Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-06 / 256. szám, szombat

10 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 8. JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi sz. 19 (vendégjáték Besenyőn) MOZI POZSONY 0*í>#áfl> ti f nő A tudás fájáról Százötven éve született Lóczy Lajos. Már zürichi egyetemistaként végérvényesen elkötelezte magát a földtan mellett SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Giselle szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve sz. 19 KIS SZÍNPAD: Szentivánéii szexkomédia sz. 19 Liliom vasárnap 19 RUŽINOVI MŰVELŐDÉSI HÁZ: Cyrano sz. 15, 19.30 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Carmen sz. 19 KOMÁROM HVIEZDA: Deep Blue Sea (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.30 TATRA: A Thomas Crown ügy (am.) sz., v. 15.30,18, 20.30 MLADOSŤ: Little Voice (ang.) sz., v. 15.30, 17.30 A nagy Lebowski (am.) sz., v. 20 YMCA: Deep Blue Sea (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) sz., v. 17,18,20.30 Vadiúj vadnyugat (am.) sz., v. 18.30, 20.30 A bambanő (am.) sz., v. 17.30 A maconi gyermek (ang.) sz. 20 KASSA TATRA: Meghitt fészkek (cseh) sz., v. 15.45, 18, 20.15 CAPITOL: Deep Blue Sea (am.) sz., v. 15.45,18,20 ÚSMEV: A Thomas Crown ügy (am.) sz., v. 16,18, 20 DRUŽBA: Az élet szép (ol.) sz., v. 15.45 Little Voice (ang.) sz., v. 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Asterix és Obelix (fr.) sz., v. 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Vadiúj vadnyugat (am.) sz., v. 16.30, 19.30 SLOVAN: Marsbéli nagybácsi (ol.) sz. 19 Robinson Crusoe v. 15 GALÁNTA - VMK: Ösztön (am.) sz. 17.30,20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Ösztön (am.) sz., v. 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Szerelmes Shakespeare (am.) sz. 18 CYÖR CINEMA CITY: Bigyó felügyelő (am.) sz., v. 14 Csodás álmok jönnek (am.) sz., v. 16, 18, 20 Állj, vagy jövök! (am.) sz., v. 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Sztárom a párom (am.) sz., v. 14.30, 17.10, 19.50 A 13. harcos (am.) sz., v. 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Csillagok háborúja (am.) sz., v. 14.30, 17, 19.45 Az átok (am.) sz., v. 14.30, 17.10, 19.50 Fergeteges forgatás (am.) sz., v. 14.15,16.15, 18.15, 20.15 A tábornok lánya (am.) sz., v. 14.30, 17.10, 19.50 SZÍNHÁZ POZSONY A Himalája első magyar kutatója Egy hétig tartanak a Dióspatonyi Kulturális Napok Műfajok sokszínűsége ÚJ SZÓINFORMÁCIÓ Dióspatony. Tegnap Görföl Jenő Az 1848/49-es szabadságharc emlékei a Felföldön című kiállításának megnyitásával megkezdődtek a IX. Dióspatonyi Kulturális Napok. Az egyhetes rendezvénysorozat ma az Oszidők című programmal, vagyis a hatvan évnél idősebb dióspatonyi nyugdíjasok hagyományos évi találkozójával folytatódik. Holnap 17 órakor kezdődik a Rózsafüzér Királynő-templomban az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes ének- és zenekarának, illetve szólistáinak hangversenye, amelyen Schubert-, Mozart-, Bach-, Albinoni-művek hangzanak el. Vezényel Karaba Gyula. November 8-án dr. Gönczöl László főiskolai tanár, a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola testnevelési tanszéke vezetőjének előadása a Csallóköz olimpiai mozgalmának azt a fejezetét taglalja, amelybe Kóczán Mór olimpikonnak a századforduló éveiben kifejtett munkássága is beletartozik. Másnap a Honvéd Együttes Táncszínháza mutatja be két alkalommal is - 12, illetve 18 órai kezdettel - a János vitéz című mesejátékot Novák Ferenc rendezésében. November 10-én 13 órakor Sztárfaggató - élvonalbeli sportolók látogatnak el dióspatonyi diákok körébe. Másnap 13.30-tól Csicsay Alajos mutatja be legújabb könyvét, illetve kerekasztal-beszélgetést tartanak az ötven éve újraindított szlovákiai magyar oktatásról. Dióspatony a történelemben címmel Koncsol László író tart előadást fiataloknak a hét utolsó munkanapján, pénteken 13 órától. November 13-án, szombaton 19 órára Burszki Erzsébet tánciskolájának záróünnepségére, majd másnap 10.15-re a Rózsafüzér Királynő-templomba Bukoveczky Erzsébet és Rácz Tibor hangversenyére várják az érdeklődőket. A műsorok színhelye - kivétel a templomi hangversenyek - a helyi művelődési otthon, (tb) Hangverseny Kurtág György műveiből Pozsony. A Melos-Étos nemzetközi kortárs zenei fesztivál keretében november 9-én a Szlovák Filharmónia Moyzes termében hangversenyt rendeznek Kurtág György műveiből. A 19.30-kor kezdődő koncerten Klenyán Csaba (klarinét), Ginzery Enikő (cimbalom), Cseteklyei Andrea (szoprán) és a Moyzes Quartet működik közre, (m-t) Új Kortárs Magyar Színészlexikon Budapest. A Magazin Holding Kft. gondozásában megjelent az Új Kortárs Magyar Színészlexikon. A könyvet lapozgatok ezerötszáz, Magyarországon élő színművész és előadóművész életrajzát és pályaútját ismerhetik meg. A hatezer példányban napvilágot látott kiadvány tájékoztatni szeretné a színészeket, az újságírókat és a színházszerető közönséget egyaránt. (MTI) A tudás fájáról, fiataloknak A tudás fájáról címmel jelent meg Ozogány Ernő könyve a Méry Ratio kiadó gondozásában. A szerző az érdeklődő fiatalok, iskolások ismeretanyagához igazodva mutatja be világképünk változását, a természetről szerzett ismeretek gyarapodását. Plasztikusan ábrázolja a megfigyelések és elméleti számítások látszólagos ellentmondásából eredő dilemmák feloldását, amelyek korszakalkotó felfedezésekben öltenek testet. Az ismeretek mindennapi felhasználása kapcsán magyarázatot ad egy sereg fizikai jelenségre, rövid technikatörténeti kitérő keretében megismerteti olvasóját a legjelentősebb találmányokkal a villanykörtétől a számítógépig. Bár elsősorban fiataloknak készült e kötet, számít a világban nyitott szemmel járó, ismeretanyagát örömmel bővítő valamennyi korosztály érdeklődésére. (ú) Az elmúlt korok írói és tudományos elméi meggyőződéssel hirdették, hogy a genius loci kiemelkedő teljesítményekre sarkallhatja az alkotó embert, s a nagy szellemek az időből kilépve is találkozhatnak egymással. LACZA TIHAMÉR Hogy mennyire helytálló ez a megállapítás, azt most nem kívánom boncolgatni, de Lóczy Lajos esetében a hely szellemének is szerepe lehetett abban, hogy egy világraszóló felfedezéssel gyarapíthatta a geológiát. De mielőtt még erről bővebben is szólnék, vázoljuk fel röviden a magyarországi földtudományok egyik legjelentősebb képviselőjének pályakezdését. Pozsonyban született, 1849. november 4-én (több lexikon szerint: november 3-án). A teljesség kedvéért el kell mondani: az egykori koronázó városhoz sohasem fűzték szorosabb szálak. Vámhivatalnok édesapja a szabadságharc tragikus fináléjának idején szinte menekülve hagyta el családjával az Arad megyei Ópálost és átmenetileg Pozsonyban húzódott meg. Nem sokkal a kis Lajos megszületése után a család ismét útra kelt és néhány évre Pécsett telepedett le. Lóczy Sándor azonban itt sem találta a helyét, egyre csak az Opáloson hagyott húsz holdnyi szőlője után vágyakozott, ezért hamarosan vissza is tértek az ősi birtokra. A hetvenes éveit taposó családfő azonban hamarosan meghalt, és a 15 éves Lajos neveltetése, iskoláztatása édesanyjára maradt. Az aradi gimnázium elvégzése után a tehetséges, németül és franciául egyaránt kiválóan beszélő fiatalember Svájcban, a zürichi egyetemen folytatta tanulmányait, és itt, az Alpok hegyóriásainak lábánál kötelezte el magát végérvényesen a földtan mellett. 1874-ben tért haza és a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának segédőrévé nevezték ki. A magyarországi őslénytan és rétegtan nemzetközi jelentőségű megalapozójának, Hantken Miksának a gyűjteményét kellett gondoznia és gyarapítania, miután Hantkent akkoriban bízták meg a Magyar Állami Földtani Intézet vezetésével. Munkáját nagy körültekintéssel és odaadással végezte, így aligha meglepő, hogy felettesei elégedettek voltak vele, sőt magas rangú pártfogói is támadtak. Nekik köszönhette, hogy részt vehetett a legjelentősebb magyar Ázsia-kutató expedícióban, amelyet Széchenyi Béla (Széchenyi István fia) szervezett, vezetett és nagyrészt finanszírozott. Az ifjabb Széchenyi geológust keresett csapatába és a Magyar Lóczy Lajos világraszóló felfedezéssel gyarapította a geológiát (Archív felvétel) Nemzeti Múzeum igazgatójának, Pulszky Ferencnek és a világhírű osztrák geológusnak, Eduard Suessnek a javaslatára választotta a 28 éves Lóczy Lajost. A négy fős expedíció - Széchenyi Béla, Lóczy Lajos, Bálint Gábor nyelvész és Gustáv Kreitner bécsi kartográfus - 1877. december 4-én hajózott ki Triesztből. Széchenyi Béla nem volt tudós, ő elsősorban nagyvadakra szeretett volna vadászni, de társait céltudatosan úgy választotta ki, hogy az expedíció geológiai, földrajzi, növény- és állattani, valamint néprajzi és nyelvészeti kutatásokat, gyűjtőmunkát végezzen. Kreitnernek kellett elkészítenie a térképeket, s később ő lett az expedíció krónikása is. A munka oroszlánrészét azonban Lóczy Lajos végezte, annál is inkább, mivel Bálint Gábor Sanghajba érkezve váratlanul meggondolta magát és hazautazott. Ehhez azt kell tudni, hogy a csapat Indiában szétvált. Míg Széchenyi vadászni indult, addig Bálint Gábor Kreitnerrel továbbutazott Kínába, Lóczy Lajos pedig Calcuttába ment, ahol rábukkant Körösi Csorna Sándor néhány addig ismeretlen kéziratára, többek között elveszettnek hitt önéletrajzára. Elzarándokolt a nagy magyar nyelvész datjeelingi síremlékéhez is, s ekkor határozta el, hogy felkeresi Tibetet. Őt nem anynyira a magyarok őshazája érdekelte, hanem a világ legnagyobb hegységének földtani szerkezete. De Tibetbe nem volt könnyű eljutni, sőt a Széchenyi-expedíciónak nem is sikerült, annak ellenére, hogy a pekingi kormány áldását adta a tervre, de képtelen volt a szükséges fegyveres kíséretet biztosítani, a helyi hatóságok pedig eleve nem is akartak segíteni. Lóczy már India felől közelítve felismerte, hogy a Az expedíció zajos sikere Lóczy Lajos előmenetelére is jó hatással volt. Himaláját felépítő rétegek fordított sorrendben helyezkednek el. A geológiailag fiatalabb rétegek az idősebbek alá kerültek, ez pedig azt jelenti, hogy a földkéreg mozgásai során sok kilométeres hosszúságban idősebb fillit- és gneiszrétegek tolódtak a fiatalabb gránitrétegekre. Ez merőben új szempont volt és meg is lepte a tudományos közvéleményt. Lóczy felismerte, hogy a Himalája fő hegyvonulata mögött egy másik, addig ismeretlen hegység húzódik; ezt Transzhimalájának nevezte el. Mivel India felől nem juthatott be Tibetbe, Lóczy egy kis indonéziai kitérővel Sanghajba utazott és onnan próbált meg eljutni a titokzatos tartományba. 1878. december 8-án indult el és egy hatalmas félkört leírva érkezett meg egy évvel később a burmai Rangún kikötőjébe. Tibetbe ezúttal sem sikerült eljutnia, de így is sok mindent látott és összegyűjtött. Egyebek mellett felismerte, hogy a kiterjedt kínai sivatagi törmelékrétegek nem tengeri lerakódások, hanem lefolyástalan édesvizekben alakultak ki. Később megírta az expedíció földtani, földrajzi, őslénytani, valamint növény- és állattani kutatásainak eredményeit, s maga rajzolta meg a földtani térképeket is. Az expedíció zajos külföldi sikere és lelkes hazai fogadtatása Lóczy Lajos előmenetelére is jó hatással volt. Néhány évig tartó geológusi feltáró munka után előbb a műegyetem földtani tanszékének tanára, majd a tudományegyetem földrajzi tanszékének vezetője lett. Abban az időben a földtan és a földrajz között még nem húztak olyan éles választóvonalat, s Lóczy mindkét tudományterületen otthonosan mozgott. Diákjaival gyakran bejárta Magyarországot és rendszeresen külföldi tanulmányutakra is magával vitte őket. Miután sajtó alá rendezte a Széchenyi-expedíció eredményeit felvonultató három vaskos kötetet, kiadta A kínai birodalom természeti viszonyainak és országainak leírását, s megírta a Mennyei Birodalom története című remek összefoglalóját Kína történetéről, minden energiáját a Balaton-vidék földtani és geomorfológiai kutatásaira fordította. Már korábban meg kellett volna említenem, de itt mondom el, hogy mind az ázsiai expedíció eredményeinek publikálását, mind pedig a balatoni kutatásokat, majd ezek megjelentetését az egyik legnagyobb magyar mecénás, Semsey Andor finanszírozta. A Balaton-vidéket leíró munka 33 kötetre rúgott, húsz éven át hatvan szakember dolgozott rajta és több mint 300 ezer forintba került a kiadása. Lóczy Lajos írta a 617 oldalat kitevő geológiai részt A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti telepedése címmel. A nagy tudós szinte szerelmese lett a Balatonnak. Amikor elfáradt, idejött megpihenni, s rendszerint itt töltötte a szabadságát is. Csopakon szőleje és vendégszerető villája volt, ahol számos kollégája és egykori tanítványa megfordult. Végső nyughelye is itt van, az arácsi temetőben. Sítjára egy másik világhírű magyar Ázsiautazó, Stein Aurél küldött egy csokor havasi gyopárt, amelyet Körösi Csorna Sándor darjeelingi síremlékének környékén tépett le. PÁLYÁZAT A pozsonyi Komenský Egyetem Természettudományi Karának dékánja ezúton ír ki pályázatot: • Az ekosozológia tanszék tanári helyére. Feltételek: biológia vagy környezetvédelem szakirányú főiskolai végzettség, angol nyelv aktív ismerete. • A kőzettan tanszék tanári helyére. Feltételek: geológia szakirányú főiskolai végzettség, tudományos fokozat és egy világnyelv aktív ismerete. • A geoinformatika tanszék 2 tanári helyére. Feltételek: szakirányú főiskolai végzettség. Jelentkezni november 14-ig az alábbi címen lehet: Prírodovedecká fakulta UK personálne oddelenie, Mlynská dolina, 842 15 Bratislava. További információk a Selye János Kollégiumban a 0819/782330-as telefonszámon kaphatók. Itt még csak installálják az orosz avantgárd fotóművészet mesterének, Alekszander Rodcsenkónak a kiállítását a Pozsonyi Városi Galéria Pálffypalotai épületében, a valóságban azonban már látható az a képanyag, amely a Fotóhónap alkalmából érkezett a szlovák fővárosba. A Rodcsenko-kiállítás december 12-ig tart. (TA SR-felvétel)