vajdasági tartományi székhely három Duna-hídját tavasz­szal lerombolták a NATO-csapások. Ahídnyitással azt ellenőrizték, hogy a művelet elvégezhető lesz-e egy esetleg jégzajlás előtt. Többen attól tartanak, hogy a hídroncsok és az uszályhíd miatt jégtorlaszok kelet­keznek és árvizet okozhatnak. Belg­rádi sajtójelentések szerint az uszályhíd kinyitása után több hajó haladt át az építmény helyén. Egy lap úgy vélte, ez lehetett az uszály­híd kinyitásának nem hivatalos oka. A lap olyan újvidéki híreszteléseket is idézett, miszerint az uszályhídba most építik be azon egységeket, amelyekre szeptemberben a szűkre szabott építési határidő miatt már nem maradt idő. A hídroncsok miatt alig hajózható újvidéki Duna-sza­kasz a 95 kilométer hosszú Új­vidék-Gombos csatorna igénybe vé­telével elvileg megkerülhető. A csa­torna azonban igencsak elhanyagolt állapotban van, használata jelentő­sen növelné a folyami fuvarozók szállítási költségeit. A Duna hajóz­hatóságát és az eseüeges jegesár-ve­szély elhárítását a hídroncsok eltá­volítása biztosíthatná. Ez utóbbit hátráltatja Belgrád és a nemzetközi közösség azon vitája, hogy a ron­csok kiemelése együtt járjon-e a hi­dak újjáépítésével. Bugár Béla: még nem vagyunk nyerő helyzetben, csupán meghívót kaptunk, a neheze ezután jön Négy-öt év is kell a felkészülésre Kinevezték az Állami Számvevőszék új elnökét Polgárról polgárra ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Mikuláš Dzurinda kor­mányfő a helsinkiből érkezett meghívó után úgy véli, Szlovákia három éven belül csatlakozhat az Európai Unióhoz, ambiciózus be­jelentése szerint februárban egy­szerre 15 fejezet megnyitásával le­szünk képesek elkezdeni a csatla­kozási tárgyalásokat. A Magyar Koalíció Pártja politiku­sai ettől kissé borúlátóbbak, Bugár Béla pártelnök szerint inkább négy évet vesznek majd igénybe a csat­lakozási tárgyalások. „Szlovákia a többi visegrádi országtól eltérően annak idején azért nem került be a társult országok első csoportjába, mert nem teljesítette a politikai feltételeket, a jelenlegi kormány­koalíció ezt már kiküszöbölte. A helsinki meghívó annak a munká­nak az eredménye, melyet a kabi­net a Magyar Koalíció Pártjának Duray: leghamarabb öt év múlva válhatunk az Európai Unió tagjává. segítségével végzett. Ez nem azt jelenti, hogy nyerő pozícióba ke­rültünk, csupán azt, hogy meghí­vást kaptunk. Alaposan fel kell ké­szülnünk, hogy meg is feleljünk ennek, és arról számolhassunk majd be, hogy mindent megtet­tünk a siker érdekében. Szlovákia három-négy, de inkább négy éven belül válhat az Európai Unió teljes jogú tagjává. Ehhez természetesen szükség lesz arra, hogy a kormányt ne belső ügyeinek rendezése kösse le, hanem a gazdaság rendbetéte­le. Nagyon keményen meg kell vál­toztatni például a mezőgazdasági dotációs politikát, a szlovák jog­rendet közelíteni kell az európai törvényekhez, s ehhez elengedhe­tetlen, hogy a kabinet betartsa tör­vény-előkészítési ütemtervét. Ezért is javasoltunk változást a kormány legiszlatív tanácsának élén - mondta Bugár. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke úgy véli, leghamarabb öt év múlva válhatunk az Európai Unió tagjává. „A hesinki határozat várható volt, hiszen az európai uniós csatlakozás Szlovákia szá­mára inkább egy elmaradt lehető­ségnek tekinthető, és a jelenlegi kormány ezt az elmaradást már bepótolta. Az csak később derül ki, hogy a lehetőség mikor válik gya­korlattá. Az igazán nehéz munka jövőre, a tárgyalások megkezdésé­vel veszi kezdetét. Szlovákiának akkor kell majd választ adnia olyan kérdésekre, melyekkel eddig még nem kellett foglalkoznia" ­mondta. Duray szerint az országnak leg­alább öt év kell a felkészülésre, míg azok az országok, amelyekkel már elkezdődtek a tárgyalások, va­lószínűleg már 2003-ban teljes jo­gú taggá válhatnak, (szamó) SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. „Az Állami Számvevő­szék (NKÚ) jogköreit bővíteni kell, az ellenőrzés módszereit pedig az Európai Unió normáihoz kell iga­zítani. Ugyanakkor folytatni kell mindazt, ami az utóbbi években eredményesnek mutatkozott" - je­lentette ki az intézmény frissen ki­nevezett főnöke, miután átvette megbízólevelét Jozef Migaš házel­nöktől. Jozef Stahlra azért esett a jelöltállítás jogával bíró SOP vá­lasztása, mert „nemcsak mint szakértő teljesíti a feltételeket, ha­nem megfelel a pártatlanság köve­telményeinek is". A számvevőszék távozó elnöke megjegyezte: pozití­van értékeli, hogy az intézmény vezetésével annak működését ala­posan ismerő szakembert bíztak meg. „Stahl kitűnő szakértő, remé­lem, hogy az intézmény működése továbbra is polgári alapon történik majd: a polgárokért, a polgárok képviseletében" - fogalmazott Štefan Balejík. Meg kell hagyni az igazságügyi minisztérium jogköreit Pénzosztás a tanulók száma alapján A bíráknál harminc év lesz az alsó életkorhatár Ftáčnik: igazságosabb lesz a pénzelosztás TA SR-HÍR Trencsénteplic. Amíg nem rende­ződnek az igazságszolgáltatás belső problémái, meg kell hagyni az igaz­ságügyi minisztériumnak a bírók el­leni fegyelmi eljárás kezdeménye­zésének, illetve az államigazgatás bírói tisztviselői kinevezésének jo­gát - véli Ján Čarnogurský. Az igaz­ságügyi miniszter ezzel egyes bíró­sági döntésekre reagált: bizonyos testületek ugyanis a szervezett bű­nözésben való részvétellel vádolt személyeket nem helyeztek vizsgá­lati fogságba. A miniszteri bizottság ugyanakkor az önkormányzati szintű igazságszolgáltatással is fog­lalkozott, és a jövendő bírák kivá­lasztásának feltételeiről tanácsko­zott Trencsénteplicben. E területen rendkívüli jelentőséggel bír majd az új alkotmánytervezet: a benne sze­replő egyik kitétel szerint a bírákat ugyanis nem a törvényhozásnak, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács javaslatára az államfőnek kellene kineveznie. Jelenleg nincs megsza­bott alsó életkorhatár, ez a tervezet elfogadása után 30 év lenne. TA SR-HÍR Pozsony. Az iskolákat a tanulók száma alapján támogatnák a jövő­ben - az oktatási miniszter elkép­zelése szerint ez lehetne az iskola­ügyi reform egyik következő lépé­se. „A törvényjavaslat nem jelent automatikusan több pénzt, az el­osztást teszi igazságosabbá" ­nyilatkozta Milan Ftáčnik, hozzá­téve: a mostani rendszer miatt né­ha alaptalanul több pénz jut bizo­nyos kerületeknek, járásoknak. A felmérések szerint az egy tanu­lóra eső támogatáskülönbözet az Eperjesi kerületben 19 000 koro­na, míg a Trencséniben 23 000 ­régiókra lebontva ez százmillió­katjelent, ráadásul az egyes régi­óbeli iskolák között is akadnak különbségek. Az oktatási minisztérium hivatal­vezetője itt megjegyezte: a támo­gatás legfőbb forrása továbbra is az állami költségvetés marad, ám a készülő törvény serkentőleg hathat majd az oktatási intézmé­nyekre: keressenek kiegészítő forrásokat. A nemzeti tanács elnöke, Jozef Migaš tegnap kinevezte az Állami Szám­vevőszék új alelnökét, Igor Malýt és Danica Borisovát, valamint Jozef Stahl elnököt (TA SR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents