Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-26 / 273. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 26. POLITIKA - HIRDETÉS 5 Magyar Bálint a külföldi magyarok szavazati jogáról: csak az választhasson, aki a következményt viseli Míg a Fidesz népszerűsége csökken, és az MSZP-é nő, az SZDSZ-é stagnál Hogyan tovább, szabaddemokraták? MTI-HIR Budapest. Magyar Bálint pártelnök szerint az SZDSZ előtt álló legfontosabb kérdés az: hogyan törhet ki abból a helyzetből, hogy miközben a Fidesz népszerűsége folyamatosan csökken, az MSZP-é emelkedik, a párt támogatottsága a tavalyi választás óta nem változik. Úgy vélekedett egy politikai beszélgetésen, hogy az SZDSZ-nek lényegesen kevesebb lehetősége lenne, ha a Fidesz valóban modern, polgári jobbközép párttá vált volna, ebben az esetben ugyanis a liberális szavazó megtalálta volna benne azokat az értékeket, amelyeket az SZDSZ képvisel. Magyar Bálint úgy értékelte: a mostani kormány nem szélesíti, hanem szűkíti a szabadságjogokat, ami viszont mozgásteret ad a szabaddemokratáknak. Kifejtette: ma nem jelenik meg kellően a társadalomban, hogy az egykori demokratikus ellenzék milyen fontos szerepet játszott a rendszerváltásban. Úgy látja: a történelem átírása zajlik, sokakban az a benyomás keletkezhet, hogy „az 1956-os forradalom Orbán Viktor 1989. június 16-i beszédének sikertelen előkísérlete volt". Böhm András, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője kifejtette, hogy az önkormányzati választások után a kormánypártok „feladták" a fővárost, és inkább arra tesznek kísérletet, hogy megakadályozzák Budapest sikeres várossá válását. Szarka László magyar történész Trianonról beszél pozsonyi szlovák gimnazistáknak Szlovák-magyar történészpárbeszéd ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A reformáció mint integráló és dezintegráló tényező KözépEurópában - ez a központi témája a szlovák-magyar történész vegyes bizottság 4. ülésszakának, amely tegnap kezdődött a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. A négy szlovák és négy magyar történész referátuma olyan korról adott plasztikus képet, amely - a résztvevők egybehangzó véleménye szerint - sokkal bonyolultabb és ellentmondásosabb annál, semhogy szűkítő optikájú vallási vagy nemzeti szempontból lehetne értelmezni. A vegyes bizottság 1993 óta tartja kétéves rendszerességgel üléseit, de - mint Szarka László, a bizottság magyar részének vezetője közölte - döntés született, hogy ezentúl évente ülésezik. „Úgy tervezzük, hogy kisebb rendezvények kezdeményezőjeként is fellépünk, s a legfontosabb szlovák és magyar történeti munkák kölcsönös bemutatóját is vállalni kívánjuk. A tanácskozás másnapján a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar történelemtankönyvekkel foglalkozunk. Valószínűleg íratunk róluk egy szakvéleményt, amelyet eljuttatunk az illetékeseknek, de az is lehet, hogy a tankönyvek kérdését külön értekezleten vitatjuk meg" - mondta Szarka László. Peter Zelenák, a szlovák csoport vezetője a két ország történészei között megindult párbeszédet tartja a legfőbb pozitívumnak. Szerinte a vegyes bizottság érvényesíthetné szakmai tekintélyét a tankönyvek jellegének meghatározásában, bár - tekintettel a két ország tankönyvkiadási rendszerének különbözőségére - ez nem valósítható meg egykönnyen. „Legalább ott szeretnénk érvényesíteni a befolyásunkat, ahol segíthetnénk kiküszöbölni a klasszikus negatív sztereotípiákat" - mondta Zelenák. Szarka László ma egy rendhagyó történelemórán működik közre a pozsonyi Novohradská utcai gimnáziumban, ahol szlovák diákoknak Trianonról beszél, (vk) Folytatódó bohózat Svéchota, ötödször Kassa. Tegnap már ötödször utaztak Kassára a Svéchota-ügy érdekeltjei, de hiába. Tibor Šafárik, az alkotmánybíróság első szenátusának elnöke bejelentette: a volt titkosszolgálati igazgatóhelyettes beadványának megvitatása ismét elmarad. A szenátus egyik tagja, Ján Klučka ugyanis tegnap kapta meg a köztársasági elnöktől az újabb időszakra szóló kinevezését, azaz éppen Pozsonyban tartózkodott, a kormányfő ügyvédje, Detvai doktor pedig betegségre hivatkozva maradt távol. Hogyha legközelebb, december 7-én teljes lesz a háromtagú szenátus, végre ítéletet hirdethetnek. Az állampolgári jogaiban magát sértve érző Svéchota ügyvédje szerint példádan időhúzás folyik az ügyben, de a végeredményt illetően Peter Lelkeš optimista, kilencven százalékban biztos saját győzelmében. Az ügyvéd nemtetszésének adott hangot azztl kapcsolatban is, hogy a taláros testület nem értesítette őket arról, hogy felesleges Kassára utazniuk. Majdnem biztosra veszi továbbá, hogy december 7én döntés születik az ügyben, mivel szerinte az alkotmánybíróság jelenlegi tagjai, akik január 21-én leköszönnek, nem kívánják nevetségessé tenni magukat a közvélemény előtt. Ha ez mégsem történne meg, az új testülethez is beadvánnyal fordulnak, (juk) SárlÉ : : ; lÍllÍ : , ....... ..... . . > Globtel GSM VK-1049/1 Schengen ne álljon közénk A hét elején Pozsonyban járt a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) küldöttsége: Magyar Bálint elnök, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. KORPÁS ÁRPÁD A Jozef Moravčík pozsonyi főpolgármester meghívására érkezett delegáció Rudolf Schuster államfővel és az MKP képviselőivel is találkozott. A felvetett kérdésekről a pártelnök, Magyar Bálint nyilatkozott. Az MKP-val folytatott tárgyalásaikon a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) legutóbbi ülésének egyik legvitatottabb kérdése, a kettős állampolgárság, illetve a kisebbségi magyarok szavazati jogának problémája is felvetődött. Az SZDSZ miíyen álláspontot tolmácsolt partnereinek? A MÁÉRT ülésén felmerült egy elképzelés, melyet az SZDSZ nem támogatott, és amely végül a nyilatkozatba sem került bele: a külföldi magyarok magyarországi szavazati joga. Mindig az volt az álláspontunk, hogy csak azok az állampolgárok szavazzanak egy adott országban, akik a választás következményeit viselik, vagyis adót fizetnek, ott élnek és dolgoznak stb. A másik kérdés a határon túli magyaSS A nemzetiségi nyelven tanuló diákoknak külön költségvetési normatí- > vát biztosítunk. > rok különleges státusára vonatkozott. Várjuk, hogy ezzel kapcsolatban milyen konkrét elképzelésekkel állnak elő a felek, hiszen a kérdés rengeteg problémát vet fel. Úgy gondolom, keresni kell az olyan megoldásokat, amelyek a két ország közti kapcsolatok erősítését szolgálják, és a falak lebontásához A határon túli magyarok státusa rengeteg kérdést vet fel (Archívum) járulnak hozzá. Nem véleüenül szorgalmazzuk, hogy Szlovákia is az uniós csatlakozási tárgyalások első körébe kerüljön. Ha nem egyidejűleg jutnánk az EU-ba, akkor is fontosnak tartjuk, a schengeni rendszernek egy időben váljunk részévé, hogy ne kelljen Szlovákia körül hosszú és költséges schengeni határt kiépíteni. Egy ilyen határ Szlovákia minden állampolgára, tehát a szlovákok és a magyarok számára is nagyobb elzártságot jelentene. Milyen az álláspontjuk a kisebbségi nyelvek hivatali használatáról szóló szlovákiai törvénnyel kapcsolatban? Az SZDSZ megérti az MKP állásfoglalását, mert a korábbi várakozásokhoz képest ez a törvény nem elégséges, bár az eddigi gyakorlattal egybevetve előrelépést jelent. A kérdés a köztársasági elnök úrnál tett látogatásunkon is felmerült, ő is azon a véleményen volt, hogy további törvényekkel, kormányrendeletekkel javítható a helyzet. Ezt mi is szükségesnek tartjuk. Ami ugyanakkor a magyarországi tapasztalatokból Szlovákia esetében is leginkább átvehető: a nemzetiségi kérdés egy jelentős részét az önkormányzati jogosítványok bővítése is megoldja - nem csak a magyar kisebbség esetében. Számomra úgy tűnik, Szlovákiában ma egy viszonylag központosított önkormányzati rendszer van, a Magyarországon létező, a helyi autonómiákra épülő rendszer itt nem valósult meg. Ez bizonyos értelemben a szlovák többség szabadságát is korlátozza, pontosabban nem hagyja olyan mértékben kibontakozni, ahogy ez az önkormányzatoknál lehetséges. Magyarországon nem nemzetiségi törvényben szabályozzák, hogy egyegy nemzetiség kiadhat-e lapot, indíthat-e rádióadást, mert minden állampolgárnak joga van kérvényezni ilyesmit. Áz önkormányzatiság keretei közt, a szabadságjogok általános kiterjesztésével tehát a kérdés könnyebben kezelhető. Göncz Árpád magyar államfő legutóbbi pozsonyi látogatásakor Rudolf Schuster és Mikuláš Dzurinda kormányfő is felvetette a magyarországi szlovákok parlamenti képviseletének ügyét. Most is szóba került ez? Most nem, de a gondnak tudatában vagyunk. Magyarországon a nemzeti és etnikai kisebbségek jelentős önkormányzati képviselethez jutnak, és rendkívül könnyített módon kerülhetnek be a helyi önkormányzatokba, amelyekben a fontosabb kérdéseket illetően gyakorlatilag vétójoggal rendelkeznek. Az Országgyűlés esetében az az igazi kérdés, hogy ha mind a 13 magyarországi nemzetiség képviselethez jut, akkor egy kiélezett helyzetben ez kormánybuktató vagy -megtartó tényezővé válhat. A parlamenti pártok ezért azt a megoldást keresik, hogy a kisebbségek hozzászólhassanak a parlamenti vitákhoz, egyfajta ombudsmani szerepben képviselhessék az érdekeiket, de adott esetben ne lehessenek kormányzati alternatívát eldöntő tényezők. Úgy gondoljuk, az önkormányzatok területén, ahol élnek és a problémáik megjelennek, a kérdés ténylegesen is rendezhető, illetve azt kell mondjam, olyan problémák, mint amilyenek SzloSS Az önkormányzatiság keretei özt könnyebben kezelhető a nemzetiségi . kérdés. \\ vákiában korábban felmerültek, pl. a kétnyelvű bizonyítványok vagy az oktatás kérdése, Magyarországon nincsenek, hiszen a tanulók igényelhetnek szlovák osztályokat, lehet kétnyelvű bizonyítvány, anyanyelvű tankönyv. A nemzetiségi nyelven tanuló diákoknak külön költségvetési normatívát biztosítunk, magasabbat, mint a magyar anyanyelvű diákoknak, mert elismerjük, hogy nemzetiségi nyelven oktatni és tanulni többletmunkát jelent, egy iskolának pedig többletkiadást.