Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-13 / 287. szám, hétfő

4260 Tévé és Rádió ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 13. Csendes éj a nagyvilágban Pozsony. Az Osztrák Kulturális Intézet kezdeményezésére a Po­zsonyban működő külföldi kulturális intézetek közreműködésével kerül sor Luca napján, azaz ma 18 órától a Panenská utcai evangéli­kus templomban a nemzetközi karácsonyi koncertre. A hangverseny műsorán osztrák, magyar, lengyel, bolgár, horvát, svéd, amerikai és szlovák együttesek és szólisták szerepelnek, saját nemzetük karácso­nyi dalaival. A Magyar Intézet László Zsuzsanna, a Komáromban élő énekesnő fellépésével járul hozzá a koncert műsorához, (mi) Könyvbemutató a Jókai Színházban Komárom. A komáromi székhelyű Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet legújabb rendezvénye ezúttal a legfiatalabb generáció tag­jait célozza meg. Holnap délelőtt fél tizenegykor a Jókai Színház­ban Tóth Elemér, a Tábortűz főszerkesztője mutatja be a Francia­országban élő P. Világhy Renáta A hegyvidéki vár rejtélye című könyvét. A komáromi KT Kiadó gondozásában megjelent ifjúsági kalandregényt az ugyancsak Franciaországban élő Florence Michel illusztrálta, (km) Elhunyt Kazimir Károly Budapest. Türelemmel viselt, hosszú betegség után pénteken késő este, 72 éves korában elhunyt Kazimir Károly rendező, Kossuth-dí­jas, Érdemes és Kiváló Művész, a Thália és a Körszínház alapító igazgatója. Kazimir Károly a Színház- és Filmművészeti Főiskola, valamint az Állami Balettintézet tanára volt, korábban több évig a főiskola rektori és a Színházművészeti Szövetség főtitkári tisztét is betöltötte. Emlékezetes rendezései többek között Örkény István: Tóthék, Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, valamint Thomas Mann: Mario és a varázsló. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Örvény 19 KASS A ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd 19 NYITR A ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Gyilkosságok és gyengédségek 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Tarzan (am.) 15.15, 17, 19 Kék villám (am.) 20.45 OBZOR: Meghitt fészkek (cseh) 20.30 Kék villám (am.) 15.30, 18 MLADOSŤ: Meghitt fészkek (cseh) 20 A múmia (am.) 15, 17.30 YMCA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Taxi (fr.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Az átok (am.) 18, 20.30 Tarzan (am.) 14, 15.30 Visszavágó (am.) 18 A múmia (am.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 19, 20.45 Háborgó mélység (am.) 18.45 Sztárom a párom (am.) 18 Oltári nő (am.) 20.30 Főállomás (braz.-fr.) 17.30 KASS A DRUŽBA: Tarzan (am.) 15,16.45 Az átok (am.) 18.15, 20.30 TAT­RA: Kék villám (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Tarzan (am.) 16, 18 Ol­tári nő (am.) 20 ÚSMEV: Fergeteges forgatás (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Apafej (am.) 17, 19 LÉVA - SLOVAN: Mindenki, akit szeretek (cseh) 19 GÚTA - VMK: Vadiúj vadnyugat (am.) 18.30 GYŐ R CINEMA CITY: Tágra zárt szemek (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Hyppolit, a lakáj (magy.) 14,16,18, 20 Életfogytig (am.) 15.45,18, 20.15 Állj, vagy jövök! (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Amerikai pite (am.) 14, 16, 18, 20 James Bond - A világ nem elég (am.) 15.30,18,20.30 Háborgó mélység (am.) 16, 18.15, 20.15 Oltári nő (am.) 20.30 Szentivánéji álom (am.) 14.30, 17.30 Tarzan (am.) 15.30,17.30, 20.30 Csillagok háborúja (am.) 14.30, 17, 19.45 