Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-17 / 265. szám, szerda

ŰJ SZÓ 1999. NOVEMBER 17. POLITIKA ­HIRDETÉS 5 Beszélgetés Tibor Šagát egészségügyi miniszterrel az ágazat legfontosabb tennivalóiról és pénzügyi helyzetéről Lassú, ám hatásos gyógyulás lesz A választásokat megelőzően az ellenzéki politikusok az egészségügyi ellátás színvo­nalának emelését és megfele­lő finanszírozásának biztosí­tását ígérték. Az eltelt egy év alatt nem észlelhető javulás, sőt az ágazat pénztelenségét már a betegek is megérzik. PÉTERFI SZONYA A jövő évi költségvetési tervezet az ideinél kevesebb pénzt szán az ágazatnak. Ez részben igaz, de a látszat csal. Az ország gazdasági helyzetéből kiin­dulva nem volt más választásom, mint elfogadni az egészségügy hiá­nyos költségvetését. Tudatosítani kell(ene), hogy többre nem telik. Bármennyire is „lerágott csont", nem ez a vezetés okozta az ország eladósodását, nem a jelenlegi kor­mányvitte csődbe a gazdaságot. Mi­vel a kormány tartani akatja a koro­na árfolyamát, és a gazdaság fellen­dítésére törekszik, kizárólag a költ­ségvetésen kívüli forrásokból pótol­hatja a hiányzó anyagiakat. Kor­mányrendelet született arról, hogy az egészségügy a magánosításból, illetve a vasutak adósságának ren­dezéséből is kap pénzt. Az első há­rom hónapban havi 300 millióval több jut az ágazatnak, ezenkívül az onkológiai és a kardiológiai prog­ramra 540 milliót szavatol a kor­mány. A magánosításból összesen 4 milliárd koronával számolhatunk. Ne ágypénzt adjanak, hanem a teljesítményt fi­zessék meg a biz- > > tosítók. " Tibor Šagát: „Ha jól gazdálkodunk az ágazatba befolyt anyagiakkal, ak­kor a betegellátás szintjét tartani lehet." (Somogyi Tibor felvétele) Ha a kormány rendezné az ágazat adósságait, illetve az általa bizto­sítottakért a jelenlegi 283 koroná­nál többet fizetne, helyreáll(hat)­na az egyensúly, csillapod(hat)­nának a kedélyek. Kormányhatározat született a költ­ségvetésen kívüli anyagiak juttatá­sáról, s végső soron az állam a bizto­sítottaiért többet, 376 koronát fizet majd. 2000 második felévében ugyancsak számolunk a havi 300 milliós többlettel, de a magáno­sításból származó 2 milliárddal is. Ha jól gazdálkodunk az ágazatba befolyt anyagiakkal, a betegellátás szintjét tartani lehet. Az ellátást talán, de mi lesz a fel­halmozott adósságokkal? Természetesen erről is tárgyalunk. A hitelezőkkel egy optimális részlet­fizetési naptárban szeretnénk meg­egyezni. Az, hogy az állam garantál­ja az adósságtörlesztést, a kedélyek megnyugvásához vezethet. Hang­súlyozni szeretném, hogy a végső megoldás már nem kizárólag az egészségügy, hanem a pénzügymi­nisztérium feladata is. Szóba jönnek egyéb megoldások is, ezekről a na­pokban tárgyalni szándékozunk. Tudatosítjuk, hogy a gyógyszertár­sulásba tömörülők (Aliancia Liek), a hazai és külföldi gyógyszergyár­tók és forgalmazók türelmetlenül várnak a pénzükre. Feltételezzük, hogy az ágazat idei 14 milliárd ko­ronás adósságát 2000-ben 6-8 milli­árdra csökkentjük. A hatvanas években a kórházban kezeltek betegsegélyéből, nyug­díjából levonták az étkezés költ­ségeit, a kezelés utazási költsége­it is vagy a beteg, vagy az akkori szakszervezet térítette. Visszatér­nek ehhez a gyakorlathoz? A változásokra szükség van, nélkü­lözhetetlenek, a terheket el kell osz­tani. Ha például a beteg kénytelen lenne hozzájárulni a kórházi étke­zés költségeihez, nem igyekezne több időt tölteni az intézetben. Köztudott, hogy a kórházi beteg­ellátás sokba kerül, a hazai, illet­ve a külföldi szakemberek az ágyak rossz elosztására figyel­meztetnek: az akut betegségek gyógyítására kevesebb férőhely is eíegendő volna, viszont az utóke­zelési részlegeken ágyhiány miatt kevés embert látnak el. Az egészségügyi intézetek hálózatá­nak módosítási terve óriási ellenál­lásba ütközik. Amint a régió vezetői tudomást szereznek a készülő válto­zásokról, erőteljes lobbizásba fog­nak. Mondok egy konkrét példát. Nincs szükség a 40 ágyas somorjai egészségügyi intézetre, amikor ott a dunaszerdahelyi, illetve a pozsony­púspöki kórház. Januártól a betege­ket, úgy mint valaha, Duna­szerdahelyen látják majd el, mert így ésszerű. Annak ellenére, hogy mindenki tudja, hogyan és kik léte­sítették a somoijai kórházat, meg­szüntetését ellenszenvvel fogadják. A Komáromi Regionális Orvosi Kamara a minap a kórház jövő évi költségvetésének csökkentésével, s az ebből eredő elbocsátásokkal foglalkozott, holott a 110 ezer la­kosú régióban egy ágyra 1,52 dol­gozó esik, ami kevesebb, mint a szlovákiai ádag. Ezek a számítások feltehetőleg az eredeti költségvetésből indultak ki, nem vették figyelembe a költségve­tésen kívüli forrásokat. Mi csupán tudattuk a kórházakkal, hogy pót­források nélkül mi várna az intéze­tekre, s a véleményükre voltunk kí­váncsiak. Igaz viszont, hogy egyes kórházigazgatók nem képesek meg­érteni, hogy nem az ágyak számá­nak megtartása a legfontosabb. El akatjuk érni, hogy a kórházak ne ágypénzt kapjanak, hanem a telje­sítményt fizessék meg a biztosítók. Manapság a beteg átlagosan 9,7 na­pot tölt kórházban Szlovákia-szerte, \\ Az első három hó­' napban havi 300 millióval több j ut .. az ágazatnak. \\ míg a fejlett államokban csak 6-7 napot. Pedig kevesebb ágyon is el­láthatók a betegek, és a kórház be­vétele nem csökkenne. A felesle­gessé vált ágyakat, de az alkalma­zottakat is a szociális tárca veszi át, tehát szó sincs elbocsátásokról. A lépések egyeztetése viszont nem hárulhat csak az egészségügyi mi­nisztériumra. Sokakat érdeklő kérdés a meg­szűnt egészségbiztosító, a Pers­pektíva kifizeteüen számláinak rendezése. A felszámolás folyamatban van, a számlázás ellenőrzése időigényes. Jó, ha jövő év márciusában megkap­juk a végső számokat. Hamžík, Čarnogurský és Malíková nézőpontjai Gyengül a Polgári Egyetértés Pártjának helyzete Eltérőek az értékelések Marad a kormányban SITA-HIR. Pozsony. Pavol Hamžík, a kormány alelnöke úgy véli, a kabinet egyéves tevékenységének pozitív értékelésé­ben tükröződik a kormánynak az az igyekezete, hogy stabil politikai és gazdasági helyzetet teremtsen Szlo­vákiában. Hamžík negatívumként értékeli a regionális fejlesztés terén mutatkozó hiányosságokat. A mi­niszterelnök-helyettes leszögezte: a kormány Vladimír Mečiar után olyan helyzetbe került, melyben ne­héz volt beindítani a reformokat, az egyes tárcákban pedig nem várt problémák kerültek felszínre. Ján Čarnogurský igazságügyi miniszter szerint a kormány legnagyobb sike­re, hogy leállította az ország adóssá­gának növekedését. Rámutatott, a jövő évi költségvetés legnagyobb té­telét az adósságtörlesztés teszi ki, ami a kiadások 20 százalékát is elér­heti. Čarnogurský pozitívan értékel­te a kormány külpolitikáját és tárcá­ja külföldi sikereit. Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke úgy látja, a Dzurinda-kabinet külpoliti­kájának még nincs érzékelhető haszna. Malíková a Markíza TV Ros­ta c. vitaműsorában elmondta: a kabinet nem teljesítette a választá­sok előtti ígéreteit, szerinte csak egy miniszter van, aki megérdemli, hogy a kabinetben maradjon. (Ú) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Pavol Hamžík ugyan ne­hezen tudja elképzelni, hogy az Ál­lami Számvevőszék elnöki és alel­nöki posztjára egyaránt az ellenzék jelöltje kerüljön, de a Polgári Egyetértés Pártja (SÓP) nem válik ki a kormányból, ha esetleg nem választják meg jelöltjét az intéz­mény élére. Hamžík úgy véli, pártja helyzete a koalícióban egyre gyen­gül. Az SOP-nak nincsenek különö­sebb kifogásai a jövő évi költségve­tés ellen, és azokat a költségvetés­sel kapcsolatos jogszabályokat is támogatja, melyeket a kormány a parlament elé terjesztett. Hamžík RÖVIDEN A HZDS Ftáčnik leváltását kezdeményezi Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom azt ajánlja kép­viselőinek, javasolják Milan Ftáčnik oktatási miniszter leváltását. A Ftáčnik elleni bizalmatlansági indítványról a parlament rendkívüli ülésén szavaznak majd a képviselők - tájékoztatott Rudolf Žiak, a mozgalom alelnöke. A HZDS tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy Eva Antošovát, Nová Dubnica polgármesterét jelöli az Állami Számvevőszék elnöki posztjára. (TA SR) Alapszerződés Vatikán és Szlovákia között Pozsony. Eduard Kukán külügyminiszter és Luigi Dossena apostoli nuncius tegnap elfogadta és kézjegyével hitelesítette a Szlovákia és Vatikán közötti alapszerződés (konkordátum) javaslatát. Kukán szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jóváhagyták a kétoldalú szakértői tárgyalások eredményeit, a javaslat azonban még nem végleges. Az alapszerződés hamarosan a kabinet elé kerül. (TA SR) Nem kell népszavazás a NATO-ról Pozsony. Az alkotmánymódosításban Peter Kresák (SOP) javasol­ja Szlovákia nemzetközi szervezetekkel szembeni helyzetének mó­dosítását, különös tekintettel a nemzetközi szerződések megköté­sére. A módosító javaslat a parlament által jóváhagyott nemzetkö­zi szerződésekre is vonatkozik. A NATO-tagság esetében a javaslat nem számol azzal, hogy a kérdést népszavazással kell megoldani. Referendumra akkor lenne szükség, ha Szlovákia szövetségre lép­ne egy másik állammal - jelentette ki Kresák. (SITA) A Magyar Rádió vezetői Pozsonyban Pozsony. Tegnap háromnapos munkalátogatásra Pozsonyba érke­zett a Magyar Rádió vezetősége. Hajdú István, a Magyar Rádió elnö­ke elmondta, a Szlovák Rádió igazgatójával áttekintik az 1995 óta hatályos együttműködési szerződés eddigi teljesítését. A jövőben szeretnék elevenebbé tenni az anyanyelvi kultúra ápolásában is fon­tos szerepet játszó nemzetiségi műsorok, hangjátékok cseréjét. A magyar és a szlovák felek a digitális technika alkalmazásáról, a mű­sorkészítés gazdasági vonatkozásairól is eszmét cserélnek. (MTI) A lakosság nagy része egyetlen politikusban sem bízik Vladimír Mečiar vezet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra is Vladimír Mečiar vezeti a hazai politikusok népszerűségi listáját. A megkérde­zettek 17 százaléka szerint ő a leg­megbízhatóbb. Mečiart Robert Fico követi 14,6 százalékkal, aki leginkább a 18-24 évesek, a kö­zép- és főiskolai végzettséggel ren­delkezők bizalmát élvezi. A harmadik helyen Rudolf Schus­ter államfő végzett 13,9 százalék­kal. Mikuláš Dzurinda kormányfő az SDK és az MKP szimpatizánsai­nak körében népszerű. A kor­mányfő 11 százalékkal a negye­dik. A magyar politikusok közül Bugár Béla a hatodik helyen vég­zett 6,6 százalékkal, Csáky Pál pe­dig 2,1 százalékkal a 14. helyet szerezte meg a legnépszerűbb po­litikusok listáján. A Szlovák Sta­tisztikai Hivatal közvélemény-ku­tató intézetének legfrissebb fel­méréséből kiderül, hogy a meg­kérdezettek 36,5 százaléka egyik politikusban sem bízik. szerint a költségvetés a kormány­koalíció stabilizálódását is jelenti. Pártja támogatja a kormány vala­mennyi lépését, melyek a regioná­lis fejlesztésre és a munkanélküli­ség okozta problémák megoldásá­ra irányulnak. A Ľubomír Fogaš mi­niszterelnök-helyettes és Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter leváltására tett esetleges javaslato­kat azonban az SOP nem fogja tá­mogatni. Vladimír Mečiarnak azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a parlamenti pártok üljenek tárgya­lóasztalhoz, Hamžík elmondta: ne­héz olyan valakivel tárgyalni, aki idő előtti parlamenti választásokat kezdeményez. (SITA, TA SR) A legmegbízhatóbb politikusok Politikusok 1999. október 1999. május 1. Vladimír Mečiar 17,0 20,4 2. Robert Fico 14,6 12,9 3. Rudolf Schuster 13,9 •••••Mi 4. Mikuláš Dzurinda 11,0 18,2 5. Anna Malíková 10,9 6,4 6. Bugár Béla 6,6 6,4 7. Sergej Kozlík 5,3 3,3 8. Eduard Kukán 3,9 4,9 9. Ivan Mikloš 3,4 1,2 10. Brigita Schmögnerová 3,0 6,8 14. Csáky Pál 2.WKM ••••••• Senkiben sem bízik 36,5 28,9 Az adatok százalékban értendők Kérdés : Hol lehet jelentkezni a koncessziós díj fizetésére? Válasz : Mindenki kap postautalványt, ún. "SIPO"-t (Sústredené Inkasovanie Platieb Obyvateľstva), ezen kell befizetni a koncessziós dijakat. A koncesz­sziós díjra vonatkozó törvény rendelkezése szerint természetesen mentesí­tést lehet kapni ez alól a kötelesség alól is. Prof. JUDr. Peter Škultéty, DrSc., a Komenský Egyetem Jogi Kara közigazgatás jogi tanszékének vezetője VK-1027/5 A koncessziós dijakról szóló törvény 1999.IX. l-jétől!

Next

/
Thumbnails
Contents