Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-02 / 252. szám, kedd

LABDARÚGÓ SZUPERLIGA Kedd, 1999. november 2. 9. oldal Mezey György: „Ma már ott tartunk, hogy sok helyen hatéves gyerekek eredménykényszer alatt játszanak." A13. forduló eredményei: A bajnokság állása: • FC Nitra1. Inter 13 8 4 1 22:7 28 OD Trenčín 0:1 (0:1) 2. FC Košice 13 8 2 3 26:14 26 • ZŤS Dubnica3. PreSov 13 7 2 4 17:16 23 Inter Bratislava 0:1 (0:0) 4. Trnava 13 6 4 3 14:8 22 • Koba Senec5. Trenčín 13 6 3 4 17:10 21 DAC 0:0 6. Žilina 13 7 0 6 23:17 21 • Humenné7. Ružomberok 13 5 3 5 14:14 18 Banská Bystrica

2:0 (1:0) 8. Nitra 13 6 0 7 11:15 18 • Ružomberok9. Dubnica 13 5 2 6 10:16 17 Prešov 1:0 (0:0) 10. Slovan 13 4 4 5 12:10 16 • Petržalka11. Petržalka 13 4 3 6 19:24 15 Žilina 2:1 (0:0) 12. B. Bystrica 13 5 0 8 14:21 15 • Trnava13.Senec 13 3 5 5 14:16 14 Prievidza 2:0 (0:0) 14. Humenné 13 4 2 7 13:17 14 • Slovan15. Prievidza 13 4 2 7 17:26 14 FC Košice 1:2 (0:0) 16. DAC 13 2 4 7 11:23 10 Ma játsszák (14.00) az utolsó őszi forduló Senec-Nitra előrehozott mérkőzését. A 14. felvonás műsora - péntek, 17.30 (élőben közvetíti az SZTV 2): Prievidza-Slovan; szombat, 14.00: Trenčín-FC Košice, Žilina-Trnava, Prešov-Petrožalka, DAC-Humenné, Nitra-Dubnica; 17.00: B. Bystrica-Ružomberok; hétfő, 17.00: Inter-Senec. Olimpia: NOB 2000-közgyűlés, reformjavaslatok Athénban kevesebben? MTI-JELENTÉS Lausanne. Lausanne-ban tanácskozott a NOB 80 tagú reformbizottsága, a NOB 2000. A testület feladata a 2002-es Salt Lake City-i téli olimpia kapcsán kirobbant korrupciós botrány után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hitelének, tekintélyének visszaszerzése. A küldöttek két nap alatt 50 javaslatot vitatnak meg. A NOB 2000 tagja Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is. A reformbizottságban 36 nem NOB-tag is dolgozik, akiket felkértek erre a munkára. így került be a NOB 2000-be - többek között Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter és Butrosz Gali egykori ENSZ-főtitkár is. A tanácskozás képviselői egyhangúlag elfogadták azt a javaslatot, hogy a NOB valamennyi tagországa részére tegyék kötelezővé a nyári olimpiákon való részvételt. A NOB-tagság felső korhatárát a dpa szerint a korábbi 80-nal ellentétben 70 évben jelölték meg. Nem sikerült egyezségre jutni a NOB-elnökség periódusával kapcsolatban. Az egyik csoport nyolc év után kötelező jelleggel új elnökválasztást szeretne, a másik álláspont szerint a tagok dönthetnek úgyis, hogy újabb négy évvel meghosszabbítják az elnök megbízatását. A NOB-nak legfeljebb 115 tagja lehet, akik közül 15 mandátumot kapnának a sportolók, 15-öt a nemzeti olimpiai bizottságok és nemzetközi sportági szövetségek elnökei. Az új tagok felvételére egy hét tagú bizottság tesz majd javaslatot, amit a végrehajtó bizottság jóváhagyása után a teljes ülésnek is el kell fogadnia. A 2000-es sydneyi olimpia után maximálni kívánják a résztvevők számát: a 2004-es athéni nyári játékokon tízezer sportoló 280 versenyszámban mérhetné össze erejét. Sydneyben 10 300 induló között 300 aranyérmet osztanak szét. A reformbizottság javaslatai akkor emelkednek jogerőre, ha a NOB december 11-12-i teljes ülésen a küldöttek is elfogadják. A