Nemzeti emlékhely: a Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon épül fel Dr. Kováts Miklós nagy fába vágta a fejszéjét: Kassa 210 éves színházi múltjának rekonstruálására vállalkozott Thália gazdag és szűk esztendői MTI-HIR Széphalom. Sátoraljaújhely szom­szédságában, Széphalmon, az Ybl Miklós tervezte Kazinczy-emlék­csarnok melletti parkban nemzeti emlékhely épül jövőre: a Magyar Nyelv Múzeuma. A Kazinczy-kert ősfái közé harmo­nikusan illeszkedő 1.600 négyzet­méter alapterületű kiállítási csar­nok terveit Radványi György épí­tészmérnök már elkészítette. A kivitelezési munkákhoz szüksé­ges 120 millió forint előteremtését szolgáló közalapítvány létrehozá­sára a sátoraljaújhelyi Kazinczy Fe­renc Múzeum újjászületésének 15. évfordulója alkalmából rendezett minapi ünnepségen szándéknyilat­kozatot írtak alá - mégpedig a ma­gyar nyelvújítás vezéralakjának, az intézmény névadójának íróasztalá­nál - a megyei múzeumi szervezet, Sátoraljaújhely és a Borsod-Abaúj­Zemplén önkormányzatának veze­tői. A múzeum létrehozását támo­gatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyarok Vi­lágszövetsége. A széphalmi múzeumban bemutat­ják a magyar nyelv eredetét, rokon­ságát, fejlődését az őshazától a Kár­pát-medencéig, a honfoglalástól napjainkig, valamint a nagy ma­gyar nyelvtudósok műveit. Helyet kap az épületben egy nagy­méretű előadóterem, amelyben az Édes anyanyelvünk verseny díjki­osztó ünnepségeit rendezik majd. A csarnok kivitelezési munkáit 2000­ben kezdik meg. Megalakítása 30. évfordulója kapcsán meglehetősen sok szó esett mostanság a kassai Thália Színházról. Dr. Kováts Miklós azonban a Thália tör­ténetének feldolgozásánál is nagyobb fába vágta a fejszé­jét, amikor Kassa város 210 éves színházi múltjának re­konstruálására vállalkozott. ZSEBIK ILDIKÓ Erről a munkáról és a kutatás ered­ményeiről tudtunk meg néhány in­formációt. - A színháztörténet olyan műfaj, amely pillanatnyilag csak írásos anyagokat kutathat: sajtókritikát, szerepkönyveket, színlapokat és nem utolsósorban rendőrségi irato­kat. A színházművészet lényegét je­lentő varázslat egyelőre felidézhe­teüen, dokumentálhatatlan. Jóma­gam elsősorban a kassai levéltár­ban, a pozsonyi Egyetemi Könyv­tárban, valamint az Országos Szé­chényi Könyvtárban kutattam, s en­nek eredményeként megtudtam, hogy 1790, az első kassai kőszínház átadása óta mintegy hatvan-hat­vanöt évet kizárólag a német, illet­ve kizárólag a magyar nyelvű szín­játszás jellemzett. A hivatásos szín­művészet megteremtésében a né­met színház játszott úttörő szere­pet, amely már az 1700-as évek de­rekától egyre igényesebb műsoro­kat mutatott be. De mert játszóhely híján a színház nem fejlődhet, ha­marosan Kassán is felvetődött egy állandó kőszínház gondolata. Ezt elsősorban a télire Kassára költöző magyar arisztokrácia kezdemé­nyezte. A színészek 1790 tavaszán vehették birtokba a Csermely patak szigetén felépült színházat. 1816-ig, az első magyar előadás bemutatásig Kassát a német színját­szás egyeduralma jellemzi. A ma­A Fórum 2. számában: Múltról és jelenről A Fórum Társadalomtudományi Szemle idei 2. számában olvasha­tó Öllős László Örökség és prog­ram című tanulmánya, amely a szlovákiai magyarság 1989-es po­litikai fellépését, rétegszerkezetét, célkitűzéseit vizsgálja. Mátrai Ju­lianna a kisebbségi magyar pártok politikai stratégiáival foglalkozik, Közép- és Kelet-Európában. Szesztay Ádám tanulmánya a hi­vatalos szlovák- magyar kapcsola­tok 1956-57-ben bekövetkezett élénkülését taglalja. Középső­Zemplén népességfejlődése a dua­lizmus korában a témája Tere­bessy S. Aranka tanulmányának. Lanstyák István az 1999. évi nyelvtörvényt értékeli. Ludman Ottónak, a kiváló tanárnak állít emléket dolgozatában Zeman László. Az Oral History rovatban Tóth Károly beszél a rendszervál­tás éveiről. Ezenkívül recenziókat közöl a folyóirat közelmúltban megjelent társadalomtudományi, szociológiai kötetekről is. (ú) Fórum Társadalomtudományi Szemle ÍÍX-Í ^X ^iäÄiiiiteMw«M> fwimri UmMl „A színházművészet lényegét jelentő varázslat egyelőre felidézhetetlen, dokumentálhatatlan." (A szerző felvétele) gyar társulat Miskolcról látogatott ide, és váratlanul anyagi sikert is arattak. Ennek ellenére 1828-ig folytatódott a német színjátszás hegemóniája. Ebben az esztendő­ben azután a kolozsvári színtársu­lat érkezett öt szezonra Kassára. Ötéves itt-tartózkodásuk méltó be­fejezésének bizonyult a Bánk bán ősbemutatója. Ezután az 1848-as intermezzo kivételével ismét a né­met színjátszásé lett a főszerep, s mindez 1861-ig tartott, miközben a kolozsvári színészekből az 1837­ben megnyílt pesti Nemzeti Szín­ház társulata verbuválódott. 1861­ben, Latabár Endre vezetésével kezdődik a kassai magyar színját­szás egyik legjelentősebb korszaka. Latabárék képesek voltak szezo­nonként akár negyven bemutatót is tartani, s ezek között operaelő­adás is akadt szép számmal. A múlt század végére azután bekö­vetkezik a hanyatlás, mindez a színház épületének romossá válá­sával, és egy új színházi épület fel­építésének igényével is összefüg­gött. Ezt követően kemény harc kezdődött a színházépítés támoga­tói illetve ellenzői között. Öt évnyi hontalanság után végül 1899 szep­temberében a régi épület helyén megnyitotta kapuit az új színház. S mert közben Kassa arculata is vál­tozott, értelmiségi rétege is gyara­podott, a város is bőkezűbb lett színházával szemben, amelynek igazgatója a világháborúig Komjá­thy János volt. 1918 azután merőben új helyzetet teremtett a szlovákiai színházak életében, hiszen az állam a szlovák színházak kibontakozásának lett támogatója, miközben a magyar társulatok egyre nezehebb helyzet­be kerültek. A kassai színházból is egyre inkább kiszorult a magyar társulat, s ez a lassú leépülés, mely­Latabárék képesek vol­tak szezononként akár 40 bemutatót is tartani. nek során a magyar színház a kö­zönségét is elveszítette, 1938-ig tartott. De ezt követően sem ala­kult túlságosan fényesen a sorsa, hiszen öt vidéki város, Kassa, Mis­kolc, Szeged, Debrecen és Pécs színtársulatának működését ösz­szekapcsolták, hogy azok egymást váltsák a felsorolt városokban. En­nek viszont az lett a következmé­nye, hogy egyik település sem ér­zett magáénak egyetlen társulatot. Végül a második világháborút kö­vetően Kassán jó néhány esztendő­re megszűnt a magyar színjátszás. Vályi Nagy Ervin keresztyén hitének alapja a hüpomené: az alulmaradni tudás képessége Egy tisztes élet tanüságtétele RÁCZ TIBOR Dr. Vályi Nagy Ervin, a XX. század második felében dolgozó magyar református teológusok egyik leg­nagyobb alakja a közelmúltban lett volna 75 éves. Vályi reformá­tus lelkipásztor, a világ történelmi, kulturális és teológiai mozgását ér­tőn figyelő tudós teológus volt, s bár egyetemi katedrán csak öt évig állhatott, a közelmúlt egyetlen olyan teológia professzora, akinek sok diákja tanítványának vallja magát. A második világháború után lett te­ológiahallgató Pápán, majd ösz­töndíjas Strassbourgban. 1948 nyarán hazajött nyári szabadságra, s már nem mehetett vissza. így a tervezett doktorálása is elmaradt, s Csurgón lett pap „mesebeli sze­génységben". Az 1956-os somogyi eseményekben való szerepvállalá­sáért letartóztatták, majd két hó­nap vizsgálati fogság után vád hiá­nyában kiengedték. Ekkor került Balatonlellére lelkésznek. 1965­ben szívinfarktusa után betegsza­badságra Bázelbe utazott, ahol ha­marjában beiratkozott az ottani te­ológiai fakultásra, s egy hónap múlva ledoktorált. Az otthoni egy­házvezetés kénytelen volt tudomá­sul venni a dolgot. Egészségi álla­potának is betudhatóan a lellei lel­készből kutató professzor lett a Magyarországi Református Egyház Felekezettudományi Intézetében. 1980-tól adatott meg neki az ötéves tanárság a teológián, és ugyanekkortól lett élete utolsó ál­lomásaként a budapesti Németaj­kú Gyülekezet lelkipásztora. A rendszerváltás első négy évét még módjában volt figyelemmel kísér­ni. Bár ekkor már beteg volt, a tör­ténéseket számon tartotta, óvott, figyelmeztetett. 1975-ben a Vigília című folyóirat körkérdésére - Miért vagyok ke­resztyén? - többek között ezt vála­szolta: „Keresztyén voltom azonos élettörténetemmel, s én ezt a törté­netet - a bűnbocsánat hitében ­vállalom. Ebben az élettörténetben látogatt meg a Naptámadat (Lk. 1,78), s maradt velem minden na­pon, jó és rossz napokon egyfor­mán, az a Jézus Krisztus, akinek je­lenléte öröm és gyönyörűség (Zsolt. 16). így, Ő általa lettem ke­resztyénné, s mert lettem, vagyok is. Létezésem és keresztyén voltom azonos." Vályi élettörténete egy sajátos ke­resztyén magatartást hívott elő, amely egyik teológiai kulcsszava is lett: a hüpomonét. Ö ezt a görög szót az alulmaradni tudás képessé­gével fordította le önmaga számá­ra. Csurgói lelkészsége alatt ez az emberekkel való anyagi szolidari­tástjelentette: együtt dolgozott ve­lük a megzőgazdaságban, szolgála­taiért a minimális fizetésen túl nem fogadott el anyagi juttatást. Az egy­házi gyűléseken, konferenciákon az alulmaradni tudás a hallgatással volt azonos. Idegenkedett minden­fajta aktivizmustól, az állhatatos­ság sokkal fontosabb volt számára, mint a tett: „Nem akarok én, ve­rembe esett állat, a meredek falon kikapaszkodni, mert úgyis vissza­esem, és nem akarok tisztességte­len eszközöket igénybe venni, hogy kihúzzanak. Várok és hiszek ab­ban, hogyha én maradok, akkor majd Ő lenyúl a verembe és kihúz, ha eljön az ideje." Nehéz volt számára ez a magatar­tás, hiszen rendkívül alapos mű­veltséggel rendelkezett a filozófia, a szépirodalom és a teológia terüle­tén. Á legfrissebb áramlások pulzu­sán tartotta a kezét, ebből kifolyó­lag dialóguspartnerekre csak kül­Archív felvétel földön talált. Cikkei is elsősorban németül jelenhettek meg. Disszer­tációs műve, Az egyház dialogikus lényege máig nincs magyarra for­dítva. Rendkívüli tájékozottsága ellenére nem sorakozott be a „sok­könyves", maguk után bő irodal­mat hagyó rendszeralkotók közé. Különös gondossággal érlelte mon­datait. Hasonló érzésünk van, mint Pilinszky János verseinek olvasása­kor. Minden egyes szónak fontos helye és szerepe van, írásai nem tűrnek felületes olvasást. Vályi Nagy Ervin gondolkodás­módja a tisztes, szabad és felelős életről tanúskodik. Mindannyiunk számára ismert, nehéz idők kihívá­sában formálódott ilyenné. Még­sem vált azonban rossz értelemben korhoz kötötté, nagy témái, értéke­lései és hozzáfűzései, személyes életpéldája ma is aktuális, tanít, el igazít, irányt mutat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents