Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-10 / 285. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. TÉMA: A SZEMESZTER RÖVIDÍTÉSE VELEMENY Rövidül? Csökken? SZABÓ GERGELY Lehet a képzés leállításánál is jobban csökkenteni az oktatás színvo­nalát? Ez a kérdés talán sokakban megfogalmazódott Ferdinand Devínsky bejelentése után. A Komenský Egyetem rektora azonban maga is tanár, ráadásul van némi áttekintése Szlovákia legszínvo­nalasabb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező felsőoktatási intézményéről. Kár, hogy december másodikai hivatalos nyilatkoza­tát ilyen rövidre fogta. Elmesélhette volna például, hogy az egye­temről „kifelé" hónapokig nem lehetett telefonálni. Avatástól diplo­maosztóig állandó jelleggel életveszélyes belépni az Šafárik téri díszterembe. A kopott márványban ujjnyi repedések futnak, a fűtő­rendszer elavult. A felszereltség amúgy is röhejes. Mivel bölcsész vagyok, a gazdasági helyzetet nem ézem saját bőrömön. Eleinte én is sokat gondolkoztam az előbbi kérdésen - amíg az egyik tanárom nagyon kedvesen el nem magyarázta, hogy az tanszék könyvtárá­ban miért egy könyv jut a tizenkét főből álló évfolyamunkra . Azóta már azt is megtudtam, hogy a medikusok nem tudják rendesen el­végezni a kísérleteiket, a gyógyszerészek csak ünnepnapokon jut­nak hozzá a megfelelő vegyszerekhez, természettudós ismerőseim a méréseiket már csak képzeletben végezhetik el, az informatikus és matfizes kollegák pedig kénytelenek ősöreg, a Nyugaton már régen szemétdombra került számítógépeket nyomo(r)gatni. A jurátusok­nak lassan fejükre szakad a Šafárik téri épület, a leendő menedzse­rek legfeljebb a hiányzó pénzeket tudják összegezni. A leendő peda­gógusok? Ók talán egy szép napon elmesélhetik a diákoknak: ho­gyan sikerült megbízható módszerrel, a lehető legkisebb anyagi rá­fordítással új értelmiséget kiképezni. A félév megszakítása csak a diákok kárára válik Értelmetlen gesztus SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony második legerősebb felső­oktatási intézménye, a Közgazda­ságtudományi Egyetem (KTÉ) rek­tora egy héttel megelőzte kollegája, Ferdinand Devínsky hivatalos beje­lentését. Juraj Stern szerint az őszi félév korábbi befejezése csupán ér­telmeden gesztus. „Az oktatás meg­szakítása csak a diákok kárára válik. Ezért tartjuk magunkat az eredeti tervekhez" - szögezte le Stern, hoz­zátéve: elképzelhetetlen, hogy a sú­lyos pénzügyi helyzet ellenére leál­lítsák az iskolák fűtését, a hatalmas épületeket ugyanis alaphőmérsék­leten kell tartani. A „Közgáz" rekto­ra más szempontból is meglehető­sen optimista. Szerinte a szlovák gazdaság újjáéledése már jövőre változást hozhat az iskolaügy támo­gatása terén - a mostani helyzet sze­rinte csak átmeneti.,Addig is meg­próbálunk spórolni: tanáraink nem utaznak külföldre, és felfüggesztet­tük az iskola bizonyos tevékenysé­geit". A kormány által zárolt keret egy negyedének feloldása segített enyhíteni a KTE-re nehezedő meg­terhelést, ám a jövő évi költségvetés lefaragását Stern „szerencsétlen lé­pésnek" nevezte. „Egyelőre új pénz­forrásokat keresünk. Gondolko­dunk a jegyzetek árának, a kollégiu­mi elhelyezés és a különböző bérleti díjak emelésén" - vallotta be, ám hangsúlyozta: továbbra is helyte­lennek tartaná, ha esedeg a tandíj bevezetésére kerülne sor. Ezzel ugyanis „egyszerűen kizárnánk a szegényebb diákokat, akik anyagi helyzetük ellenére is erős akarattal rendelkeznek" - fogalmazott. Tan­díjról szerinte addig álmodni sem lehet, „míg az oktatáshoz elenged­hetetlen, alapvető felszerelések be­biztosítása is gondot jelent". ANKÉT Megéri bezárni... Hushegyi Gábor, az egyetem tanára: Szomorú, hogy minderre szükség van. Az egyetem - és az oktatásügy - már tíz éve anyagi gondokkal küszködik. Eddig senki nem jött rá, hogy éppen ez az a terület, amelyre áldozni kell, mert az ország jövőjét jelenti. A mos­tani szemesztermegszakítás egy enyhének mondható tiltakozási forma, amit a következő hónapokban - ha nem változik a kormány magatartása - sokkal keményebb tiltakozási formák is követhetnek. Varagya Szilvia, diák: Állítólag az oktatás magasabb színvonalá­nak érdekében rövidítették meg a szemesztert. Szerintem ez pont az ellenkezőjét váltja ki, hiszen az oktatás tempója felgyorsul, min­dent megpróbálnak besűríteni egy hétbe, a beszámítok és a vizsgák terén is rettenetes káosz van. Ezzel leginkább a hallgatóknak tesz­nek keresztbe. Az egészben az a legrosszabb, hogy mindent az utol­só pillanatban mondtak meg, senki sem tudja mihez tartani magát. Mészáros András, az egyetem tanára: Ha valakit zsarolnak, az mindent megtesz önmaga védelmében. Márpedig a kormány zsa­rolja az iskolaügyet - évről évre kevesebb támogatást nyújt, közben elvárja a megfelelő színvonalú oktatást. Mennyiségileg most nem tudjuk rendesen befejezni az oktatást, minőségileg már régen nem. Rabec István, diák: Elítélem az intézkedést, mert a beszámító hét áttolódik január elejére, nagy a hajtás, felborul az ember tervezett menetrendje, csupán depressziót szül az egész. Devínsky rektor nyugodtan kinyithatná az épületeket, hiszen az épületeket az okta­tás megszakításának dacára is fűtik. Sóki Tibor, újságíró: Régóta panaszkodnak már, ezért ilyen szem­pontból érthető a Komenský Egyetem mostani lépése. Szerintem egy hét alatt rengeteget lehet spórolni - hogy min, azt ók tudják -, viszont érdekes, hogy a többi iskola nem kényszerül erre a lépésre. Minden­esetre jó lesz figyelmeztetésnek, hogy a felsőoktatási rendszer finan­szírozása terén nincs minden rendben. A diákoknak viszont jól jött a szemeszter korai vége, hiszen korábban hazamehetnek. Szabó Szilvia, diák: Értelmetlennek látom a szemeszter korai befe­jezését, hiszen továbbra is fűtenek, ezután is bejárhatunk: azt az egy hetet nyugodtan kibírhattuk volna az iskolában. Csak a diákok helyzetét rontja, hiszen hivatalosan csak később kaphatnak beszá­mítókat, vagy mehetnek vizsgázni. Pozsony és az ország legpatinásabb felsőoktatási intézménye. A Komenský Egyetem nem volt az előző kor­mány kedvence. A mostani vezetés már csak ígéreteket adhat. (Somogyi Tibor felvétele) Ma megszakad a félév a Komenský Egyetemen. Az épület viszont nem hűlhet ki Sikerül a színvonalat hőmérsékleten tartani? „A súlyos pénzügyi helyzet miatt kénytelenek vagyunk december tizedikén megsza­kítani az oktatást" - jelentet­te ki a múlt héten a Ko­menský Egyetem rektora. ÖSSZEFOGLALÓ Ferdinand Devínsky magyarázatá­ban csak ennyit mondott: vagy a képzés minősége romlik, vagy a fél­év fejeződik be korábban. „Az utób­bi lehetőséget választottuk, mert nem áll érdekünkben színvonalon aluli műveltséget terjeszteni" ­mondta december másodikán a SITA hírügynökségnek nyilatkozva. Az iskolaügy helyzete közismert. Egy gazdaságilag nem stabil or­szág, ha már nem vehet el többet a termelő ágazatoktól, kénytelen hozzányúlni a védtelen, csak ki­adásokat „produkáló" egészség-, illetve iskolaügyhöz. Az