Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-24 / 271. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 23. AGRÁRMORZSÁK Eltörlik a pótvámot Moszkva. Oroszország decem­ber l-jén törli a cukor importjá­ra kirótt ideiglenes védővámot. A cukor importját ismét csupán 5%-os vám terheli, szemben a jelenlegi 46%-ossal, aminek következtében az orosz piac négy hónapon keresztül gyakor­latilag bezárult a külföldi cukor előtt. Oroszország, a világ leg­nagyobb cukorimportőre min­den évben felemeli a fehér és a nyerscukor importvámját a ha­zai cukorrépa-betakarítási és ­feldolgozási időszakban az orosz termelők védelme érde­kében. (MTI) Az EU idei repcetermése Hamburg. A tavalyi 9,6 millió tonnával szemben 1999-ben 11,4 millió tonna repcemagot takarítottak be az Európai U­nióban - állítják a hamburgi Toepfer gabona-kereskedőház piacelemzői. A jelenlegi prog­nózisuk 300 ezer tonnás növe­kedést mutat az októberi becs­léshez képest. A növekmény tel­jes egészében az EU legnagyobb repcemagtermesztője, Német­országjavára írható, amelynek az idei termése 4,2 millió ton­na, s így jóval meghaladja a ta­valyi 3,4 millió tonnát és az ok­tóberi 3,9 millió tonnás várako­zásokat is. A nagyobb termés részben a 19%-kal, 1,2 millió hektárra nőtt vetésterületnek, részben pedig a jó, hektáron­ként átlagosan 3,51 tonnás ho­zamnak köszönhető. Az idén őszi repcével már 5%-kal kisebb területet vetettek be, mint ta­valy. Az EU napraforgómag-ter­mése majd 20%-kal elmaradt a tavalyi 3,6 millió tonnától. Az unió szójababtermése - össze­sen 1,2 millió tonna - is gyen­gébben sikerült, mint a tavalyi 1,5 millió tonna. (NG) Alulértékelt agrárium Budapest. Hat százalékról ötre csökkent a magyar agrárium ré­szesedése a GDP-n 1994 és 1998 között. A statisztikák né­mileg eltakarják a valóságot. Mészáros Gyula, a Magyar Ag­rárkamara főtitkára kifejtette, a mesterségesen nyomott árak miatt alulértékelt a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar terme­lésének kimutatott hozzájárulá­sa. Az élelmiszerárak ugyanis az uniós árak felét sem érik el, pedig az élelmiszerek adják a fogyasztói kosár 38 %-át. Ka­marai vélemény szerint a ter­melő szektoron belül a mező­gazdaság és az élelmiszeripar GDP-ből való részesedése nagy­ságrendekkel nagyobb, mint a kimutatott érték. (F-ő) Orosz gabonatermés Moszkva. Az orosz gabonater­més idén 57,8 millió tonna volt betakarítási súlyban, vagyis a tisztítás és szárítás veszteségei nélkül. (Tavaly 48 millió tonna gabona termett, ami katasztro­fálisan rossz eredmény volt.) Orosz szakértők szerint noha az idei gabonatermés is elmarad a várakozásoktól, nem kell külö­nösebb hiánytól tartani, még ha becslések szerint az országnak évente 72-75 millió tonna gabo­nára van is szüksége a biztonsá­gos ellátáshoz. Napraforgóból az idén 3,5 millió tonna volt a termés, ami 26,5%-os növeke­dés az előző évhez képest. Har­madával többet, 14 millió ton­nát takarítottak be cukorrépá­ból, zöldségből 10,6 millió ton­nát (6,1%-os növekedés). Bur­gonyából viszont némileg keve­sebb, 30,3 millió tonna volt a termés. E haszonnövény 92,1%-ban a háztáji gazdasá­gokban terem. (MTI) A Vitana beruházása Pozsony. A porított élelmiszere­ket, leveskockákat gyártó cseh Vitana az idén ragyogó gazdasá­gi évet zár Szlovákiában. Itteni leányvállalata, a Vitana Sloven­sko várhatóan 550 millió korona forgalmat bonyolít le, ez 120 mil­lió koronával több, mint 1998­ban. A norvég Rieber and Son ipari csoport kezében lévő Vitana képviselői tegnap bejelentették: jövőre gyártóegységet adnak át Nagyszombatban. A beruházás már folyik, csak a technológiák, gyártósorok 22 millió koronába kerülnek, a termelés 2000 áprili­sában indul be. A Vitana Sloven­sko nagyszombati egysége kez­detben mintegy 60 fő foglalkoz­tatásával számol, tervezett - fő­leg Csehországba irányuló - éves exportjuk 100-120 millió korona volumenű lesz. (shz) 930 millió liter tej Pozsony. Mivel a tejtermelők nem teljesítették az idei 945 millió literes tejkvótát, az Álla­mi Piacszabályozási Alap 930 harminc ezer literben határozta meg a jövő évi keretet. A hazai tejfogyasztás éves szinten 750 millió literre rúg ; 200 millió li­ter exportját az APA támogatja. 1996-tól 1998-ig az éves tejkvó­ta 900 millió liter volt, ám mindössze az utolsó évben sike­rült a keretet teljesíteni, illetve átlépni 14 millió literrel, (ga) Nyereséges a Mliekospol Érsekújvár. A legnagyobb ha­zai tejfeldolgozó vállalat, az ér­sekújvári Mliekospol idei hathavi nyeresége eléri a 7,459 millió koronát. Ez 167 millió koronás növekedés a múlt év azonos időszakához viszonyít­va. Az említett időszak alatt a gyárban 37,4 millió liter tejet dolgoztak fel, ez 3,2 millió liter­rel több, mint 1998-ban. A saját termékek és szolgáltatások el­adásából származó bevétel az említett időszak alatt elérte a 407,7 millió koronát, ami 9,2 százalékpontos növekedésnek felel meg. (SITA) Elkészült a vidékfejlesztési program tervezete - évente 18 millió eurót kaphatunk a SAPARD program keretében Nem jelentéktelen tanulópénz Pozsony. Akár szimbolikus is lehet, hogy a kormány épp november 17-én hagyta jóvá az ország vidékfejlesztési programjának tervezetét. A dokumentum alapfeltétele annak, hogy Szlovákia pénzt kapjon az Európai Bizottság (EB) egyik, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés felzárkózta­tását célzó alapjából, a SA­PARD programból. GÁGYOR ALlZ A társult országoknak - így hazánk­nak is - december végéig kell eljut­tatnia Brüsszelbe a kormány által jóváhagyott vidékfejlesztési prog­ram tervezetét. A szlovák tervezet három prioritást - a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés javítása, a vidék tartós fejlesztése, az agrár­vidék környezetvédelmének javítá­sa - illetve kilenc intézkedést tűz ki célul. A tervezet majd egy évig ké­szült. Kidolgozói az előkészítési fo­lyamat során összegezték a szociá­lis partnerek, az agrárönkormány­zatok és a kormányon kívüli szerve­zetek észrevételeit, javaslatait. A vi­dékfejlesztési program tervezetét ugyanakkor Brüsszel hagyja jóvá, pontosabban az EB az adott orszá­gok vidékfejlesztési programjai alapján dolgozza és hirdeti majd ki - legkésőbb a nyár derekáig - a SA­PARD-programot. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés felzárkózását célzó program (2000-2006 között érvényes) ke­retében a tíz társult ország EB-for­rásból évente 520 millió eurót kap. Ebből Szlovákia évente 18,289 millió eurót. A hazai mezőgazda­ság tehát összesen 128,023 millió eurót kaphat brüsszeli források­ból, 1,859 milliárd koronát pedig az állami költségvetésből. Vadim Haraj, a földművelésügyi A SAPARD-program nem jelent megváltást a hazai földművelésnek... tárca vidékfejlesztési és szerkezet­átalakítási szekciójának igazgatója hangoztatta: a SAPARD-program ugyan nem jelent megváltást a sú­lyos gondokban lévő hazai földmű­velésnek, ugyanakkor hét év alatt a szlovákiai mezőgazdaságnak jutta­tott megközelítőleg 7,5 milliárd ko­ronás „tanulópénz" nem elhanya­golható összeg. A program célja az uniós vállalkozási szokások és gya­korlat elsajátítása, a legszigorúbb elvárásoknak is megfelelő vállalko­zói tervezetek kidolgozása. Fontos megkötés, hogya SAPARD-ból csak olyan vállalkozás, projekt kaphat hozzájárulást, amely más pénzfor­rásokkal is rendelkezik. A kiadások felét ugyanis a vállalkozásnak kell állnia. A fennmaradó 50% három­negyedét Brüsszel, a többit az ál­lamkassza állja. Pénzt csak jó vállal­kozói tervekre nyújtanak, azaz megtörténhet, hogy megfelelő pro­jektek híján Szlovákia nem tudja majd kimeríteni a számára előirá­nyozott pénzt és keretét elosztják a többi társult ország között. Ugyan­ez azonban fordítva is érvényes. A kormány szeptemberi döntése értelmében már szervezik az elszá­molási központot, átadását de­cember derekára ígérik a földmű­velésügyi tárca illetékesei. Elindí­tására és működtetésére állítólag van pénz a költségvetésben. Az el­számolási központ létrehozása volt a másik feltétele annak, hogy Szlovákia részesülhessen a SA­PARD programból. Az EB javaslata a SAPARD és az ISPA program keretében nyújtott pénzösszeg elosztására Ország ISPA SAPARD az összértékből %-ban millió euró %-ban Bulgária 8-12 52,124 10,02 Csehország 5,5-8 22,063 4,24 Észtország 2-3,5 12,137 2,33 Magyarország 7-10 38,054 7,32 Litvánia HHHMNNMMI 29,829 5,74 Lettország 3,5-5,5 21,848 4,20 Lengyelország 30-37 168,683 32,44 Románia 20-26 150,636 28,97 Szlovénia HMM! 1­2 6,337 1,22 Szlovákia 3,5-5,5 18,289 3,52 összesen 1 040 millió euró 520 millió euró 100 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium A gömóri tejgyárral szerződött tejtermelők előleget is kaphatnak a fejőberendezések korszerűsítésére Külföldön is keresik termékeiket FARKAS OTTÓ Rimaszombat. A Gömöri Tejgyár története 1953-ra nyúlik vissza, amikor az ecctgyárat tejfeldolgozó­vá alakították át. Egyévi önállóság után a besztercebányai tejfeldolgo­zóhoz csatolták, később Közép­Szlovákiai Tejgyár névre keresztel­ték. A kezdeti 80 ezer liter napi feldolgo­zó kapacitása rövidesen meghárom­szorozódott, két kihelyzett üzeme is volt, az egyik Tornaiján, a másik Tiszolcon. Mindkettő a kisprivatizá­ció során került magántulajdonba. A mezőgazdasági minisztérium 1991. június 30-i hatállyal meg­szüntette a Rimava mezőgazdasági­élelmiszeri kombinátot, amelybe a tejgyár is tartozott, és a feldolgozó önálló vállalattá alakult. 1995 feb­ruárjában privatizálták: tulajdono­sainak fele a tejtermelő vállalat, a másik fele az üzemi management részvényese. A Gömöri Tejgyár mára már túllépte a járás határát, és begyűjti a tejet egyebek között Rozsnyó, Brezno, Poltár, Nagyrőce környékéről is. Er­re az évre 32 millió liter tej felvásár­lására kötöttek szerződést, ami 6 millió literrel több a tavalyinál. František Tóth, a felvásárlási részleg igazgatója elmondta, a harmadik negyedév végéig 24,5 millió tejet vásároltak fel, amíg tavaly, az év ha­sonló időszakában 22 milliót. Javult a kitermelt tej minősége is - tavaly a felvásárolt tej 38 százaléka volt 1. osztályú, illetve Q minőségű, az idén ez az arány megközelíti az 50 százalékot. Januártól a minőségi besorolás kri­A jó minőségű tej előállításához több helyen beruházásokra lesz szükség. tériumai nálunk is igazodnak az Eu­rópai Unió normáihoz, ami azt je­lenti, hogy a termékkel szembeni követelmények még szigorúbbak lesznek, holott a termelők szerint az eddigi elvárásoknak is nehéz volt eleget tenni. - Szeretnénk növelni a termelést, ám bennünket a jövőben is csak a jó minőségű tej érdekel ­mondta Ľubomír Užík, a tejgyár ve­zérigazgatója. - Az új minőségi nor­mák életbe lépése után egy átmene­ti időszak következik, de a szigo­rúbb normák ellenére az EU tagálla­maiban a kitermelt tej 98 százaléka Országos összesítés a felvásárolt tejről ­minőségi besorolás szerint (%-ban) Minőségi osztály 1997 1998 Q minőség 39,20 39.81 I. osztály 45,11 45,67 II. osztály 11,20 10,41 III. osztály 1,78 1,38 nem standard tej 2,71 2,72 Fő a minőség. A jövő évtől Szlovákiában szigorúbb norma szabályozza a tej minőségét. Az új szabvány elsősorban a higiéniai és a mikroorganiz­musokra vonatkozó követelményeket szigorítja, változatlanok maradnak ugyanakkor a fehérje és a zsírtartalommal szemben támasztott követel­mények. A tej jövő évi felvásárlási ára (standard minőség) 8,45 korona, az állami hozzájárulás 1,99 korona lesz. már megfelel az elvárásoknak. Mi ezt az arányt szeretnénk a jövőben megközelíteni. Mivel tudjuk, hogya jó minőségű tej előállításához több helyen beruházásokra lesz szükség, és a termelők anyagi lehetőségei korlátozottak, szerintünk az átme­neti időszak a tejtermelőinknél nem hónapokig, hanem esetleg két-há­rom évig is eltarthat. Ahol nem lesz pénz a fejőberendezések korszerűsí­tésére, a tehénállomány felújításá­ra, azoktól a termelőktői sajnos meg kell válnunk. De bízom benne, hogy sokan lesznek olyanok, akik beru­háznak a tejtermelésbe, hiszen megéri. Ahol már most is korszerű berendezésekkel végzik a fejést, nincs gond a tej minőségével. Példa­ként említhetem Fazekaszsalu­zsánt, vagy a bátkai Agrost, a füleki Filagrot. Ézek mind nagytermelők, és jelenleg tőlük kapjuk a legjobb minőségű tejet. A Gömöri Tejgyár a tej mellett kü­lönböző tejtermékeket ad a kereske­delemnek. A „fölösleget" vajnak dolgozza fel, illetve szárítja. Kaviár­hoz adva szinte a világ minden nagyvárosába eljut, mert állítólag a Gömöri Tejgyárban készített tehén­vajban legízletesebb a kaviár. A ter­mék iránt évről évre nagyobb a ke­reslet külföldön: exportindexük a tavalyi kivitelhez viszonyítva 124 (Illusztrációs felvétel) százalék. Másik exporttermékük a tejpor. Az év végéig mintegy 1500 tonna tejport gyártanak: több mint felét a Jacobs Suchard Figaro veszi át. A tejgyár év végéig mintegy 450 millió korona bevételre számít, eb­ből az export értéke megközelíti a 150 müliót. A külföldi partnerek szerint a Gömöri Tejgyártól kiválló terméke­ket kapnak, tehát a kivitel nincs ve­szélyben. Sőt, a mennyiséget növel­ni is lehet. A nyitrai Agroinštitút az ősszel különböző gazdasági muta­tók alapján a Gömöri Tejgyárat a Szlovákiában működő 104-ből a ti­zedik helyre sorolta. A fejlődésben nem állnak meg, a 2000. évet határ­kőnek tekintik. Részben azért, mert az ezredforduló évében a tulajdono­sok törlesztik adósságukat a Nemze­ti Vagyonalappal szemben. A vezérigazgató kiemelte, a Gömöri Tejgyár csakis adalékoktól mentes termékeket forgalmaz. A tejterme­lőket úgy segítik, ahogy tudják. Rak­táraikból a termelők kaphatnak tej­termeléshez szükséges fertőtlenítő­és tisztítószereket, amelyekért nem szükséges azonnal fizetni - az üzem levonja az összeget a tej árából. Az állatállomány frissítésére, a fejőbe­rendezések korszerűsítésére a tej­gyár esetenként előleget is folyósít a termelőknek. A hazai tejtermelés területi felosztás szerint (1998-ban) Kassai kerület Pozsonyi kerület 8% 4% Eperjesi kerület Nagyszombati kerület 13 % ^^^^üilllllllTOB^m^ 19% Besztercebányai kerület 16% Zsolnai kerület 12% Nyitrai kerület 18% Trencséni kerület 10%

Next

/
Thumbnails
Contents