Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)
1999-12-11 / 286. szám, szombat
8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 11. Számítógéppel találták meg a sziklarajzokat Látható láthatatlan HÍRÖSSZEFOGLALÓ Számítógépes leképezéssel hoztak napvilágra olyan történelem előtti festett sziklarajzokat, amelyek szabad szemmel egyáltalán nem láthatók. Evelyn Billo és Robert Mark, a Rupestrian (sziklafestészeti) Cyber-Services munkatársai több mint négyezer felvételt készítettek a texasi El Paso közelében lévő Hueco Tanks State Historic Parkban talált sziklarajzokról, aztán számítógépbe szkennelték őket. A rajzok közötti területeken ekkor olyan részleteket is felfedeztek és láthatóvá tettek, amelyek addig alig, vagy egyáltalán nem látszottak. Különleges számítógépes programmal a színcsatornákon „előkereshetők" a nekik megfelelő pigmentek. Például a sárga színcsatorna az évek alatt valamilyen okból szemmel láthatatlanná vált, de nyomaiban megmaradt sárga pigmentet keresi. A kutatók e módszerrel eddig ismeretlen rajzokat fedeztek fel, más, ismert rajzoknak pedig láthatatlanná vált kiegészítő elemeit találták meg. Az egyik „új" rajzon például világosan felismerhető egy Kachina-féle maszk. (É. T.) Intelligens vírus támadja a Microsoft programját Futótűzként terjedő kór HÍRÖSSZEFOGLALÓ Egy először júniusban észlelt számítógépes vírus mutációja dollármilliókban mérhető veszteségeket okozhat, főleg az USÁ-ban. Az ExplorerZip egy korábban elküldött levélre válaszoló e-mail üzenetnek álcázza magát, megnyitása után pedig megtámadja a Microsoft Óffice szoftverekkel létrehozott dokumentumokat. Az információvédelmi cégek jelentései alapján felbukkant a júniusban már beazonosított ExplorerZip nevű vírus legújabb változata. Dan Schrader szerint a Microsoft-programokra szakosodott vírus jelentős károkat okozhat gyors terjedésével. Schrader három olyan cégről tudott, melyek a Fortune magazin amerikai 500-as cégtoplistájába tartoznak és jelentették a vírus észlelését. Az ExplorerZip most terjedő formáját az alkalmazott vírusölő szoftverek nem mindegyike tudja kiszűrni. A vírus e-mailen érkezik és egy olyan címről indított válasznak álcázza magát, amelyre az áldozat a közelmúltban üzenetet küldött. A levél megnyitásával beépül a rendszerbe és kitörli a Microsoft Office szoftvercsomagjaiban íródott dokumentumokat. Az ExplorerZip nem felejti el utasítani a fertőzött levelezőprogramot arra, hogy a fertőzést tartalmazó e-mail üzeneteket automatikusan küldje tovább, ezzel megsokszorozza önmagát. (VG) A számítógépek használóira az ExplorerZip „személyében" újabb veszély leselkedik (Illusztrációs felvétel) A legrégibb dinoszauruszok maradványaira leltek Ősemlősölc és hüllők HÍRÖSSZEFOGLALÓ A chicagói Field Museum kutatói valószínűleg a legrégebbi dinoszauruszmaradványokat ásták ki Madagaszkáron, amelyek a korai triászból, mintegy 230 millió éwel ezelóttról származhatnak. A két dinoszaurusz az eddigi megállapítások szerint a Prosauropodák közé tartozott: ezek kis fejű, hosszú nyakú, növényevő dinoszauruszok voltak, amelyek két vagy négy lábon jártak. A két borjú méretű állatnak az alsó és a felső állkapcsa került elő. A kutatók a maradvány korát a fogak és a közelben talált egyéb állatmaradványok vizsgálata alapján határolták be. Bár a kor meghatározása nem tekinthető véglegesnek mindaddig, amíg azt radioizotópos vizsgálatok meg nem erősítik, anynyi bizonyosra vehető, hogy az állatok az evolúció fontos szakaszában éltek, akkor, amikor a dinoszauruszok növény- és húsevő válfajai szétváltak, s ez 160 millió éven át segítette fennmaradásukat. Az egyéb maradványok között nagy számban találtak birka méretű, némileg a kengurura emlékeztető felépítésű állatok nyomaira. A kutatók szerint ezek az állatok ugyan nem ugráltak kenguruként, hanem négy lábon jártak, de képesek lehettek hátsó lábukra állva legelészni a fák lombjait. Ugyanitt bukkantak rá öt emlősfaj elődeinek a maradványaira is. A gazdag leletanyag a kutatók szerint sokat segíthet az izgalmas időszak feltárásában, amelyben a hatalmas őshüllők mellett már az apró, melegvérű emlősök ősei is megjelentek. (É. T.) Fluoreszkáló fehérjékre találtak a korallállatkákban Megfelelő nyomkereső HÍRÖSSZEFOGLALÓ Sok korall színes, de eddig nem tudták, hogy számos fluoreszkáló színezéket is tartalmaznak. A moszkvai Bioorganikus Kémiai Intézet kutatói most arról számoltak be, hogy az Indiai- és Csendes-óceán korallszirtjeiben hat, eddig ismeretlen fluoreszkáló proteint találtak. A fluoreszkáló proteinek a sejtbiológiai kutatások értékes segédeszközei, mert ha sikerül olyat találni, amely az örökítőanyag egy bizonyos részével kapcsolódik, könnyen követhető annak útja például egy sejt belsejében, vagy ha egy növényi betegséget okozó vírusról van szó, a vírus tetjedése nyomon követhető a növény szöveteiben. (É. T.) A közeljövőben leéghetnek a transzformátorok, a csatlakozások és kiszámíthatatlan ideig leállhat az áramszolgáltatás A napvihar idején káosz várható Akár a következő három évre is megbéníthatja az USA műholdas kommunikációs rendszerét és energiahálózatát a fokozott naptevékenység. A Nap aktivitásában periodikus hullámzás ismerhető fel, és ha a napkitörések elérik a maximális szintet, ez lényegesen befolyásolja a Föld életét, modern kommunikációs hálózatát. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A napvihar jelentőségét csak a modern műholdas és kommunikációs korban kezdték „értékelni" igazán: korábban legfeljebb az északi fények szemkápráztató villózása emlékeztette az emberiséget arra, hogy csillagunk erős és közvetlen hatással van a földfelszín életére. Ha a naptevékenység eléri maximumát, akkor a Nap felszínéről kiinduló napkitörések energiahulláma akár egy óriási bokszkesztyű, úgy „vágja orrba" a Földet. A kisebb napkitörések anyaga és energiája részben a Nap gravitációs ereje, részben a 150 millió kilométeres távolság miatt „útközben" elhal. A napvihar azonban más: a csillag szinte szétrobban a gyenge pontjainál, az óriási anyag- és energiatömeg kiszáguld az űrbe, és ha útiránya keresztezi a Föld pályáját, akkor annak látványos jelei lesznek a harmadik bolygó felszínén. Tizenegy éve Kanadában a tél kellős közepén megbénult az elektromos hálózat, két kanadai távközlési műhold súlyosan megsérült. Az elektromos vezetékek leégtek, a Föld körüli mágnesesség - amely mintegy védőernyőként téríti el a sugárzásokat - megváltozott, a légkör felett keringő műholdak elektronikus rendszereiben zavar keletkezett. James Baker, a National Oceanic and Atmospheric Inštitúty (NOAA - Országos Oceanográfiai és Légkörkutató Intézet) igazgatója elmondta: a jövő évtől számítanak nap- és űrviharokra, amelyek eltarthatnak akár három évig is. Az