Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-02 / 252. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 2. POLITIKA ­HIRDETÉS Részletek a szerencsétlenül járt egyiptomi utasszállító repülőgép tragédiájáról Rossz csillagzat alatt? Washington, Kairó. Az Egypt Air légitársaság Boeing 767­es gépe „rossz csillagzat alatt" repült, ugyanis a sűrű köd és a futómű meghibáso­dása miatt csak több órás késéssel tudott felszállni a New Jersey állambeli Newark repülőteréről. MTI-HÍREK Bár a gép nemzetközi vizek fölött zuhant le - Nantucket szigetétől mintegy 90 kilométerre délkeletre, Massachusetts állam partjainál -, s ilyenkor a gépet üzemeltető ország feladata a szerencsétlenség kivizs­gálása, az egyiptomi kormány az Egyesült Államokat kérte fel a vizs­gálat irányítására. Egyiptomi rész­ről 28 szakember fog a vizsgálat­ban részt venni. A szerencsétlenség időpontjában a New York-i repülő­téren köd volt, de a gép utazási ma­gasságában kedvező időjárás ural­kodott. A gép az indulás után 40 perccel hirtelen ereszkedni kez­dett; 36 másodperc alatt mintegy 6000 métert veszített a magasság­ból, s eltűnt a radarernyőkről. Bili Clinton amerikai elnök, Ezer Weizman izraeli államelnök és Ehud Barak izraeli kormányfő rész­vétét nyilvánította Hoszni Muba­rak egyiptomi elnöknek. „Egyelőre semmilyen jel sem utal arra, hogy merénylet okozta volna a szeren­csétlenséget — szögezte le Clinton. - Jobb, ha nem is megyünk bele ilyen találgatásokba, amíg nem tu­dunk érdemlegeset. Nem tudjuk, mi okozta a szerencsétlenséget, de mindent megteszünk az ok kiderí­téséért." A szerencsétlenül járt utasszállító gépnek szombaton me­netrend szerint a New York-i Ken­nedy repülőtéren kellett volna lan­dolnia, de a sűrű köd miatt Newarkba irányították át. Los An­geles felé 10 óra 25 perckor indult el, 16 óra 45 perckor érkezett meg. Ott ki kellett cserélni a gép futómű­vének egyik gumiabroncsát, ezért a járat több mint kétórás késéssel in­dult el New Yorkba, fedélzetén 44 utassal. A menetrend szerint 22 óra 30 perc volt a 990-es járat Kairóba indulásának időpontja a Kennedy repülőtérről. Mivel azonban addig­ra még meg sem érkezett New Yorkba, ezért a késésben levő jára­tok közé sorolták. Működésbe lépett pokolgép vagy valamilyen másfajta robbanás okoz­hatta a tragádiát - vélik a német pi­lóták szövetségének szakértői. „A gép olyan hihetetlenül gyorsan zu­hant le, hogy az tulajdonképpen csak egy drámai fejleménnyel ma­gyarázható, vagyis vagy egy bombá­val, vagy pedig egy más eredetű robbanással" — mondta a szervezet szóvivője, Georg Fongern. A sorsüldözött Boeing utolsó percei • Vasárnap, 0 óra 48 perc: a Boeing 767-es leszáll New Yorkban. • 0 óra 57 perc: felváltják a gép személyzetét; a New York-i utasok felszállnak. • 2 óra: az USA egész területén téli időszámításra állítják át az órá­kat - a keleti parton még csak 1 óra van. • 1 óra 19 perc: a 990-es járat rátér a kairói irányra, fedélzetén 217 emberrel; a pilóta engedélyt kap az irányítótoronytól, hogy 33 ezer lábra (11 ezer méterre) emelkedjen, és az Atlanti-óceán fölött bere­püljön a nemzetközi légtérbe. • 1 óra 47 perc: az utolsó üzenetváltás a New York-i irányítótorony és a Boeing 767-es gép között. • 1 óra 50 perc: a repülőgép zuhanni kezd, 36 másodpercen belül 33 ezer lábról 19 100 lábra (5800 méterre). • 1 óra 52 perc: a gép eltűnik a radarernyőkről, (m-p) Közel-keleti csúcstalálkozó: Clinton V. Haraldnál Valamit késik a zárás MTI-JELENTES Oslo, Moszkva. V. Harald norvég uralkodó tegnap fogadta Bili Clin­ton amerikai elnököt, aki a négy éve meggyilkolt Jichák Rabin izraeli mi­niszterelnök emlékére rendezett kö­zel-keleti csúcstalálkozóra érkezett a norvég fővárosba. Ez az első alka­lom, hogy amerikai elnök hivatalos látogatást tesz Norvégiában. Clin­ton a királyi fogadás után Kjell Magne Bondevik horvég miniszter­elnökkel találkozott. Az amerikai el­nök reményét fejezte ki, hogy izrae­li és palesztin tárgyalópartnereivel sikerül előrelépni a közel-keleti bé­kefolyamat ügyében. Clinton ma ta­lálkozik Ehud Barak izraeli minisz­terelnökkel és Jasszer Arafat palesz­tin vezetővel. Eközben a norvég fő­városban az izraeli és a palesztin tárgyalócsoportnak - az ENSZ kö­zel-keleti megbízottjának közvetíté­sével - sikerült megállapodnia a bé­ketárgyalások befejező szakaszának helyszínéről és időpontjáról. Az egyezség értelmében a zárómeg­beszélések november 8-án - az ere­deti elképzeléshez képest egy nap­pal később - Rámalláh városában kezdődnek majd. Barak tegnap kije­lentette: Izrael Rabin szellemében kíván cselekedni, hogy béke legyen a Közel-Keleten, és véget érjenek a térségben dúló konfliktusok. Az orosz kormányfő a csúcson elsősor­ban meg kívánja erősíteni Moszkva társelnöki szerepét a közel-keled rendezésben, s vizitjének nem célja a csecsen és észak-kaukázusi prob­lémák megvitatása, noha ezek a kér­dések is kétségtelenül napirendre kerülnek a kétoldalú találkozókon. Vlagyimir Putyin megbeszélést foly­tat Bili Clinton amerikai elnökkel, s találkozik az izraeli és a palesztin vezetőkkel is. Katolikus-lutheránus közös nyilatkozat az üdvözülésről Mérföldkő a nehéz úton MTI-JELENTÉS Augsburg. A Vatikán és a Lutherá­nus Világszövetség vasárnap, a re­formáció napján aláírta a megiga­zulásról szóló közös nyilatkozatát. Az augsburgi Szent Anna-temp­lomban tartott ünnepélyes isten­tiszteleten aláírt dokumentum elsi­mítja a lutheránusok és katoliku­sok egyik központi, a nyugati egy­ház 1530-as szakadásához nagy­mértékben hozzájáruló hitvitáját, és érvényteleníti a másik egyház ta­nainak korábbi kölcsönös elítélé­sét. A nyilatkozatban a két egyház egyetért abban, hogy az ember egyedül a hit alapján és Isten ke­gyelméből üdvözülhet (igazulhat meg) - ezzel gyakorlatilag megerő­sítést nyert Luther Mártonnak (1483-1546), a reformáció megin­dítójának és vezérének alaptétele. Luther tanításával szemben a kato­likus egyház hosszú időn át azt val­lotta, hogy az ember jó cselekede­tei révén és az egyházi szentségek elfogadásával valamelyest hozzá­járulhat üdvözüléséhez. II. János Pál pápa a keresztény egység felé vezető nehéz út mérföldkövének nevezte a dokumentumot. Csecsen-ingus határ Egyirányú folyosó Moszkva. Az orosz hadsereg fo­lyosót nyitott a menekültek szá­mára a csecsen-ingus határon. Az orosz haderő egy héttel ezelőtt zárta le a „biztonsági övezet" hatá­rait, így csaknem félszázezer me­nekült torlódott fel az utóbbi na­pokban a határon. Az orosz pa­rancsnokság az intézkedést azzal indokolta, hogy meg kell akadá­lyozni a csecsen terroristák és fegyverek kijutását a bekerített te­rületekről. Tegnap azonban egy­előre csak az orosz erők ellenőrizte csecsen települések felé nyílt meg az út, a határon várakozó több tíz­ezer menekült, főként asszonyok és gyermekek változatlanul nem tudnak bejutni Ingusföldre. Az orosz légierő a hét végén is támad­ta a csecsen célpontokat, és vasár­nap csaknem száz szakadár fegy­verest megölt. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő cáfolta, hogy az orosz légierő vöröskeresztes kon­vojra mért volna csapást. (MTI) Koszovó: 430 tömegsír Legalább 9500 halott Pristina. A koszovói harcokban leg­alább 9500-an haltak meg, 4109-en eltűntek, 1950 koszovói albán pe­dig szerbiai börtönökben rabosko­dik - állítja a Koszovói Emberi és Szabadságjogok Védelmének Bi­zottsága, de félő, hogy az eltűntek egy része is a halottak számát fogja növelni. Eddig 430 tömegsírt talál­tak Koszovóban. (MTI) Csehország: az új osztrák nagykövet nyilatkozata a beneši dekrétumokról Egyértelműbb elhatárolódás kell MTI-JELENTES Prága. „Ausztria szívesen venné, ha Csehország az eddigieknél egyértelműbben elhatárolódna a beneši dekrétumoktól" - jelentette ki Klaus Daublebsky, Ausztria új prágai nagykövete a Týden című hetilapnak adott interjújában. Le­szögezte: Miloš Zeman kormányfő márciusi kijelentése, mely szerint a dekrétumok „kihunytak", kétség­kívül pozitív lépés. „Bár az osztrák kormány nem kötötte ki feltétel­ként, hogy csak akkor fogja jóvá­hagyni a Cseh Köztársaság csatla­kozását az Európai Unióhoz, ha ér­vényteleníti a dekrétumokat, üd­vözölnénk, ha a cseh kormány és a parlament is egyértelműbben, mint eddig, erkölcstelennek, illet­ve jogtalannak minősítené őket" ­nyilatkozta Daublebsky. Wolfgang Egerter, a Szudétanémet Szövet­ség egyik vezetője a Právo című lap tegnapi számában megjelent nyi­latkozatában úgy fogalmazott, hogy Csehországnak „erkölcsi okokból" foglalkoznia kell a dekré­tumok kérdésének megoldásával. Mit hoz Önöknek a lakástakaré­kosságról szóló törvény módosítása in i/i i/i Q_ 5 Š 5 Keressen fel bennünket: ízivesen adunk részi tájékoztatást kerületi I ségeinken, kereskedelmi képvi­seleteink irodáiban, a Szlovák Takarékpénztár Rt.-ben a kooperációs bankokban és az OVB Allfinanz-ban. I 2,5 milliárd korona új házakra és lakásokra Kössön Ön is új lakástakarékossági szerződést és használja ki a gyors díjszabás előnyeit. Feltételek: - a maximális célösszeg egy objektum finanszírozására 1000 000 korona - a célösszeg fele helyett, a betét csak 20 %-os, és a szer­ződés megkötéséért járó illeték megfizetése - a közteshitel éves kamata 5,5 % - további 2 % kedvez­ményes kamat abban az esetben, ha az épületet 1999. decem­ber 31-éig átadják. PRVÁ STAVEBNÁ SPORITEĽŇA >

Next

/
Thumbnails
Contents