Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-11 / 286. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 11 POLITIKA 5 Fűzik János, a magyarországi Szlovák Önkormányzat elnöke: A kisebbségi törvény nem rossz A családokban tűnik el a nyelv A losonci Phoenix Lutetia Polgári Társulás és a Szlovák- Magyar Baráti Társaság meghívására Losoncon tett látogatást a magyarországi Szlovák Önkormányzat küldöttsége, amelyet országos elnöke, Fűzik János vezetett. Tapasztalatairól és terveikről kérdeztük. PUNTIGÁN JÓZSEF Önt idén választották meg a Szlovák Önkormányzat elnökévé. Mivel foglalkozott azelőtt? Körülbelül fél éve vagyok a szlovák önkormányzati rendszer aktív részese. Korábban a civil szférában tevékenykedtem Szegeden, az ottani szlovákok egyesületének voltam az elnöke, a '90-es években a Magyarországi Szlovákok Szövetségének vezetőségi, elnökségi tagja. Az 1993-as kisebbségi törvény hatályba lépése után a helyi önkormányzatok kialakítása 1994-ben történt. Akkor helyi szinten 52 szlovák önkormányzat jött létre, az 1998-as választások alkalmával már 75. Az országos közgyűlés idén januárban bízott meg az elnöki funkcióval. Milyen jogokkal rendelkeznek az önkormányzatok, s milyen költségvetéssel dolgoznak? Az önkormányzatok közjogi, politikai szervek, melyek működését egyrészt az alkotmány, másrészt a hatályos törvények garantálják, beleértve a költségvetésüket. Ez 530 000 Ft SS Mi a kormány és a parlament partnerei vagyunk. \v egy évre, ami nem sok, de ígérik, hogy jövőre 10 %-kal emelkedik. Az országos nemzetiségi önkormányzatoknak tisztességes költségvetésük van, amely fedezi a működési költségeket. 1995-ben minden önkormányzat székházat kapott a fővárosban, és részvényekben vagyonjuttatást is. Mi a kormány és a parlament partnerei vagyunk. Egyrészt a Magyarországi Nemzetiségek és Etnikai Kisebbségek Hivatalán keresztül, másrészt a parlament emberjogi, kisebbség- és vallásügyi bizottsága rendszeresen meghív minket az . mm £ * * • * 1 1". sľ!" J:.'.^ „Az országos nemzetiségi önkormányzatoknak tisztességes költségvetésük van, amely fedezi a működési költségeket.". (TA SR-felvétel) üléseire. A törvény szavatolja számunkra azt a jogot, hogy minden, a kisebbségeket érintő törvényt véleményezzünk. Egyelőre azonban megoldatlan a kisebbségek parlamenti képviselete - amit szintén a törvény garantál. Ezzel kapcsolatban nagyon sok kifogásunk van, nem tudjuk elfogadni a jelenlegi javaslatokat sem - ideiglenes parlamenti képviselet, szavazati jog nélkül. A 3-5 tagú helyi önkormányzatnak „kicsiben" ugyanilyen jogai vannak, kivételt az oktatás képez. Ha pl. a településen nemzetiségi iskola működik, akkor a nemzetiségi önkormányzatnak vétójoga van az igazgató kinevezésében, menesztésében, s döntő szava van az iskola költségvetésént illetően is. Az országos önkormányzat ugyanezekkel a kompetenciákkal rendelkezik az oktatási rendszer országos színijén. Jelenleg hány szlovák nemzetiségi iskola működik Magyarországon? Nemzetiségi iskolának az tekinthető, amelyben legalább heti négy óra a kisebbség nyelvén folyik. E kritérium szerint több mint 60 iskolánk van, közülük két gimnázium és öt általános iskola intenzívebb tanítási rendszerrel dolgozik, azaz ott a szlovák nyelven és irodalmon kívül még más tantárgyakat is szlovákul tanítanak. Egynyelvű iskolánk - ahol a tantárgyak 70 %-át szlovákul tanítják csak egy van, a budapesti. Hány szlovákiai vendégtanár dolgozik Magyarországon, s milyen lehetőségek vannak szlovák oktatók képzésére? Tizenegy szlovákiai vendégtanárunk van. A szlovák oktatók képzése Magyarországon a szegedi, a békéscsabai és az esztergomi tanítóképző főiskolán, a budapesti ELTE-n, a Szarvasi Óvónőképző Főiskolán és a Pázmány Péter Tudományegyetemen folyik. Mindamellett Szlovákiában is van lehetőség a továbbtanulásra, ám évente csak 30-40 