Egyesült Államok különösen sebezhető, minthogy egyre inkább függ a műholdaktól. Á napvihar megváltoztatja a Föld mágneses mezejét, és olyan erős elektromos töltelékkel rohamozza meg a Földet, hogy a hálózatok túlterheltekké válnak, és a terhelést nem lehet „lekapcsolni" - leégnek a transzformátorállomások, csatlakozások és kiszámíthatatlan ideig leáll az áramszolgáltatás - jön a nevezetes „blackout", a teljes sötétség. A már említett kanadai zűrzavar idején az egész Québec tartomány sötétségbe borult, és elnémult sok millió telefon. A korábbi napviharok éppen elég látványosan demonstrálták, hogy az energiaszolgáltató iparnak fel kell készülnie a földmágnesességi viharokra - mondta John Kappenman, a minnesotai Duluth Metatech vállalatának Ime, a nyugodt Nap. Fokozott aktivitása idején a felszínéről induló óriási kirörései hétköznapjainkat is megzavarhatják (Illusztrációs felvétel) egyik főmérnöke. Az űripar csak most kezdi felfogni, milyen hatással lehetnek a napviharok a tevékenységére - de akár az űrhajósok életére is. Először a Nap vizsgálatát kell erősen felfejleszteni, hiszen több és pontosabb adatokra van szükség a napviharok idő- és térbeli hatásairól. A műholdiparnak pedig teljesen át kell állnia a fejlesztésben, és „napviharálló" szerkezeteket kell gyártania. A távközlés fejlődése, a műholdas kommunikáció már átfogja az egész hadiipart és az élet minden területét. Miközben elsorvasztják a földhöz ragadt kommunikációt, a modern ember minden információt - kezdve az időjárásjelentéstől a rakéták programozásáig és a televíziós szappanoperákig - műholdak közvetítésével kap meg. Ha „megharagszik" a Nap, mobiltelefonjaink felmondják a szolgálatot, elhallgat a rádió, eltűnik a televíziós kép, eltévednek a repülőgépek, s visszatérhetünk a füstjelekhez. Hacsak fel nem használják a rendelkezésre álló esztendőt a tudósok. (MH) A sebészek kutyán, macskán és majmokon már sikerrel kipróbálták a bonyolult transzplantációt A fej átültetés napjainkban nem utópia HÍRÖSSZEFOGLALÓ Számos ember más emberek szerveinek köszönheti életét. A szervátültetés orvosi technikájának fejlődésével ma már egy idegrost átültetése sem okoz komolyabb technikai problémát. Egy amerikai idegsebész azt a „frankensteini" ötletet hozta nyilvánosságra, hogy a közeljövőben technikailag megoldható lesz az emberi fej átültetése is. A hagyomány szerint I. Károly angol király fejét halála után újra hozzávarrták testéhez, természetesen siker nélkül. Közben a sebészeti technikák igen sokat fejlődtek. Róbert J. White, a Case Wastern Reserve Egyetem sebésze szerint aki több, mint tízezer agyműtétet végzett emberen - belátható időn belül az agyhalálban meghalt emberek fejét „helyettesíthetik". A sebészek a közelmúltban kutyán, macskán és majmokon végeztek fejátültetést. Charles C. Guthrie amerikai fíziológus 1908-ban egy kutya fejét egy másik kutyára varrta. Az orosz Vladimír P. Demikov az ötvenes években kutyákon végzett fejátültetést; az egyik kutya 29 napig életben maradt. White 1970 óta rhesusmajmon a technikát továbbfejlesztette. A műtét után a majmok nyolc napig életben tudtak maradni, és a narkózis elmúltával visszanyerték eszméletüket. A körülöttük folyó életet regisztrálták. Az új fejjel láttak, hallottak és ízleltek. Ha valaki feléjük nyúlt, harapással válaszoltak. A műtéti technikát White az állatoknál alkalmazott