Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-10 / 285. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. KOMMENTÁR Sűrű decemberi köd TÓTH MIHÁLY A legutóbbi általános választások napjaiban valamelyest még volt fogódzója, tájékozódási pontja az urna előtt álló voksolók többségének. A „bárkit, csak Mečiart, Slotát és Luptákot ne!" jelszóból kiindulva a Dzurinda vezette koalíciót juttattuk hatalomra. Ha így folytatódik a hatalomgyakorlás, a legközelebbi választásokon teljesen iránytvesztett lesz a gyalogszerrel közlekedő választók tömege. A tavaly ősszel kormányra segített garnitúra működése teljesen kiábrándító, és melléfogásait azzal koronázta meg a végrehajtó hatalom, hogy úgy váltotta le a Nemzeti Vagyonalap volt elnökét, hogy a lakosságnak nem tudta megmagyarázni, működése alatt mit vétett Kaník. E ballépést azzal lehetett volna helyrehozni, hogy pártok közötti kupeckedés nélkül megválasztják a fontos közhivatal főnökét. Lassan már hónapokban mérhető a vagyonalapi interregnum. Kaník leváltása óta már azok a politikusok is véleményt mondottak az új magánosítási főnök megválasztásának sokszoros elnapolásáról, akikre egyébként a szűkszavúság jellemző. Csak egyvalakit nem kérdezett meg senki: a választópolgárt, akinek a voksaival e kormánykoalíció hatalomra került. Úgy tűnik, hogy a legkotnyelesebb közvélemény-kutatók se merik a kérdést feltenni: a lakosság mire véli, hogy a vagyonalapi elnök személyében a pártok nem tudnak megegyezni. A vezetőváltás gyors lebonyolításával elejét lehetett volna venni a Kaník bűnössége-ártatlansága, a pártszempontok erkölcstelen érvényesítése körüli mendemondáknak. Ahogy múltak a hetek, úgy növekedett az egyszerű emberek kiábrándultsága. Ma már senki se hiszi el, hogy a késedelem oka: a sok alkalmas közül a legalkalmasabb kiválasztása. Nincs az az aranyszájú szónok, aki ma a Dzurinda-koalícióra egykor voksolók akárcsak egy töredékével is el tudja hitetni, hogy a pártok nem anyagi önzéstől vezérelve marakodnak jelöltjük megválasztásáért. A Mečiar-érában kézzelfogható volt, hogy egy vagyonalapi elnökkel mennyi mindent el lehet intéztetni. Talán most is innen fúj a szél? Az 1998 ősze előtti kormánykoalícióból elsősorban a privatizációs visszaélések miatt ábrándult ki a lakosság többsége. A politikában teljesen járatlanok is tisztában vannak azzal, hogy 1990 óta az „akié a Nemzeti Vagyonalap, azé lesz a privatizálandó vagyon" elv érvényesült. Köztudott, hogy a vagyonalap kedvezményezettjei közül kerültek ki a legszorgalmasabb alagútépítők. Csak az gyanítható a huzavona hátterében, hogy Mečiar ellenzéke végsősoron nem a törvénytelenségek miatt méltatlankodott, hanem mert nem az ő embereik követhették el azokat. Ilyen viszonyok között nem csoda, hogy sűrű ködbe került a választók tájékozódási pontja. JEGYZET Kenyér a kukában V. KRASZNICA MELITTA Gyerekkoromban telente órákig elnéztem a házunk előtt álló terebélyes almafára szállingózó cinegéket: az apám által rendszeresen kiakasztott szalonnadarabok szinte karnyújtásnyi távolságra vonzották őket ablakunkhoz. Volt köztük széncinke és kékcinke - ez utóbbit kedveltem inkább, mert csak néha-néha tévedt arrafele -, voltak olyanok, melyek csak magukra gondolva féltékenyen űzték el minden éhes társukat még a fa környékéről is, és voltak, melyek békésen csipegettek egymás mellett, szinte fürtökben lógva a szalonnán. Mondom, órákig el tudtak szórakoztatni ezek a kedves kis jószágok, bizony sokszor még a tanulás rovására is, ha belefeledkeztem nézésükbe. Mostanában másfajta néznivalóm akad földszinti lakásunk ablakából. írás közben - ugyanúgy, mint évekkel ezelőtt tanulás közben - elelkalandoznak gondolataim, és ilyenkor óhatatlanul az ablak előtt álló kukákra, de főleg a körülöttük serénykedő kukázókra téved a tekintetem. A kukázókra, akik - kis képzavarral élve szinte egymás kezébe adják a kilincset, ahogy nyitogatják a konténerek fedelét. Van köztük fiatal, öreg, férfi, nő egyaránt. Legtöbbjük magányosan érkezik, mások párosával, esetleg gyerekestül járják végig a lakótelep kukáit. Azt is megfigyeltem, hogy sokan „szakosodtak": valaki csak papírdobozok után kutat, van, aki a kidobott kenyeret, kiflit halássza ki, van, aki viszont szinte mindent visz. És éppen a „kenyérkeresők" munkálkodása közben kezdtem el rosszul érezni magamat. Látom, amint naponta kilószámra kerül elő a kukák mélyéről a száraz kenyér, melyet mi, városlakók, felelőtlenül kidobunk. Falun az ilyesmi elképzelhetetlen, ott minden morzsa elfogy; ha más nem, az állatok eszik meg. Itt pedig a szemétből halásszák ki a kukázók - ismétlem, kilószám. Talán érdemes elgondolkodni azon, hogy - ha már mindenképpen kidobjuk - nem lenne-e jobb a kukák mellé zacskóba helyezni a számunkra már értéktelenné vált kenyeret. Legyen bármilyen véleményünk a kukázókról, legalább „mindennapi kenyerünk" iránti megbecsülésünk jeleként... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince-sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639. Rimaszombat: 0866/5684 214. Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - Maga is az AC Bankban bízott? (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ BLIKK Alfred Hitchcock madarai ártalmatlan szárnyasoknak tűnnek azokhoz a csirkékhez képest, amelyek az influenzavírust hordozzák. Európa országaiban azonosították azt a szupervírust, ami százmilliókat dönthet ágynak egyszerre. A járvány bármikor kitörhet, elég hozzá sült csirkét fogyasztani. A szupervírus bármikor végigsöpörhet Európán. A génelváltozások miatt ugyanis felbukkanhat egy új influenzavírus alcsoport. Werner Lange, a berlini Robert Koch Központ vezetője kifejtette: Németországban hetek alatt 40-50 millió ember fertőződhet meg. A ökológusoknak két-három hétig is eltarhat, amíg azonosítani tudják a kórokozót, és további 3-4 hónap is eltelhet, mire a megfelelő ellenanyag elkészül. Európa több országában már azonosították az influenzavírust. A vírust a vándormadarak teijesztik: földre pottyantott székletüket megeszi a baromfi. A kórokozó az állatokat nem betegíti meg, de a sült csirkétől az ember elkaphatja a fertőzést. Ma kezdődik Helsinkiben minden idők legizgalmasabbjának ígérkező európai uniós csúcsértekezlete Egységben erő, erőben egység Az egységesedés, a bővülés és az erősödés felé tesz egyegy öles lépést ma és holnap az Európai Unió, ha tagországainak állam- és kormányfői megegyeznek a helsinki találkozójuk napirendjén szereplő törekvésekben. MTI-PANORÁMA A csúcsértekezlet az Unióhoz csatlakozni vágyó országok számára szinte bizonyosan egyértelmű jelzéseket ad arra, hogy a csatlakozási folyamat nem torpan meg, megmarad bevonó jellege, de a tagság feltételei nem enyhülnek. Ezt ékesen bizonyítja, hogy az eddigi hat állam - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia - mellett hat újabb országgal - Bulgária, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat, Törökországot pedig a jelek szerint tagjelöltté avatják. A csúcs egyik kérdőjele, hogy az utóbbira sor kerül-e, vagy a történelem megismétli önmagát, és Ankarának a két éwel ezelőtti luxembourgi értekezlethez hasonlóan kirekesztve kell hazakullognia. Az állam- és kormányfők garanciát vállalnak várhatóan arra, hogy mindez nem jelenti a már megkezdett csatlakozási tárgyalások lassulását, és minden tagjelölt belépése csakis attól függ, milyen tempóban tudja elvégezni a felkészülést, és lebonyolítani a tárgyalásokat. A belépés feltételei nem változnak: a csatlakozónak a demokrácia és a piacgazdaság működtetése, valamint az emberi és kisebbségi jogok garantálása mellett saját törvényeivel alkalmaznia kell az Európai Ünió hatvanezer oldalnyi jogszabályrendszerét. Az VISSZHANG A barátság jegyében Az Új Szóban megjelent az Egyre kevesebb a magyar diák az egyetemeken című cikkben közölt állításokra reagálok. Véleményemet az igazi barátság elérésének szándékával vetettem papírra, melynek lényegét Széchenyi István gróf így fogalmazta meg: „Az igazi barátság szent köteléke hízelkedéssel sosem él, a meg nem romlott Magyar pedig az egyenes bátor szót becsülni tudja." Ezért mint magyar a magyarhoz kívánok szólni a Tanár Úrhoz, egyenes, bátor szóval, minden hízelkedést kerülve a magyar nyelEU ezentúl még alaposabban és rendszeresebben ellenőrzi a tagjelöltek felkészülését, különös tekintettel a csatlakozási tárgyaláson már mindkét fél által jóváhagyott változásokra. A keleti bővítést megelőzően azonban alkalmassá kell tenni az EU hat országra tervezett intézményrendszerét arra, hogy húsznál több állammal is működőképes legyen, illetve nevéhez méltóan ténylegesen a politikai unió felé mozdítsa el az EÚ-n belüli együttműködést, amely még ma is inkább gazdasági kérdésekre összpontosít. A tagországok hatvanegy rendes és tizenöt rendkívüli csúcsértekezlet után Helsinkiben eljuthatnak oda, hogy kézzelfogható közelségbe hozzák a jövő évszázad Európai Unióját, egy korszerű intézményrendszerrel rendelkező államközösséget, amelyet a szolidaritás, az összetartás és a közös fejlődés jellemez. Ennek érdekében jövőre be kell fejezni azokat az átalakításokat, amelyeket az amszterdami szerződés kidolgozásával kezdett el az EU a közös intézményrendszeren. Ehhez két igen kényes politikai kérdést kell megoldani: hány tagú legyen, és milyen A tagjelölt belépése a felkészülés tempójától függ. nemzetiségű tagokból álljon az EU „kormánya", az Európai Bizottság, illetve hogyan állapítsák meg azokat a szavazati arányokat, amelyekkel a voksolásos kérdésekben az egyes tagállamok rendelkeznek majd. (A szavazati rendszer már ma is roppant bonyolult, nem minden állam egy-egy vokssal rendelkezik, hanem nagyságát és befolyáven folyó felsőfokú oktatás védelmében. A Tanár Úr szerint „fogyóban van a magyar értelmiségi Szlovákiában". Állítását nem kívánom megkérdőjelezni, inkább az általa felfedezni vélt „okok" helyett az igazi okokkal foglalkozom. Ahhoz, hogy ezt elérjük, először is mellőzzük a vádaskodásokat és az igazságot nem teljesen fedő kijelentéseket. Ne beszéljünk nem létező „éles kampányokról", amelyeket állítólag a „magyar közösségben" folytatnak az „egyéb felsőfokú képzési formák mellett". Ne vádoljuk a városi egyetemünkön létesített szakokat az igényesebb megmérettetés hiányával, hiszen ezáltal az azokat működtető anyaországi felsőfokú oktatási intézményeket bélyegezzük „mondvacsinált iskoláksát is tükröző szavazati súllyal.) Ami az előzőt illeti, ma a bizottság 20 taggal - főbiztossal - rendelkezik, és minden uniós tagállam legalább egy politikust delegál a testületbe. A rendszert azonban a további bővülésnél nem lehet fenntartani, mert a bizottság munkája a sok tag miatt megbénulna. A szavazati súlyok azért fontosak, mert az EUban a döntések zöme többségi szavazáson születik: az arányokat az új tagok belépése előtt újra kell osztani, hogy ne omoljon össze a döntéshozatali rendszer. Napirenden van a vétójog szűkítése is. Helsinki a legzsúfoltabb csúcsértekezletek közé tartozik. Az említettek mellett megvitatnak például egy környezetvédelmi stratégiát a halászat, a pénzügyek és a külpolitika szemszögéből, döntve arról is, hogy 2001-ben az egész Uniót átfogó környezetvédelmi értékelésnek kell készülnie. Foglalkoznak a sportra vonatkozó EU-szereppel, továbbá a foglalkoztatás növelésére irányuló lehetőségekkel, és megpróbálják átvágni a megtakarításokat sújtó adók egyeztetése körül kialakult gordiuszi csomót. A helsinki csúcstalálkozót az egységesedés mellett az erő jellemzi. Az Európai Unió a kormányfői értekezlet után visszavonhatatlanul saját fegyveres alakulattal lép ki a világpolitika színpadára: mintegy 60 ezer fős gyors reagálású ereje elsősorban válsághelyzetek kezelésére lesz képes, teljes értékűen csak 2003-tól, és elsősorban Európában. Az EU az elmúlt években rohamos léptekkel haladt az önálló - de a NATO-val nem versenyző, hanem segítő jellegű kölcsönhatásban levő-védelmi és biztonságpolitikai arculat megteremtése felé. A folyamatnak érezhető lökést adott a koszovói válság, illetve Javier Solana átültetése a NAnak". Ilyen és hasonló kijelentésekkel a magyarországi oktatási rendszert támadjuk. Ez intézmények ugyanis nem lehetnek felelősek a szlovákiai magyar értelmiségi „fogyásért". Hiszen attól, hogy valaki éppen nem a szlovák egyetemek valamelyikén végez, még magyar értelmiségivé válhat. S ha néhányan az elutasítottak közül mégis élnek a lehetőséggel, és magyarul tanulnak tovább, minden lehetséges eszközzel hátráltatják és akadályozzák az érvényesülésüket. A Tanár Úr szerint „nálunk pedig nem lehet úgy továbblépni a tudományos lépcsőfokon, hogy valakinek le legyen egyetemi végzettsége". A tudományos lépcsőfokon valóban nem. Ez viszont nem jelenti azt, hogy újabb akadályoTO-főtitkári székből az EU közös kül- és biztonsági képviselőjének, illetve a Nyugat-európai Unió (NYEU) főtitkárának székébe. Helsinkiben - egy semleges ország fővárosában - további gyakorlati lépések várhatók a saját haderő és az önálló védelmi politikát szolgáló intézményrendszer kiépítése felé. Alighanem még arról is nyilatkoznak az állam- és kormányfők, hogy nem igényli az uniós szerződések módosítását a tervezett politikai, valamint biztonsági bizottságok felállítása - különösen azok jövőre indítandó ideiglenes változatáé. Mint a European Voice írja, az EU A helsinki csúcstalálkozót az egységesedés mellett az erő jellemzi. Helsinkiben kiteljesedő paradoxonja lesz, hogy a Franciaország és Németország közötti újabb hadakozások elkerülésére létrehozott szervezetnek be kell fejeznie a világháború után szétszakadt kontinens megosztottságának felszámolását, ugyanakkor bizonyítania kell, hogy ki tud nőni abból a korábban - a német fegyverkezés miatti félelmek következtében - csupán támogató jellegűre korlátozódott biztonsági szerepből, amelyet a hidegháború alatt játszott. Az szinte bizonyos: a találkozón az EU állam- és kormányfői megmutatják, hogy egyfelől a jövő Uniójának ereje egységében lesz, másfelől a szervezet egységessé válik a katonai erő tekintetében is. Mindkét folyamatban számolnak és számítanak a kelet-európai államok részvételére és támogatására is. Veres Béla kat kell gördíteni az ún. „egyenértékű diplomát" elérni kívánók elébe. Azoknak viszont, akik megelégszenek az általuk elért eredménnyel, és nem kívánnak a „tudományos lépcsőfokon" tovább lépni, meg kell(ene) adni a lehetőséget a tanításra! Hiszen a főiskolát végzett tanárember is hasznos tevékenységet folytathat(na) magyarságunk körében. Csak remélni tudom, gondolataim egy „igazi barátság" kialakítását teszik lehetővé. Ennek szolgáljon mottójául Bessenyei György sokat idézett gondolata: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenben sohasem". Darnai Zsolt, egy magyarországi főiskola hallgatója