Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-03 / 253. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 3. AGRÁRMORZSÁK Ógyallai Gambrinus Prága; Az ógyallai sörgyár és a pilzeni Prazdroj nagyvalószínű­séggel a Gambrinus sör ógyallai gyártásának leállításában egye­zik meg. A cseh Hospodárské Noviny szerint a licenctulajdo­nos Prazdroj az információk ki­szivárogtatásával vádolja az ógyallaiakat. A Prazdroj nemrég a dél-afrikai SAB sörgyári cso­port tagja lett, melynek elsősor­ban kelet-európában az ógyallai sörgyárat birtokló Heineken az egyik legnagyob konkurense, így egyes elemzők szerint a gyártás leállítása a holland Heineken bosszúja is lehet, amiért a cseh sörgyárat nem a holland cég sze­rezte meg. A gyártás leállítása ugyanakkor nem érinti érzéke­nyen a Prazdrojt, mivel a SAB Szlovákiában a Velký Šariš sör­gyárat birtokolja. (ČTK) Uniós agrárreform Brüsszel. Az EU agrárreformja a jövő évszázad elején jelentős bevételnövekedést hozhat az unió gabonatermelő farmerei­nek, ellenben visszaesést köny­velhetnek majd el az olajosnövénytermelők. Míg az előbbiek 27%-os növekedésre is szert tehetnek, az utóbbiak nye­resége akár 29%-kal is csökken­het. (AW) Engedékeny E U miniszterek Brüsszel. Az EU gazdasági mi­niszterei által elfogadott szerző­dés lehetővé teszi a csokoládégyártóknak, hogy ter­mékeik a kakaóvajon kívül akár 5 százaléknyi más növényi zsira­dékot is tartalmazhatnak. Felté­telként szabták azonban, hogy ezt a terméken fel kell tüntetni­ük. A szerződést, amellyel Belgi­um és Hollandia sem ért egyet, még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. (AW) Kiegyenlített volt az árpamaláta-piac Moszkva. A közelmúltban zá­rult 1998/99-es piaci szezonban jobbára egyensúlyi állapot jelle­mezte az árpamaláta nemzetkö­zi kereskedelmét. A teljes világ­piaci forgalmat 4,7 millió tonná­ra becsüli a Nemzetközi Gabo­natanács (IGC), s ez lényegében megegyezik az egy évvel korábbi volumennel. A maláta - ami 5 százalék körüli nedvességtartal­múra aszalt árpacsíra - legna­gyobb felhasználója a söripar. A világ első számú exportőre az Európai Unió, 60 százalék körü­li piaci részesedéssel. A legna­gyobb importőr Japán, közel 800 ezer tonnával, de a sörfo­gyasztás növekedésével Orosz­ország is egyre fontosabb vásár­ló a nemzetközi piacon. (NG) Protekcionista cukorpiac Brüsszel. A globális cukorpiacot a belátható jövőben a protekcio­nizmus jellemzi majd, bár a kor­mányok már igyekeznek tartóz­kodni a különféle intervencióktól - hangzott el az F.O. Licht által kezdeményezett konferencián. A nemzetközi cukorszervezet ügy­vezető igazgatója szerint egyelő­re illúzió abban bízni, hogy az ál­lam kivonul a cukorpiacról, fel­hagy a termelés támogatásával és a piacvédelemmel. Egyelőre csak nagyon kevés ország tud ellenálni az autarkiára való tö­rekvés és a nemzeti érdek védel­mében történő piaci beavatkozá­sok kísértésének. Hosszabb tá­von a piac szabályainak kéne ér­vényesülniük. (NG) Génmanipulált növények New York. A genetikailag mó­dosított terményekkel bevetett terület idén világszerte 40%-kal nő - hozta nyilvánosságra becs­léseit az amerikai Monsanto cég, amely a genetikailag módo­sított növények piacán az egyik legnagyobb termelőnek számít. A legnagyobb növekedést Kíná­ban, Argentínában, Kanadában és a Dél-Afrikai Köztársaságban könyvelhették el. Idén kezdték el a genetikailag módosított nö­vények termesztését Portugáliá­ban, Romániában és Ukrajná­ban. A genetikailag módosított szója és kukorica legnagyobb termelőinek az USA és Kanada számítanak. (AW) Az őszi munkák alakulása (összesítve október 29-én) Termény Tervezett Ebből már %-ban vetésterület (ha) bevetve Őszi búza 380 000 322 879 85,0 Őszi árpa 13 100 13 617 103,9 Rozs 32 000 30 165 94,3 Triticale 9 330 9 605 102,9 őszi repce 94 500 112 953 119,5 Forrás: Földmüvelésügyi Minisztérium A magyarországi borászok elégedettek Az évtized legjobb borai ÚJSZÓ^SSZEFOCL^LÓ Budapest. A magyarországi szőlő­és bortermés mennyisége jelentő­sen elmarad a múlt évitől és a ko­rábbi várakozásoktól is. A minőség ezzel szemben rendkívül jónak ígérkezik, úgyhogy a bortermelők az évtized legjobb borait készíthe­tik az idén. A szüreti munkák 95 százalékával már végeztek, s csak néhány borvidéken - a Balaton­felvidéken, Tokaj-hegyalján - van­nak még a tőkéken a fürtök. Idén 3,5 millió hektoliter bor terme­lésére lehet számítani, ami lényege­sen elmarad a nyár elején jósolt 4,2-4,5 millió hektolitertől. Ennek fő oka a júliusi országos peronosz­póra-járvány, de viszonylag nagy te­rületeket károsított a lisztharmat és a jégverés is. A szőlő minősége el­A Szlovák Kezes és Fejlesztési Bank 200 millió korona hitelt nyújt ökológiai tervezetek megvalósítására Gazdálkodók is jelentkezhetnek Pozsony. A mezőgazdasági őstermelőket napjainkban összesen 10-11 milliárd ko­rona hitel terheli, aminek csaknem harmadát az ún. ré­gi hitelcsomag teszi ki. Ugyanakkor a termelés fel­lendítéséhez 5-7 milliárd ko­ronára lenne szükségük, mégpedig lehetőleg azonnal. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS És akkor még nem beszéltünk a gé­pek, berendezések vásárlásáról, amire évente legkevesebb 8 milliárd korona kellene. (Nem titok, hogy a mezőgazdasági gépek elhasználtsá­ga több mint 50 százalékos.) Pénz­hez viszont nemigen jutnak manap­ság a termelők. A bankok még irra­cionálisán magas kamatokkal sem szívesen nyújtanak hitelt a mező­gazdasági vállalkozóknak, főleg ad­dig nem, míg azok nem törlesztik régi hiteleiket. Egyrészt érthető a bankok magatartása, amelyek hajt­ják pénzüket, másrészt a termelők jelenleg nincsenek olyan helyzet­ben, hogy vissza tudják fizetni az évek óta maguk előtt görgetett régi hitelcsomagot. Ezek átcsoportosítá­sáról, esetleg elengedéséről már sok szó esett, ám gyakorlati lépések még nem történtek az ügyben. Ilyen körülmények között szinte hihetetlennek tűnik Vitárius Lajos­nak, a Szlovák Kezes és Fejlesztési Bank (SZRB) vezérigazgatójának kijelentése, mely szerint bankjuk kész arra, hogy garanciát vállaljon a mezőgazdasági szektornak nyúj­tott hitelekért. Az igazgató a hitel­hez való jutás lehetőségeit is felvá­zolta: az egyik a termés megalapo­zására szolgáló, a gazdálkodók kö­rében már ismert ún. zöldhitelek, A mezőgazdasági termelők jelenleg nincsenek olyan helyzetben, hogy vissza tudják fizetni az évek óta maguk előtt görgetett régi hitelcsomagot. (Illusztrációs felvétel) a másik egy új termék, mégpedig az ökológia fejlesztésére nyújtott hitelek csoportja. Vitárius Lajos nem titkolta abbéli csalódottságát, hogy a gazdálkodók az idén nem tudták kihasználni teljes mérték­ben a zöldhitelek kínálta lehetősé­geket, hiszen bankjuk ebben az év­ben csak 125 millió korona hitelre nyújtott garanciát. Négy évvel ez­előtt például ez az összeg még 400-450 millió korona volt. Az igazsághoz tartozik, hogy a keres­kedelmi bankok közül már csak a Poľnobanka nyújt zöldhiteleket. Ugyanakkor az SZRB akkor is haj­landó garanciát vállalni e hitelek­re, ha az előző éviek törlesztése nem maradéktalan. A mezőgazda­sági termelőknek tehát nem kell a tavalyi hitelek maximum harminc százalékát törleszteniük ahhoz, hogy garanciát kapjanak újabb kölcsöneikre. Ezáltal a hitelező és az úgyfél között újfajta hitelezési viszony keletkezik, amit hamis revolvinghitelnek nevezhetnénk. A legfeljebb 250 személyt foglalkoz­tató kis- és középvállalkozók részé­re érdekes programmal állt elő az SZRB. A környezetvédelmi minisz­tériummal kötött megegyezés alap­ján kedvező feltételek mellett 200 mülió korona ún. ökológiai hitelt nyújt, amelyet az agrárszférában vállalkozók is igénybe vehetnek a környezetkíméléssel és -védelem­mel összefüggő tervezeteik megva­lósítására - például az állattenyész­tés korszerűsítésére. Középtávú, 6-8 év futamidejű hitelekről van szó, melyek kamata 13,5 százalék. Vitárius szerint nem fordulhat elő, hogy a már megkötött szerződések esetében a futamidő alatt 4-5 száza­lékkal megemelkedjen a kamat. Az említett hitelekről a bank regionális fiókjaiban (Kassa, Eperjes, Zsolna, Besztercebánya, Rimaszombat és Pozsony) kaphatnak részletes tájé­koztatást az érdeklődók. (v-s) Hanyatlóban a nagyüzemi zöldségtermelés - A magántermelők veszik át a speciális ágazatokat Drasztikus visszaesés tapasztalható KRASCSENICS GÉZA Dunaszerdahely. A Dunaszerda­helyi járásban a korábbi évek való­ságához képest drasztikusan vissza­esett a nagyüzemi zöldségtermelés, és megszűnt a fóliasátrak alatti ker­tészkedés. A hat hektárt kitevő üvegházakban is jobbára virágok­kal, dísznövényekkel foglalkoznak. A néhány évvel ezelőtti 3000 hek­tárnyi termőterületnek csupán né­hány százalékán folytatják a zöld­ségtermesztést. Mindez azzal ma­gyarázható, hogy a termesztők el­veszítették a piacok egy részét, a termesztési költségek sem tük­röződnek kellőképpen a felvásárlá­si árakban, és a munkaerőlétszám is megcsappant az ágazatban. Hiá­nyoznak a nagyraktárak, illetve a kereskedelmi láncok nincsenek olyan szinten, mint amilyet a ter­melők elvárnának. Sidó Miklósnak, a Dunaszerdahelyi Regionális és Információs Szolgálat agronómu­sának elmondása szerint az idén a nagyüzemi zöldségtermesztést szinte teljesen átvette a háztáji ma­gánkertészkedés, melynek területe 4743 hektárra nőtt a járásban. A mezőgazdasági szövetkezetek jobbára gyökérzöldség- és káposz­tafélék termesztésére szorítkoz­tak, míg a magántermelők családi vállalkozással csaknem az összes zöldségféle iránt érdeklődést mu­tattak. Jelentős területen termesz­tettek paradicsomot, paprikát, nyári és őszi káposztaféléket, gyö­kérzöldséget, sárgarépát stb. Az utóbbi, főként az ipari sárgarépa értékesítése kis- és nagyter­melőknek komoly gondot okoz, mert az Agrofrigor megszüntette a felvásárlást és feldolgozást. A járásban válságba került a szőlőtermesztés is. 847 hektán-a csökkent a termőszőlő területe, de a meglevő parcellák többségén el­hanyagoltak a tőkék, pénz hiányá­ban gondozatlanok, nem futotta permetszerekre, egyéb növényápo­lásra, ami a termés mennyiségében és minőségében is megmutatko­zott. Szőlőből járási méretben 2,54 tonnás átlagra számítanak. A szüret a befejezéséhez közeledik. Százhet­ven hektáron jobb eredményt a Gombai Állami Gazdaságban értek el. Járási méretben a 16-17 százalé­kos cukortartalom sem üti meg a kí­vánt mércét. A termelők csupán ne­hézségekkel, mindössze 8-10 koro­náért értékesíthetik a szőlő kilóját, ami nem fedezi a költségeiket. Jobb a helyzet a gyümölcskerté­szetekben. Az 510 hektáros terüle­ten a termés sem volt rossz. Ellen­ben a kereslet vonatkozásában az alma piaca sem a legjobb. Mérsé­kelt érdeklődés tapasztalható a té­li alma iránt. Jobbára magánkeres­kedők üzletelnek. További értéke­sítés és eladás az alma behozatalá­tól függ majd. A hullóalma eladá­sával nincs gond. Az Agrofrigor felvásárolja, csupán a kilónkénti 1,40-1,50 koronás értékesítési ár­ral elégedetlenek a termelők. lenben nagyon jól alakult - a must­fok átlagosan 2 fokkal jobb mint ta­valy. A kék szőlők esetében magas a színanyagtartalom, s az újborok il­latzamata is nagyon jó. A szüret ele­jén a kevésbé értékesíthető fehér­szőlő-fajták ára kilogrammonként 26-28 forint között mozgott, ám az utóbbi időben ez folyamatosan emelkedett, 35-40 forintig, a kere­sett fajtákért azonban 60-80 forin­tot is fizettek. A vörösborok iránti fokozódó kereslet várhatóan az új szőlők telepítésére is hatással lesz. Felmérések szerint a következő tíz évben a kék szőlők aránya a teljes ál­lományon belül 25-28 százalékra emelkedik. Az egy főre jutó 28-30 literes éves borfogyasztás azonban vélhetően csökken a nemrégiben el­fogadottjövedéki törvény hatására, amely növelte az árakat. A terménybetakarítás alakulása 1999-ben a múlt évhez viszonyítva (összesítve október 29-én) Vetésterület (ha) betakarított termés összesen ebből már betakarítva terület %-ban tonnában t/ha Kukorica 1999 129 798 83 251 64,3 484 262 5,82 1998 118 230 18 737 15,8 95 139 5,08 Különbözet +11 268 +64 514 +48,5 +389 123 +0,74 Burgonya 1999 22 826 21 852 95,7 293 537 13,43 1998 24 738 14 501 58,6 255 933 17,65 Különbözet -1 912 +7 351 +37,1 +37 604 -4,22 Cukorrépa 1999 34 623 27 319 78,9 1 048 901 38,39 1998 37 668 9 330 24,8 360 937 38,68 IPHHMVH Különbözet -3 045 +17 989 +54,1 +687 964 -0,29 Napraforgó 1999 96 697 95 057 98,3 132 920 1,40 1998 67 126 51 927 77,4 91 406 1,76 Különbözet 29 571 +43 130 +20,9 +41 514 -0,36 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium

Next

/
Thumbnails
Contents