módon szándékozik véghezvinni embernél. Sőt a beavatkozást az állatokénál egyszerűbbnek tartja, mert a véredények és más szövetek az ember esetében nagyobbak és sebészetileg könnyebben operáihatók, emellett az emberi szöveteket az állatokéinál jobban ismerik. A műtét alatt állandó vérellátást kell biztosítani, mert az agy vérellátás hiányában igen gyorsan károsul. Közben az agy működését az operáció idején elektroencephalográffal állandóan ellenőrizni kell. White szerint egy ilyen műtét alig néhány óra hosszat tartana - májvagy idegátültetésekhez ennél sokkal több időre van szükség. A fejátültetés egyelőre még csak a lehetőségek területére tartozik. Amerikai kutatók olyan készüléket szerkesztettek, amely az agyat ellátó vért tízfokos hőmérsékleten tartja, mert az agy csak ilyen hőfokon tartható életben, ha a testtől elválasztják. További nehézséget jelent az immunrendszer alkalmazkodása az új szervezethez. A fejátültetés további, megoldatlan problémáját jelenti a nyúltagyvelő összeoperálása. Detlev Linke, a Bonni Agysebészeti Klinika professzora szerint mintegy húsz év múlva megoldják a gerincvelő és a nyúltvelő összekapcsolásának problémáját. White a fejtranszplantáció lehetőségét olyan esetekben látja megvalósíthatónak, amikor például az illető teste a fejtől lefelé megbénul. Olyan esetekben is elvégezhetőnek véli az átültetést, ha valaki fiatalabb testre vágyik. És olyankor is elképzelhető lesz majd a műtét, amikor az illető testében áttételes rák fejlődött ki. (M. N.) A paleontológusok úgy vélik, a Földön valaha élt legnagyobb dinoszaurusz maradványaira bukkantak A Sauroposeidon hat emelet magasra nőtt HÍRÖSSZEFOGLALÓ Amerikai paleontológusok úgy vélik, a Földön valaha élt legnagyobb dinoszaurusz maradványaira bukkantak. A mintegy 60 tonnás, 18 méter magas, kolosszális teremtmény, amely a Sauroposeidon nevet kapta, ma könnyedén benézhetne egy hatodik emeleti lakásba. Az Oklahomai Egyetem kutatói szerint a Földön ez lehetett a leghosszabb nyakú állat, amely jóval az egyébként jobban ismert, mintegy 13,5 méter magas Brachiosaurus fölé tornyosult, pedig még az utóbbi mellett is eltörpült volna az ember. Az Oklahoma állam délkeleti részén 1994-ben kiásott maradványokat most vizsgálta meg tüzetesebben a Richard Cifelli professzor vezette kutatócsoport. A fosszíliákat annak idején megkövült, őskori fatörzsekként könyvelték el, és csak a mostani behatóbb vizsgálódás során derült ki, hogy valójában egy olyan dinoszaurusz maradványairól van szó, amelynek nyakcsigolyái 120 centiméter hosszúk voltak. A Sauroposeidon megjelenésében némileg a zsiráfra emlékeztetett, ám tömege mintegy harmincszorosa volt a legnagyobb zsiráfénak. A terhelést némileg enyhítette, hogy az egyetem kórházában elvégzett számítógépes tomográfiás vizsgálatok eredményei szerint a csontokat kicsi, levegővel telt üregek tették könnyebbé. „Bármennyire kicsi volt is a dinoszaurusz feje, már az is jókora kihívás volt, hogy egyáltalán felemelje és megtartsa" - mondta Cifelli professzor, aki szerint elképzelhetetlen, hogy ennél hosszabb nyak rendeltetésszerűen működhessen. „Ez egy régi és elavult tervrajz, amely már régen megbukott és kihalt" - tette hozzá. A Sauroposeidon mintegy 110 millió éwel ezelőtt élt, egy kiterjedt folyamrendszer deltájában. (É. T.) A Brachiosaurus eltörpül a Sauroposeidon mellett (Illusztrációs felv.)