Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-18 / 266. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 18. A TÉMA: Az MKP KÖZGYŰLÉSE Nem elhanyagolható, hogy a platformok gyengítése milyen hatással lesz a Magyar Koalíció Pártja működésére Valójában csak nyertesek vannak Minden tisztújító pártközgyűlésnek vannak nyertesei és vesztesei. Az MKP komáromi közgyűlésének sokkal több nyertese van, mint vesztese. A párton belüli erőviszonyok pedig - valószínűleg - stabilizálódtak. MOLNÁR NORBERT Az MKP csúcsvezetése és maghatározó emberei a helyükön maradtak. Az egyedüli komolyabb változás, hogy több ifjú ember Bastrnák Tibor, Berényi József, Hamerlik Richárd - is helyet kapott a vezetésben. Az ifjúságpolitikát mégis az egyik legidősebb elnökségi tag, a nagy visszatérő Duray Miklós felügyeli. Az ifjúságpolitika különösen nagy hangsúlyt kapott Komáromban, hiszen kevés párt van, amelyiknek nincs hivatalos utánpótlása, az MKP ezt csak most szervezi. S nem mindegy, ki vezeti az új generációt, s kik kapnak tisztséget az ifjak között: hivatásos könyökölök, akik már korábban más pártok ifjúsági szervezeteit is megjárták, ám felismerve, hogy nem terem babér számukra, eltávoztak, vagy olyan fiatalok, akik komolyan gondolják, amit elkezdtek. Azáltal, hogy megszüntették a tiszteletbeli elnöki funkciót, s létrehozták az ügyvezetői alelnökit, megváltozik Duray Miklós szerepe a pártban. A tiszteletbeli elnöki tisztséggel ugyanis igazán nem lehetett aktív tevékenységet kifejteni. Érdekes lesz megfigyelni, az elnök és az ügyvezető alelnök köré csoportosulok száma és személye hogyan változik. Mert azt mindenki látja: a párton belül van egy egészséges rivalizásálás. Duray mögé várhatóan az egykori „Együttélés-mag" (egy-két kivételFej fej mellett tői eltekintve), az újak közül Zachariás István és Száraz József sorakozik fel. Na és mindenki, akit csalódás ér valami miatt. Bugár azonban még maga mögött tudja az elnökség nagyobb részét. Sok múlik azon is, hogy a keleti és közép-szlovákiai régiók hogyan viselkednek majd az elkövetkező időszakban. Mennyire ragaszkodnak a regionalizmushoz, vagy csak fellángolás volt a közgyűlésen. Müidezt befolyásolja az is, hogy a régiók hangja által a vezetésbe került Zachariás István, Hamerlik Richárd és Köteles László aktív szerepet vállal-e az elnökségben. És az sem elhanyagolható, hogy a platformok gyengítése milyen hatással lesz a párt működésére. Ugyanis a második közgyűlés után is kiszámolták, mely elődpártnak mennyi funkció jutott. A volt Együttélésnek 8 embere van a vezetésben, a volt MKDM-nek 7, az egykori MPP-nek 4. Ha a jövőben nem „előélet", hanem pragmatizmus és ideológia mentén alakulnak ki a csoportosulások, ugyanaz lesz a helyzet, mint eddig. Csak éppen a halmazok változnak. Ám egy demokratikus párt szempontjából ez nem baj, sőt. A sértődöttek ezen a közgyűlésen igazi vereséget szenvedtek. Rózsa Ernő és Sárközy Klára nem került vissza a vezetésbe. A keletieket és a közép-szlovákiaiakat nem lehet egyértelműen ide sorolni, hiszen (Somogyi Tibor felvétele) ők az utolsó pillanatban döntötték el, hogy meghatározó szerepet kívánnak játszani. így pedig eredményt nem lehet elérni. Többen Durayt is a vesztesek között emlegették, mert nem sikerült elérnie, hogy ügyvezető elnök legyen, de ez nézőpont kérdése. Mások úgy értékelik, Duray győztes, mert visszatért, s az alapszabály is az elképzelései szerint alakult. A közgyűlés előtt felröppent a hír: Csáky Pál felveszi a harcot az Országos Tanács elnöki posztjáért Farkas Pállal, amit végül nem vállalt. Talán ezért tekinthető Csáky győztesnek. Mindent összevetve standard közgyűlés áll az MKP mögött. Reményteli jövővel. Hama Istvánnak, Duray Miklósnak, A. Nagy Lászlónak, Csáky Pálnak és Duka Zólyomi Árpádnak nem volt szavazati joga Mazsolák a magyar párt közgyűléséről IMPRESSZIÓK Tizenkilenc órás maratonná fajult az MKP második közgyűlése az alapszabály-módosítás és a régiók hangja miatt. Mégsem esett szét a közgyűlés, a szervezők és a küldöttek is fegyelmezettek voltak. Természetesen egy-két kivételtől eltekintve, éjjel kettőkor már akadt bóbiskoló, s olyan idősebb küldött is, aki felszólította társait: menjenek haza, mert megszül. De kezdjük az elején. A közgyűlésen fel akart szólalni Agócs Béla, a Mečiar-kormány idején meghurcolt pedagógus, aki azóta is meghurcolva érzi magát. Mivel Agócs nem volt sem küldött, sem meghívott vendég, egyszerűen nem szólalhatott fel, amit csak nehezen vett tudomásul. Még órákon át fagyoskodott a Jókai Színház előtt. Odabenn ez idő alatt Mikuláš Dzurinda kormányfő mondott nagysikerű beszédet. Igaz, előtte mosolyt csalt az arcokra az ülésvezető Duka Zólyomi Árpád, akinek negyedszerre sikerült eltalálnia Mikuláš Dzurinda nevét és tisztségét. Ez azonban még mindig jobb arány, mint a szintén meghívottként felszólaló Tóth Imréé. A Demokratikus Baloldal Pártja képviselőjének egyszer sem sikerült kimondania helyesen pártja nevét. Beszéde idején a küldöttek lassan kezdtek kiszivárogni a teremből. A kormányfő mellesleg elmondta: elégedett az MKP-s miniszterekkel, bár férfiasan bevallotta: sokszor nem érti, mit mond Miklós László környezetvédelmi miniszter, ám az biztos, nagyon lelkesen beszél a környezetvédelemről. Beszéde után állítólag jól érezte magát a közgyűlésen. Legurított három vodkát, minden jót kívánt, és távozott. Az elején történt az is, hogy a Kassai járás szóvivője javasolta: az újságírók ne legyenek jelen a teremben néhány programpont megvitatásánál. A járások vezérszónokai között mindjárt az elején lépett a pástra Mihajlovics József Pozsony képviseletében, aki alapszabály-módosítási javaslatként afféle Örkényi ötpercest vitt a Jókai Színház színpadára, külön elbírálást kérve a fővárosnak, s arra kérve a közgyűlést: változtassák az MKP elnevezést Magyar Pártra, azaz MP-re. Arra biztosan nem gondolt, hogy a szlovák rövidítése így megegyezett volna a Matica slovenskáéval. Akadt vezérszónok, aki - ki tudja, mit tud - már most az MKP árnyékkormányának megalkotására gondolt. Érdekes színfoltja volt a közgyűlésnek az Országos Ellenőrző Bizottság beszámolója. Mint kiderült: a bizottság a másfél év alatt nem működött, mert az első ülésen nem sikerült megválasztani az elnököt, pontosabban két jelölt ugyanannyi szavazatot kapott. Később nem sikerült határozatképes ülést összehozni. De a beszámolóból tudhatták meg a jelenlevők azt is, hogy a volt MPP pénzei még mindig nincsenek az MKP közös számláján - persze, ez az alapszabály módosításával valószínűleg rövidesen változik. S ami még érdekes: valójában a közgyűlésen derült ki, hogy az alapszabály módosításáig Harna Istvánnak, Duray Miklósnak, A. Nagy Lászlónak, Csáky Pálnak és Duka Zólyomi Árpádnak nincs szavazati joga, mert az illetékes járási közgyűlés nem jelölte őket küldöttnek. (-rn-) Az MKP-nak 11 665 tagja van, ami becsült adat Adatok a pártról ÖSSZEFOGLALÓ Az MKP-nak 11 665 tagja van, ami becsült adat. A pontos szám csak a következő hónapokban derülhet ki, ugyanis az alapszabály módosításával bevezetik a tagkönyveket és a tagdíjat. 18 járási szervezete van. A közgyűlésre 300 küldöttet delegáltak az alap-, illetve járási szervezetek. Ebből 240 a konzervatívkeresztény-népi platform, 60 a polgári-liberális platform tagja. 226 küldött az egykori nyugat-szlovákiai kerületből, illetve Pozsonyból érkezett, 74 pedig Közép-, illetve Kelet-Szlovákiából. A küldöttek számát a választási eredmények alapján határozták meg. Az Országos Tanács tagjainak számát 90-ről 94re emelték. Automatikusan tagjai az elnökségi tagok és a járási elnökök. Ezen kívül még a járások delegálhattak képviselőket az OT-ba: a legtöbbet - 12-t - a Dunaszerdahelyijárás, míg hat járás csak l-l személyt. Jelenleg az OT-nak csak 92 tagja van, ugyanis az elnökségbe bekerült, s így automatikusan OTtaggá vált Bastrnák Tibor és Fehér Miklós helyére a komáromiak nem jelöltek póttagot. Az oldal anyagát összeállította: Molnár Norbert KOMMENTÁR Fentről a példa HOLOP ZSOLT Siker, áttörés, kompromisszum, beletörődés - ki-ki a maga módján értékeli, hogy a Magyar Koalíció Pártja elnökségébe három közép-, illetve kelet-szlovákiai küldött is bekerült, tulajdonképpen alanyi jogon. Tény, hogy a kongresszus nem végződött fiaskóval, a kivonulók visszavonulót fújtak, és végül senki sem tért haza nagyon rossz szájízzel. A történtek pozitív kommentárja úgy szól, hogy végre történik valami a jó egy éve felülről, kényszerből összerántott és irányított pártban, végre hallatszik a régiók hangja, szép lassan alulról építkező párttá válhat az MKP. Ennek pontosan az ellenkezője történt. A közép-kelet - honnan máshonnan? - fentről vette a példát, és aszerint a szoftver szerint járt el, mely szerint az alakuló közgyűlésen az MKP csúcsszervei létrejöttek. A mostani közgyűlésen is elhangzott néhány óvatos bírálat azt illetően, hogy a párt elnöksége tavaly mesterségesen lett felduzzasztva, mert az alakuláskor mindenkinek, aki arra járt, találni kellett valamilyen posztot, alanyi jogon, a békesség kedvéért. Most a tizenöt tagú testületet sikerült tizenkilencre bővíteni, ismét csak a békesség kedvéért. Ekkora elnökség már szinte egészségtelen, és aligha lehetne hasonló példát találni más, ekkora kaliberű - vagy akár nagyobb pártoknál. A közép-kelet (és az egész kongresszus) ismét csak abból indult ki, hogy az elnökségben egytől egyig szent tehenek ülnek. Még csak véletlenül sem az jutott eszükbe, hogy néhány nyugati járással összefogva, lobbizva, saját szakértőiket próbálják meg bejuttatni egy-egy eddigi tag helyett, hogy kicsit megmozgassák az állóvizet. Csak anynyi tellett tőlük, hogy az eddigi tagok mellé ültessenek párat, pluszba. Valódi megmérettetés nélkül, egy kifacsart regionalizmuselv alapján, hiszen ha már a választási eredményeknél tartunk, csak egy, nem pedig öt pozsonyi tagnak jutna hely az elnökségben. A keletiek végül annak örültek, hogy kiszúrták a szemüket. Pedig érthető e régiók aggodalma. Gazdaságilag elmaradottabbak NyugatSzlovákiánál, nagyobb a munkanélküliség, a magyarság több helyütt szórványban él és gyorsabban fogy, és még lehetne sorolni, ezért istápolást, nagyobb odafigyelést kérnek. A járási vezérszónokok érveiket okosan, higgadtan, szimpátiát és empátiát keltve adták elő. Csak éppen a kivitelezésnél a saját hajuknál fogva akarták magukat felemelni, illetve beemelni az elnökségbe. De mint látjuk, az MKP-ban még ez is sikerülhet. AZ MKP VEZETESE: Bugár Béla - elnök Duka Zólyomi Árpád - elnökhelyettes Duray Miklós - ügyvezető alelnök Csáky Pál - alelnök, a miniszteri klub elnöke Harna István - alelnök, a gazdasági tanács elnöke Szigeti László - alelnök, az oktatási és kulturális tanács e. Bauer Edit - alelnök, a szociális és foglalkoztatási tanács e. A. Nagy László - alelnök, az emberjogi tanács e. Gyurovszky László - alelnök, a pártközi kapcsolatok Kvarda József - alelnök, az önkormányzati tanács e. Farkas Pál - az Országos Tanács elnöke Bárdos Gyula - frakcióvezető Bastrnák Tibor (ú) Berényi József (ú) Száraz József (ú) Fehér Miklós (ú) Hamerlik Richárd (ú) Köteles László (ú) Zachariás István (ú) - utóbbi három Közép- és Kelet-Szlovákia képviseletében Az elnökségnek hét új tagja van, az előzőből hárman estek ki: Rózsa Ernő, Sárközy Klára és Petőcz Kálmán. A jelszó: nem lehetünk teljesen elégedettek Kevés szó esett a jövőről Egy nyitott párt (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-ELEMZÉS Az MKP közgyűlésén kevés szó esett a jövőről, az egyéves kormányzás, a miniszterek és a pártvezetés munkájának értékelése pedig felszínesre sikeredett, a „nem lehetünk teljesen elégedettek" jelszó jegyében zajlott. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes ütötte meg a legkritikusabb hangot, amikor kijelentette, a Magyar Koalíció Pártja nem volt felkészülve a kormányzásra. Ilyen egyértelműen ezt még nem mondta ki a párt egyetlen tagja sem. Az MKP mentségére Csáky hozzátette, a felkészületlenség a teljes volt ellenzékről elmondható, és túlzottak voltak a választások előtti elvárások is. Viszont szerinte az igyekezet sem volt kellő. Az MKP plusza, hogy a koalíció leghatározottabb eleme - hangsúlyozta Csáky, aki a kormányzati szerep élteimét a demokratizálási folyamat erősítésében látja, s ez nemcsak az országra, hanem egész KözépEurópára nézve hasznos. Ugyanakkor megjegyezte, sok esetben »helyi és járási szintű magyar-magyar viszonyok is hátráltatták az előrelépést. Az elkövetkező időszak legfontosabb célkitűzései közé sorolta a közigazgatási reform magyarok lakta vidékek számára is elfogadható megvalósítását, az önálló magyar egyetemi kar létrehozását és a nevesítetlen földek önkormányzati kezelésbe juttatását. Bárdos Gyula frakcióvezető szintén a nevesítetlen földek kérdését hangsúlyozta, amikor arról beszélt, hogy a kormányprogram bizonyos részei egyáltalán nem teljesültek. Ezt nyilván addig nem is lehet megoldani, amíg Pavel Koncoš lesz a mezőgazdasági miniszter, így valószínű, hogy a kormány munkájának kiértékelését követően az MKP kérni fogja leváltását. Ezt a párt vezetői még nem mondták ki, annyit közöltek, hogy két miniszter munkájával elégedetlenek. Hiányzott azonban a komáromi beszámolókból azoknak a lépéseknek, erőfeszítéseknek a felsorolása, amelyeket az MKP tett az elmúlt hónapokban a nevesítetlen földek kezelésének kérdésében. A pártvezetés az év első hónapjaiban jelentette be, azt szeretné elérni, hogy őszre ez a kérdés rendeződjön. Nem rendeződött, (hol)