Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-01 / 277. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 1. KOMMENTÁR Válogatós koalíció PÁKOZDI GERTRÚD A mintegy másfél hónapja lefejezett vagyonalap élére a napokban ­ha a parlament is úgy akaija - új elnök kerül. Igor Hudoba állítólag kiváló szakember - a betonkonstrukciók avatott ismerője, és figye­lemreméltóak menedzseri képességei. Főleg ez utóbbira hivatkozva jelölte őt Mikuláš Dzurinda a közvélemény számára máig sem egyér­telmű indoklással menesztett vagyonalapi vezető helyére. A koalíciós partnerek a korábban felbukkant lehetséges jelölteket a legkülönbö­zőbb okokra hivatkozva vetették el. Egyvalami kimondatlanul min­denki számára nyilvánvaló: a koalíción, elsősorban pedig az SDK-n belüli ellentétek kerültek és kerülnek ismételten a szóban forgó posz­tok betöltése kapcsán felszínre. A politikusok nehezen követhető nyi­latkozatait olvasva, hallva a kívülállóban óhatatlanul megerősíti a gyanakvást, hogy ebből a kormánygarnitúrából is hiányzik az önzet­lenség, talán egyetlen tagja sem képes figyelmen kívül hagyni az önös pártérdekeket. Tételezzük fel, hogy a kormányfőnek és tanácsadó­inak ezúttal - Igor Hudoba személyében - valóban sikerült megtalál­nia azt, akinek eddigi pályafutása garancia lehetne arra, hogy a va­gyonalap főnökeként nem él vissza a kezébe kapott lehetőségekkel. Ő lesz az a hőn áhított vezető, aki mindig minden helyzetben az állam számára legelőnyösebb megoldás mellett dönt, illetve hogy a tör­vénytelen megoldások gyanújának árnyéka sem vetődik majd rá. A bökkenő csak az, hogy a leváltott vagyonalapi vezetők körüli esemé­nyek sem erősítették meg a választópolgárt abban, hogy akit nálunk valamilyen felelős tisztség betöltésével megbíznak, az valóban a leg­jobb szaktudása és belátása szerint cselekedhet, figyelmen kívül hagyhatja a sokszor vitatható pártpolitikai érdekeket. A vagyonalap vezetője számára ez már csak azért is lehetetlen lenne, mert a törvény értelmében a stratégiai vállalatok magánosításáról ismét a kormány dönt, a kormány határozza meg, mekkora lesz (marad) az állam ré­szesedése a természetes monopóliumokban. Mečiarék idején senki sem vonta kétségbe, hogy a privatizációs döntéseket a HZDS székhá­zában hozták. Most a kormányé a felelősség az olyan nagy horderejű kérdésekben, mint a természetes monopóliumokká minősített straté­giai vállalatok magánosítása. így talán szavatolt, hogy nem egy párt érdekei kerekednek felül, hanem a kölcsönös ellenőrzésnek köszön­hetően valóban a lehető legjobb eladási stratégia érvényesül. Maga­biztos vagyonalapi vezetőre főképp azért lenne szükség, hogy mie­lőbb előteremtse a pénzt intézménye sokmilliárdos kötelezettségei­nek teljesítéséhez. Mindenekelőtt a vagyonalapi kötvények kifizetésé­hez. Pénzben kifejezhetetíen, a kinevezés körüli huzavona mennyit ártott a koalíció iránti bizalomnak. Dánia bűzlik JARÁBIK BALÁZS Szidhatják roma polgártársainkat azok, akik Koppenhága csodáit ké­szültek megtekinteni, de a humoristák biztosan nem lesznek hálátla­nok az újabb „roma exodus" miatt. Bár az érintett, helyesebben a sér­tett ország - Dánia - bevezette a vízumkényszert a szlovák állampol­gárokkal szemben, mégsem mondhatjuk, hogy az ország integrációs érdekei sérültek volna a sok mindent eldöntő helsinki csúcs előtt. A sajtó ugyanis már hetekkel ezelőtt nagy valószínűséggel megjósolta az újabb roma állomást: az újságírók - a romáktól kapott információ alapján - egyszerűen felmérték az európai országok migrációs törvé­nyeit, így kizárásos alapon megállapíthatták, hogy Dánai nagy esély­lyel pályázik a