Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-03 / 253. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 3 POLITIKA 5 Miklós László miniszter szerint nagy figyelmet kell szentelni a lakosság környezeti tudatának emelésére Jövőre kétmilliárdos zöldhitel Egy évvel ezelőtt került a környezetvédelmi miniszté­rium élére az MKP által je­lölt Miklós László. Vele be­szélgettünk az eddig eltelt időszakról. TUBA LAJOS Mit tart az első év legsikeresebb területének? Hivatalba lépésemkor az egyik leg­fontosabb prioritásként a lakosság környezeti tudatának emelését tűztük ki. Ezért az elmúlt egy év­ben több kezdeményezés is szüle­tett részünkről. A minisztérium­ban létrejött a közszolgálati főosz­tály, kialakítottuk a közszolgálati irodát. Nagy figyelmet fordítot­tunk az olyan jellegű akciókra, amelyek felhívhatták a nyilvános­ság figyelmét a környezetvédelem fontosságára. Ilyen volt például az Envirofilm, amelyen jelen voltak a visegrádi környezetvédelmi mi­niszterek is. Létrehoztuk a környe­zetvédelmi miniszter díját is, ame­lyet a szakmai nyilvánosság javas­latai alapján ítélünk oda. Széles körű együttműködés alakult ki a kormányon kívüli szervezetekkel, egyeztető fórumukkal megállapo­dást írtunk alá, az általuk jelölt személyiséget vezető beosztásban alkalmaztuk a minisztérium előbb említett új főosztályán. Azt gondo­lom, hogy a környezeti tudat eme­lése érdekében valóban sokat dol­goztunk. Mi az, amit nem sikerült megva­lósítani az elképzelések közül? \\ Széles körű együtt­működés alakult ki a kormányon kívüli szervezetekkel, egyez­tető fórumukkal megállapodást ír- yy tunk alá. >V Ez bizony a másik prioritást illeti, mégpedig az információs rendszer kiépítését. Ehhez pénz kell, az pe­dig jelenleg nincs. Berendezéseink régiek, hasonlóan a szoftverek is, „Az alapnak jelenleg 420 millió koronás tartozása van, és ebből a legjobb esetben is 300 millió átmegy a jövő évre." (Somogyi Tibor felvétele) és az ezzel foglalkozó főosztály sem dolgozott megfelelően. Most már új személy irányítja, így remé­lem, hogy a jövőben az eddigiek­nél gyorsabban halad majd a rend­szer kialakítása. Annyit legalább már elértünk, hogy rendbe hoztuk a minisztérium belső információs rendszerét. Miként érintették a minisztéri­um munkáját az eddigi megszo­rítások, és mire számít a jövő év­ben? Most kellett elbocsátanunk újabb harminc embert, ami bizony már nagy érvágás volt. Sajnos, a kör­nyezetvédelmi tárcát már az 1996­os átszervezéskor is az átlagosnál sokkal jobban leépítették. Hiába próbáltuk meggyőzni a kerületi és a járási elöljárókat, hogy az átszer­vezések során vegyék figyelembe az 1996-os harmincszázalékos le­építést. Vannak hivatalok, ahol eleget tettek ennek a kérésnek, de vannak bizony, ahol túl is teljesí­tették a tervezett tíz százalékot. A végső összesítés azt mutatja, hogy a környezetvédelmi közigazgatás létszáma átlagosan hat és fél szá­zalékkal csökkent. Van még valami remény arra, hogy a környezetvédelmi köz­igazgatás újra önállóvá válik? Ez továbbra is aktuális. Már befeje­zés előtt áll az ehhez kötődő tör­vényjavaslat kidolgozása. Most az egyes minisztériumi főosztályok dolgozzák ki azokat a részeket, amelyek a szükséges hatáskörök visszaadását tárgyalják. A kormányon belül milyen az esélye elfogadásának? Eddig főleg azokkal próbáltam tár­gyalni, akiket ez a legjobban érint. A pénzügyminiszter semleges a kérdésben. Viszont a költségvetési vitákban többször is érvelt azzal, hogy igyekezzünk a bevételeket növelő intézkedéseket hozni. Már­pedig mi bizonyítani tudjuk, hogy amíg önálló volt a környezetvédel­mi közigazgatás, a környezetvé­delmi alap bevételei 120 millió ko­ronával magasabbak voltak. A bel­ügyminiszter, akihez jelenleg a környezetvédelmi osztályok tar­toznak, egyelőre nem támogatja az elképzelést. A harmadik érin­tett, a törvány-előkészítésért fele­lős miniszterelnök-helyettes in­kább pozitívan viszonyul a kérdés­hez, mint elutasítóan. Elég szomorú helyzet, hogy a környezetvédelmi alap még jö­vőre is az elődje által aláírt tá­mogatásokat folyósítja. Milyen remény van arra, hogy már új tá­mogatások is lesznek? A környezetvédelmi alapnak jelen­leg 420 millió koronás tartozása van, és ebből a legjobb esetben is 300 millió átmegy a jövő évre. Ezért leghamarabb a jövő eszten­dő második felében várható újabb támogatások megítélése, idén megindul viszont az úgynevezett forgóalap, amelyre 140 millió ko­ronát tartalékoltunk. Ez ugyan nem sok, de legalább elkezdődik a kedvezményes hitelek folyósítása. Az ezzel kapcsolatos minisztériu­mi rendelet már kész, hamarosan közzétesszük. Nagyon reménytel­jes tárgyalások folynak a környe­\\ Eddig főleg azok­kal próbáltam tár­gyalni, akiket ez a leg­jobban érint. A pénz­ügyminiszter sem- . . leges a kérdésben. \\ zetvédelmi beruházásokra fordít­ható kedvezményes külföldi hite­lekről is. Itt idén megoldhatatlan problémát jelentett a kormányga­rancia kérdése. Jövőre ez is meg­lesz, a költségvetés tartalmaz egy kétmilliárd koronás állami garan­ciavállalást erre a célra. Miként értesülnek majd az ér­deklődők, hogy ezek a lehetősé­gek valóban megnyíltak? Ezt tartalmazza az említett rende­let, amely a törvénytárban jelenik majd meg. Ezenkívül megjelentet­jük a minisztérium hivatalos köz­lönyében, az Obecné novinyban, és megküld jük minden járási hiva­talnak is. Csáky Pál: elfogadható a szlovák-vatikáni szerződés Politikusok Rudolf Schuster parlamenti jelentéséről Egy egyházi mérce kell Inkább az ellenzék felé ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. „A Szentszékkel köten­dő szerződés támogatható, tartal­ma egészében véve megfelel an­nak, ami az ilyen viszonytól elvár­ható" - véli Csáky Pál arról a szö­vegtervezetről, amelyet Rudolf Schuster köztársasági elnök múlt heti vatikáni látogatásáig nem si­került a kormánykoalíción belül elfogadtatni, elsősorban a baloldal ellenvetései miatt. A miniszterelnök-helyettes la­punknak úgy nyilatkozott, hogy néha nem is igazán érti főleg az az­zal kapcsolatos vitákat, hogy az egyházi iskolák ugyanolyan elbírá­lás alá kerülnének, mint az állami vagy a magániskolák. „Azt hiszem, hogy ez mondvacsinált téma, hi­szen ha ilyen iskolára van igény, akkor szerintem nem szabadna különbséget tenni egyházi, ma­gán- és állami iskola között" - nyi­latkozta. Csáky Pál azonban úgy látja, a szerződés néhány megfo­galmazásán még lenne mit finomí­tani, erre van lehetőség, akár az aláírás után is. A Magyar Koalíció Pártjának politikusa nem hiszi, hogy kampányjellegűen kellene viszonyulni a kérdéshez, tehát ha a köztársasági elnök épp a Vati­kánba megy, akkor éjt nappallá té­ve tető alá kellene hozni a szerző­dést. „Egészében véve számomra és az MKP számára is elfogadható a szerződés, és a nyitott kérdések tisztázása után a közeljövőben alá­írható. De úgy véljük, hogy a ratifi­kálásig el kell fogadni az egyhá­zakról szóló törvény új változatát. Ebben ugyanazok az elvek, ame­lyek a vatikáni szerződésben meg­fogalmazást nyernek a katolikus egyház irányában, megfogalma­zást kell, hogy nyerjenek a többi kisebb egyház vonatkozásában is" - szögezte le a miniszterelnök-he­lyettes. Csáky Pál meggyőződése, hogy az állam nem alkalmazhat kettős mércét a kérdésben: amit a katoli­... a szerződés néhány megfogalmazásán még lenne mit finomítani... kus egyháznak biztosít, azt biztosí­tania kell a kisebb egyházak szá­mára is. Csáky egyébként nem olyan derűlátó, mint az államfő, aki római útja után úgy nyilatko­zott, két-három hónapon belül le­zárulhatnak a viták, és megkez­dődhet a parlamenti ratifikálás. „Ezt nem tartom kizártnak, de túl valószínűnek sem" - vélekedett Csáky Pál. Szerinte a Rudolf Schustertől szár­mazó mondat a vatikáni fogadás utáni eufóriában fogalmazódott, s tart attól, hogy ez a folyamat kicsit hosszabb lesz. (-pve-) ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Mikuláš Dzurinda mi­niszterelnök az elmúlt egy év kriti­kus elemzésére tett kísérletként ér­tékelte Rudolf Schuster köztársa­sági elnök parlamenti felszólalá­sát. Az államfő beszédéből a kor­mányfő három momentumot emelt ki. Elsősorban örömmel nyugtázta, hogy Schuster támogat­ja a gazdasági reformokat, s hogy az elnök is elismerte, a kabinet gaz­dasági öröksége nehezebb, mint azt gondolták. Dzurinda azt is érté­kelte, hogy a köztársasági elnök többször foglalkozott a gazdasági és szociális fejlesztés középtávú stratégiájával. Dzurinda végül ki­emelte, hogy Rudolf Schuster egy­értelműen támogatja az ország külpolitikáját, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékát. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Párt­jának elnöke szintén értékelte Ru­dolf Schuster tegnapi parlamenti jelentését. Az államfő kijelentését, mely szerint „a koalíció tulajdon­képpen csak a parlamentben műkö­dik, kormányszinten csupán sze­mélyi unió jellege van", Bugár Béla így véleményezte: „Ami a koalíció bírálatát illeti, az elhangzottak nagy része megfelel a valóságnak, de voltak olyan összekapcsolásai is, amelyeket az elnök nem fontolt meg, nem gondolt végig eléggé." A magyar pártelnök példaként a kor­RÖVIDEN Besztercebányán is államfői iroda nyílik Besztercebánya. „Már január közepén megnyílik az államfői hiva­tal kihelyezett irodája" - közölte a közép-szlovákiai város főpolgár­mestere. Ján Králik elmondta: az Állami Tudományos Könyvtár megfelelő helyiségeiben legkésőbb december közepéig elvégzik a szükséges átalakításokat. „Rudolf Schuster hivatalos programja túlzsúfolt, szabad időpontot csak januárban sikerült találni" - kö­zölte Králik. Jana Borguľová alpolgármester konkrét leírást is adott: az iroda három helyiségből áll majd, és egy vendégfogadás­ra alkalmas kis szalont is kialakítanak benne. (SITA) Szlovákiára tekint a hollandiai KPN Amszerdam. A Magyarországon aktív KPN holland távközlési tár­saság is szeretne érdekeltséget szerezni a szlovák állami távközlési vállalatnál. Egyelőre azonban még nem eldöntött, hogy a pozsonyi kormány mekkora részt kíván magánosítani - a Dow Jones gazda­sági hírszolgálat becslései szerint 31-51 százalékról lehet szó. Az állami vállalatok egészséges, fogyasztóközpontú szervezetté való alakításában elért csehországi és magyarországi sikerei a KPN-t esélyes jelöltté teszik a szlovák kabinet számára is. (MTI) Katonák vagy szegénylegények? Pozsony. A Szlovákiai Katonák Szövetsége a jelenlegi legfonto­sabb kérdésnek a jövő évi költségvetés előkészítését tartja. Tegnap kiadott nyilatkozatában támogatja a bruttó hazai össztermék két százalékának a hadseregre való fordítását. Kiköti viszont, hogy az összeget a katonák kiképzésére, életkörülményeinek javítására, egészében véve a hadsereg reformjára fordítsák. A szövetség fi­gyelmeztet a hadseregen belül burjánzó korrupcióra is, ezért kímé­letlen személycseréket követel. (SITA) „Értetlenség és súlyos nyugtalanság" Moszkva: Oroszországban „értetlenséget és súlyos nyugtalansá­got" keltett a moszkvai külügyi szóvivő szerint Órbán Viktornak az a kijelentése, amelyben a magyar kormányfő annak lehetőségéről tesz említést, hogy Magyarországon amerikai atomfegyvereket he­lyezzenek el „válsághelyzet esetén". Vlagyimir Rahmanyin úgy fo­galmazott, hogy Orbán Viktor megnyilatkozása „közvetlenül sértik az orosz-NATO-alapokmány betűjét és szellemét". (MTI) Eltávolították Šverma bronzszobrát Prága. Tegnap Prága belvárosából eltávolították Jan Švermának, a szlovák nemzeti felkelés idején elhunyt csehszlovák kommunista politikusnak mintegy három méter magas bronzszobrát, amelyet 1969-ben állítottak fel a Štefánik híd belvárosi hídfőjénél. Jan Bürgermeister belvárosi polgármester szerint a szobor a norma­lizációs időszakot szimbolizálja. Miloš Zeman kormányfő viszont nemrégiben barbárságnak minősítette az antifasiszta harcban hősi halált halt Šverma „menesztését". (MTI) Emléknap október 28-a; a 18. alkotmánybíró-jelölt Oktatási önigazgatás mányváltás előtti és utáni helyzet egybemosását említette. Schuster szerint az SZTV nem mindig felel meg a közszolgálatiság követelmé­nyeinek. Bugár az áilamfő bírálatát „taktikátlannak" minősítette, mivel az elnöknek „nem kellett volna nyílt kritikára felhasználnia a fel­szólalást". Hangsúlyozta, nem min­den kormánypárt elégedett az SZTV tevékenységével, „de nem méltó eljárás így megjeleníteni a maga gondjait". Bugár Béla nem tartja korrektnek, hogy Rudolf Schuster megdicsérte a Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalmat integ­rációs politikájáért, mert „nem tud arról, hogy a mozgalom képviselői mit tesznek", például Irena Belo­horská képviselő az Európa Tanács­ban, ahol akadályozni próbálja az integrációt. Hozzátette: „Schuster legalábbis nem jól mérte fel a hely­zetet." A pártok belső reformjának sürgetésére Bugár így reagált: „Jobb lett volna, ha ezt nem ő mondja, mert a pártjuk felelős he­lyekre juttatott be embereket, és nem látom, milyen lesz ez a párt a jövőben." Bugár szerint Schuster beszédével „nagyobb lépéseket tett az ellenzék, mint a koalíció felé". Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke: „Az államfő, bár bírál­ta a kormányt, csak felszínesen be­szélt a kabinet működéséről. Hatá­rozottabb állásfoglalást, illetve le­hetséges megoldásokat vártunk volna el tőle", (s; k; ú) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnap elfo­gadta az oktatási állam- és önigaz­gatásról szóló törvényjavaslatát. Az iskolák önkormányzati szerveinek a múltban jogukban állt befolyásolni az iskolaigazgatók kinevezését, ám a Mečiar-kormány korlátozása nyo­mán az iskolatanácsok tevékenysé­ge formálissá vált, vagy meg is szűnt. Dolník Erzsébet (MKP) a vitá­ban emlékeztetett, hogy az előző kormány idején foganatosított in­tézkedésekkel indokolatlanul is végrehajthattak személycseréket az iskolák élén. „Ily módon lehetővé vált a pedagógusok megfélemlítése, és a sok esetben politikailag kényel­metlen igazgatók eltávolítása. A tár­gyilagosság kedvéért hangsúlyo­zom, hogy bár a kisebbségi igazga­tók leváltása nagyobb sajtóvissz­hangot kapott (például a kétnyelvű oktatás tervezett bevezetésével ösz­szefüggésben), ilyen retorziók ugyanúgy érintettek többségi isko­lákat is" - tette hozzá. Dolník üdvö­zölte, hogy a törvénytervezet értel­mében iskolatanácsi jóváhagyás nélkül nem nevezhető ki iskolaigaz­gató, másrészt a testület is köteles felelősségteljesen jelölni személye­ket. Pozitívumként értékelte, hogy az iskolatanácsok munkájából az oktatási folyamatban érintett min­den fél kiveheti részét. Helyes lépés­nek tartja a tanfelügyelőségek ter­vezett önállósítását; a javaslat sze­rint inspekciós központoknak, nem pedig a járási és kerületi szerveknek lennének alárendelve. Ellenzi azon­ban, hogy az iskolatáncsokban ún. támogató szavazattal rendelkezhes­senek az államigazgatás illetékes szervei. „Hiszen az iskola fenntartó­ja a kiválasztott jelölttel kapcsolat­ban úgyis véleményt alkothat, hogy elfogadja, illetve elveti az iskola ja­vaslatát" -jegyezte meg. Kifogásol­ta, hogy a törvény az osztálykönyvi bejegyzéseket is az iskolai doku­mentáció részének tekintené, és ar­ra is vonatkozna a kétnyelvűség. „A javaslat szerint a pedagógusnak a német, angol, orosz órán három nyelven kellene bejegyeznie a tan­agyagot? A hiányzó tanulók neve és a tanár aláírása sem fordítandó le" ­hangsúlyozta Dolník. A parlament elfogadta, hogy 2000­től október 28-a emléknap legyen, továbbá beleegyezett abba is, hogy a vidékfejlesztés területe az építés­ügyi minisztériumhoz kerüljön. A törvényhozás Anna Chlebovičová személyében megszavazta a 18. al­kotmánybíró-jelöltet. (korp) Javier Solana az észak-kaukázusi válságról tárgyalt Nagyon szűk a folyosó MTI-JELENTES Oslo, Moszkva. A Nyugat elvárja Oroszországtól, hogy még az isz­tambuli EBESZ-csúcs előtt elfogad­ható tervet tárjon elé az észak-kau­kázusi térségben összevont katonai erőinek csökkentéséről - közölte Kjell Magne Bondevik norvég mi­niszterelnök, miután találkozott Javier Solanával, az Európai Unió külpolitikájának „megszemélyesítő­jével". Az orosz hadsereg által meg­nyitott öt folyosón keresztül kedden is csak alig pár száz csecsen mene­kült tudott átlépni Dagesztán, illet­ve Ingusföld területére. A tüleke­désben négy ember vesztette életét.

Next

/
Thumbnails
Contents