érettségizőnk van; diákhiányban szenvedünk. Ennél is nagyobb gond a nyelvvesztés, a heti négy óra iskolai oktatás nagyon kevés. A családokban tűnik el a nyelv, a középgeneráció nem beszél szlovákul, a nagyszülők rétege, az, amely még otthon használta a nyelvet, lassan kihal. A katolikusoknak évtizedek óta nincs saját nyelvű istentiszteletük, de az evangélikusoknál sem sokkal jobb a helyzet, hiszen nincsenek papjaink. A magyarországi szlovákok számának megítélése nagyon széles sávban mozog. A 12 ezertől egészen a 120 ezerig. Mi a valóság? Magyarországon több mint 100 településen élnek szlovákok, s van egy becsült adat - ez 110 ezer szlovákotjelent. A legutóbbi népszámlálás során a magukat szlovák kisebbséginek vallók száma 12 ezer körül mozgott, a szlovák nyelvet ismerők pedig 68 ezren voltak. Mi azt tekintjük szlováknak, aki ezt magáról kinyilvánítja. Milyen reményekkel várják az elkövetkező évet, éveket? SS Mi azt tekintjük szlováknak, aki ezt magáról kinyil- j* vánítja. >> A magyarországi kisebbségi törvény nem rossz. A felvázolt kulturális autonómia és az önkormányzati rendszer talán esélyt ad arra, hogy megállítsuk a nagyon erős asszimilációs folyamatot. Ehhez azonban az kell, hogy ne maradjon csupán írott malaszt. Fel kell mérnünk, hogy miért nem működik a dolog, miért fogy állandóan a szlovákul tanulók száma, csökken a nyelvtudás. Négy év alatt nem sikerült előbbre lépnünk. Úgy tűnik, nagyon jó a Szkabela-Bóna-módszer, amely már tíz iskolában működik. A szlovák-magyar vegyes bizottság javaslatai közé is bekerült, hogy bevezetésében Szlovákia legyen partnerünk. Ugyanúgy fontosnak tartjuk behozni a szlovák tévéműsorokat is. Tehát megtalálni a motivációt, hogy nemzetiségünk tagjai értelmét lássák a szlovák nyelv tanulásának és ismeretének. Szlovákiában járt Áder János, az Országgyűlés elnöke Nemzetközi emberi jogi konferencia a pozsonyi várban Hat év után élénkülés Közös értékeink P. VONYIK ERZSÉBET Pozsony. „Örülhetünk annak, hogy 1993 óta végre most, az új évezred küszöbének átlépése előtt sikerült nyélbe ütni ezt a látogatást", nyilatkozta Áder János házelnök, aki magyar parlamenti küldöttség élén másfél napos látogatást tett Pozsonyban. Az Országgyűlés elnöke kijelentésével arra célzott, hogy hat év elteltével, Szlovákia létrejötte óta most először került sor a két ország parlamenti elnökeinek találkozójára. Áder ugyanakkor megelégedéssel nyugtázta, hogy „az elmúlt évben a két törvényhozás bizottságai közötti együttműködés lényegesen intenzívebb volt, mint az előző időszakban." Ennek szerinte különösen most, a helsinki döntés idején van jelentősége, hiszen mindannyian várjuk, hogy Szlovákiával is kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. Ennek a problémának a két ország közötti kapcsolatokban is meg kell jelennie - vélte a magyar házelnök. Áder János hozzáfűzte: „Az vitathatatlan, hogy ha megkezdődnek is a tárgyalások az EU és Szlovákia között, Magyarország már e tárgyalásoknak a derekánál tart, jónéhány fejezetet már le is zárt". Áder szerint különösen az integrációs szakbizottságoknak lesz miről megbeszéléseket folytatniuk. Egyúttal jelezte: Budapest szívesen átadná Szlovákiának saját tapasztalatait, „ha erre szükség van, merthogy semmiképp sem szeretnénk tolakodni." Bárdos Gyula frakcióvezető az MKP nevében megelégedéssel nyugtázta, hogy a két parlament közötti kapcsolatok újra felélénkülnek. Bárdos azután nyilatkozott lapunknak, hogy az MKP több parlamenti képviselőjével a magyar nagykövetségen részt vett azon a munkareggelin, amelyet Áder János társaságában költöttek el. Ezen Bugár Béláék egyebek között felvetették, hogy az MKP-nak a Fidesztől érvényes meghívása van, és a legerősebb magyar kormánypártnál teendő látogatással kívánja beindítani a magyarországi pártokkal való tárgyalássorozatot. Bugár Béla pártelnök, a parlament alelnöke lapunknak elmondta: a magyar küldöttséget tájékoztatták a szlovákiai magyar kultúra, illetve az oktatásügy jelenlegi helyzetéről. Az Országgyűlés elnöke tegnap megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Jozef Migašsal, Csáky Pállal, a kormány alelnökével, Rudof Schuster államfővel és Jozef Moravčíkkal, Pozsony főpolgármesterével. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az emberi jogok napján, Csáky Pálnak, a kormány emberjogi és kisebbségi ügyekért felelős alelnökének kezdeményezéséből létrejött találkozón részt vett Rudolf Schuster államfő, Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa, Hans de Jonge, az Európa Tanács politikai ügyekkel foglalkozó igazgatóságának elnöke, Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, Pavel Rychetský, a cseh kormány alelnöke, Janusz Niedziela lengyel igazságügyi államtitkár, több polgári és emberijogi szervezet képviselője. A felszólalók hangsúlyozták: a hasonló fórumok a közös problémák megtárgyalása, a közös fellépés lehetőségének felvázolása mellett bizonyítják, hogy a visegrádi négyek Bagdad magyarázata eléggé meglepő A pápa nem megy Urba MTI-HIR Vatikánváros. II. János Pál pápa lemondta tervezett iraki útját, mivel Bagdad nem tudja kellőképpen megszervezni a szentatya látogatását-jelentette be a vatikáni szóvivő. Irak állítólag az ellene érvényben levő ENSZ-embargó, illetve az ország északi és déli sávjában létesített repüléstilalmi övezet miatt nem tudja megszervezni a pápai látogatást. RÖVIDEN Szűkmarkúak a képviselők Pozsony. A VLK erdővédő egyesület aktivistái a költségvetés parlamenti tárgyalásának megkezdésekor adományt gyűjtöttek a Čergovský-hegység bükkerdejének megmentésére, de a honatyák szűkmarkúaknak bizonyultak. A törvényhozás épületében csütörtökön végrehajtott akció keretében mindössze tizenegy képviselő nyúlt a pénztárcájába, hogy ezer korona ellenértékben karácsonyfát vásároljon. Az adományozók között csupán egyetlen ellenzéki honatya szerepel, míg az MKP-ből négy. (SITA) Cseh népszavazási törvény Prága. A cseh képviselőház csütörtökön este elfogadta a népszavazási törvényt, ami azt jelenti, hogy Csehországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásakor a végső szót az állampolgárok mondhatják majd ki. Népszavazást 2001-től kezdve a köztársasági elnök írhat ki, a képviselők nyolcvan százaléka vagy 250 000 állampolgár kezdeményezésére. Á referendum csak abban az esetben lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint ötven százaléka az urnákhozjárul. (MTI) Moszkva intelme az EU-csúcshoz Moszkva. Oroszország tegnap arra szólította fel az Európai Uniót, hogy még egyszer alaposan fontolja meg Lettország csatlakozási tárgyalásokra szóló meghívásának célszerűségét. Moszkva a Rigában előző nap az állami nyelvről elfogadott törvényt kifogásolta, azt állítva, hogy a lett törvényhozók a nemzeti kisebbségeket hátrányosan megkülönböztető jogszabályt fogadtak el, ami ellentétes az európai normákkal. (MTI) Blair és Ahern a lehallgatásról London. Bertie Ahern ír miniszterelnök azt kérte Tony Blair brit kormányfőtől, hogy a brit biztonsági erők építsék le tevékenységüket Észak-Írországban, miután sínre került a békefolyamat. Ahern hangot adott Dublin aggodalmának a köztársasági Sinn Fein párt körüli lehallgatási botrány miatt is. (MTI) Robbanószerkezet az Aeroflot-irodánál Ankara. Nagy erejű robbanószerkezetet hatástalanítottak török tűzszerészek az Aeroflot orosz légitársaság isztambuli kirendeltségénél. Az „illetékes forrásokra" hivatkozó ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség tegnapi jelentése szerint nem kizárt, hogy a szerdán este még időben felfedezett 13-14 kilós szerkezetet a csecsenekkel szimpatizáló helyi csoportok helyezték el az orosz légitársaság irodájánál. (MTI) Mikuláš Černák perét váratlanul elnapolták Felfüggesztett tárgyalás TA SR-HÍR Besztercebánya. A legfelsőbb bíróság faxüzenetben kérte a Mikuláš Černák és társai ellen indított eljárás nyomozati anyagának eredetijét. A lépés a Besztercebányán folyó tárgyalás felfüggesztését vonja maga után, azaz az ügy lezárására december 20. előtt már biztosan nem kerül sor. Ján Gereg, Černák védőügyvédje szerint a dokumentumok bekéretése összefügg a testület döntésével, melynek értelmében az ügy öt vádlottja továbbra is vizsgálati fogságban marad. Hozzátette, az eljárás januárban folytatódik, ami a védő értékelése szerint jótékonyan hathat záróbeszédére. Ľubomír Samuel, a Besztercebányai Kerületi Bíróság szenátusának elnöke a bírósági döntés kapcsán megjegyezte: még nem találkozott hasonló gyakorlattal. Vontatottan halad a parlament költségvetési vitája Népszerű kétpercesek azonosan értékelik az emberi jogok tiszteletben tartását, védelmüket közös érdeknek tekintik. Max van der Stoel rámutatott: ajövő Európája csak egy multikulturális értékeken alapuló Európa lehet, ahol a nemzetiségi és etnikai csoportok integrációja nem az asszimiláció útján következik be. A konferencián külön figyelmet szenteltek a roma kisebbségek helyzetének; ezzel kapcsolatban Stoel megjegyezte: a probléma összeurópai, ezért együttműködést és összefogást igényel. Csáky Pál a kormány nevében elmondta, bár Szlovákiát jogállamnak lehet tekinteni, még sok a tennivaló ezen a téren. Példaként az emberi jogok szóvivője intézményének, illetve a kisebbségi önkormányzatoknak a hiányát hozta fel. (bar) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A költségvetési vitába írásban jelentkezett 53 képviselőből (HZDS 27, SNS 7) eddig 27 képviselő szólalt fel, ám közülük is többen nyomban jelezték: szóban is jelentkeznek a vitába. A felszólalásokat általában 6-8 tárgyi megjegyzés követi - tegnap 73 ilyen, maximum kétperces reagálás hangzott el. Ivan Hudec (HZDS) hiányolta, hogy hazafias nevelésre a költségvetés nem akar pénzt fordítani, és kifogásolta, hogy kulturális célokra a kormány PHARE-forrásokból egy fillért sem igényelt. Jozef Tuchyňa (SDL) volt vezérkari főnök a védelmi tárca és a hadsereg költségvetésével volt elégedetlen; szerinte a kormányprogramban vállalt haderő-fejlesztést és a NATO-csatlakozással összefüggő kötelezettségeket sem tudja teljesíteni. Tuchyňa felhívással fordult Mikuláš Dzurinda miniszterelnökhöz, a védelmi tanács vezetőjéhez: tegyen meg mindent, hogy szavatolható legyen az ország területi épsége. Figyelmeztetett, a hadsereg gyökeres reformja nélkül a 2002-ben esedékes NATO-csúcsértekezleten „úgy járhatunk, mint Madrid előtt". Ezzel a NATO 1997es döntésére utalt, amikor eldőlt: Szlovákia kimarad a bővítés első köréből. Imrich Andrejčák (HZDS) korábbi védelmi miniszter azonnal közölte Tuchyňával, hogy bírálata alapján a költségvetési tervezet elutasítását várja tőle. Pavol Delinga (HZDS) szerint a mezőgazdaság olyannyira rossz helyzetben van, hogy a magyar agrárgazdaság rövid időn belül lehengerelheti. Csodálkozásának adott hangot, hogy a koalícióban a mezőgazdaságért szerinte leginkább felelős MKP nem követel nagyobb támogatást az agráriumnak. Ján Benčat (HZDS) a munkaerőelvándorlás, az iskolák műszaki és szakirodalmi állományának elavultsága kapcsán elmondta: a főiskolák az oktatásügynek szánt teljes költségvetés alig 12 %-át, 815 milliót kapnának, amiből a fejlesztés elképzelhetetlen. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter Milan Ftáčnik oktatási miniszter nevében szólva a mostani kormánypártok által még ellenzékben szerkesztett, ún. fekete könyvet idézte. Arról olvasott fel egy sajtószemelvényt, hogyan utasították el a zólyomi műegyetemi hallgatók a körükbe látogató Vladimír Mečiart, és idézte jelmondatukat is: „Ne kényszerítsék a fiatalokat kivándorlásra! Távozzanak maguk!" (korp)