Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-26 / 273. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 4035. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS FJ A fejlesztések arányát tekintve első helyen álló Japán harmadával emelte a kutatásra fordított pénzt Tovább nőtt az EU lemaradása Európán belül az üzleti szektor fordít legtöbbet kutatásra. Minden, fejlesztésre fordított euróból 63 centet a vállalati szektor szánt a területre, a felsőoktatás az összeg harmadát, a kormányzati szektor még ennél is kevesebbet szánt fejlesztésre (Illusztrációs felvétel) A Világgazdaság által ismertetett jelentés szerint miközben a fejlesztések arányát tekintve első helyen álló Japán az elmúlt évtized során több mint harmadával növelte kutatási kiadásait, mind az EU, mind az USA a GDP bővülésétől elmaradó mértékben növelte csak a területre fordított összegeket. Bár abszolút értékben még mindig az USA fordítja kutatásokra a legtöbbet - évente mintegy 168 milliárd eurónak megfelelő összeget -, az amerikaiak kénytelenek voltak átengedni vezető helyüket a GDP-hez viszonyított k+f kiadások tekintetében Japánnak. Ennek oka ugyanaz, mint Európa esetében: az USA-ban is a GDP bővülésénél kisebb mértékben növelték a kutatásokra fordított kiadásokat. Japán reálértékben ma már több mint harmadával nagyobb összeget fordít fejlesztésre, mint 1988-ban, miközben ugyanezen időszak alatt az USA 21, az EU pedig 14 százalékkal növelte kutatási kiadásait. Bár az EU abszolút értékben még mindig második a területre fordított, évi 135 milliárd euróval, a GDP-hez viszonyított adatok 1993 óta folyamatos csökkenést mutatnak. Miközben 1988-ban az EU-ban a GDP-nek még 2,02%-át fordították kutatási célokra, 1997-re ugyanez az arány már 1,9%-ra csökkent. Folytatódott a koncentrálódás az EU-n belül is, a négy nagy - Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia - 98 milliárd euróval 1996-ban az unió kutatási kiadásainak már háromnegyedét adták. Arány tekintetében ugyanakkor az északi nemzetek vezetnek, hiszen az első három helyen Svédország, Finnország és Dánia áll a GDP-hez viszonyított 3,8, 2,8 és 2,1%-kal, miközben a déli tagállamok mindegyike a sereghajtók között van alig 1%-os, vagy az alatti mutatókkal. Régiók szerinti bontásban rögtön szembetűnik a német fölény- írja a Világgazdaság. A dobogó legfelső fokán Felső-Bajorország áll, de az azt követő négy helyen is csak német körzetet találni. Európán belül egyébként az üzleti szektor fordítja legtöbbet kutatásra, minden, fejlesztésre fordított euróból 63 centet a vállalati szektor szánt a területre. A felsőoktatás ennek az összegnek csupán harmadát, a kormányzati szektor pedig még ennél is kevesebbet szánt fejlesztésre. A vezető északi népek sikerének kulcsa az lehet, hogy k+f-kiadásaik döntő többségét a magánszektor adja, miközben a felsőoktatás és a kormányzat szinte alig vállal szerepet ezen a területen, legalábbis ami a kiadásokat illeti. A déli tagállamokban ugyanakkor éppen fordított a helyzet. Portugáliában például a fejlesztésre szánt pénzek több mint 40 %-át a felsőoktatás kapta, szemben a finnek 20%-os mutatójával. Kutatás és fejlesztés nálunk Pozsony. Nem sok jóval kecsegtet a jövő évi költségvetés a hazai kutatók számára. A térség többi transzformálódó országához hasonlóan Szlovákiában is kevesebb jutott - és jut jövőre is - a kutatásra, tudományra, fejlesztésre, mint a hazai össztermék egy százaléka. A már a törvényhozók által tárgyalt költségvetés tervezete mindössze 538,9 millió koronát szán a felsőoktatási intézményeken folyó tudományos munkára, valamint a Nemzetközi Lézerközpont működtetésére. Az összeg már tartalmazza a doktoranduszokössztöndíját (119,8 millió korona) a nemzetközi tudományos-műszaki munkára szánt keretet (17,5 millió korona) és a fejlesztésre szánt pénzt (15,4 millió korona). Az oktatásügyi tárca hatáskörébe tartozó tudományos intézetek működésére jövőre összesen 48,6 millió korona jut, a CERN programokra pedig 7,6 millió koronát különítenek el. Szlovákia hozzájárulása az EU kutatási programjaihoz 140 millió koronára rúg. Önálló költségvetési fejezet a Szlovák Tudományos Akadémia. Jövőre 759 619 ezer koronát kap szemben az idei 777 373 millióval, (ú) Brüsszel.Tovább nőtt az uniós lemaradás a kutatásra fordított és a hazai össztermékhez viszonyított összegek esetében - áll abban a tanulmányban, amelyet az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat tett közzé. ÖSSZEFOGLALÓ Lehet-e bízni az uniós statisztikában? - Éleződik Frankfurt és Brüsszel vitája az Eurostatról Állítólag „gyors, de elnagyolt" adatok FELDOLGOZÁS Brüsszel. Megbízhatatlanok az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak az eurózóna hazai össztermékére (GDP) vonatkozó előrejelzései - állítja az Európai Központi Bank egy vezető tisztségviselője. Az Eurostatot működtető Európai Bizottság ugyanakkor a napokban közzétett felmérésében azt bizonygatja, előrejelzései legalább olyan pontosak, mint amiket a nemzetközi pénzügyi szervezetek készítenek. Peter Bull, az Európai Központi Bank statisztikai igazgatója szerint „az eurózóna hazai össztermékére vonatkozó adatok azért megbízhatatlanok, mert túl gyakran felülvizsgálják azokat". Bull szerint bár az intézet a pénzügyi mutatókról, például a tágabb értelemben vett monetáris bázisról (M3) havi rendszerességgel készít összehasonlításokat, a bank számára azonban a negyedéves periódusokra vonatkozó adatok az érdekesek. „Gyors, de elnagyolt adatokra senkinek sincs szüksége" - tette hozzá. A bank felszólította az Eurostatot, biztosítson megbízhatóbb és naprakészebb adatokat a tagállamok gazdaságának helyzetéről. Yves Franchet, az európai statisztikákért felelős hivatal vezetője ugyanakkor elhárította a felelősséget, mondván, a tagállamok leggazdagabb közép- és kelet-európai országok, (egy lakosra számított GDP, EU=100) pénzügyminisztereinek nyomást kellene gyakorolniuk saját statisztikai hivatalaikra a pontosabb adatszolgáltatás érdekében. Az Eurostat ugyanis a növekedési adatokat és más gazdasági mutatóit a 15 tagország saját statisztikai hivatalaitól gyűjti be. Az EB napokban közzétett tanulmányában azt bizonygatja, hogy a szervezetileg hozzá tartozó Eurostat előrejelzései még az IMF és az OECD prognózisainál is pontosabbak. Az Európai Bizottság szerdán közzétett prognózisában jövőre 3 százalékos átlagos gazdasági növekedést jósolt az EU-nak, a márciusban valószínűsített 2,7 százalék helyett. A tizenegy tagú euróövezetben a növekedés 2,7 százalék helyett 2,9 százalékos lehet. 2001-ben a 15 EUtagállamban átlagosan 3 százalékos, az euróövezetben 2,9 százalékos növekedést vár a brüsszeli testület. Jövőre az 1,5 százalékos infláció várható átlagosan az unióban. Az átlagos áremelkedést 1,6 százalékra teszik, az államháztartási deficit GDP-arányos átlaga az idei 1,6 százalék után jövőre 1,2 százalék, 2001-ben 0,9 százalék lesz az euróországokban. A munkanélkülisg az idei 9,2 százalék után jövőre 8,6 , két év múlva pedig várhatóan 8 százalék körül alakul. (VG, MTI) A reformországok lakosságának vásárlóereje '•íemetország=100) Már tudja, mit kínálunk? Csúcsminőségű telefont kitűnő áron, az aktiválás csak 100 korona, hozzá ajándékutalványokat tizenegyféle árkedvezménnyel és egy elegáns órát. A meglepetésekkel teli ajándék örömet szerez Önnek és családjának. ímÉ. Nokia 3210 A Globtel ^^ GSM Az EU-tagságra pályázó országok közt Szovákia a negyedik helyet fogalja el az egy lakosra számított GDP tekintetében. (Forrás: MF Dnes) Közép-Európa országai közt a vásárlóerő tekintetében is Szlovénia vezet megelőzve a visegrádi országokat. (Forrás: MF Dnes) VK-1049/2 Az aktiváS| m rosvkafo