Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-15 / 263. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 15. Az idő árkai - Gál Sándor szerzői estje Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében holnap 17 órakor Az idő árkai című szerzői esten Gál Sándor egész eddigi munkásságának keresztmetszetével ismerkedhetnek meg az ér­deklődők. (ú) Petőfi Sándor munkássága kiállításon Losonc. Ma 17 órakor nyitják meg a Magyar Kulturális Központ­ban azt a kiállítást, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett, s amely Petőfi Sándor életét és munkásságát mutatja be. (ú) SZÍNHÁZ POZSON Y NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Melos-Étos: Az Usher-ház vége 19.30 a.ha. SZÍNHÁZ: Cselédek 19 KASS A ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Nabucco 19 NYITR A ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Macbeth 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Deep Blue Sea (am.) 20.30 Dilisek vacsorája (fra.) 16, 18 MLADOSŤ: Meghitt fészkek (cseh) 15, 17.30, 20 YMCA: A 13. harcos (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Deep Blue Sea (am.) 18, 20.30 A 13. harcos (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENT­RUM: Meghitt fészkek (cseh) 18, 20.30 Mint a hurrikán (am.) 17.30 Vadiúj vadnyugat (am.) 20.30 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szl.) 18 Pókerarcok (am.) 18.15 Urga (szovj.-fra.) 20 KASS A TATRA: Deep blue sea (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Deep Blue Sea (am.) 15.45,18, 20 ÚSMEV: Dilisek vacsorája (fra.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Pikáns kísértés (am.) 18 GÚTA - VMK: Múmia (am.) 18.30 GYÖ R CINEMA CITY: Bigyó felügyelő (am.) 14.15 Állj, vagy jövök! (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Sztárom a párom (am.) 17.10, 19.50 A 13. harcos (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Csillagok háborúja (am.) 14.30,17,19.45 Az átok (am.) 14.45,17.30, 20.15 Fergete­ges forgatás (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A tábornok lánya (am.) 13.45,18.15 Apafej (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Joel-Peter Witkin amerikai fotográfus kiállítása január harmincadikáig látható a Szlovák Nemzeti Galériában Időutazás hús-vér torzókkal Sebestyén Márta és a Muzsikás az Europalián Fergeteges sikerük volt MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. A magyar művészet és kultúra nagy belgiumi fesztiváljá­nak, az Europaliának a zenei esemé­nyei sorában a hét végén fergeteges sikert aratott a brüsszeli konzerva­tóriumban a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta. Az est egy műsor­ba komponálva mutatta be a belga közönségnek a tiszta forrásból me­rített és hitelesen előadott magyar népzenét és Kodály néhány kama­raművét. Két fiatal belga művész, Roel Dieltiens és Frank Braley elő­adásában elhangzott a gordonkára és zongorára írt szonáta és szonati­na, majd a szóló gordonkára írt rap­szodikus és költői 8. szonáta. Roel Dieltiens gordonkaművész franciá­ul és flamandul, a Muzsikás együt­tes tagjai és Sebestyén Márta ango­lul fűzött magyarázatokat Kodály népzenekutatói és -feldolgozói te­vékenységéhez. A magyar és a belga művészek rövid kiemelt részleteken közvetlenül is bemutatták, hogyan szűrődött át Kodály alkotóműhelyé­ben egy magyar népi dallam a mélá­zó gordonkaszólóba. Sebestyén Márta a dunántúli, mátrai és erdélyi népdalok számos jellegzetes kifeje­zésmódjának felidézésével kápráz­tatta el a közönséget. Az Europalia legjelentősebb zenei eseményei ezekben a hetekben ke­rülnek Belgium számos városában a közönség elé, amely egyébként a rá­dió műsoraiban is sűrűn találkozhat a hangversenyek felvételeivel. Novemberben Rajter Lajos előadása ígérkezik szenzációnak Újjászületett a kaszinó ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az év végéig nyitott na­pokat tart a nemrég megaiakult po­zsonyi magyar kaszinó. Ez annyit jelent, hogy hetente két alkalom­mal, csütörtökön 16-tól 20 óráig, vasárnap pedig 10-től 14 óráig nem tagok is látogathatják. A kö­vetkező évtől viszont már csak ta­gokat fogad - tájékoztatta lapun­kat Frideczky János, a Pozsonyi Casino alapítója. Mint elmondta, az októberben elindított csütörtöki műsoros délutánok iránt egyre na­gyobb az érdeklődés. A novemberi program szenzációjának Rajter La­jos előadása ígérkezik, amelyre 25­én 18 órakor kerül sor. Korunk leg­idősebb aktív dirigense, Dohnányi tanítványa, a Pozsonyi Filharmó­nia alapító tagja, aki maga is kom­ponál, századunk legnevesebb ze­nészeivel működött együtt, többek között a legendás Toscaninivel, így bizonyára sok érdekes történetet hallhat majd tőle a közönség. No­vember 17-én a bársonyos forrada­lomra emlékezik vissza Grendel Lajos, Szigeti László és Zászlós Gá­bor. November 28-án, vasárnap 10.30 órakor Halko József atya ün­nepélyesen felszenteli a Pozsonyi Casino helyiségeit. A tagság iránt érdeklődők a következő címen je­lentkezhetnek: Pozsonyi Casino, 81103 Bratislava, Klariská 7. Tele­fon: 07/54410383. (vk) Pozsony. Kuriózumként a Fotóhónap rendezői minden évben meghívnak a szlovák fővárosba olyan világklasz­szis fotográfust, illetve olyan fotóművésztől állítanak ki, aki tömegeket vonz. TALLÓSI BÉLA Eddig általában olyan sztárfényké­pészek kiállításai vendégeskedtek nálunk, akik a fotópapírra nagyí­tott valóságképpel nem sértettek tömeg- vagy átlagízlést, ezért az­tán az erköícsi vizeken nem is'ka­vartak különösebb hullámokat. Ám idén a Fotóhónap fő kurátora és illetékesei úgy gondolták, a ha­zai nézőt hozzá kell szoktatni ah­hoz, hogy a fénnyel írt állókép al­kotói akár kényelmetlenek is le­hetnek, hiszen közöttük is akad, aki darázsfészekbe nyúl, s olyan vi­tás kérdéseket fogalmaz meg a rendelkezésére álló technikai esz­közökkel, amelyek nemtetszést, elfordulást, elutasítást, ilyen­olyan ellenreakciót válthatnak ki. Joel-Peter Witkin, az irodalom és a művészetek lovagja - ezt a címet a franciáktól kapta -, az avantgárd művészet klasszikusa, enyhén szólva, nem tiszteli a tabukat, el­lensége a dogmáknak, a képmuta­tásnak, a prüdériának, és szemreb­benés nélkül kiborítja annak a bi­zonyos éjjeliedénynek a tartalmát, álljon vele szemben ember vagy Is­ten. A Fotóhónap rendezői is elis­merik, merész vállalkozás volt Joel-Peter Witkin amerikai fotog­ráfus európai vándorútra indult ki­állítását átmeneti időre - 2000. ja­nuár 30-ig - Pozsonyban állomá­soztatni. Olyan botrány minden bi­zonnyal nem keveredik körülötte, mint hónapokkal ezelőtt a Kiscelli Múzeumban kiállított Hermann Nitsch-alkotások körül, de nem lesz egyértelmű (en pozitív) a fo­gadtatása, az biztos. Mert Witkin képi eszközeit - csonkítások, külső nemi jegyek összekeverése, em­ber-állat keresztezése, a jó érzést és az undort kiváltó valóság szem­beállítása - is keményen lehet(ne) támadni. De Witkin úgy tartja, mindenkinek joga van felháborod­Joel-Peter Witkin Las Meninas (Autoportré). Történelmi forrás: Veláz­quez és Picasso (Reprofotó: Anna Mičúchová) ni a világ dolgain, ő is ezt teszi. A képei azt mutatják, amilyennek a világot látja. A világlátásban pedig a letűnt korok valóságát vizuálisan megörökítő nagy elődök segítik. Witkin Új-Mexikóban olyan iskolá­ban tanult fotóművészetet, ahol tanárai nagy hangsúlyt helyeztek a művészettörténeti oktatásra. S ez Megrendezett képeinek valóságát előbb gondo­san megtervezi. olyan hatással volt rá, hogy azóta is mintegy ihletért nyúl Velázquez­hez, Goyához vagy éppen Picassó­hoz, hogy tudásukra, világlátásuk­ra építve tükröztessen történelmet és jelenkort. Megrendezett, beállí­tott fényképeinek valóságát előbb gondosan megtervezi, skicceli, s az elképzelt látványt csak azután valósítja meg a fényírás eszközei­vel. Ezért ezen a pozsonyi retros­pektív kiállításon Witkin képei ré­vén a művészettörténetbe is bete­kinthetünk, és szemtanúi lehetünk annak, hogy a fényképezés eszkö­zeivel - fekete és fehér színekkel ­is elérhető festészeti hatás. Alapos művészettörténeti tudás kell azonban ahhoz, hogy értsük a ma­gyarázatként felmutatott képi kap­csolódásokat, utalásokat. Többek között Velázquez, Picasso és Goya bölcseletét kell ismerni ahhoz, hogy Witkin értekezésének tételeit követni tudjunk. S hogy őt magát megértsük valamelyest, vissza kell mennünk egészen a gyerekkoráig, s azokat az ellenpontokat, ellenté­teket megvizsgálni, amelyek együtt éltek a családban. Joel-Paul Witkin zsidó édesapjának és kato­likus édesanyjának az elődei Uk­rajnából vándoroltak ki a tenge­rentúlra, de ő maga már - ma kép­zőművész ikertestvérével együtt ­New Yorkban nőtt fel. A gyermek, majd az idővel művésszé érő Joel­Pault - művészeti érdeklődését és képi eszközeinek megválasztását illetően - leginkább befolyásoló családtag nagyanyja lehetett, illet­ve az a tény, hogy nagyanyjának amputálták a lábát. (Witkinnél rengeteg a levágott láb, felkar, fej nélküli törzs stb.) A művészetek iránt érdeklődő ifjú - tizennégy évesen vásárolta első fényképező­gépét - azt tapasztalta, hogy a gö­rög istenek, félistenek szobrai tor­zók. Abból, amit az amerikai fotog­ráfus kiállításainak kurátora, a Santa Fé-i Szépművészeti Múze­um munkatársa, a művész barátja, Steve Yates elmondott, vagyis hogy Witkin természetesnek vette, hogy nagyanyjának nincs lába, akár arra is lehet következtetni, hogy valamiféle élő istenséget lát­hatott a „torzó" hölgyben. A szob­rok elveszített karjai végül is iste­nek karjai, így lehet az, hogy Hu­mor és félelem című képén egy le­vágott félkar irányítja az örök időt. (Valószínűleg a „torzó szobrok"-, illetve a „hiányos testrészek"­képzettel függhet össze az a witkini képi valóság is, hogy nő­Arra keresi a választ, hogy miért van annyi rossz a világban. alakjainak férfi nemi szervük van.) A mélyen vallásos Witkin a társa­dalmi értékek kritikusaként - bizo­nyára vietnami élményei hatására is - arra keresi a választ művészet­történeti kalandozásai során, hogy miért van annyi rossz a világban, ha fő támaszunk a hit, amelynek irányadó tétele a szeretet. Witkin figuráinak szinte egyike sem azonosítható az ember proto­típusával, vagyis az első (ideális) emberpárral. Az elkövetett bűn ugyanis Ádámot és Évát eltorzítot­ta, elcsúfította, Witkin pedig sziké­vel a kezében boncolgatja őket, hogy megtalálja és kioperálja belő­lük a rosszat. Megjelent az Irodalmi Szemle 9-10. száma Megkezdődtek a XXX. Szenczi Molnár Albert Napok Az avantgárd apostolai Színháztól a grafikáig LAPAJÁNLÓ Az Irodalmi Szemle legújabb szá­ma a Kortárs magyar irodalom ro­vatban az avantgárd apostolait, Erdély Miklóst és Bakucz Józsefet mutatja be. Cselényi László véle­ménye szerint „az újabban min­dent elöntő posztmodern képvise­lői nagyrészt a neoavantgárd elta­posásával másztak föl az uborka­fára". A folyóirat szemelvényeket is közöl az említett írók munkássá­gából. Günther Grass munkásságával is megismerkedhet az olvasó. A kö­zelmúltban Nobel-díjjal kitünte­tett szerző bemutatása mellett ki­váló regénye, A bádogdob egy részletét is közli a folyóirat. Érdek­lődésre tarthat számot az a beszél­getés is, melyet Juhász Dósa János készített Ferdinándy Györggyel. A szépirodalmat Gál Sándor törté­nelmi kabaréja (2. rész), Aich Pé­ter elbeszélése, Mihályi Molnár László és Zirig Árpád versei képvi­selik. Tündér és boszorkány cím­mel közli a lap Jozef Puškáš szlo­vák prózaíró elbeszélését. A közel­múltban elhunyt Veres János mun­kásságát Szeberényi Zoltán idézi fel. Feledhetetlenek azok a sorok is, melyeket Hodi Sándor vajdasá­gi író fogalmazott meg Háborús naplójában. A naplórészletek ízelí­tőt adnak az író közeljövőben megjelenő könyvéből. Az Elő múlt rovatban közli a folyó­irat Molnár Imre Boros Zoltánnal készített beszélgetésének befejező részét. Filep Tamás Gusztáv írása Szempontok a (cseh) szlovákiai magyar irodalom és tudományos­ság két világháború közötti törté­netéhez címmel jelent meg. Az irodalomkritikát Németh Zol­tán és Alabán Ferenc írásai képvi­selik. Németh Zoltán Tőzsér Árpád költészetéről ad átfogó képet, a kö­zelmúltban megjelent kötetei alapján, Alabán Ferenc pedig Fónod Zoltán Szétszóródás után című kötetét elemzi. A Tallózó Né­meth G. Béla írását közli A költőfe­jedelem ünnepe címmel. Az ismert magyar irodalomtudós a kétszáz­ötven éve született nagy német költő, Goethe jelentőségét méltat­ja. Az Irodalmi Szemle legújabb számát Nagy József grafikáival il­lusztrálták. (-dz-) \!11 P.VT17-I. SZAM/l W.SZJ:PT.-OKT.nARA «.-S K " A 1 AJtTALOMIlťtl IRODALMI SZEMLE: 9-10 IRODALOM n K-K1TIKA "1 TÁKSADAI-OMTUDOMÁNV ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szene. Jóka. Szenczi Molnár Al­bert szobrának megkoszorúzásá­val, színes ünnepi műsorral és Nagy József pozsonyi grafikusmű­vész kiállításának megnyitásával kezdődtek meg a hét végén a há­rom évtizedes múltra visszatekin­tő XXX. Szenczi Molnár Albert Na­pok. A folytatás november tizenhe­tedikén lesz, amikor is este hét órakor a Komáromi Jókai Színház művészei a Liliomfi című zenés vígjátékot adják elő a művelődési ház színháztermében. Műhelyeink a címe annak a szemi­náriumnak, amely november hu­szadikán, szombaton tizenhárom órakor kezdődik a művelődési ház klubtermében. A somorjai Biblio­theca Hungarica gyűjtemény tíz évéről dr. Végh László igazgató számol be. Az előadás előtt az in­tézmény legértékesebb dokumen­tumaiból nyílik kiállítás. A Jókai Református Misszió küldetéséről és történetéről Uwe Martin Schmidt missziós lelkész tart elő­adást a szeminárium keretében. A pozsonyi Comenius Egyetem ma­gyar nyelv és irodalom tanszéké­nek, ilietve a Szenczi Molnár Al­bert Alapítványnak a történetéről és küldetéséről Zalabai Zsigmond egyetemi docens tájékoztatja a kö­zönséget. Ugyanezen a napon kerül sor Szenczi Molnár Albert emléktáblá­jának megkoszorúzására a jókai református templomban. Novem­„Mind maga irt, s mind pedig má­soknak Írásaikat fordította Magyar nyelvre feles számmal" ber huszonegyedike és huszonhe­tedike között lesz látható a Szenei Magyar Tanítási Nyelvű Alapisko­lában és Gimnáziumban az „1848­49 - A magyar forradalom és sza­badságharc" című kiállítás, melyet a budapesti Hadtörténeti Múzeum rendezett. November huszonne­gyedikén művelődés- és helytörté­neti vetélkedőn mérhetik össze tu­dásukat az alapiskolák felső tago­zatos tanulói és a gimnázium diák­jai. A vetélkedőt a Kincskereső If­júsági Klub rendezi, helyszín: a művelődési ház. A játékvezetők Csenger Ferenc és Puha József, a rádió magyar adásának szerkesz­tői lesznek, (me)

Next

/
Thumbnails
Contents