Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-17 / 265. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 17. PANORÁMA G] 3 í? 4 A híres római Angyalvár, amelyet 600 méter hosszú átjáró köt össze a Vatikánnal. A „passetto" felújítása nyolcmilliárd lírába került. (Archívum) Utoljára IX. Pius pápa haladt át a folyosón, jelképesen tiltakozva az ellen, hogy piemonti csapatok vonultak be Rómába Újra megnyitották a titkos átjárót MTI-AFP Vatikánváros. A napokban hivatalosan újra megnyitották a „passettot", a Vatikán és az Angyalvár közötti „titkos" átjárót, amely a XIII. században létesült, hogy menedéket nyújtson a pápáknak a Tiberis jobb partján emelkedő erődben. A Svájci Gárda laktanyáját az Angyalvárral összekötő rejtett folyosón, amely az évszázadok során erősen megrongálódott, utoljára IX. Pius pápa haladt át 1870. szeptember 22-én, jelképesen tiltakozva az ellen, hogy két nappal korábban piemonti csapatok vonultak be az Örök Városba. A „passetto" tulajdonjoga hosszú ideje vitatott. Az 1929. évi lateráni egyezmények elmulasztották az átjáró jogi státuszának rendezését. 1991-ben a Szentszék és Olaszország egyezményt írt alá, amelynek értelmében a tulajdonjog Olaszországot illeti, egészen a Vatikán falaitól száz méterre lévő pontig. XXIII. János pápa ezen a helyen felvonót építtetett, hogy a vatikáni főpapok bejuthassanak a Szent Péter tér előtti kongresszusi palotába anélkül, hogy olasz felségterületen kellene áthaladniuk. Az átjáró felújítása nyolcmilliárd lírába (mintegy négymillió euróba) került. Hossza hatszáz méter. Falain ott láthatók még a harcok nyomai, amelyeknek során 1527-ben V. Károly császár csapatai 1527-ben kifosztották Rómát (Sacco di Roma). A harcok közben 147 svájci gárdista halt hősi halált, VII. Kelemen pápa pedig az Angyalvárban talált menedéket - emlékeztet a francia AFP hírügynökség. Neander-völgyi ősembertől származó csontok röntgenfelvételeit tanulmányozta Londonban is bevezetik Nem voltak betegesek Philadelphia. Mai szemmel betegesnek tűnő kinézetük ellenére a Neander-völgyi ősemberek meglepő módon - és a korábbi véleményekkel szemben - szinte egészen egészségesek voltak. MTI-PANORÁMA A száz évvel ezelőtt Horvátországban talált, történelem előtti korból származó csontok két évig tartó tanulmányozásának eredményeképp jutott erre a megállapításra egy amerikai tudós, Dr. Morrie Kricun, a Pennsylvania Egyetem radiológusprofesszora. A csontspecialista 874 darab, 75 Neander-völgyi ősembertől származó csont röntgenfelvételeit tanulmányozta. Kiderült, hogy ezek az ősemberek a korral járó ízületi bántalmaktól és hátfájástól szenvedtek, de nem volt sok betegségük. Korábbi tanulmányok arra következtettek, hogy a Neandervölgyiek valószínűleg étrendi hiányosságok és más, egészséggel kapcsolatos problémák miatt haltak ki. A philadelphiai tudós az AP amerikai hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy gyulladásos ízületi és gerincbántalmaktól, rosszindulatú daganatoktól, anyagcsere- és endokrin rendellenességektől nem szenvedtek. Igaz, hogy néhány ízület gyulladt volt, egyvalaki bordáján jóindulatú csontdaganat is akadt, de min...a szervezet a gyógyításra összpontosította erőforrásait. dent összevéve a csontok egészséges szervezetekre vallanak. A Neander-völgyiek, akiket a németországi Neander-völgyről neveztek el, mert legelőször - 1856ban - itt bukkantak rá maradványaikra, Európában, Afrikában és a Közel-Keleten éltek, körülbelül 130 ezer évvel ezelőttől kezdődően mintegy 30 ezer évvel ezelőttig. A tudósok többsége szerint nem ők a mai ember ősei, hanem csupán egy kihalt „oldalágat" jelentenek az „ősemberiség" családfáján. Korábban a kutatók azért gondolták, hogy a Neander-völgyiek éhezés és betegségek következtében haltak ki, mert fogzománcukon pici vonalakra leltek, ezek pedig arra vallanak, hogy a szervezet a gyógyításra összpontosította valamennyi erőforrását, mondta Dr. Alan Mann antropológusprofeszszor, a múzeum egyik kurátora. A mai gyerekek közül nagyon soknak vannak ilyen vonalak a fogzománcukon, ami kanyaró vagy láz következménye. Semmiképp nem jelenti azt, hogy a gyerek haldoklik, hanem arra mutat, hogy a szervezet igyekszik leküzdeni valamilyen fertőzést. A professzor hozzátette azonban, hogy a tanulmányozott maradványok 130 ezer évvel ezelőttiek, azaz még abból az időből valók, amikor a Neander-völgyiek bőven találtak ennivalót és az éghajlat kellemes volt. Minden tizedik megkérdezett korholja a „nemzeti" hibákat: a lustaságot, a civakodást Mire büszkék a lengyelek? MTI-PANORAMA Varsó. Tettek-e valamit a lengyelek a XX. században, amire büszkék lehetnek? - hangzik az OBÓP lengyel közvélemény-kutató intézet körkérdése. A válaszadók 66 százaléka szerint igen, 18 százalékuk szerint viszont nem. A felmérést a Gazeta Wyborcza ismertette. A büszkeségre okot adó mozzanatok többsége a második világháború előtti időszakban, illetve az elmúlt évtizedben történt - vallják a megkérdezettek. A háborútól az 1989-es esztendeig húzódó korszak ellenben inkább szégyellnivaló. A lengyelek nem büszkék arra, amit a népi Lengyelország propagandája fennen hirdetett: a szocialista építkezésekre, a mezőgazdasági reformra vagy az ipar államosítására. Az 1945-1989-es időszak egyetlen kiemelkedő eseménye szerintük jószerivel egy lengyel főpap, Karol Wojtyla pápává választása volt 1978-ban. Es mire a legbüszkébbek? Hogy tíz éve megdöntötték a kommunista rendszert, hogy békésen zajlott le a demokrácia és a piacgazdaság bevezetése, hogy az ország NATO-tag lett, visszanyerte függetlenségét és szuverenitását. No és természetesen a nagy lengyel személyiségekre: Czeslaw Miloszra, Wislawa Szymborskára, Maria Sklodowska-Curie-re vagy Krzysztof Pendereckire. Büszkék még katonai diadalaikra, a második világháborús ellenállásra és a „visztulai csodára", a Vörös Hadsereg felett kivívott 1920-es diadalra. Mi az, amit szégyellnek? A legtöbben (22 százalék) a szegénységet és a munkanélküliséget említették. 12 százalékuk restelli a szuverenitás elvesztését a háború után, a Moszkvával való együttműködést, a Lengyel Egyesült Munkáspárt uralmának eltűrését, a sztálinizmus időszakát, a munkásmegmozdulások elfojtását. Ugyanennyien szégyellik az utóbbi évtized rossz gazdasági helyzetét. Minden 10. megkérdezett korholja a lengyel „nemzeti" hibákat: a lustaságot, az alkoholizmust, a civakodást, az irigységet. Szégyellnivaló a Jaruzelski által 1981-ben bevezetett szükségállapot, illetve „Lengyelország kiárusítása", vagyis a lengyel nemzeti vagyon eladása, a lengyel föld idegenek kezére adása. NÉHÁNY SORBAN Thaiföld: arat a halál a német turisták közt Bangkok. A Thaidöldre látogató német turisták közül mind többen halnak meg alkohol- és drogfogyasztás okozta szívrohamban. Sok esetben a Viagra is közrejátszik ebben, miután a potencianövelő szer orvosi vény nélkül kapható az ázsiai országban. Mindezt thaiföldi orvosok hozták a német nagykövetség tudomására. A nagykövetség szóvivője szerint a német turisták soraiban ilyen okokból bekövetkezett halálesetek száma az idén előreláthatólag meghaladja majd a 120-at. Az ázsiai országban virágzó szexturizmusról a német diplomata mindössze ennyit mondott: „A turisták, akik Thaiföldre jönnek, nem ugyanazok, akik Olaszországot, Franciaországot vagy az Egyesült Államokat keresik fel". (MTI) Elégedettek az osztrákok a külsejükkel Bécs. „Olyan vagyok, amilyen vagyok, s ez megfelel nekem". Ez a hozzáállás jellemzi az osztrákok nagy többségét - legalábbis ami a „szépséget" firtató válaszokból kiderül. A linzi „Markét" közvélemény-kutató intézet megbízásából nemrég készült felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 84 százaléka „elégedett" - ha ugyan nem „nagyon elégedett" - a külsejével. A nyár folyamán 500 - 15 év feletti - osztrák nő és férfi véleményét kérték ki ebben a kérdésben. Harminckét százalék válaszolta, hogy „nagyon elégedett" a külsejével, míg további 52 százalék legalább „elégedettnek" mondta magát. Csupán a fennmaradó 16 százalék kívánta, hogy még szebb legyen a külseje. A férfiak és a nők közt csupán annyi a különbség, hogy az előbbiek 92, míg az utóbbiak 76 százaléka vallotta magát elégedettnek. (PAN) Dohányzás - meglepő eredmény Koppenhága. A dohányzó nők infarktusveszélye ötven százalékkal magasabb - állítják a dán orvosok, akik tizenkét évig tartottak megfigyelés alatt tizenegyezer nőt és tizenháromezer férfit. A meglepő eredmény vélt oka: a dohányfüst befolyásolja a hormonháztartást, s a cigarettázó nőknél ösztrogénhiány lép fel. Ez pedig számos betegség, például csontritkulás, szívinfarktus előidézője lehet. (MTI-PRESS) Ilyenkor, év végén több osztrák város is rendel jégszobrot Múlékony művészet Kedvezmény turistáknak London. A többi európai fővároshoz hasonlóan Londonban is bevezetik a kedvezményes közös utazási és múzeumbérletet a turisták számára. A 40 legfontosabb múzeum, műemlék üzemeltetője és a főváros közlekedését biztosító vállalatok között született megállapodás nyomán Nagy London Hatósága bocsátja ki az egy-, három- és hatnapos bérleteket, amelyek érvényesek a metróra, a buszokra és a helyiérdekű vasútvonalakra, sőt egy kis temzei hajókázásra is beszállhatnak vele a turisták. A 18 fonttól 72 fontig terjedő, hatféle összegben megvásárolható kombinált bérletek a gyerekek számára még olcsóbbak lesznek. Sajnos az akcióba nem sikerült beszervezni az egyik legnépszerűbb műemlék, a Tower, valamint a Madame Tussaud viaszfiguriát bemutató panoptikum üzemeltetőjét. (PAN) Az idő pénz Milliókat érő karórák MTI-HÍR Genf. Egy genfi árverésen gazdát cserélt a világ legdrágább karórájaEgy közel-keleti gyűjtő 2,97 millió svájci frankot fizetett a tizennyolc karátos aranyból készült férfi karóráért - közölte az Antiquorum Auctioneers aukciósház. Philippe Patek órásmester hetvenhét éve készítette az órát, amelyet kettős stopperfunkcióval látott el. A számlap égetett zománcból van. Ezt megelőzően a legmagasabb árat szintén egy Patek-karóráért fizették. Az öröknaptárral és holdfázisjelzővel ellátott „Calatrava" platina órát három évvel ezelőtt 2,5 millió márkának megfelelő összegért árverezték el szintén Genfben - jelentette a dpa hírügynökség. MTI-PANORAMA Bécs. Gert J. Hödl szobrászművész alkotásai hatalmasak, látványosak, de igencsak múlékonyak, mert jégből készülnek. Az ausztriai Villachban élő tanult szakács és immár szabadúszó jégszobrász fő szezonja ilyenkor, a tél beköszöntével jön el, bár év közben sem panaszkodhat: Japántól az Egyesült Államokig járja a világot és faragja a jégszobrokat. Ilyenkor, év végén több osztrák város is rendel jégszobrot. A Grazi Landgasthof előtt például már negyedik alkalommal állítanak fel egyedülálló, életnagyságú betlehemet jégből. A november 24-27. között látható alkotás 44 tonna jégből készül, és létrejötte az Interneten kísérhető figyelemmel (www.stmk.gv.at). Welsben egy télapót farag Hödl, de az 9,25 méter magas lesz és 63 tonna jégből áll (www.welser -erlebnisadvent.at). Ehhez képest egészen picinek tűnik majd a bécsi városháza előtti karácsonyi vásáron felállítandó télapó, amelyet alig öt tonna jégből faragnak és „mindössze" négy méter magas lesz. Spittalban pedig a 2000. évbe vezető, öt méter széles - 30 tonna jégből épülő - kapun mehetnek (vagy tántoroghatnak) át éjféltől azok, akik ilyen különleges módon akarják üdvözölni az új évezredet. Hödl nem egyedül alkotja műveit, csapata nyolc emberből áll. A munka meglehetősen kemény, mert egy-egy jégtömb 100x50x25 centiméter, és 150 kilogrammot nyom. Összeállítani úgy lehet a darabokat, hogy felkarcolják a felszínüket: az apró morzsák elolvadnak, s összefagyasztják az egymásra rakott tömböket. Ilyen jégtömböket persze nem lehet az otthoni mélyhűtőben készíteni. Egy japán eljárás szerint Brüsszelben és Párizsban gyártják, s különleges hűtőkocsival szállítják a kívánt helyszínre a nagy darabokat. így egy-egy tömb szállítás nélkül, gyári áron nem kevesebbe, mint 1000 schillingé kerül, viszont kristálytiszta és átlátszó. Egy közel-keleti gyűjtő 2,97 millió svájci frankot fizetett érte. (ČTK/AP)