utóbbira szánt költségvetési keret négy szá­zalékának visszatartása már tavaly komoly aggodalmat okozott; reak­cióképpen megjelentek az iskolák bezárásáról, sőt megszűnéséről szóló híresztelések. Már tavaly ok­tóberben szó volt az őszi félév ko­rábbi befejezéséről, ám az iskolák szerencséjére - és a lógós diákok bánatára - a tanítást sikerült a ter­vek szerint folytatni. A Komenský Egyetemen a baj persze nem jár egyedül: az elavult fűtésrendszer meghibásodása - és a megjavításra szánt pénz késése - miatt maga a rektor is nagykabátban ült irodájá­ban. Közben megtörtént a kormányvál­tás, és titokban mindenki fölléle­gezhetett egy kicsit: a választási ígéretekbén ugyanís'az iskolaügy elsőbbséget kapott - volna. „Á mostani költségvetés hajszálra ugyanolyan, mint az előző" - véli Ferdinand Devínsky. Szerinte „az eddigi kormányok - beleértve a mostani vezetést is - ígéretei elle­nére az iskolaügy mindig a háttér­be szorul". A központi fűtést azóta szerencsé­re megjavították, a szűkös anyagi lehetőségek ellenére az egyetem megpróbált továbbhaladni: a Böl­Az ígéretek ellenére az iskolaügy még mindig a háttérbe szorul. csészettudományi karon például új szakok nyíltak (japán, görög). Azonban már három héttel az ok­tatás megkezdése után érezni le­hetett, hogy valami nincs rendben. Felröppent a hír, hogy az őszi sze­mesztert alaposan megkurtítják, esetleg átteszik nyárra. Indok: nincs pénz fűtésre. Áz ilyen híresz­teléseknek általában mindig van némi valóságalapja - azonban egy teljes hónap eltelt, és még senki sem tudta, mihez tartsa magát. A már így is rövid szemeszter alatt egy-két óra elmaradása is komoly gondot jelenthet a tanároknak. Mivel biztosat senki nem tudott, már november elején eleve a de­cember tizedikei zárással számol­tak (bár hivatalosan csak egy héttel később, december 17.-én ért volna véget a félév a Komenský Egyete­men). Amikor a kormány végre döntött, és a zárolt keretet - az is­kolaügy költségvetésének négy százalékát - háromra csökkentette, űgy tűnt, hogy az egyetem - fél lá­bon bár - de tartani tudja magát az eredeti menetrendhez. Mégsem így történt. „Megbízható, közel ál­ló, ám nem hivatalos forrás sze­rint" - a cikkíró például a tanulmá­nyi osztályon dolgozó egyik höl­gyet kérdezte meg - már november közepén tudni vélték, amit Devínsky rektor csak december másodikán erősített meg. Az ún. beszámító hét - általában a tesz­tek, felmérők és az első vizsgák ide­je - januárra tolódik. Az egyetem minden tanszékére e hónap elsején eljuttatott utasítás szerint (INFO, 16. szám) mától 2000. január 1.-ig a képzés bármilyen formája tilos, ebben az időben sem vizsgát, sem aláírást szerezni - hivatalosan ­nem lehet. A vizsgaidőszak egy tel jes hetet csúszik, így a téli szünet­ben is tart (február 11.-ig). A nyári szemeszter tehát rendesen, febru­ár 14.-én kezdődik, bár Devínsky továbbra is borúlátó: „A januári folytatás még fúgg a jövő évi költ­ségvetéstől". Nem a mostani kormány felelős a helyzetért, az illetékes tárca mindent elkövetett Kényszer vagy tiltakozás Az oldal anyagát összeállította: Szabó Gergely ÖSSZEFOGLALÓ Az oktatásügy mindent megpróbált megtenni azért, hogy megteremtse az anyagi feltételeket - nyilatkozta lapunknak az oktatásügyi államtit­kár. Szigeti László szerint érthető a Komenský Egyetem lépése, ám kissé furcsállotta, hogy a többi felsőokta­tási intézménynek sikerült megol­dania az őszi szemeszter tervezett időben való befejezését. Megjegyez­te: nem a mostani kormány tehető felelőssé a kialakult helyzetért, bár az illetékes tárca még megpróbált a költségvetésből plussz kerethez jut­ni. „Ez sajnos nem sikerült" - szö­gezte le. Már készül a felsőoktatás új koncepciója, és a támogatási rend­szer tervezete. „Több forrásra épülő finanszírozási rendszerre lenne szükség" - jegyezte meg. „Az egye­tem rektori tanácsa értékeli a kor­mány lépését, mely lehetővé tette a zárolt költségvetés egy százaléká­nak felszabadítását. Jelzésértékű, hogy érdekében áll megoldani a fel­sőoktatás súlyos helyzetét. Ennek ellenére a Komenský Egyetem nem tudja biztosítani az iskolaév őszi szemeszterének rendes befejezését" - áll az egyetem minden tanszékére eljuttatott hivatalos utasításban, melynek 4. pontja így szól: ,Az in­tézkedés nem fejez ki politikai állás­foglalást, esedeg tiltakozást. Oka a pénzügyi helyzet, melybe az egye­tem önhibáján kívül kényszerült". Egyetemi hallgatók. Új értelmiségi nemzedék - a legolcsóbban? (Somogyi Tibor felvétele) Más felsőoktatási intézmények Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya: A félév az eredeti terveknek meg­felelően, december 22-én fe­jeződik be, bár a november közepei kormánydöntés előtt az egyetem rektora komolyan fontolóra vette az oktatás megszakítását. Lényeges különbség az előző iskolaévhez viszonyít­va, hogy az idei számlák egy részét már csak a jövő évi keretből tudják utólag kifizetni „Sorra kapjuk a gázművek és a villamos­művek felszólításait" - von­ta meg a vállát Milan Murgaš rektorhelyettes. Az egyetem január tizedikén folytatja működését. Műszaki Egyetem, Zó­lyom: Szintén tartja magát az eredeti menetrendhez, a félév itt is a tervezett idő­ben, december 22-én érvé­get. Az intézmény adósságai - melyeket szintén már csak jövőre egyenlíthet ki - elérik a tízmillió koronát, a zárolt négy százalék egynegyedé­nek felszabadítása mindösz­sze 1,6 milliós extra bevételt jelentett. Alkalmazottai bé­rét valószínűleg nem tudja határidőn belül kifizetni. Az egyetem komolyan foglalko­zik más bevételi források, például az étkeztetésért és a kollégiumi elhelyezésért já­ró díjak módosításával. Ferdinand Devinsky: A többi intézmény vagy nem érzi a színvonal romlását, vagy ele­gendő kerettel rendelkezik. (Archív felvétel) Agrártudományi Egyetem, Nyitra: Nincs értelme ko­rábban félévet zárni - nyi­latkozta az intézmény rektorhelyettese, de megje­gyezte: jövőre kénytelenek jobban takarékoskodni, hogy a villanyszámlákat és a fűtési díjat kifizethessék. Konstantin Egyetem, Nyitra: A rektorhelyettes szerint az iskola pénzügyi helyzete nem annyira sú­lyos, hogy felmerült volna a félév korábbi befejezése. Műszaki Egyetem, Kassa: Nem biztos, hogy ezzel va­lamit el lehetne érni - nyi­latkozott az intézmény rek­tora. Miloš Šomora szerint „akár december 23-án, akár december 10-én fejeződik be a félév, az iskola adóssá­gai ugyanolyan mértékben nőnek". Állatorvosi Egyetem, Kas­sa: „Főleg a fizető diákokat rövidítenénk meg, hiszen már megrendeltük az utolsó hétre tervezett kísérletek­hez szükséges állatokat" ­jegyezte meg a rektorhe­lyettes. Az intézmény de­cember 18-án, a tervezett időben zárja kapuit. Cirill-Metód Egyetem, Nagyszombat: a lapzártáig érkezett információk szerint az ügyben összehívják az akadémiai tanácsot, ám Ján Podolák rektor szerint nem valószínű a korábbi befeje­zés, hiszen „a diákok már így is alig tudják pótolni a lemaradást". (SITA-HÍREK)

Next

/
Thumbnails
Contents