magyar futballreformer Nem provokálni akarom, de ez konkrét pénzkérdés: mi a véleménye arról, hogy a magyar válogatott egyetlen fillért sem kapott az Európa-bajnoki selejtező sorozatban? Amit felelős pozícióban lévő emberek leírnak, azt be kell tartani. Ahogy hallottam, huszonhétmillió forint jár a csapatnak, akkor pedig fizetni kell. Az ehhez hasonló viták egyébként elképzelhetetlenek lennének a jövőben. Ahol szakmai, szervzeti rend van, ahol a labdarúgás különböző területeiről a munkára legalkalmasabb emberek keülnek döntéshelyzetbe, ott ilyen esetek nem fordulhatnka elő. Az újkori magyar futballreform egyik legfontosabb szereplője dr. Mezey György lehet. Az MLSZ-közgyűlésre elnökjelöltként érkező, majd elnökségi tagként távozó volt szövetségi kapitány ma már a labdarúgó-szövetség alelnöke, és ami számára (és talán a magyar futball számára is) a legfontosabb: első számú szakmai vezetője. Technikai igazgatóként próbálja rendbe tenni a sportágat. GÖBÖLYÖS JÁNOS Mit tartalmaz Mezey György tervezete? Az első pontban az szerepel, hogy bármi történjék a magyar futballban - az iskolai labdarúgástól a gazdasági társaságok által működtetett szervezetekig -, abból nem maradhat ki az MLSZ. A szövetségnek koordinálnia, szerveznie, irányítania kell. A második pont az edzőképzéssel, a továbbképzéssel, az oktatással, a működési engedélyekkel foglalkozik. Az UEFA követelményeinek megfelelő továbbképzési rendszert országos hálózattá kell fejleszteni. Ki kell építeni egy országos központot és emellett természetesen a területi, megyei utánpódáscenrumokat is. Nagyon fontos, hogy nem szabad leragadni az edzőképzésnél, párhuzamosan kell végezni a menedzserek, a technikai vezetők, az orvosok, a gyúrók oktatását. A munkavállalást pedig az adott területen szakmailag megalapozott, az európai normáknak megfelelő licencekhez, működési engedélyekhez kell kötni. Korábban az edzőbizottságnak is volt hasonló elképzelése, ugyanakkor számos olyan személy dolgozik ma is a magyar futballban, akinek nincs meg a megfelelő végzettsége. Mikorra várható, hogy mondjuk egy proficsapatnál licenccel rendelkező szakedző dolgozzon? Ha az elnökség elfogadja a programot, legkésőbb a következő bajnokság kezdetétől, azaz nyártól már így kellene működnie a rendszernek. És mi a helyzet a külföldi trénerekkel? Nekik ki ad működési engedélyt? Ugyanaz vonatkozik majd rájuk is, mint a magyarokra. Ők is pontosan meghatározott kritériumok szerint vállalhatnak majd munkát Magyarországon. A stratégiai cél harmadik fejezete a versenyrendszer meghatározása, kialakítása. Külön kell kezelni öt korcsoportot, először is az óvodáskorú gyerekek foglalkoztatási rendjét kell meghatározni, merthogy ezen a területen is elképesztő a zűrzavar. Ma már ott tartunk, hogy sok helyen négy-, öt-, hatéves gyerekek eredménykényszer alatt futballoznak. Ilyen a világon sehol sincs. Aztán fel kell építeni a hat-tizenkettő, a tizenhárom-tizenhat, a tizenhét-tizennyolc éves korosztály és nem utolsósorban a felnőttek, azaz az amatőr-, illetve a proficsapatok versenyeztetési rendszerét. Nagyon fontos a tömegbázis növelés, a szakmai célok megjelölése, és az ország gazdasági lehetőségeinek figyelembevétele. E három szempont alapján