Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-18 / 266. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 19. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ­H IRDET ÉS Beszélgetés Pásztor Lászlóval, a Magánorvosok Társulásának elnökével a községi rendelők privatizálásáról Meggyőző érveket a betegeknek A lakosság egyre türelmetle­nebbül szemléli - mert saját bőrén érzi - az egészségügy pénztelenségét. Ugyanezt ér­zik az orvosok is. Jelenleg nemcsak az foglalkoztatja őket, miként gyógyítsanak olcsón és jól, hanem attól is tartaniuk kell, hogy esetleg elveszíthetik rendelőjüket. PÉTERFI SZONYA Több községi hivatal szeretné át­venni a helyi rendelőintézet. Mi­ért idegenkednek ettől a magán­orvosok? Nem szeretnék általánosítani, de tudomásul kell venni, hogy a közsé­geknek nincs pénzük. Ennek elle­nére magánosítani óhajtanak, ho­lott az épületek állapota gyakran si­ralmas, s csupán jelentős beruházá­sokkal válhatnának „értékké". A Magánorvosok Társulása úgy véli, hogy a község, illetve a rendelőket bérlő orvosok társuljanak, és jogi személyként közösen privatizálja­nak. Ha pedig orvoscserére kerül sor, a régi helyét az új orvos foglalja el. Szerintünk ez volna a tisztessé­ges és elfogadható megoldás. Attól tartanak, ha a községek kapják meg az egészségügyi köz­pontokat, netán felemelik a ren­delőbérleti díjat? Ez is benne van a pakliban. Tudo­másunk van olyan esetekről, ahol ez már megtörtént. Holott a tör­vény értelmében erre nincs joga senkinek, az orvostól négyzetméte­renként csupán 250 koronát kér­hetnek. Volt már olyan is, hogy a privatizált rendelőintézet új tulaj­\\ Volt már olyan is, hogy a privatizált rendelőintézet új tulaj­donosai felmond­ták a bérleti szer- > * ződést. >> donosai felmondták a bérleti szer­ződést. Legutóbb Nagymihályban négyezer gyermek ellátása vált bi­zonytalanná. A rossz példák mellett vannak jók „Tudomásul kell venni, hogy a községeknek nincs pénzük. De ha téritésmenesen megkapják a több milliót érő épületeket, jelzálogkölcsönt vehetnek fel." (Somogyi Tibor felvétele) is. A községek általában azért akarnak magánosítani, mert már évek óta hozzájárulnak a költségek fedezéséhez. Ez így van. Ám a községeknek pénzre van szükségük. Ha térités­menesen megkapják a több milliót érő épületeket, jelzálogkölcsönt vehetnek fel. A bank pedig hitelté­rítési gondok miatt lefoglalhatja az épületet. Hol tiltakozhat akkor az utcára kerülő orvos? A községet nem lehet bíróság elé citálni. Kik és hol hagyják jóvá a privati­zációs tervezeteket? A gond az, hogy a községeknek nem is kellett kidolgozniuk sem­mit, elég, ha a képviselő-testület határozatot fogad el arról, hogy át­veszi a rendelőintézetet. Mondok egy példát a Komáromi járásból. Az itteni gyermekorvosra hét falu ellátása hárul, és mert nagyok a tá­volságok - Szilas és Kolozsnéma között 23, illetve Lak és Csicsó kö­zött 15 kilométer, s ott nincs még buszösszeköttetés sem -, a községi hivatalok vállalták, hogy a gyerme­kek számától függően összeadják a laki rendelő üzemeltetéséhez szük­séges anyagiakat. Az orvos nem ke­res annyit, hogy fenntarthasson két rendelőt. Már-már úgy volt, hogy a községek lemondanak a rendelő­ről, az orvosi ellátásról, ugyanis nem volt (nincs) pénzük. Fájlaljuk azt is, hogy a privatizációs bizottsá­gok tagjainak kilétét homály fedi. Ezek szerint baj van a játéksza­bályokkal is? Erről van szó. A jövő évi hiányos költségvetés mennyiben érinti a magánorvo­sokat? Noha a betegek 80 százaléka ná­lunk fordul meg, az alapellátásra csupán 3 milliárd koronát különí­tenek el. Tudatosítani kell, hogy jövőre a 35 koronás betegenkénti fejpénzből képtelenek leszünk fe­dezni a betegellátást. A felnőtteket ellátó általános orvosok 42,70, a gyermekorvosok 55,50, a nő­gyógyászok 25,50 koronás fej­pénzre, a szakorvosok pedig 15 fil­léres pontértékemelésre (30-ról 45-re) tartanak igényt. Mi történik, ha nem hagyják jó­vá követeléseiket? Kénytelenek leszünk a terheket a betegekre hárítani. Nem kell meg­ijedni, az általános orvosok eseté­ben ez havi 7,70 koronát, tehát évi viszonylatban alig száz koronát je­lent. Hangsúlyozni szeretném, hogy az általános orvosokra az összköltségekből 2,8, a gyermek­orvosokra 2,1, a nőgyógyászokra pedig 0,8 százalék esik. Bármeny­nyire szorgalmazzuk a takarékos­kodást, nekünk már nincs miből. Ebből következik, hogy a kórhá­zi ellátás a drága. Ennek ellenére a költségvetésből állítólag 4,1 százalékkal többet kapnak. Mi a társulás véleménye a kór­házi ágyak restrukturalizálásá­ról? Évek óta hangsúlyozzuk ennek szükségességét. Mi azt állítjuk ugyanis, hogy nem az ágyak ma­gas száma jelent gondot, hanem az Azért, mert járási, kerületi szinten nem akadt senki, aki megmagyarázta volna a változtatások lé- . . nyegét. \\ akut esetekre és az utókezelésre alkalmasak aránytalansága. Bár elvben mindenki egyetért az intézeti ágyak számának módo­sításával, egyes kórházi részle­gek tervezett bezárása tiltako­zást vált ki. Azért, mert járási, kerületi szinten nem akadt senki, aki megfogal­mazta, megmagyarázta volna a változtatások lényegét. Ha az érin­tettekkel közölnék, hogy például Komáromban a tüdőbetegek ellá­tását a belgyógyászat venné át, és a tüdőosztályból elfekvő válna, nem hiszem, hogy a szakmabeliek és a lakosság nem fogadná el az észérveket. Orbán Viktor a határon túliak státusáról „Több mint turista" Tolvajok, firkálok és kődobálók Vasúti bűnözés MTI-HIR Budapest. Orbán Viktor miniszter­elnök a Magyar Rádiónak adott in­terjújában a határon túli magyarok jogállását szabályozó státusztör­vény kapcsán kifejtette: a Magyar Állandó Értekezlet bizottságainak kell javaslatokat kidolgoznia a fel­vetődő kérdésekre vonatkozóan, például arról, mi a teendő a vegyes családok esetében. Megfogalmazá­sa szerint a jogszabály a „több, mint turista, kevesebb, mint állam­polgár" státust biztosítaná a szom­szédos országokban élő magyarok­nak. A nyugati magyarság válasz­tójogának kérdéséről szólva a mi­niszterelnök elmondta: ennek sza­bályozása kétharmados többséget igényel, jelenleg viszont nincs meg a parlamenti egység a választójogi törvény ilyen módosításához. Sze­rinte az esetleges választójog jóval kevesebb embert érintene, mint amennyit a magyarországi közvé­lemény gondol, elképzelhető, hogy számuk a tízezret sem érné el. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Míg a tavalyi év első tíz hónapjában tizenketten vetették magukat a vonat elé, idén már 23­an követtek el így öngyilkosságot. A halálos kimenetelű balesetek száma is nőtt, a tavalyi 76-tal szemben idén 96-an vesztették életüket vasúti balesetben. A vas­úti rendőröknek gyakran kell fel­lépniük tolvajokkal, drogcsempé­szekkel, erőszakoskodókkal szem­ben, de sok problémát okoznak az Duka Zólyomi Árpád: a bohunicei erőmű két reaktora 2010-2015-ig teljes biztonsággal működhetne Pozsony lemondta Prammer látogatását MTI- ÉS ÚJ SZÓ-HÍR Bécs. Ľubomír Harach gazdasági miniszter fontos megbeszéléseire hivatkozva lemondta Barbara Prammer osztrák fogyasztóvédelmi miniszter holnapra tervezett pozso­nyi látogatását, amelynek során az osztrák politikus a veszélyesnek mi­nősített atomerőművek bezárásá­ról kívánt tárgyalni. Annak, hogy Szlovákia hűvös ma­gatartást