Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-24 / 271. szám, szerda

6 Gazdaság és fOgyaszTóK HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 23. Már ötvenezer aláírás Prága. Csehországban már több mint 50 000 ember írta alá az 1989 novemberi bársonyos forradalom diákvezérei által a múlt héten közzétett felhívást, amely Václav Havel államfő kivételével lemondásra és a közéletből való távozásra szólítja fel a vezető politikusokat. A Köszönjük, távozzatok! című felhívás bírálja a politikusokat amiatt, hogy nem valósították meg következetesen az 1989-es forradalom eszméit, és a társadalom érdekei helyett csak saját és pártjuk érdekeit védik. (MTI) Izraeli „vadtelep" Betlehem mellett Jeruzsálem. Izraeli telepesek hétfő éjjel „vadtelepet" húztak föl a (palesztin önkormányzat alatt álló) ciszjordániai Betlehemtől délkeletre, négy sátor fölállításával. A telepesek teljes izraeli ellenőrzés alatti körzetben, Nokedim zsidó település mellett verték föl sátraikat, tiltakozásul az ellen, hogy az izraeli kormány Erec Jiszráél (a bibliai Izrael földje) részét alkotó területeket ad át a Palesztin Hatóságnak. (MTI) Hamenei ajatolláh nem békül Teherán. Irán visszautasítja Washington kérését, hogy diplomatákat küldhessen Teheránba -jelentette ki Szajed Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője teheráni egyetemisták előtt elhangzott beszédében, amelyet tegnap idézett az állami rádió. Az amerikai érdekeket jelenleg a svájci nagykövetség képviseli Iránban. Az AP szerint egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok valóban folyamodott-e ilyen kéréssel teheráni tisztségviselőkhöz. (MTI) Hamenei szerint az amerikaiak valójában hírszerző és politikai tevékenységet szolgáló irodát akarnak nyitni. (TA SR/EPA) Robbanás Finnországban Helsinki. A Finnország nyugati részén fekvő Pietarsaari város központjában hétfő délután pokolgép robbant a nyílt utcán, és ennek következtében egy ember életét vesztette, ketten pedig súlyosan megsebesültek. A rendőrség egyelőre semmi közelebbit nem tud az ügy hátteréről. (MTI) Örökösödési adót terveznek Peking. Kínában 10 millió milliomos család él, ezért a hatóságok örökösödési adó bevezetését tervezik. A tervezet célja, hogy szűkítse a szegény és gazdag családok közötti terebélyesedő társadalmi szakadékot. A China Economic Times úgy tudja, hogy az adót az egymillió jüant (120 ezer dollár) meghaladó összegekre vetnék ki. (MTI) Kelet-Timor Holbrooke Gusmaónál Aileu. Richard Holbrooke, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képvíselője tegnap találkozott Xanana Gusmao kelet-timori függetlenségi vezetővel a Falintil gerillamozgalom aileui főhadiszállásán. Több száz ember, köztük közel 200 Falintil-gerilla üdvözölte megérkezésekor Holbrooke-ot. „Az önök országa lesz az első függetlenné váló állam a XXI. században. Az egész világ tanúja volt az önök szenvedésének, és az önök bátorsága csodálatot keltett mindenkiben" - jelentette ki Holbrooke az összegyűlt tömeg előtt. Hozzátette: „reméljük, hogy együtt tudunk majd dolgozni önökkel, és segíteni tudjuk önöket egy új, stabil és demokratikus ország megteremtésében." Holbrooke szerint a KisSzunda-szigetekhez tartozó térség keleti fele jelentős nemzetközi segítségre számíthat, de a folyamat lényege és értelme a kelet-timoriakból kell, hogy eredjen. Richard Holbrooke előzőleg Diliben találkozott Carlos Belo kelettimori püspökkel. (MTI) A Falintil gerillamozgalom tagjai katonásan fogadták főhadiszállásukon az amerikai diplomatát. (TA SR/AP) Iraki exportstop Emelkedő olajárak New York. Irak hétfőn megkezdte olajcsapjainak elzárását, miután a hétvégén elutasította az ENSZ olajat élelmiszért programjának folytatását. A hír hatására a nyersolaj ára hétfőn erősen emelkedett, és az 1991-es Öböl-háború óta eltelt időszak legmagasabb értékére növekedett. (New Yorkban a kőolaj hordónkénti ára 27 dollárra kúszott fel a pénteki 26,56 dolláros záróárról. Egy évvel ezelőtt hordónként 12 dollárba került a kőolaj.) Fred Eckhard ENSZ-szóvivő szerint úgy tűnik, hogy Bagdad így fejezi ki elégedetlenségét a Biztonsági Tanács pénteken elfogadott határozatával, amely a szokásos hat hónap helyett mindössze 15 nappal, december 4-ig hosszabbította meg az olajért élelmiszért program hatályát. A BT elvileg azért döntött így, mert reményei szerint ez az idő elegendő lesz az öt állandó tagállamnak a megegyezésre egy olyan határozat tervezetéről, amely az embargó felfüggesztéséért cserébe előirányozza az ENSZ leszerelési szakértőinek visszatérését Irakba. (MTI) Moszkva a leghatározottabban cáfolja a híreket a csecsen fegyveresek sikereiről Tanácskozott a Nyugat-európai Unió miniszteri értekezlete Európai összefogás Készülődés és kivárás Moszkva. Az orosz védelmi miniszter tegnap ismét kizárta a Groznij és más csecsen városok elleni teljes körű támadást. Igor Szergejev marsall azt hangoztatta, hogy utcai harcok nélkül, a helyi lakosság támogatásával szabadítják fel a csecsen településeket. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Közben az orosz erők szóvivője határozottan cáfolta a londoni The Times tegnapi számában megjelent tudósítást, mely szerint a csecsen erők szétvertek egy páncéloskonvojt, 20 orosz katonát megöltek, 70-et megsebesítettek, 27-et pedig foglyul ejtettek. Alekszandr Veklics ezredes szerint a cikk „durva politikai provokáció", hiszen Groznijtól délkeletre nem állomásozik orosz harci technika, itt csak a tüzérség és a légierő támadja a csecsen állásokat. Az észak-kaukázusi orosz parancsnokság tegnap kikapcsolta a mobiltelefon-hálózatokat Csecsenföldön és a köztársasággal határos körzetekben. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség értékelése szerint ezzel meg kívánják akadályozni, hogy a csecsen fegyveres osztagok e hálózatokon keresztül tartsák a kapcsolatot egymással. Állítólag nem ideiglenes döntésről van szó, mert az orosz hírügynökségnek nyilatkozó katonai források szerint egy fontos katonai akció előkészítésének tekinthető ez a lépés. Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő megerősítette, hogy hamarosan Moszkvába látogat Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, az EBESZ elnöke, hogy Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel tárgyaljon, s felkeresse az észak-kaukázusi térséget is, mint ahogy azt az isztambuli EBESZ-csúcs záródokumentumában is megfogalmazták. A szóvivő szerint jelenleg folyik e vizit előkészítése. Az orosz migrációs szolgálat szakértői szerint a csecsenföldi „kényszerű áttelepülők" száma hamarosan elérheti a 300 ezret. Ingusföldön - ahol jelenleg csaknem 200 ezer csecsen menekült van - eddig hét sátortábort építettek fel, ahol mintegy 24 ezer embert helyeztek el. MTI-TUDÓSÍTÁS Luxembourg. Luxembourgban tegnap folytatódott a Nyugat-európai Unió kétnapos miniszteri értekezlete, amelyen az önálló európai válságmegelőző és biztonsági szerep kialakítása volt a téma. Jeléül annak, hogy a NYEU egyre inkább az Európai Unió társintézményévé válik, mos L először kapott szót a védelmi szervezet miniszteri tanácsán az Európai Bizottság képviselője. A külügyekért felelős Chris Patten kifejtette: az EB kész közreműködni a leendő közös biztonsági politika olyan nem katonai vetületeiben, mint az erős gazdasági alap megteremtése és a nem katonai jellegű válságkezelés fejlesztése. A balkáni válsággóc, sőt Kelet-Timor esete szerinte azt mutatja, hogy az EU-nak és a NYEUnak katonai és polgári elemekből álló összehangolt akciókra kell képesnek lennie, méghozzá a gyors cselekvés igényével. A bizottság máris közreműködik például Bosznia aknamentesítésében, a működőképes rendőrség albániai helyreállításában, és készen áll a még szorosabb együttműködésre. Bili Clinton villámlátogatása Koszovóban Nincs megbékélés Vlagyimir Putyin kormányfő szerint az orosz flottát „kiszorítják" a világtengerekről Bezzeg a régi szép időkben... MTI-HIR Moszkva. Jelentősen romlottak az utóbbi időszakban Oroszország pozíciói a világtengereken: szemmel látható az orosz flotta kiszorítására irányuló tendencia - jelentette ki Vlagyimir Putyin. A kormányfő a nemzetbiztonsági tanács tegnapi ülésén úgy vélekedett, az orosz hadiflottának igenis jelen kell lennie a világtengereken, hogy megoltalmazza Oroszország érdekeit a távolibb területeken. A flotta azonban egyre nehezebben jut ki a nyílt tengerekre, a nemzetközi hajózási útvonalakra, s e tekintetben a haditengerészet vesztett pozícióiból a Fekete- és a Balti-tengeren is. Oroszország csak azután vált nagyhatalommá, hogy előbb tengeri hatalom lett - emlékeztetett a letűnt korok dicsőségére Putyin, szorgalmazva a hajógyártás fellendítését mind katonai, mind pedig kereskedelmi vonatkozásban. A kormányfő jelezte, hogy Borisz Jelcin elnök a nemzetbiztonsági tanács ajánlásai nyomán külön rendeletben fog irányt szabni a haditengerészet fejlesztésének. MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Tíznapos balkáni körútja utolsó állomására, Koszovóba érkezett tegnap reggel Bili Clinton amerikai elnök. Nyomban tárgyalt Klaus Reinhardt német tábornokkal, a NATO-vezetésű nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) parancsnokával, illetve Bemard Kouchner ENSZ-különmegbízottal, majd a helyi szerb és albán közösség vezetőivel találkozott. Felkereste az Urosevac mellett létesített Bondsteel amerikai tábort is, ahol a katonákkal együtt ünnepelte a hálaadás napját. Urosevac város sportcsarnokában mondott beszédében Clinton Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Magyar Állandó Értekezlet tanácskozásáról Jogokat kell adni a magyaroknak emlékeztetett rá: a jugoszláv haderőjúniusi kivonása és a háború során elűzött albánok hazatérése óta a koszovói szerbeket sorozatos megtorló támadások érték, amelyeknek véget kell vetni. A szerb és albán közösségnek meg kell tanulnia együtt élni, és megkísérelni a kölcsönös sérelmek megbocsátását. Az etnikumközi megbékélést célzó felszólítás viszonylag hűvös fogadtatásra talált az amúgy is hideg teremben. A hallgatóság Clinton azon szavait fogadta kitörő örömmel, miszerint az ENSZ és a nemzetközi intézmények a lakosság mellett állnak, s a közelgő telet az előzőnél sokkal könnyebben vészelik át. Szűkszavú orvosok MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Tőkés László református püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke a Romániai Magyar Szó tegnapi számában megjelent interjújában a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) szerzett tapasztalatait összegezte. Hangsúlyozta, hogy számára nem az olyan másod- és harmadrendű kérdés, mint a kedvezményes gyógyszerellátás, vagy a munkavállalás megkönnyítése volt a fontos, hanem a határon túli magyarok különleges jogállása, illetve a nyugatra szakadt magyarság szavazati joga. Tőkés püspök aki ugyanennek a lapnak a hétvégén úgy nyilatkozott, hogy e két kérdésben jelentős előrelépés történt az értekezleten - hangsúlyozta, hogy a különleges jogállás és a szavazati jog törvénybe kerülésének ügye megosztotta az értekezlet részvevőit. „Minden megelőző rossz tapasztalatom ellenére is nagy meglepetést, megrökönyödést jelentett számomra, hogy mennyire hevesen ellene szegültek ezeknek az értekezlet többsége által képviselt elveknek és terveknek a szocialisták vagy a szabaddemokraták" - fogalmazott. Tőkés püspök az egész értekezlet közhangulatának példázására két - meg nem nevezett - hozzászólót idézett. Az egyik szerint a szocialisták és a szabaddemokraták szembeszegülnek azoknak a képviseleteknek a közös akaratával, amelyek 13 millió ember nevében szólnak. A másik hozzászóló pedig leszögezte, hogy a magyarok engedményeket az idegeneknek adjanak, ne a magyaroknak, a magyarok a magyaroknak jogokat adjanak. „Tulajdonképpen a múlt kisértett vissza. Megítélésem szerint a szocialista párt a proletár internacionalizmus jegyében képtelen beépíteni politikai programjába a kisebbségi kérdéseket a maguk súlyával. E kérdés iránt érzéketlen" - fogalmazott Tőkés püspök. A nyugati magyarok szavazati jogával szemben pedig azért volt nagy az ellenállás, mert „megítélésem szerint tudat alatt frusztrálta a kommunista párt utódját, hogy azoknak a magyaroknak kellene szavazati jogot adni, akik elődpártjuk miatt voltak kénytelenek elhagyni hazájukat" - folytatta. Tőkés püspök szerint az értekezleten az erdélyi magyar egyetemnek tervezett kétmilliárd forintos magyar támogatásról nem is annyira vita alakult ki, hanem egyoldalú kijelentések hangzottak el. „A magyar fél egyértelműen kijelentette és az állandó értekezleten is világossá tette, hogy a költségvetésben előirányzott összeget kifejezetten az egyházi hátterű önálló magyar alapítványi egyetem céljaira szánja. Az RMDSZ országos vezetői mégis olyasfajta kijelentéseket tettek lépten-nyomon, mintha kérdéses lenne ennek az összegnek a rendeltetése. Ezzel zavart keltenek és ellentétek látszatát getjesztik. Ez nem szerencsés" - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Tudjman kómában? Zágráb. A Nációnál című horvát ellenzéki lap jól tájékozott egészségügyi körökre hivatkozva arról írt, hogy kritikusra fordult az államfő állapota; a gépekkel életben tartott Tudjmannak legfeljebb öt nap van hátra az életéből, azon túl minden óra orvosi csodának fog számítani. A lap szerint Franjo Tudjman állapotáról már hétfőn tájékoztatták családját és a horvát vezetés mintegy tucatnyi tagját. Az intenzív kezelés ellenére továbbra is aggodalomra ad okot az elnök egészségi állapota - jelentette be tegnap a Tudjmant kezelő orvoscsoport. A kétmondatos közleményben ezen kívül csak arról számoltak be, hogy az államfőt 23. napja kezelik a Dúbrava kórházban. (MTI)