Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)
1999-12-09 / 284. szám, csütörtök
10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 9. Felvidéki fohász - irodalmi műsor Budapest. A tízéves Rákóczi Szövetség jubileumi közgyűlésén (a Műegyetem dísztermében) a Csemadok lévai alapszervezetének Juhász Gyula Irodalmi Színpada is bemutatkozott. Varga Lívia Nagy László-verset mondott, majd Felvidéki fohász címmel az alkalomra készített irodalmi-zenés műsorral léptek fel az irodalmi színpad tagjai. Az összeállításban Gál Sándor, Gyurcsó István, Kovács Magda, Márai Sándor, Ozsvald Árpád, Sándor Károly, Szabó Soós Lilla, Tóth Elemér, Tőzsér Árpád, Zs. Nagy Lajos verseiből hangzottak el részletek. A műsorban felléptek: Alt István, Forgács András, G. Zoller Viktória, Mangult Mónika, Mészáros György, Molnár Csaba, Nyűl Rita, Polák Noémi és Váczi Judit. (Ú. L.) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Örvény 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Oleanna 19 ASTORKA SZÍNHÁZ: Az anya 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Vértestvérek 19 THÁLIA SZÍNHÁZ: A néma levente 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Szerelem (vendégjáték Somorján) 19 TATABÁNYA JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: A kis herceg 15 A pillangók szabadok 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) 15.15, 17, 19 Kék villám (am.) 20.45 OBZOR: Meghitt fészkek (cseh) 20.30 Kék villám (am.) 15.30, 18 MLADOSŤ: Mátrix (am.) 16.30 Itt van az életem (ném.) 19 YMCA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Gombköpők (cseh) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Az átok (am.) 18, 20.30 Tarzan (am.) 14,15.30 Visszavágó (am.) 18 A múmia (am.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 19, 20.45 Háborgó mélység (am.) 18.45 Sztárom a párom (am.) 18 Oltári nő (am.) 20.30 Főállomás (braz.-fr.) 17.30 Szárnyas fejvadász (am.) 20 KASSA DRUŽBA: Tarzan (am.) 15,16.45 Az átok (am.) 18.15, 20.30 TATRA: Kék villám (am.) 16,18, 20 CAPITOL: Tarzan (am.) 16,18 Pókerarcok (am.) 20 ÚSMEV: Fergeteges forgatás (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Elizabeth (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: 200 cigaretta (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Háborgó mélység (am.) 16.30,19.30 SLOVAN: Kötözz meg (sp.) 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Elizabeth (ang.) 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A csókgyűjtő (am.) 18 GYÖR CINEMA CITY: Tágra zárt szemek (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Hyppolit, a lakáj (magy.) 14,16,18,20 Életfogytig (am.) 15.45,18, 20.15 Állj, vagy jövök! (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Amerikai pite (am.) 14, 16, 18, 20 James Bond - A világ nem elég (am.) 15.30,18, 20.30 Háborgó mélység (am.) 16,18.15,20.15 Oltári nő (am.) 20.30 Szentivánéji álom (am.) 14.30, 17.30 Tarzan (am.) 15.30,17.30, 20.30 Csillagok háborúja (am.) 14.30, 17,19.45 Fejes-Presser-Sztevanovity Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámája a Komáromi Jókai Színházban Szerelmi játék borotvaélen Az irodalmi alapművek színpadi átiratával szinte mindig gond van. S ha a szerző maga dramatizálta elbeszélését vagy regényét, egyenesen a fejétől bűzlik a hal. LAKATOS KRISZTINA Aligha várható el a prózaírótól, hogy kellő önkritikával tekintsen „gyermekére", s a szükséges tömörítés, hangsúly- és arányáttolás helyett ne próbáljon a lehető legtöbbet megmenteni az eredeti változatból. És megszületik a színmű, akár nevezhetjük drámának is, amely annyiban tér el a prózai változattól, hogy az egy az egyben átemelt párbeszédek mellett a leíró részek instrukcióként szerepelnek: idő, tér, szereplők viszonya mit sem módosul, a cselekmény halad a maga eredeti, százötven vagy éppen ötszáz oldalas tempójában. Itt jön be a képbe a dramaturg és a rendező, akik - hogy csak a két végletet említsem - vagy gondolnak egy merészet, nyersanyagként használják az átiratot, kiegészítik azt saját színpadi látásmódjukkal, s nem rettennek vissza a radikális átalakításoktól sem, vagy a szó szoros értelmében irodalmi színházat csinálnak. A Komáromi Jókai Színházban a Jó estét nyár, jó estét szerelem esetében a dramaturg, Góczán Judit m.v., illetve a rendező, Tóth Miklós m.v. a kisebb ellenállás irányába haladva dolgozott. Fejes Endre kisregényét, illetve színpadi átiratát hűen követve az előadást a kisebb-nagyobb, de mindenképpen tört, olykor villanásszerű képek technikájára építették fel. Hogy szerencsés volt-e ez a megoldás, megkérdőjelezhető. A „rendszer" működőképessége nagyban a háttérmunkától függ, a kellékesek gyorsaságától, a fénytechnikusok reflexeitől, s ez a módszer, legalábbis az előadás első felvonását tekintve nem bizonyult célravezetőnek. Az első felvonásban a színpadon három kis dráma zajlik, három lány kerül Viktor látószögébe, három lány dől be a fiúnak és veszti el reményeit, s noha mindhárom alak más-más indíttatásból próbálja magához kötözni a fiút, a rétesként nyúló történetet a rövid jelenetek közé ékelt technikai szünetek, a helyenként feleslegesnek tűnő színpadkép-átalakítások csak tovább „lapítják", a ritmusát, lendületét pedig megtörik. A második „Egyikünk a végzet, vállalom." Karácsony Nagy Zsuzsanna (Agócs Judit m. v.) és Viktor (Gál Tamás f. h.). (Dömötör Ede felvétele) felvonás gondolatilag összefogottabb jelenetei, Viktor lelepleződése, vívódása, illetve kapcsolata Karácsony Nagy Zsuzsannával eredményesebben hidalják át a hosszúra nyúló intermezzókat. Horváth Judit m. v. díszletei hideg, szigorú, sötét, reménytelenül bezárt világot tükröznek. Az szürkefekete, éles mértani formák által határolt térbe hatoló fénynyalábok sejtetnek, árnyékolnak, elvakítanak - szuggesztív képet teremtve. Az egyetlen zavaró elem az előadás folyamán végig nyitottan tátongó gödör; helyenként kihasználják, Viktor a bekötött szemű Varga Veronikát vezeti végig a szélén (megóvva a veszélytől: a zuhanástól, a haláltól), majd a gyümölcsárus lányok vonulnak ki a nyílásból, egyszer pedig Viktor tűnik el a mélyben, hogy néhány pillanat múlva egészen más irányból tűnjön fel. A gyilkosság is a gödör szélén történik, Viktor borotvával vágja át Karácsony Nagy Zsuzsanna torkát, aki a földre omlik, a színpad elsötétül, de azért nem annyira, hogy ne látnánk: az imént meggyilkolt lány virgoncan, saját lábán hagyja el a tett helyszínét. Egy pillanattal ezelőtt éppen megrendültem, ez az a pont, ami viszszafelé is igazolna mindent, amit eddig láttam a színpadon, és nem örülök, ha megfosztanak ettől a lehetőségtől. Főleg ha ott tátong az a gödör, s szinte sugallja a megoldást... Gál Tamás f. h. Viktorként meggyőző alakítást nyújt: két mondatori belül képes átesni több átalakuláson: a figyelmes csábítóból egy pillanat alatt durva kötekedő, Az előadást a villanásszerű képek technikájára építették fel. majd bűnbánó kisfiú válik. Személyiségének egyetlen hiányzó rétege a „melós": gesztusai lazák, csak a direkt helyzetekben bizonytalanok, karcosak. Czajlik Szilvia f. h. Juhász Katalinként a szépségét eszközként használja, Bánczi Rita Hűvös Ilona ugyancsak lerövidített szerepében három villanásban is képes arcot adni az alaknak. Benes Nagy Anna Varga Veronikát alakítja, az érzelmek széles skáláján játszik, a csúnya, sovány, durva kezű vénlány, aki csak a visszautasítást ismeri, a kezdeti tartózkodó magatartástól jut el a szenvedélyes odaadásig, a féltékenységig, a gyűlöletig. Agócs Judit m. v. tartásával, megjelenésével született Karácsony Nagy Zsuzsanna, büszke nyárfa. Varsányi Mari, Mokos Attila és Pőthe István több kisebb, életkoruknak megfelelő szerepben is láthatók a színpadon, mindhárman elkerülték az egyszerűsített kliséket. Kellemes meglepetés a színház stúdiósainak szereplése, különösen Balaskó Edit (a fodrászlány) ,játéka a játékban". Voltak fenntartásaim a Jó estét nyár, jó estét szerelem zenés változata okán, ezek azonban alaptalannak bizonyultak: Presser Gábor és Stevanovity Dusán dalai mértéktartóan épültek be az előadásba, a szenvedélyek csúcsán szólaltak meg. Gál Tamás I am Viktorja, Czajlik Szilvia, Benes Nagy Anna és Ágócs Judit dalai, a gyilkossági jelenet kettőse az előadást összefogó ív tartópontjaiként működtek. S ha az ember úgy lép ki a színházból, hogy az előadás nem hull le róla nyűtt rongyként, hanem képes magával vinni egy csipet fényt, egy csipet sötétséget, egy marék depressziót - már nem volt hiába. Ma élő írók és költők kommentárjai teszik izgalmassá a gyakran méltatlanul elfeledett verseket, szövegeket A MAGYAR AVANTGÁRD IRODALOM (1915-1930) OLVASÓKÖNYVE Kommentált ízflvcggyfljtcmény Több dimenzióban látható avantgárd avantgárdját: egyrészt olyan kitűnő, majd félszáz oldalas tanulmánnyal, „előszóval" látta el, amely akár egy önálló tanulmánykötet vázlata is lehetne, másrészt olyan elfeledett vagy feledésre ítélt avantgárd szövegeket bányászott elő, amelyek méltán tarthatnak számot az elismerésre. Deréky „kommentált szöveggyűjteménynek" nevezi az alcímben könyvét. Ez azt jelenti, hogy az összegyűjtött versek, szövegek egy részét ma élő írók és költők kommentálÉlővé is akarja tenni a szövegek bizarr esztétikumát. ják. Ezáltal olyan távlatot nyernek a bemutatott versek, annyira érdekfeszítővé válik ez a játék múlt és jelen között, hogy gyakran a kommentár teszi izgalmassá az avantgárd „produkciót", éppen az olvasat lehetőségeinek bemutatásával. A kötetet bibliográfia zátja, bemutatva a szöveggyűjteménybe felvett alkotások szerzőit, a rövid életrajzot és avantgárd műveik jegyzékét. Deréky könyvében ismert, a magyar irodalom élvonalába tartozó írókat, költőket éppúgy találunk, mint másod-, harmadvonalba tartozó vagy éppenséggel teljesen elfeledett alkotókat. Nem biztos azonban, hogy az avantgárd szempontjából minőségibb a később klasszikussá vált költők teljesítménye, mint elfeledett társaiké. Hiszen például Barta Sándor, Reiter Róbert, Mihályi Ödön vagy Palasovszky Ödön szövegei éppúgy megállják helyüket, mint Déry Tibor, Illyés Gyuía, József Attila, Márai Sándor vagy Szabó Lőrinc írásai. De míg ez utóbbiak nem avantgárd teljesítményeik által váltak a magyar irodalom meghatározó egyéniségeivé, addig az előbbiek az avantgárd által, az avantgárdban lettek „naggyá". Jellemző a magyar irodalom kontextusára, állapotaira, hogy szigorúan véve talán csak egyetlen olyan alkotónk van, aki avantgárd teljesítményei miatt vált a magyar irodalom elismert, klasszikus alakjává. Természetesen Kassák Lajosról van szó, aki egy személyben volt avantgárd költő és író, lapkiadó és szerkesztő, festő és „mozgalmár". Manapság elsősorban az ő neve jut az eszébe a laikusnak, ha a magyar avantgárd irodalmáról hall. Deréky könyve viszont tágítani szeretné a kört. Nemcsak emléket szeretne állítani, hanem élővé is akarja tenni ezeknek a méltatlanul elfeledett szövegeknek a bizarr esztétikumát. A magyar avantgárd irodalom (1915-1930) olvasókönyve, Argumentum Kiadó, 1998 Pozsonyban járt Franco Nero, az olasz mozi egyik legjelesebb sztárja. A tegnap véget ért első nemzetközi filmfesztiválra fia, Carlo Gabriel Nero Hívatlanok című alkotását kísérte el. De a papa sem jött egyedül. Budapestről ruccant át Koltay Gábor kíséretében, akivel most forgatja harmadik közős, történelmi filmjét. (TA SR-felvétel) NÉMETH ZOLTÁN A XX. század irodalmi történéseinek képe teljességgel elképzelhetetlen az avantgárdnak mint a századeleji irodalmat megújító stílusnak vagy eszmerendszernek a vizsgálata nélkül. így van ez a magyar irodalom kontextusában is, még annak ellenére is, hogy szinte mindenki előtt ismeretes, hogy századunk 10-es, 20-as éveinek irodalmi irányát - ellentétben a legtöbb nyugat-európai irodalommal - a magyar irodalomban nem az avantgárd határozta meg, hanem az a Nyugat című folyóirat, amelynek eszmeisége minden „újat mondás" ellenére is gyökeresen eltért az avantgárdétól. (Talán ismeretes az az anekdota, amely szerint Ady, miután beleolvasott Kassák egyik kötetébe, földhöz vágta azt, és megtaposta.) Deréky Pál ezt az olyan sokszor és oly sokak által elítélt és megtagadott magyar avantgárdot próbálta láthatóvá tenni A magyar avantgárd irodalom (1915-1930) olvasókönyve című kötetben. Könyve több dimenzióban mozogva tárja elénk a 10-es és 20-as évek magyar