tanúsít szomszédjával, Ausztriával szemben, előzménye van. Ausztria a nyáron kormány­szinten elfogadott atomellenes terv alapján megpróbálta megaka­dályozni az EU közös álláspontjá­nak kidolgozását az energiafejezet terén, majd váratlanul meghátrált. Prammer miniszterasszony azóta is többször fenyegetőzött Szlová­kia EU-felvételének megakadályo­zásával arra az esetre, ha nem hoz­zák előre Bohunice bezárását. Prammer szóvivője azt is elmond­ta: azt akarják tárgyalások útján el­érni, hogy a bohunicei erőművet 2006-2008-nál korábban bezárják. Kedden nyilvánosságra került az a bizalmasnak szánt jelentés, amely­ben Ausztria pozsonyi nagykövete értelmetlennek és a kívánttal ellen­tétes hatást kiváltónak nevezte az osztrák politikát az ügyben, s azt javasolta, hogy Prammer mondja le útját. Prammer kedden még hangsúlyozta: azért menne Po­zsonyba, hogy tisztázza, milyen költségekkel jár az erőmű korábbi bezárása, enélkül ugyanis Ausztria nem tud segítséget felajánlani. Ezt követte a látogatás szlovál oldalról történt lemondása. Duka Zólyomi Árpád atomfizikus, az MKP elnökhelyettese szerint a bohunicei erőmű két reaktora 2010-2015-ig „teljes biztonsággal" működhetne. A helsinki EU-csúcs előtt az atomerőművek mielőbbi leállításának ügyét „módfelett át­politizáltnak" minősítette. Jelezte, a szlovák kormány kompromisz­szumra kész elképzelését (vagyis 2006-ig vagy 2008-ig leállítani a két reaktort) Európában pozitívan fogadták. „Az osztrák fél, hogy úgy mondjam, ennek ellenére megint nem fér a bőrébe" - fogalmazott Duka Zólyomi, (kár) RÖVIDEN HZDS-delegáció Milosevicsnél Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Gustáv Krajči vezette delegációja kedden Belgrádban találkozott Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel. Marián Kardoš, a mozgalom szóvi­vője elmondta: a találkozót a jugoszláv fél szervezte és nem politi­kai jellegő volt. A küldöttség arra kérte Milosevicset, kormánya tá­mogassa a vajdasági szlovákokat. A jugoszláviai látogatás célja az volt, hogy a HZDS képviselői felmérjék a szlovák kisebbség háború utáni helyzetét. (TA SR) Mečiar beszéljen Pozsony. A lakosság többsége egyetért azzal, hogy Vladimír Mečiar tegyen vallomást ifjabb Michal Kováč elrablásának ügyé­ben. A Statisztikai Hivatal közvéleménykutatása szerint a megkér­dezettek 44 százaléka gondolja, hogy Mečiarnak vallania kell. 16 százalék véli úgy, hogy az exkormányfőrnek kell eldöntenie, ho­gyan jár el az ügyben. A megkérdezettek 14 százaléka szerint az ügyet a kormánykoalíció és az ellenzék közötti politikai csatáro­zásra használják fel. Mindössze két százalék van azon a vélemé­nyen, hogy Mečiarnak joga van minden eszközzel - akár éhség­sztrájkkal is - tiltakozni az ellen, hogy feloldják titoktartási kötele­zettsége alól. (ú) Két rezsim sok bűne Pozsony. Az ezredfordulón nemcsak a kommunizmus, hanem a néppárti rezsim bűntetteit is dokumentáló hivatalt kellene létre­hozni -jelentette ki Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjá­nak alelnöke, aki tart attól, hogy a kommunizmus tetteinek vizsgá­lata mellett, „csendben rehabilitálnák a néppárti rezsimet". Weiss figyelmeztettett arra, hogy a népállam idejében 50 ezer embert hurcoltak koncentrációs táborokba. Szerinte a bársonyos forrada­lom után azonnal eljárást kellett volna indítani azok ellen a kom­munisták ellen, akik bűntetteket követtek le. A kollektív bűnösség elvét azonban elutasítja. (SITA) Schuster utazása nem pluszkiadást Pozsony. A vasúti rendőrségnek nincsenek külön kiadásai amiatt, hogy a köztársasági elnök vonaton utazik Pozsony és Kassa között. A gyorsvonatokon