Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-17 / 265. szám, szerda

Az oldal anyagát összeállította: Sóki Tibor KRONOLÓGIA 1989. 11.16. Pozsonyban mintegy három­száz diák gyűlik össze az oktatásügyi minisztérium előtt, hogy a demokratizáció fontosságáról győzködje a tárca munkatársait. 1989. 11.17. A Jan Opletal emlékére szer­vezett prágai megemlékezés diáktüntetéssé növi ki magát. Az egyébként engedélyezett tüntetést a rendőrség brutáli­san szétveri. Elterjed a hír, hogy egy diákot a rendőrök megöltek. Később kiderült, hogy ez nem igaz, az elkövet­kező napokban mégis fiata­lok tömegeit vonzotta az ut­cára, hogy a rendszer ember­telensége ellen tiltakozza­nak. Csakhamar Pozsonyban is mindennaposak lesznek a diáktüntetések. 1989.11.18. Prágában minden este tün­tetnek a fiatalok, megkezdő­dik a főiskolások sztrájkja. A tiltakozásokhoz a művészek, s később a lakosság többi ré­sze is csatlakozik. 1989. 11. 19. A csehszlovák fővárosban megalakul a Polgári Fórum (OF). Egy nappal később Po zsonyban létrejön a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen (VPN). Az állam veztése ugyanakkor elfogadta azo­kat az intézkedéseket, ame­lyekkel helyre kellett volna állítani a rendet. 1989. 11. 23. Húsz év után először beszélt az emberekhez Alexander Dubček. Ötvenezres tömeg hallgatta a pozsonyi SZNF­téren. 1989. 11.26. A föderális kormány tagjai Ladislav Adamec vezetésével találkoznak az OF Havel ve­zette küldöttségével. 1989.11.27. Kétórás általános sztrájk bé­nítja meg az egész országot. 1989. 11. 28. A kormány és az OF vezetése megegyezik egy koalíciós kormány létrehozásában, ám a „forradalmárok" újabb követelésekkel állnak elő. Egy nappal később törlik az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepéről szóló részeket. 1989. 12. 6. A kommunista párt vezetése lemond. Másnap Adamec, a csehszlovák kormány elnöke is távozik posztjáról. Miloš Jakešt és Miroslav Štépánt, a kommunisták korábbi vezé­reit kizárják a pártból. 1989.12. 28. A Szövetségi Gyűlés Alexan­der Dubčeket választja meg elnökévé. 1989. 12. 29. Václav Havelt a Csehszlovák Köztársaság elnökévé vá­lasztják. ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 17. AKKOR IRTUK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÚJ SZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA tUdd. 1»09 novwntXMjfi • C* 50 llllw • KLII évtolywn. 2flO. uim Nyugalomra és az erőszak elkerülésére intő felhívások A TÉMA: 1989. NOVEMBER 17. GF C , Van, aki forradalomnak tekinti, mások rendszerváltásnak vagy puccsnak Végetért a mindent átható félelem JEGYZET Egy évtized telt el 1989 óta, s ide­je lenne mérleget vonni, megérte­e megváltoztam a rendszert. Márcsak azért is, mert még mindig akadnak, akik visszasírják azt az időt, amikor még ötágú csillag ra­gyogott az égen. Az egyik oldalon mindenképpen pozitívumként kell elkönyvelni a mozgás- és szó­lásszabadságot, a vállalkozások szabadságát. Mindez a kommu­nista diktatúra idején elképzelhe­tetlen volt. Olyannyira, hogy so­kan nem is tudták, mit jelent. Po­Akik visszasírják a kétko­ronás tejet, megfeledkez­nek egy fontos dologról. zitívum az is, hogy 1989-ben végetért a mindent átható féle­lem. Csak utólag döbbentünk rá, mennyire féltünk a hatalmasok­tól. Negatívum viszont a munka­nélküliség, az árak emelkedése, a bizonytalanság - de... Azok, akik visszasírják a kétkoronás tejet, megfeledkeznek egy nagyon fon­tos dologról. Az alacsony árakat és a „munkát mindenkinek" állapo­tot már a kommunista rendszer sem tudta volna sokáig fenntarta­ni. A szovjet uralom azért nem tu­dott fennmaradni, mert gazdasá­gilag összeomlott. Annak pedig, hogy ma ott vagyunk ahol, nem a demokrácia, vagy a rendszervál­tás az oka, hanem az, hogy 1989 után következetlenek voltunk. A diákokat, akik Csehszlovákiában az egészet elkezdték, a politikusok követték, s azok között akadtak olyanok, akik nem feltétlenül a demokráciát találták a legmegfe­lelőbbnek. Például Vladimír Mečiar, aki többévi kormányzása alatt mind politikailag, mind gaz­daságilag alaposan elbánt az or­szággal. A kommunizmus bukásának azon­ban mindenképpen be kellett kö­vetkeznie. A nacionalista indula­tok elszabadulásának, a maffia­nizmusnak nem a demokráciában keresendő az oka, hanem az em­berek romlottságában. A negyven­éves kommunista diktatúra alapo­san beleette magát az emberi lel­kekbe, s ennek levét isszuk most is. Ahhoz, hogy ezen változtas­sunk, egy lelki bársonyos forrada­lomra lenne szükség, azt viszont mindenkinek egyedül kellene megvívnia. December 17-ig vízumkényszer nélkül (ČSTK) - Ausztria tegnap azonna­li hatállyal megszüntette az Auszt­riába utazó csehszlovák állampol­gárok vízumkényszerét. A hírt az AFP hírügynökség közölte az oszt­rák belügyminisztériumra hivat­kozva. Az intézkedés ez év decem­ber 17-ig érvényes. Ausztria azután döntött így, hogy Csehszlovákia közölte: az érvé­nyes útlevéllel rendelkező állam­polgárai a jövőben nagyobb for­malitások nélkül utazhatnak Nyu­gatra - írja az AFP. Ausztria továb­bi határátkelőhelyek megnyitásá­ról is tárgyal Csehszlovákiával. Az APA hírügynökség közölte: hét­fő reggeltől az osztrák rádió cseh nyelvű különkiadásában tájékoz­tatja a csehszlovák állampolgáro­kat a határátkelőhelyek közleke­dési helyzetéről, a Bécsbe vezető utak forgalmáról, a valutaárfo­lyamról és a bankok nyitvatartási idejéről. A hazai vámügyi szervek ezentúl nem fogják vizsgálni, hogy állam­polgárainknak van-e valutájuk azon ország pénznemében, ahova utaznak, tehát a valutakiváltás nem lesz feltétel a határ átlépésé­hez. Azonban továbbra is közöl­nünk kell, hogy visznek-e ki külföl­di valutát és azt, hogy milyen for­rásból származik, amennyiben vá­sárlóértéke meghaladja az ezer ko­ronát, ami a jelenlegi árfolyam ér­telmében megközelítőleg 100 amerikai dollárnak felel meg. A külföldi országba való beutazás feltételeit (vízum stb.) az illető or­szág jogszabályainak értelmében szabják meg. A Csehszlovák Állami Bank Szám­viteli és Pénztári Központja Igaz­gatóságától kapott információk szerint a csehszlovák devizaban­kok az év végéig a kapitalista or­szágba utazó állampolgárok szá­mára illetve az állampolgárok me­ríthetnek devizaszámláikról. A rö­vid kiutazások esetén - például va­gyonjogi kérdések rendezése - az állampolgárok az utazási okmá­nyok, tehát az érvényes útlevél és vízum bemutatását követően 500 koronáig terjedően vásárolhatnak devizát. A külkereskedelelmi miniszter dön­tése értelmében december 4-i ha­tállyal megszűnik a csehszlovák ál­lampolgárok azon kötelessége, hogy a határátlépéskor kitöltött vám- és devizanyilatkozatot mutas­sanak be. Ez az intézkedés nem érinti az érvényben lévő vám- és devizaelőírások más rendelkezéseit. 1989. december 2. Újabb tüntetések Bratislavában, Prágában Bársonyos valami A SZNF-tér 1989. december 9-én (Vladimír Benko felvétele) Már '89 előtt készültek rá Most a lelkek gyengéd forradalmára is szükség lenne (ČSTK) - Bratislava központjában, a Szlovák Nemzeti Felkelés terén tegnap este ismét a főváros lakosai­nak tízezrei, többségükben fiatalok, gyülekeztek. A transzparenseken különböző követelményeket fejez­tek ki. (gy többek között egységre, demokráciára, szabad választások­ra, káderváltozásokra, a november 17-í prágai eseményekért felelős személyek megbüntetésére, a tö­megtájékoztató eszközök általi tel­jes és igaz tájékoztatásra szólítottak fel. A tüntetésen elsőként Milan Kňažko színész szólalt fel. Jelen volt Alexandser Dubček is. Az SZSZK kormányhivatalának saj­tóosztálya, a lakosság körében ter­jedő hírekre reagálva, melyek sze­rint a bratislavai összejövetelen állí­tólag fel kellett volna szólalnia Pa­vel Hrivnáknak, az SZSZK minisz­terelnökének is, felhatalmazást ka­pott annak közlésére, hogy ez nem igaz, Hrivnák elvtárs Prágában tar­tózkodik, ahol részt vesz a párt- és állami szervek tanácskozásán. A Vencel téren már negyedik napja színhelye a tüntetők összejövetel­ének, ahol egyet nem értésüket fe­jezik ki a rendfenntartó erők no­vember 17-i fellépésével kapcsola­tosan, s jelszavakkal és transzpa rensekkel nyilvánítják ki követelé­seiket és állásfoglalásukat. A Cseh Oktatási, Ifjúsági és Testne­velési Minisztérium jelentései sze­rint a diákok sztrájkja a főiskolákon békésen folytatódik, a hallgatók fe­gyelmezetten viselkednek, rend­bontásokra és társadalomellenes tevékenységre nem kerül sor. A di­ákétkezdék és a kollégiumok fenn­akadás nélkül működnek. A levele­ző tagozatokon tanulók oktatása és konzultációi fennakadás nélkül zaj­lanak. A főiskolások sztrájkja nem befolyásolja a diplomaátadó ün­nepségeket sem. A Színművészeti Főiskola, a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Ka­ra, a Közgazdasági Főiskola, vala­mint a többi főiskola hallgatói kitar­tanak elszántságukban, hogy politi­kai változásokat visznek keresztül. Eltökéltségük sokak körében vál­tott ki viharos visszhangot, akik a diákokkal együtt hétfő óta részt vesznek a Vencel téri tüntetések­ben. Több esetben félreértésekre kerül sor. A diákok nem ismerik a munkások véleményét, azok vi­szont nem tudnak a diákok radiká­lis fellépésének okairól és céljairól. Az iskolákban folytatódnak a viták: többen elhatározták, hogy besegí­tenek olyan helyeken, ahol szüksé­ges: úgy a Károly Egyetem Általá­nos Orvosi Karának hallgatói a sztrájk alatt kórházban fognak dol­gozni. A Prágai Mezőgazdasági Főiskola sztrájkoló diákjaival folytatott teg­nap beszélgetést Miroslav Toman, a cseh kormány első alelnöke, a Cseh Tervezési és Tudományos-Múszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Az ét­teremben több mint ezer hallgató gyűlt össze. Bevezetőben Miroslav Toman tájékoztatta őket a gazdasá­gi mechanizmus átalakítása jelenle­gi helyzetéről. Nem igaz, hogy sem­mit sem tettünk - hangsúlyozta. Ostravában a Népi Milícia terén teg­nap reggel a Bányászati Főiskola, valamint a pedagógiai kar mintegy ezer hallgató ja jött össze. A diákok a negatív jelenségek megszüntetését kívánják, s kérik a munkások, a me­zőgazdaságban dolgozók és az ér­telmiségiek támogatását. A tünteté­sen hangsúlyozták, hogy elhatárol­ják magukat a a provokációktól és valamennyi, az erőszak alkalmazá­sát szorgalmazó felhívástól. A november 17-i prágai események elleni tiltakozásul tegnap a kelet­szlovákiai főiskolák mintegy tízezer hallgatója folytatta a sztrájkot. 