Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-02 / 278. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 2. KOMMENTÁR Fiskális bomba TUBA LAJOS Idén már mögöttünk van két gazdasági csomag, a januári és a nyári, de már készülhetünk a harmadikra, amely jövő januárban vár ránk. Érdekes, hogy ezt a kormány már nem is csomagként emlegeti. Talán azért, mert a hangulatelemzők úgy látják, a lakosság beletörődött az elkerülhetetlen csapásokba, így nem érdemes túllihegni a dolgot. Egyébként ez az év a gazdaságpolitika történetébe a szlovák makroökonómia sikereként kerül majd be. Ha megingásokkal is, de a kormány végül megszorító intézkedésekkel finanszírozható keretek között tartotta az állami költségvetés hiányát. Mi több, a jövő évre is hasonlót állított fel. Megvan azonban a jövő (és néhány következő év) új makrogazdasági slágere - az államháztartási deficit. A novembervégi becslések, bizony, ezen a téren a kormány idei nagy vereségét sejtetik. A hivatalos szlovák ígéret ugyanis úgy szólt, hogy az államháztartás hiánya nem haladja majd meg a bruttó nemzeti jövedelem két százalékát. Ehelyett valószínűleg négy százalék felett lesz, ami már a kozlíki szint alsó határát súrolja (emlékszünk még, miként tépte a haját minden szakértő, amikor Mečiar pénzügyminisztere éveken keresztül öt százalék felett produkált). A négy százalék legnagyobb veszélye, hogy alapjaiban rendítheti meg az új kormány iránt külföldön nehezen épülő bizalmat, ami egyenesen arányos a beérkező külföldi tőke nagyságával. Pedig ezúttal a kormány igazában nem is tekinthető vétkesnek. Az államháztartás mérlegében ugyanis az állami költségvetésen kívül szinte alig képes befolyásolni az ide számító intézmények: a Szociális Biztosító, az egészségbiztosítók, a Nemzeti Vagyonalap vagy mondjuk az önkormányzatok gazdálkodását. Viszont az államháztartási deficit nem véletlenül az uniós felkészültség egyik legfontosabb mértékegysége. Senki sem vesz fel olyan országot, amelyik rendre többet költ, mint amennyit kitermel, és fontos csatornákon tűnik el számolatlanul a pénz. Erre is van megoldás, csak ez egy kicsit bonyolultabb, mint meghúzni a lakosság nadrágszíját. Erről szól majd a jövő év, amely semmivel sem lesz könnyebb, mint az idei. JEGYZET És eljő majd a káosz? SÓKI TIBOR Pozsonyban nemsokára alaposan megváltozik az utasok helyzete a városi tömegközlekedési eszközökön. A közlekedési vállalat vezetői új rendszert találtak ki, amely szerintük gazdaságosabbá teszi az utazgatást mind az utasok, mind a cég számára. Csakhogy valószínűleg nem gondolták meg rendesen az egészet, a rendszernek van ugyanis néhány eléggé vitatható pontja. A bizonyos időszakra vásárolható jegyek elméletileg jó ötletnek tűnnek. Elvégre miért fizetne ugyanannyit az, aki tíz percet utazik, mint az, aki fél óráig élvezi a pozsonyi tömegközlekedés által nyújtott gyönyöröket. Csakhogy a tízperces jegyek igencsak veszedelmesnek tűnnek. Ismerve a főváros forgalmát, a trolibuszok kiszámíthatatlanságát, semmi sem garantálja, hogy egy elméletileg tízperces utat valóban sikerül megtennünk annyi idő alatt. A félórás, átszállást is lehetővé tevőjegyek még ennél is kevésbé megbízhatónak tűnnek. Pozsonyban az átszállás mindig kockázatos. Pláne, ha időhöz van kötve az ember. Márpedig gyakran előfordul, hogy egy-egy buszra vagy villamosra húsz percet is várnia kell az utazni vágyónak. Nos, húszperces várakozás mellett a félórás átszállójegy nem sokat ér. Az igazi csemegét azonban a jegyek kezelésére szánt tizenöt másodpercjelenti. Főleg a rejtői verekedés hódolóinak. Az új szabályok szerint ugyanis az ajtók bezáródása után tizenöt másodperccel a jegykezelő automaták leállnak. így az elgondolás szerint hoppon marad az, aki csak az ellenőrök megpillantásakor akarja lepecsételni a jegyét. Meg sajnos az is, aki a tülekedésben nem lesz képes ilyen kevés idő alatt stemplit szerezni. Márpedig azokat a piros bigyókat, melyek bűnbocsátó céduláinkat hitelesítik majd, nem könnyű elérni. Sokszor már akkor is szerencsésnek mondhatja magát az ember, ha feljut egy-egy zsúfolásig megtelt buszra, s ott préselődik az ajtó mellett. Nos, a buszokon, villamosokon, trolikon gyakran eddig is elég paprikás volt a hangulat. Hát még akkor milyen lesz, ha versenyfutásszerűen, egymáson átgázolva kell majd megrohamoznunk a megváltást osztogató gépezeteket. Már most hallom a pofoncsattogással fűszerezett ordibálást. A rendszer kidolgozói valószínűleg nem ezt akarták. Minden bizonnyal az utasok helyzetén szerettek volna könnyíteni, hiszen mindenki tudja, hogy Pozsonyon belül utazgatni nem leányálom. Ezután azonban valószínűleg még kevésbé lesz az... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió- (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétei: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetóiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk ' S.49 m:É mmmmKtmmmrnátL-srSm^.. '" » Pľŕsr ' Vége a kergemarha-kornak. London Camden Town negyedében már tegnap megkezdték a csontos marhahús árusítását, pedig a kormány hivatalosan csak 17-én oldja fel az eladási tilalmat. (TA SR/AP-felvétel) Ki kerül az alkotmánybírává kinevezett Mészáros Lajos (MKP) képviselői helyére? Mandátumj átszma Mészáros Lajos képviselő alkotmánybírává való kinevezése ismét egy komoly problémát vet fel a Magyar Koalíció Pártjában. Ki kerül a dunaszerdahelyi jogász helyére a parlamenti padsorokba? MOLNÁR NORBERT Az MKP vezetésében a kérdésről még csak informálisan tárgyaltak, konkrét nevek egyelőre csak ötletként merültek fel. A döntést mindenképpen a 94 tagú Országos Tanácsnak (OT) kell meghoznia, méghozzá január közepéig, ténylegesen ugyanis ekkor válnak az alkotmánybíróság tagjává a köztársasági elnök által kiválasztottak. Ami biztos, csak olyan személyről lehet szó, aki szerepelt a párt választási listáján. Egyelőre nem született döntés arról sem, milyen elvek alapján döntenek a pótképviselő személyéről. A miniszterek és államtitkárok kinevezése idején is óriási vita folyt a párton belül a négy pótképviselő megválasztásáról. Az OT ugyanis nem akceptálta az eredeti sorrendet. A lista első tizenöt helyezettje automatikusan mandátumhoz jutott. Azonban a 16. Balassa Zoltán, a 17. Mázik István és a 20. Berényi József nem kapott kellő mennyiségű szavazatot az OT-ban, így a 18. Gyurovszky László, a 19. Dolník Erzsébet, a 21. Sárközy Klára és a 22. Szabó Olga jutott pótmandátumhoz. Balassa és Mázik valószínűleg ismét harcba száll a képviselői helyért. A karikázással jelentős támogatást maga mögött tudó Petőcz Kálmán, aki a 23. helyen indult, sjelenleg'Szlovákia genfi ENSZ-nagykövete, valószínűleg nem mond le posztjáról OLVASÓI LEVÉL Kommunizmus, vagy amit akartok Mögöttünk van 1989. november 17-ének 10. évfordulója. A kommunista világrendszer 10 évvel ezelőtti bukása új fejezetet nyitott történelmünkben. Ám a tíz esztendő sem hozta el számunkra az ígéret földjét. Legyünk őszinték, a novemberi köztereken sokan úgy gondoltuk, a szabadsághoz elegendő lesz a plurális politikai rendszer, és könnyen fog menni minden. A hirtelen jött szabadság meghozta azt a felismerést, hogy a ragadozó héjáké lett a szabadság, orrunk előtt osztogatták-fosztogatták azért, hogy esetleg megpróbálkozzon a mandátumszerzéssel. Berényi József pedig a regionális fejlesztés házi szakértőjévé vált a párton belül, így - logikusan ez következik - inkább marad a végrehajtásban. Bár ez utóbbi két személy mellett szólna az is, hogy a liberális platform tagjai, úgy mint a távozó Mészáros. Az MKP közgyűlésén történtek után sejteni lehet, hogy a kérdésben hallatni fogják hangjukat a régiók. A regionalizmus elvére hivatkozva közép-, illetve kelet-szlovákiai jelöltet szeretnének mandátumhozjuttatni. Állítólag szóba került az elnökség új tagja, az ipolynyéki Hamerlik Richárd, aki jelenleg az államigazgatásban dolgozik, de valószínű, hogy erre az elvre hivatkozik majd Mázik és Balassa is. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy az Országos Tanácsban milyenek az erőviszonyok, keA legfontosabb elv a pótképviselő kiválasztásában a szakmája lesz. vés az esély arra, hogy kelet és közép sikerrel járjon ebben a harcban. Nem beszélve arról, hogy nem is igazán rendelkezik olyan jelölttel, aki minden szempontból megfelelő lenne a képviselői poszt betöltésére. S ha már a regionális elvet emlegetjük, aszerint a dunaszerdahelyi képviselő helyére dunaszerdahelyinek kellene kerülnie, hiszen a magyarság ebben a városban és környékén a „legerősebb", nem beszélve arról, hogy Mészáros távozásával elveszítik egyetlen képviselőjüket. A pótképviselő kiválasztásában a a nemzeti vagyont. A plurális politikai rendszer magával hozta a hatalomért folyó könyörtelen harcot. A plurális demokráciákban folyó politikai versengés lényeges és szükséges, mivel megadja a társadalom dinamikáját. A probléma csak az, hogy e versengés nem mindig pozitív előjelű. Politikusaink és pártjaink gyakran nem azért versengenek, hogy melyikük terjessze elő a legjobb programot, melyikük oldja meg a társadalmi problémákat. Ehelyett a politikai ellenféllel szemben igyekeznek ellenszenvet geijeszteni, ami igen hatásos politikai fegyvernek bizonyult. Főleg a gyűlöletkeltés nemzetek, nemzetiségek és kisebbségek közt. Ez a politikai harc hasonlít a kommunisták által alkalmalegerősebb érv - s minden bizonynyal a legfontosabb elv is - a szakmája lesz. Bár a frakciónak van jogász végzettségű tagja Szabó Olga személyében, aki a védelmi bizottságban ül, az alkotmányjogi bizottságba gyakorló, elméleti kérdésekben is jártas szakember kell. Az MKP listáján Mészároson és Szabón kívül négy jogász indult. Veszelei Gyula, Rózsa Ernő, Bödők Aliz és Hájos Zoltán. Veszelei kereskedelmi ügyvéd (azaz neve előtt nem szerepel a JUDr.), így eleve vesztesként indulna harcba a helyért, bár nem elhanyagolható, hogy az MKPlistán a 24. helyen szerepelt. Külön fejezetet érdemel Rózsa Ernő volt képviselő. Rózsa amolyan mindenes szakembernek tekintve magát, a kormányalakítás során, a pótképviselők kiválasztásánál, különféle államigazgatási funkciók betöltésénél, de állami vállalatok felügyelő, illetve igazgató tanácsának összeállításánál is rendre több tisztségre jelentkezett. Mindhiába, mindannyiszor vereséget szenvedett. Hogy elvesztette a párt bizalmát, az az új elnökség összeállításánál mutatkozott meg igazán, hiszen a a párt tisztújító közgyűlésén a küldöttek Komáromban „kiszavazták" az elnökségből. Ügye ebben az esetben is veszettnek tűnik. Bödők Aliz neve eddig nem merült fel komolyabban a pártban, s Komáromnak már van egy jogász képviselője, Szabó Olga. Hájos Zoltán mellett négy érv szól: fiatal, jogász, dunaszerdahelyi s a liberális frakció tagja. Persze kérdés, hajlandó-e megválni kényelmesnek tűnő pozíciójától, hiszen az MKP-nak köszönhetően jelenleg a Szlovák Takarékpénztár felügyelő tanácsának tagja. A döntés az Országos Tanácsé. A játszma még nem lefutott. zott osztályharchoz. A módszer a posztkommunista országokban mérhetetlen belső megosztottságot és gyűlölködést idézett elő, óriási emberi katasztrófát okozva a XX. század végén. S mindez azért, mert a hatalomban még mindig olyanok vannak, akik a marxista-leninista tanokon nőttek fel, illetve az esti foxi-maxi egyetemen tánulták a politikát. Antikommunista harcot tehát emlegetni kicsit túlzás. Közvetlenül '89 után nagy jelentősége lett volna az antikommunizmusról beszélni, és nem megengedni, hogy a hatalomba bekerüljenek a kommunisták. Ezért érthetetlen, hogy tíz év után most kezd a KDH és vezére antikommunizmusról beszélni! Most jól jöhet azt hangoztatni, hogy minden, ami 1989 után TALLÓZÓ KURIER A bécsi napilapban Erhard Busek volt osztrák alkancellár élesen bírálta az osztrák kormányt a szomszédos országokkal szembeni magatartása miatt. Szerinte ezt a rejtett idegengyűlölet okozza. Példaként a bohunicei atomerőmű kapcsán Szlovákiával szemben folytatott politikát hozza fel, amely szerinte olyan, mintha egy lakóházban az egyik lakó időnként feltépné szomszédja ajtaját, magatartási utasításokat kiabálna be és megfenyegetné, hogy ha nem fogad szót, ki kell költöznie. Busek másik példája, hogy nem működik a közlekedés a szomszédokhoz. Szerinte Ausztria nagyon sokat profitált a keleti nyitásból, és jórészt ennek köszönheti mai gazdagságát. Egyben szüksége is van szomszédaira, mert különben rosszul állnának egyes szociális területek. Figyelmeztetett arra is, hogy Bécs a jövőben is akar piacokat szerezni ezekben az országokban. Végül feltételezésének ad hangot, hogy Ausztria nyilván békében szeretne élni szomszédaival, és tudja, hogy maga is megsértődik, ha mások bírálják és kioktatják. ,Aki mindezt tagadja, az mondja meg, ugyan milyen XXI. századi Európában akar élni. Vagy netán Ausztria már elbúcsúzott a világtól?" - tette fel a kérdést a volt alkancellár. SME A kormányhivatal hétvégi nyugalmát egy szokatlan esemény zavarta meg. A hivatal folyosójának egyik ablakában egy 6-7 mm átmérőjű golyó ütötte lyukat, a szőnyegen üvegtörmeléket és egy 7,65-ös kaliberű lövedéket fedeztek fel. „Mindez szombaton 17.20 és 17.55 között történt, lövöldözést azonban nem jelentettek a biztonsági őrök" - mondta a közjogi méltóságok védelmét biztosító hivatal vezetője, František Zemko. A ballisztikai szakértők feltételezései alapján a lövedék az üvegen még áthatolt, utána azonban a földön landolt. Ez azt jelenti, hogy 16001800 méteres távolságból lőhettek, ami alapján akár egy eltévedt golyóról is szó lehet. A bűnügyi szakértők azt egyelőre nem állapították meg, milyen fegyverből adták le a lövését. Az épület bal szárnyában, ahol a kormány alelnökeinek irodái vannak, szombaton a biztonságiakon kívül senki sem tartózkodott. PRÁCA A napokban tartotta alakuló ülését a fogyasztói mozgalmak társulása, melynek nyolc tagja van. Ezt a lépést az tette indokolttá, hogy a jogalkotásnál leginkább a termelők és forgalmazók érdekei kerülnek előtérbe. A társulás ezért szeretne együttműködni a kormánnyal, a parlamenttel és az államigazgatás központi szerveivel a fogyasztóvédelmi jogszabályok megalkotásánál. Ez a terület egyébként az Európai Unióban is a legfontosabbak közé tartozik, és tükrözi az adott állam színvonalát. 1998-ban az EU 6,3 millió eurót különített el 81 fogyasztóvédelmi program támogatására. nem sikerült, a kommunisták vétke. (gy is feltéüenül fel kell tenni a kérdést: kik ők, az SDĽ vagy a HZDS? Ugyanis e két alakulatban bőven vannak politikai szélkakasok. Ha annak idején nem léptünk fel kellően az „elvtársakkal" szemben, akkor miért most hangoztatják az antikommunizmust? Talán éppen Čarnogurskýnak kellene felülvizsgálnia önmagát, más szellemben kellene politizálnia. Tudatosítania kell minden józanul gondolkodónak, amit W. Churchill mondott: Ha a jelen megkísérli elítélni a múltat, elveszíti a jövőt. Országunkban ki kellene irtani a gyűlöletet ahelyett, hogy felszínre hozzuk és mérlegre dobjuk a sok szemetet. Böhm A, Somorja