állandóan járőröz vasúti rendőr, az államfő testi épségének védelme pedig a kormányőrök feladata. A vasút csak néhány órával az indulás előtt szerez tudomást arról, hogy az el­nök is a vonaton lesz. Ilyenkor az egyedüli „pluszmunka", hogy el­lenőrzik, nincs-e robbanószerkezet a vonaton, (gl) 257 ezer dollár a Világbanktól Kassa. A Világbank Közép-Kelet-Európának szánt adományainak koordinálásáért felelős osztályvezető, Pavis Ross négy napot töl­tött a Kassai és az Eperjesi kerületben, s elsősorban a romák lakás­körülményeire volt kíváncsi. A pénzintézet a napokban hagyott jó­vá 257 ezer dollár segélyt Szlovákia számára, az összeg a roma kormánybiztos hivatalának modernizálására fordítják, (j) Új alpolgármester Kassán Kassa. Zdenko Trebuľa főpolgármester megválasztása előtt al­polgármester volt, megüresedett posztját a képviselő-testület döntése alapján most a szintén a SOP-színekben induló Bo­ris Farkašovský foglalhatja el. A mások alpolgármester Jozef Filas (SDĽ). (juk) A Pfizer elsősorban a kutatásra összpontosít Ajándékgyógyszerek úgynevezett graffitykészítők és a kődobálók is. A vasúti rendőrség rendszeresen ellenőrzi a személy­szállító vonatokat, de vannak szi­gorúan ellenőrzött teherszállít­mányok is, például elektronikai cikkeket, alkoholt vagy más érté­kes árut szállító vonatokat min­den megállón ellenőriznek. Az ál­lomásokról és várótermekből igyekeznek kiszorítani a hajlékta­lanokat és a gyanús elemeket, ezért ellenőrzik a menet-, illetve peronjegyeket, (gl) PÉTERFI SZONYA Pozsony. Az erőteljesen fejlődő Pfizer gyógyszertársaság fennállá­sának 150. évfordulója alkalmá­ból a szlovákiai kórházaknak 6,3 millió korona értékben gyógysze­reket ajándékoz. A cég a második legnagyobb gyár­tó a világon, s célja a csúcsra kerü­lés, a határidő 2001. Raj Airey szlovákiai vezérigazgató a Pfizer múltját ismertetve elmondta, a si­kert a citromsav, illetve a penicil­lin gyártása hozta, a II. világhábo­rú idején ók látták el antibioti­kummal az amerikai hadsereget. A kutatásra összpontosító gyár a szív- és érrendszeri betegségek, a gombafertőzések, a depressziók, a merevedési zavarok, az Alzhei­mer-kór gyógyítását elősegítő sze­rekkel került az élvonalba, forgal­mának húsz százalékát a kutatás­ba fekteti, az idén 2 milliárd dol­lárt. Szlovákiában 1993 óta 75 millió koronát fordított kutatásra, 18,9 milliót orvosok továbbképzésére, a kórházaknak pedig 14,3 millió korona értékben adományozott gyógyszereket. Közös graffityk - Pozsonytól Kassáig Szervezett vonatfirkálók ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A vasúti rendőrségnek sok bosszúságot okoznak a falfir­kák, az úgynevezett graffityk ké­szítői, akik festékszóróval mázol­ják be a vasúti kocsikat. A tettese­ket nehéz nyakon csípni, hiszen általában a sötétség leple alatt, a félreállított szerelvényeken élik ki hajlamaikat. Tibor Gaplov­skýtól, a Vasúti Rendőrség főpa­rancsnokától megtudtuk, az is előfordul, hogy az ország külön­böző helyein működő graffity­bandák közösen készítenek „mű­veket". Egy gyorsvonatra Po­zsonyban például csak a leendő mű körvonalait festik fel, ahhoz Nagyszombatban, Zsolnán vagy más állomásokon az éppen ott te­vékenykedő társaság hozzáteszi a részét, és mire a vonat Kassára ér, a kocsi oldalán ott díszeleg a kész mű. A firkák eltávolítása nem olcsó mulatság, egyetlen kocsi átfestése 80-120 ezer koronába kerül. A szomszédos országok már régeb­ben küzdenek hasonló problémá­val. Olyan festékkel vonják be a kocsikat, emely ellenáll a festék­szórók anyagának, így a firkák könnyen eltávolíthatók. (G.L.)

Next

/
Thumbnails
Contents