kell kialakítani a versenyrendszert. Az utóbbi - mármint a gazdasági lehetőségek - kapcsán felvetődhet a kérdés: elbír-e az ország annyi proficsapatot, amennyi jelenleg működik a magyar futballban? Nem. A fizetett csapatok számát jelentősen csökkenteni kell. De továbbhaladva a programban, a negyedik pont az utánpótlásképzéssel foglalkozik. Ezen a téren is az európai normáknak megfelelő rendszerben kell dolgozni. Egyértelműen meghatározzuk a képzés rendjét, kialakítunk egy országos regisztrációs rendszert, amelyben nyomon követhető majd a hat-tizennyolc éves korosztály minden tagjának fizikai, technikai, taktikai fejlődése, továbbá újjáalakítjuk a kiválasztás rendjét is. Támogatni kívánjuk azoknak a kluboknak az utánpótlásbázisait, amelyekben valóban minőségi munka folyik, így a legtehetségesebb fiatalok fejlődése még inkább felgyorsítható. A tervezet következő pontja a szervezeti rend kialakítása. Eszerint a nemzetközi gyakorlatban megfelelően öt bizottság képviselői és a szövetségi kapitány alkotná a technikai bizottságot. Az edzőbizottság, az edzőképző központ, az utánpótlás-bizottság, az orvosi bizottság és egy konzultatív testüleg tartozik ebbe a csoportba. Utóbbinak az egykori nagy futballistaegyéniségek ugyanúgy tagjai lehetnének majd, mint a ma is aktív legjobb válogatott játékosok. A fenti személyektől álló bizottság vezetője a technikai igazgató, ez a testület dönt az összes szakmai kérdésben, amelyeket aztán az MLSZ-elnökség elé terjeszt. Végül az egész programnak meg kell határozni a költségigényét. Visszatérve a szövetségi kapitány és a technikai igazgató kapcsolatára: bár korábban már cáfolta, sokan még mindig úgy vélik, Bicskei Bertalan ezentúl az ön beosztotta lesz. Akkor megismétlem: nem leszek főnöke Bicskei Bertalannak, az ő munkáltatója továbbra is az elnökség. Természetesen a szövetségi kapitány tevékenységét első fokon a technikai bizottság elemzi, értékeli, de hát ez mindenhol így szokásos. A válogatott csapatokkal kapcsolatos személyi kérdésekben tehát nem a technikai bizottság dönt? Az A- és a olimpiai válogatott esetében nem. Ettől lefelé viszont nem hiszem, hogy elnökségi döntés kellene a változtatáshoz. Személyi kérdésekről egyelőre szó sem esett, és a programban sem szerepelnek nevek. Az elnök úrral csak a stratégiai célokról beszélgettünk. Az pedig egyenesen sértő számomra, ha valaki a technikai igazgatói poszttal kapcsolatban azt tarjta az egyik legfontosabb kérdésnek, hogy mennyi pénzzel jár ez a munka. Túl kellene már lépni ezen... A fizetett csapatok számát jelentősen csökkenteni kell (Fotó: Nemzeti Sport) Korábban említette, ezt a munkát csakis főállásban vállalja, sőt az életét is át kell alakítania, ha az MLSZ technikai igazgatója lesz. Megtörtént a váltás? A fentiekből talán kitűnik, ezt a reformot tényleg nem lehet mellékállásban vagy társadalmi munkában elkezdeni és véghezvinni. A családom elfogadta, a jövőben csakis ezzel foglalkozom, sőt kifejezetten örült annak, hogy végre azt csinálhatom, amit szeretek és amihez úgy érzem, a legjobban értek. Kožlej (jobbról) és Špilár a győztes kassai gólt ünnepli a Slovan elleni fővárosi mérkőzésen. (Eugen Vojtišek felvétele) Végre azt csinálhatom, amit szeretek