soron következő célország szerepének betöltésére. A bevezetett intézkedés rendkívül rugalmas voltát tekintve, a dánok sem eshettek a fejük lágyára. A „kivándorlók" már Finnországban sem titkolták, hogy legtöbbjük számára elsősorban megélhetést je­lent menedékjogot kérni a biztos szociális hálóval rendelkező, fejlett kultúrájú országokban. Nemcsak teljes ellátást, hanem zsebpénzt is kapnak, ami szlovák koronára váltva tisztes bevételnek bizonyul az otthon általában még valamilyen segélyből élő romák számára. Ezzel a cinikus magatartással azonban már nem tudják Szlovákia felzárkó­zási esélyét rontani: az európai hatóságok ezekután egyszerűen nem hisznek majd a romák spontán menekülési kényszerében, s elfogad­ják a szlovák állami hivatalok etnoturizmuselméletét mondván, ilyen tervszerű menekülés egymás után háromszor még a mesében sem fordul elő. Csakhogy ezzel sem Szlovákia, sem az EU nem lép tovább a romakérdés megoldásában, s nem hiszem, hogy a menedékjogot kérők között nem lenne valóban erre rászoruló személy. A vándorlók legalább azt bebizonyították mind az európai, mind a szlovák hivata­loknak: a romakérdés regionális probléma, megoldási kísérletei nem szűkíthetők le egy ország területére. Szlovákia nyugodtan készülhet a helsinki csúcsra, Dánia csak epizódként jelenhet meg ott. Ez azonban mit sem változtat a tényen, hogy a romaprobléma robbanása komoly feszültségforrás lesz az integrációs tárgyalásokon. Az európaiak is tudják, hogy a romaprobléma nem Dániában „bűzlik". Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella-panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek ­(58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA A Szlovák Távközlési Vállalat ma­gánosításáról folyó parlamenti vi­ta során az ellenzék számos ellen­vetése közül a legkomolyabb ha­zaáruláshoz hasonlította a válla­lat eladását, főleg a bizalmas vagy katonai beszélgetések esetleges lehallgatása miatt. A lap szakértő­ket kérdezett meg arról, hogyan vélekednek erről. Ján Sitek (SNS) szerint a helyes lépés az lenne, ha a külföldi partner a részvények ki­sebbik felét kapná meg, a befekte­tésből pedig korszerűsítenék a vállalatot. A nagyobbik részvény­csomag eladása esetében ugyanis a vállalatnak a hadsereggel szem­beni kötelezettségei nincsenek garantálva és biztosítva. Ez pedig veszélyezteti az ország szuvereni­tását - véli a volt védelmi minisz­ter. Ján Jasovský (HZDS) szintén kisebb részvénycsomag (20-25%) eladását látja a jó megoldásnak. „Az esetleges félreértések vagy rossz együttműködés esetén már nehéz visszaszerezni azt, ami el­veszett" - mondta a Mečiar-kor­mány távközlési minisztere. Peter Ošváth (SDK) elmondása szerint addig nem kerül sor a vállalat el­adására, míg nem biztosítottak a - Tisztelt szakszervezeti elvtársaim! Először megbénítjuk a közlekedést, majd az államot, végül átvesszük a ha- hadsereget és a titkosszolgálatot talmat, és mi nem adunk nekik elég munkanélküli-segélyt. (Peter Cossányi karikatúrája) is érintő speciális telefonhálózat­ok működtetésének feltételei. . • >. . .1 Ha az árak esnének, az orosz pozíciók erősödnének, hiszen felmerülne, érdemes-e négymilliárd dollárt befektetni Új játszma - száz év után II. Találóan fogalmazott Zbigniew Brzezinski, amikor a Boszporusztól és a Földkö­zi-tenger keleti partvidéké­től, a Közel-Keleten és a Ka­ukázuson keresztül Kína muzulmánok lakta Sin­Tiang tartományáig teijedő területet eurázsiai Balkán­nak nevezte. Tegnap elkez­dett írásunk második, befe­jező része. ONDREJCSÁK RÓBERT A csecsenföldi konfliktus is vizs­gálható a kaspi olaj függvényében. Az olaj szállításának északi útvo­nala a csecsen főváros, Groznij kö­zelében húzódik. Ezért ha Moszk­vajátékban akar maradni, feltétle­nül ellenőriznie kell Csecsenföl­det, és nyugalmat - saját uralma alatt - kell teremtenie a térségben. Az olaj jelenlegi magas ára viszont az amerikai-török pozíciókat erő­síti (annak ellenére, hogy az ener­giahordozók kivitele az orosz ex­port bevételének 46 %-át biztosít­ja), mivel az általukjavasolt Baku­Ceyhan vezeték megépítése rend­kívül költséges, de ilyen olajárak mellett megérne belefogni. Ha az árak esnének, az orosz pozíciók erősödnének, hiszen felmerülne, érdemes-e négymilliárd dollárt be­fektetni. A Baku-Ceyhan vonal ré­sze Ankara tervének, amely a regi­onális hatalmi státus megszerzésé­re irányul a térségben és Közép­Ázsiában, ezért alacsony adókat és tranzitdíjakat vezetett be az olajtá­raságoknak. Ezzel egy időben, a montreux-i egyezménnyel ellen­tétben, megszigorították a Boszpo­ruszon áthaladó hajók számára a követelményeket. Ez nehezíti az olaj szállítását Novorosszijszkból a Földközi-tengerre. A Baku-Cey­han vonal „hátsó udvarának" hosz­szú távú stabilitását volt hivatott biztosítani az angol és amerikai „Sivatagi Róka" hadművelet Irak­ban. Ugyanennek a tranzitútnak a destabilizálását akarta elérni Oroszország a kurd PKK támogatá­sával. Az orosz és a török útvona­lon kívül több alternatíva is léte­zik. Egyik, hogy a vezeték Iránon keresztül haladjon a Perzsa-öböl­be. Ez a terv egyrészt „csak" 400 millió dollárt emésztene fel, más­részt teljesen kívülesik az oroszok hatósugarán. A „nagy játszma" kö­vetkezőjátékosa Kína, mely későn, de annál energikusabban lépett be a játékba: 1997-ben legnagyobb külföldi befektetéseként 5,5 milli­árd dollárt invesztált kazah olaj­ipari létesítményekbe. Az ország Az ázsiai országok több kaspi olajat importálná­nak, mint Európa. energiaszükséglete évente 6 szá­zalékkal nő, ezért a Chinese National Petroleum Company az egész világon igyekszik biztosítani az igényeit. Kínai, japán és dél-ko­reai cégek egy 6130 km hosszú olajvezeték megépítésén gondol kodnak, amely Türkméniából Kí­nán és Dél-Koreán keresztül Japá­nig húzódna. Ez azt jelentené, hogy az ázsiai országok több kaspi olajat importálnának, mint Euró­pa. Egy másik kínai terv szerint a kazah Uzenből Iránba épülne 1000 kilométer hosszan egy veze­ték. Ezek a tervek megvalósulásuk esetén az egész régióra a kínai be­folyás árnyékát vetítenék, ami új kínai-orosz konfliktus alapja le­het. Mivel a Fekete-tengerről a Földközi-tengerre vezető tenger­szorosok török ellenőrzés alatt áll­nak, az oroszok új szállítási útvo­nalakat keresnek. Ha Ankara le­zárja az oroszok előtt a tengerszo­rosokat, az olaj csak a Balkánon keresztül kerülhet Nyugatra. Az arra vezető útvonal áthaladna Bul­gárián, ezért az oroszok Baku­Ceyhan realizálása vagy a szoro­sok blokádja esetén mindent meg­tesznek, hogy Bulgáriát befolyá­suk alá vonják. Ha az oroszok szál­lítási útvonala Bulgárián keresztül vezetne, az Szófia útjának végét je­lentené az euroatlanti struktúrák­ba. Mivel Görögország NATO-tag, tehát USA-szövetséges, ezért az oroszok Bulgáriából „kilépve" csak Jugoszláviára számíthatnak. Ennek fényében nem meglepő a Moszkva által Belgrádnak nyújtott támogatás, és Montenegró függet­lenségének elutasítása. A „great game" tétje nemcsak az olaj, ha­nem a stratégiai pozíciók is. A Szovjetunió szétesése után az amerikaiak a posztszovjet térség­ben a „geopolitikai pluralizmus" biztosítását tekintik elsőrendű cél­nak. Ennek megfelelően támogat­ják a volt tagköztársaságok füg­getlenségét és egy kelet-nyugati korridor kialakítását, amely az in­stabil Oroszország és az ellensé­ges Irán között haladva összeköti a közép-ázsiai energiaforrásokat a Nyugattal, és biztosítja az ameri­kai befolyást egészen Kína nyugati határáig. A Baku-Ceyhan olajve­zeték e terv tengelyét képezi. Wa­shington számára fontos, hogy Moszkva ne kaparintsa meg a kaspi olaj tranzitdíját, amely így a régió országainak megerősítésére, tehát Moszkvától való független­A kaspi olaj a világ olaj­tartalékának 16 százalé­kát teszi ki. ségük biztosítására használható fel. Ez a korridor összekapcsolha­tó Ukrajnával, amely csökkenthet­né energiafüggését Oroszország­tól, tehát megerősödne önállósá­ga. így egy újabb „cordon sanitaire" húzódna Oroszország körül, ami megakadályozná ter­jeszkedését. Nagy kérdés, bevált­ják-e egyáltalán a kaspi olajmezők a hozzájuk fűzött reményeket. Az USA energiaügyi minisztériuma szerint a régió a világ olajtartalé­kának 16 százalékával rendelke­zik, de a londoni Stratégiai Tanul­mányok Intézete ezt csak 1,6-3 százalékra becsüli. Mindenesetre az ellenőrzésükért és a szállítási útvonalakért folyó küzdelem, amelynek végeredménye a hatal­mi befolyást is meghatározza, ja­vában folyik. Ha csecsen háború­ról, Karabahról, vagy akár Koszo­vóról esik szó, nem szabad figyel­men kívül hagyni ezt a tényt. OLVASÓI LEVÉL Rendhagyó hét Ahogy az ember életében fontos eseménynek számít a házasságkö­tés, az utód születése, éppoly fon­tos egy iskola életében az elsősök avatása, a szalagavató, a ballagás. A múlt héten tartott (1999. no­vember 15-19.) akadémiai hét, mely a dohányzás- és drogellenes­ig jegyében zajlott, ilyen horde­rejű eseménysorozatnak bizo­nyult. A hét minden napjának kül­detése volt. Hétfőn bemutatkoz­tak a diákigazgató-jelöltek, akiket familiárisán csak diákdirinek ne­veztünk. Számukra az első hét a választási kampány szervezését és lebonyolítását jelentette. Szerve­zőképességüket, ügyességüket és leleményességüket bármely politi­kai párt megirigyelhette volna. Mivel mindhárom jelölt nagyon ügyesnek bizonyult, így a legtöbb szavazatot elérő lett a diákdiri, a másik kettő pedig a helyettes. Ők hárman az egész hét folyamán be­kapcsolódhattak az iskolavezetés mindennapos munkájába. Kedden a kereskedelmi akadémia negye­dikesei bizonyítottak az évfolyam­munkák megvédésével. Ezeket a munkákat a kéthetes szakmai gya­korlat során szerzett tapasztalat alapján dolgozták ki. A megvédés nyolc bizottságban zajlott meghí­vott szakemberek előtt. Szerdán tartotta iskolánk a Nyitott napot, melyre minden érdeklődőt gazdag programmal várt. Ennek keretén belül a tanárok a diákdiri és he­lyettesei segítségével bemutatták az iskolát, többek között a szak­tantermeket, a kollégiumot, a tor­natermet. A kíváncsiak még a ta­nítási órákra is bemehettek. A jö­vendő diákok tájékoztató jellegű felvilágosítást kaptak a felvételi vizsgákkal kapcsolatban is. A csü­törtöki nap minden mozzanata a dohányzás- és drogellenesség je­gyét hordozta magán. Kezdve az ünnepélyes keretek közt zajló ci­garetta-leadástól, az iskola összes diákja előtti cigarettaégetésan át az egészséges életet szimbolizáló almaevésig. A péntek az önfeledt szórakozásé volt. Reggel bolhapi­aci hangulat, árucsere minden mennyiségben, gazdát cserélt di­ák- és tanárportéka egyaránt. A délelőttöt az elsősök avatása zárta le, melyen újra megtapasztalhat­tuk, mennyi tehetséges diákunk van. Úgy gondoljuk, egy-egy ilyen tartalmas és mozgalmas hét csak előnyére válik a tanár-diák kap­csolatnak. Németh Erika, Varga Mónika, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia és Gimnázium ta­nárai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents