Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-23 / 270. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 23. POLITIKA- HIRDETÉS 5 Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke Bősön ünnepelte 87. születésnapját „A jövő csak tőlünk függ" Habsburg Ottó november 20-án Bősön, a Dr. Habsburg Ottó Baráti Kör tagjainak társaságában ünnepelte 87. születésnapját. A magyar királyi herceg IV. Károly császár és király fiaként született. 1922 óta a Habsburgcsalád feje, 1973 óta a Páneurópai Unió elnöke, 1979től az Európa Parlament képviselője, számos magyar település, köztük Bős díszpolgára. SZABÓ MÓNIKA Elnök úr, milyen érzésekkel jött Szlovákiába? Nagy örömmel tettem eleget a meghívásnak, márcsak azért is, mert amikor gyerek voltam, itteni voltam, hiszen akkor ezek az országok összetartoztak. Lassan megint összenő a Duna-medence. Ezt bizonyítja az is, hogy míg öt éwel ezelőtt a szlovák-magyar kapcsolatok nem voltak a legjobbak, most nagymértékben javulnak. A Szlovákia és Magyarország közötti kapcsolatok romlásához a bősi vízi erőmű is hozzájárult. Őszintén szólva én is nagyon féltem az érőmű építésétől. A második világháború után több hasonló \\ Az Unió egyszer már majdnem kizárta Szlovákiát a tárgyalásokból. Akkor sok erőfeszítésbe került ezt megakadá- y y lyozni. >> építését kezdték meg, melyek katasztrófával végződtek. Ezért aztán nem voltam lelkes támogatója a bősi erőműnek, sőt. Remélem, hogy most, amikor javul a két ország közötti együttműködés, a feSpanyolország és Portugália csatlakozása idején is sikerült elfogadtatni a bővítés gondolatát, és most is ez fog történni. (Archívum) lek megtalálják azt a megoldást, amely a környezetet is kíméli, ugyanakkor hozzájárul a vidék gazdasági fellendüléséhez is. Elnök úr, milyennek látja Szlovákia esélyeit az Európai Unióhoz való csaüakozásra? Véleményem szerint Szlovákiának joga van minél előbb bejutni az Unióba. Sajnos az utóbbi évek politikája lényegesen visszavetette az országot. Ha másképp alakultak volna a dolgok, a csatlakozás is gyorsabb lehetne. Szlovákiának van esélye arra, hogy a bővítés első körében váljon taggá, teljes bizonyossággal azonban ezt nem mondhatom, mivel sajnos nagyon későn kezdődött meg az ország integrációra való felkészülése. Lényegében csak a választások óta halad jó irányban az ország. Hogy sikerül-e bejutni az első csoportba, azt nem tudom, de mindent meg kell próbálni. Szlovák részről megvan az akarat. Az Unió egyszer már majdnem kizárta Szlovákiát a tárgyalásokból. Akkor sok erőfeszítésbe került ezt megakadályozni. Ez a probléma tehát elhárult, most viszonylag jól mennek a dolgok. Ön szerint ebben mekkora szerepe van a szlovákiai magyarságnak? Meghatározó szerepet játszott. Aktív részese volt a választásoknak, az európai megoldást kereső pártok érdekében jelentős tevékenységet fejtett ki. Ez az ország számára és a szlovákok számára is hasznos volt. Említette, nem lehetünk biztosak abban, hogy Szlovákia bekerül a tagjelöltek első csoportjába. A nyugati államok talán félnek is a bővítéstől. Persze hogy félnek. Annak idején, amikor bejutottam az Európa Parlamentbe, az Unió bővítését tartottam a legfontosabbnak. Az első bővítés idején, amikor Spanyolország és Portugália csatlakozott, éppúgy féltek. Akkor sikerült elfogadtatni a bővítés gondolatát, és most is ez fog történni. Nem szabad túlértékelni a félős kijelentéseket. Ezek többnyire egy kisebbség kijelentései. Sajnos, mi nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, ami rossz, mint arra, ami jó. Ön, aki az egységes Európa hirdetője, az egyes szeparatista csoportok önállósági törekvései ellenére is nagyon optimistán látja Európa jövőjét. Igen, mert minden tőlünk függ. Jó politikával mindent el lehet érni, rossz politikával pedig mindent tönkre lehet tenni, még a legjobb kilátásokat is. A baj ott van, hogy a sajtó azokról ad hírt, akik negatív dolgot csinálnak, és nem azokról, akik felépítik az országot. VV Az eltűnőfélben levő század katasztrofális, háborús időszak volt, három világháborút kellett . . megélnünk. >N A XX. század végén mindannyian mérleget vonunk, összegezünk. Visszatekintve az elmúlt századra, Ön hogyan értékelné azt? Az eltűnőfélben levő század katasztrofális, háborús időszak volt. Három világháborút kellett megélnünk, mert hát az első és második világháború mellet a hidegháború is annak számít. Most jó kilátásaink vannak arra, hogy ennek véget vessünk. Attól fog függeni, hogy mit csinálunk. Hogy bölcsek leszünk-e, megtanultuk-e a leckét vagy nem. Remélem, hogy megtanultuk. Azok emlékezhetnek rá, akik a 70-es, 80-as években hallgatták a müncheni Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásait Hanálc Tibor filozófus halálára VARGA SÁNDOR Bécs. A napokban kaptuk a hírt, hogy hosszan tartó, súiyos betegség után, 1999. november 14-én Bécsben elhunyt Hanák Tibor filozófus, publicista. A szlovákiai magyaroknak azok a generációi emlékezhetnek rá, akik a hetvenes és nyolcvanas években rendszeresen hallgatták a müncheni Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásait. Hanák Tibor Bécsi Levelének meghallgatása mindig élményszámba ment. Kellemes bársonyos hangján igen pontos, valósághű elemzést nyújtott nemcsak a nyugati szellemi élet eseményeiről, hanem hazai viszonyainkról is. Annak ellenére, hogy 1949 óta külföldön élt, jól ismerte az úgynevezett szocialista tábor belső helyzetét. A szélesebb hazai közönség számára tehát a publicista Hanák Tibor volt ismert, holott ez tevékenységének csak melléktermékekéntjelentkezett. Hanák Tibor elsősorban kiváló filozófus volt, aki feldolgozta és két kötetben megjelentette a huszadik századi magyar filozófia gondolkodástörténetét (Az elmaradt reneszánsz. Bem, 1979; Az elfelejtett reneszánsz. Bern, 1981). Ezenkívül külön kötetben foglalkozott Lukács György filozófiájával. Könyvei, tanulmányai német nyelven is napvilágot láttak. Több mint egy tucat német szakfolyóiratban publikált kisebb-nagyobb rendszerességgel. Tanulmányai, dolgozatai természetesen a nyugati magyar folyóiratokban is megjelentek, elsősorban a müncheni Uj Látóhatárban. Hanák Tibor 1929. szeptember 9-én született Kalocsán. Ausztriába menekülése után az Innsbrucki, majd a Bécsi Egyetem filozófia-történelem szakos hallgatója. Diplomát 1955ben szerez. Eztán gimnáziumi tanárként működik az innsbrucki magyar gimnáziumban. Később Bécsbe költözik. Tudományos kutató, publicista, majd 1980 és 1984 között a kéthavonta megjelenő Bécsi Napló első főszerkesztője. A Szabad Európa Rádiónak 1966 óta bécsi levelezője. Az itt elhangzott írásainak egy része 1986-ban külön kötetben is napvilágot látott. Filozófiatörténeti kutatásai és publicisztikai tevékenysége mellett tevékenyen részt vett a nyugati magyarság társadalmi életében. Számos testületnek, egyesület vezetőségének volt tagja. Ez a tevékenysége sajnos 1991. december 18-án hirtelen és váratlanul megszakadt. Agyvérzés következtében elveszítette eszméletét, és azóta, most bekövetkezett haláláig kómában feküdt. Hanák Tibor hamvasztás előtti temetési szertartására ma 14.30-kor kerül sor a bécsi krematóriumban. Akik ismerték vagy szívesen hallgatták, legalább gondolatban emlékezzenek meg róla. Nemcsók János volt dunai kormánybiztos továbbra is úgy véli, fel kellene építeni az alsó duzzasztót Hetvenmilliárd forint a Dunára ÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. Hetvenmilliárd forintot igényel a dunai kormánybiztosi titkárság elfogadásra váró dunai programja, szemben az előző kormány több száz milliárd forintot igénylő, alsó vízlépcsőt is magába foglaló írja a Magyar Hírlap Székely László dunai kormánybiztosra hivatkozva. Ez az összeg magába foglalja a hágai ítélet végrehajtásának teljes költségét, a folyó Szap-Budapestszakaszának szabályozását, a szigetközi vízpótíás megoldását és a környezetvédelmi beruházásokat. A Duna-programot a magyar kormánynak kell jóváhagynia. Az alapelveket már egy januári határozat rögzítette: ennek lényege, hogy alsó vízlépcső nem épülhet, a környezetvédelmi szempontok elsődlegesek. Az előző kormány idején merőben más megfontolások vezették a tárgyalódelegációt. A hágai ítélet után, 1997 októberében Nemcsók János politikai államtitkár előterjesztést készített a kormány számára a magyar- szlovák tárgyalások irányelveiről. A kormány által végül nem tárgyalt, 1998. december 31-éig szigorúan titkosnak minősített dokumentu m 15. pontja úgy szól: „Bár az ítélet nem kötelezi Magyarországot vízlépcső építésére Nagymarosnál, kötelezettségünk, hogy mérlegeljük, milyen módon lehet az 1977. évi szerződés többrétű céljait szolgálni, így a tárgyalások során foglalkozni kell az alsó vízlépcső és a folyószabályozás kérdéseivel, valamint a hajózási feltételek javításával is." Ez az előterjesztés bizonyítja, hogy a Horn-kormány már a magyar-szlovák tárgyalások megkezdése előtt foglalkozott az alsó vízlépcső megépítésével - írja a lap. Nemcsók János, a Hom-kormány dunai kormánybiztosa megerősítette: a nagymarosi vagy egy ezt helyettesítő duzzasztó felépítését sohasem zárta ki, ma is válíalja. Meggyőződése, hogy a Duna medersülylyedése miatt a bősi kérdés rendezésére végleges megoldást csak az alsó duzzasztás jelent. A politikus szerint lehet, hogy a következő években csak 70 milliárd forintot kell költeni a Dunára, de így Magyarország elveszíti a Bősön termelt áram évi 75 millió dollár értékű Magyarországot megillető hányadát, és feleslegessé válik a folyóra eddig költött 300 milliárd forint beruházás. A Globtel GSM VK-1049/1