1989. november 24. Tíz éve történt. Hogy ponto­san micsoda, azon sokan máig is vitatkoznak. Akkor azt hittük, igazi forradalom. A legtöbben még ma is an­nak tartják, csak az igazi for­radalom „unplugged" válto­zatának. Amolyan bárso­nyosnak. ÖSSZEFOGLALÓ minden, ahhoz, hogy 1989 a fordu­lat éve legyen, Moszkvának kellett megremegnie. A változást a szovjet blokk országaiban tulajdonképpen a Mihail Gorbacsov által bevezetett peresztrojka tette lehetővé. Persze amikor Gorbacsov meghirdette vi­lágváltoztató politikáját, valószí­nűleg nem ilyen következmények­re számított. Meglehet, úgy járt, mint az ügyetlen bűvészinas, aki kiengedte a szellemet a palackból, s mikor rájött, hogy hibát követett el, már késő volt. Nem tudta vissza­tuszkolni. Akármit is akart Gorba­Mi szerencsésnek mond­hatjuk magunkat, arány­lag simán ment minden. voltak hajladók távozni a hatalom­ból. A forradalom legfélelmete­sebb, legvéresebb formájában Ni­colae Ceausescu Romániájában zajlott le, ahol csak kemény harcok árán sikerült megdönteni a rend­szert. Mi tehát szerencsésnek mondhatjuk magunkat, nálunk aránylag simán ment minden. A november 17-i prágai diáktünte­tést ugyan még szétverte a rendőr­ség, a többivel azonban már nem tudtak mit kezdeni a hatalmasok. Érdekesség, hogy a tüntetés után elterjedt a hír: egy diák meghalt. Ez az állítás ugyan később hamisnak bizonyult, akkor azonban elég volt ahhoz, hogy az elkövetkező napok­ban még több embert vonzzon az utcákra. Mivel Miloš Jakešék kezét már nem fogta a Nagy Vörös Test­vér, már nem mertek szembeszáll­ni az egyre erősödő, egyre bátrabb tömeggel. Pedig eleinte a tüntetők sem igazán tudták, mihez kezdje­nek. Valamit akartak, de hogy mit, azt igazán maguk sem tudták. Az első gyűlésken még nem mertek szocialistaellenes jelszavakat kia­bálni, nehogy túlságosan felhergel­jék a vörösöket. Aztán mégis meg­csörrentek a kulcsok... Sokak szerint olyan bársonyos volt, hogy nem is lehet forrada­lomnak nevezni, csupán rendszer­váltás volt az egész. Tulajdonkép­pen ebben is lehet valami. Akad­nak aztán olyanok is, akik szerint se rendszerváltás, se forradalom nem történt 1989-ben. Ők azt tart­ják, puccs volt, és itt az ideje, hogy megdőljön az imperialista, kapita­lista rezsim, s újra visszaálljon a vörös csillagos, sarlós, kalapácsos rend. Természetesen ezt ma a kommunisták hajtogatják. Leg­utóbb épp egy kassai gyűlésen hallhatott ilyesmiket a mintegy kétszáz megjelent érdeklődő. Bár az egyetemisták számára Prá­gában és Pozsonyban kezdődött csov, a peresztrojkából kisebb rendszerváltások és véres forradal­mak sora lett. Míg Magyarorszá­gon, a „legvidámabb barakkban" meglehetősen simán ment végbe az őrségváltás az ország élén, Csehszlovákiában, ahol a totalitári­us rendszer mindig nyakasabb volt, a kommunisták csak sokezres tüne­tések és kulcscsörgetés közepette Duray a forradalomról Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint az 1989-es esemé­nyeket nem igazán lehet forrada­lomnak tekinteni. Mint mondta, ha akkoriban forradalom zajlott volna, utána nem maradtak volna az or­szág vezetésében fontos pozíciók­ban olyan személyek, akik az előző, kommunista rendszer kiszolgálói voltak. Duray ezért az 1989-ben be­következett változásokkal kapcso­latban inkább a rendszerváltás szót használta egyik múlt heti nyilatko­zatában. Ugyanebben arra is rámu­tatott, a kelet-európai rendszervál­tás tulajdonképpen Moszkvában dőlt el azzal, hogy Mihail Gorba­csov került az akkori Szovjetunió élére. Az ő reformjai verték szét a kommunista rendszert és magát a keleti birodalmat - talán nem ép­pen Gorbacsov óhaja szerint. A pe­resztrojka megvalósítójának hata­lomra jutása Duray Miklós szerint egy hatalmi harc következménye volt, amely Moszkvában akkor a ka­tonai körök, és a „civil szféra", azaz a KGB között folyt Leonyid Brezsnyev halála után, s mely a titkosszolgálat győzelmével ért vé­get. Az MKP ügyvezető alelnöke azt is kijelentette, a rendszerváltásra szerinte mind Moszkvában, mind Washingtonban már évekkel 1989 előtt készültek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents