Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-03 / 253. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 3. KOMMENTÁR Nincs közeledés VRABEC MÁRIA A hét végén tudományos konferenciát rendezett Nyitrán a Helsinki Polgári Társulás, nem kisebb célkitűzéssel, mint a szomszédos népek megbékélését szolgálja. A nemes cél jegyében mindhárom napra jutott egy központi téma, a közös történelem személyiségeitől a kultúrák kölcsönhatásán keresztül egészen a többnyelvűség és az asszimiláció kérdésköréig. Valóban átfogó és igényes skála, olyannyira hogy a szervezők és sajnos a szónokok felének az erejét is meghaladta. Sokan még egymást sem bírták végighallgatni, és a konferencia pénteken mintegy 100 fős közönsége vasárnapra 38-ra csökkent. Az első kellemetlen meglepetés akkor érte a jelenlevőket, amikor az Esterházy János életútjával foglalkozó Molnár Imre után Ivan Kamenec az indulattól szinte elfúló hangon fasisztázta le azt az embert, akinek a nevét a helytállás szinonimájaként emlegeti a szlovákiai magyarság. Tévedés ne essék, nem azt állítom, hogy egy tudományos konferencián nincs helyük az ellentétes véleményeknek, hiszen egymás álláspontjának megismerése nélkül közeledésről sem lehet beszélni, de Kamenec úr szemmel láthatóan nem polemizálni és érvelni jött. Ó egyszerűen csak kihirdette saját igazát, amelyet annyira nyilvánvalónak tarthat, hogy még a konferencia elnökének felszólítására sem volt hajlandó bizonyítékokkal alátámasztani állításait. Inkább azzal tett pontot „tudományos előadása" végére, hogy ő ugyan nem szakértője a témának, de azért a véleménye megvan, és azon nem változtat. Nem tudom, milyen megfontolások alapján került Kamenec úr a meghívottak névsorába, de hogy amit elmondott, az nem a közeledést és a megbékélést szolgálta, az biztos. Arról is meg vagyok győződve, hogy a megbékélést nem a nyitrai Matica-ház igazgatónőjével kellett volna kezdeni, aki az említett előadás után alig tudta titkolni elragadtatását. Nem csoda, hogy ilyen bevezetés után vagy húszan rögtön távoztak a konferenciáról, amely az elkövetkező két napon ugyan hasonló meglepetések nélkül, de meglehetősen hullámzó színvonalon folytatódott. Ami a közönség lanyhuló érdeklődését tekintve nem lett volna baj, csak azt lehetett sajnálni, hogy míg egyesek végtelen monológokban vagy a témához nem kapcsolódó, szinte komikus felszólalásokban élték ki magukat, a legérdekesebb témákra mindössze annyi idő jutott, hogy az előadó felvázolja, miről is beszélt volna. Meg azt, hogy a Procházka Ottokár emlékének szentelt misén a környékbeli falvak lakói csak azért nem vehettek részt, mert nem is tudtak róla. Nem tudom, lesz-e ennek a konferenciának folytatása, ez attól is függ, sikerül-e újra elnyerni a PHARE támogatását. Ha lesz, talán úgy kellene megszervezni, hogy ne a folklórműsorral fűszerezett malacpecsenyés vigadalom legyen a résztvevők legnagyobb élménye - már csak azért is, mert a téma, meg a védnökök és a nemzetközi elismerésnek örvendő előadók neve sokkal többet érdemelt volna. JEGYZET Szegény községek GAÁL LÁSZLÓ Az önkormányzatok képviselői régóta hangoztatják, felül kell vizsgálni a adók elosztását, és nagyobb részesedést kell adni a községeknek, mert a jelenlegi pénzelosztás mellett az önkormányzatok nem tudnak megfelelően működni. Ezzel szemben a pénzügyminisztérium kimutatásai szerint a községek évről évre pénzfelesleggel zárják az esztendőt. Tavaly az önkormányzatok összes bevétele 28,8 milliárd koronát, a kiadások 28,4 milliárd koronát tettek ki, és az állami adóból 8,4 milliárd koronát kaptak. Hogy mi az oka ennek az ellentmondásnak, azt Eva Balážová, a Kommunális Közgazdászok Szövetségének elnöke úgy magyarázta, hogy azok a kimutatások, amelyeket a községek a pénzügyminisztérium kérései alapján továbbítanak, nem tükrözik a községek gazdálkodását. Ez főleg az év végi összesítéskor jelentkezik, amikor a tárca illetékesei december 31-én a községek számlájáról leolvasott összeget veszik alapul, de arra már nem figyelnek, hogy ebből a községeknek már januárban is téríteniük kell adósságaikat. Ráadásul előfordul, hogy a saját forrásaikból vagy hitelekből kiépített helyi infrastruktúrát, vízvezetéket kénytelenek átadni az állami vállalatok kezelésébe, és azok működtetéséből a hasznot az állam húzza. Ugyanakkor a községeknek már alig vannak saját forrásaik, alig akad községi vagyon, amit el lehetne adni, a hitelek pedig kedvezőtlenek. Az ilyen hitelnyújtásra szakosodott Első Kommunális Bank 21-22 százalékos kamatra ad kölccsönt, ami nem mondható előnyösnek. így aztán az önkormányzatoknak a saját működésükkel is gondjaik akadnak, nem csoda, hogy falufejlesztésre, régiófejlesztésre már nem futja. Éppen erre szolgálna a külföldi forrásokból (grantok) megszerezhető pénz, csakhogy ennek elosztását az EU kizárólag regionális önkormányzatokra hajlandó rábízni - ilyenek pedig Szlovákiában 2001 előtt nem lesznek. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallősi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Híifelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz daée, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - írja Gizike! Nem mondok le, mert a feleségem agyoncsap (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ PRAVDA Csőd szélén a hadsereg címmel közöl írást a napilap. „Egyszerűen lehetetlen jövőre megszerezni a bruttó hazai össztermék (GDP) két százalékának megfelelő összeget (kb 18 milliárd koronát) a honvédelmi tárca részére" - jelentette ki Jozef Tuchyňa SDĽ-es képviselő, a vezérkar volt főtisztje. Hozzátette: a jelenlegi helyzetben elég lenne ugyan a megígért 12,5 milliárd - de csak a hadsereg finanszírozására. Ha azonban a pénzből az egész tárca kénytelen gazdálkodni, a hadsereg egyszerűen csődbejut. A jövő év különösen fontos lenne viszont az ország integrációs törekvései szempontjából. Ján Sitek (SNS) volt védelmi miniszter szerint a védelmi tárca az idén hárommilliárdos hiányra számíthat. „Kanis miniszternek erélyesebben kellene fellépnie a parlamentben" - csóválta fejét Sitek, ám bevallotta: a Mečiar-kormány alatti működése idején is évről évre kevesebbet sikerült kicsikarni a költségvetéstől. Oroszország hatalmi törekvései elől Grúzia az Észak-atlanti Szövetségbe igyekszik Kaukázusi harc az energiáért A teljes gőzzel folyó csecsenföldi orosz offenzíva mellett újabb hírrel hívta fel magára a figyelmet a Kaukázus térsége. Eduard Sevarnadze grúz elnök szerint országa legkésőbb 2005 körül benyújthatja tagsági kérelmét a NATO-ba. ONDREJCSÁK RÓBERT 'A volt szovjet külügyminiszter hangsúlyozta, Grúzia tagsági törekvései nem irányulnak egyetlen ország ellen sem, de a csecsenföldi konfliktus árnyékában nyilvánvaló, Oroszország hatalmi törekvései táplálják leginkább a grúz aggodalmakat. Moszkva és más országok érdeklődése elsősorban a régió rendkívüli stratégiai jelentőségével magyarázható. Fekvése nagyon kedvező, hiszen Európa és Ázsia határán terül el, és közvetlenül határos a közel-keleti kőolaj- és földgázforrásokkal. Ezenkívül a térség államai közül Azerbajdzsán maga is komoly energiahordozó-tartalékokkal rendelkezik. A jövő évszázad kezdetének egyik legnagyobb üzlete a közép-ázsiai kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázása lesz. Mivel ezeket az ásványkincseket nem elég kitermelni, szállítani is kell, ezért az ebből származó bevételek, valamint a politikai befolyás megszerzése érdekében óriási a „lökdösődés" az erre esélyes országok között. Itt jönnek újra a kaukázusi országok. Bármely szállítási útvonal épüljön ki, a vezetékek - tekintettel a térségbeli országok hídszerepére - keresztül fognak haladni a régión. Ezért a nyereséget és hatalmuk megnövekedését remélő országok számára nagyon fontos a Fekete- és Kaspi-tenger közötti vidék ellenőrzése. Ezen okok miatt a régió országaiban leginkább OLVASÓI LEVÉL Üzenet egykori iskolámba „Várható elbocsátásokról keringő hírek" járnak a Szenei Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tantestületéből, adja hírül Vojtek Katalin az Új Szóban október 20-án, Csak kommunikációs zavar? című cikkében. Egyebek között ez is olyannyira megviselte az igazgatónő idegeit, hogy az „állandó lelki támaszt egy 72 éves nyugdíjas pedagógus személyében lelte meg", aki annak idején igazgatóhelyettesként fiúgyermekét az első évfolyamból átíratta a helybeli szlovák gimnáziumba. Hasonló követőkre nem talált. Az Új Szó október 27-i számáhárman szeretnének befolyáshoz jutni: Oroszország, Irán és Törökország (rajta keresztül a Nyugat, főleg az USA). Teheránt a stratégiai és gazdasági okokon kívül történelmi és vallási okok is vezérlik. Az orosz tetjeszkedés előtt Irán (akkor még Perzsia) nagy területek ura volt a térségben, amelyeket - Törökországhoz hasonlóan - a Moszkvával vívott háborúk során fokozatosan veszített el. A muzulmán világ egyik bástyája vallásilag is közel áll számos, szintén muzulmán hitű országhoz (Azerbajdzsán) és néphez (csecsenek, ingusok és még sokan orosz fennhatóság alatt). A térség feletti befolyásra Törökország is pályázik, és ebben a törekvésben számíthat Washington megértésére. Törökország a Nyugat meghosszabbított karjaként léphet fel, mert az ottani fővárosokban szívesebben látják Ankara megerősödését, mint a fundamentalista Iránét, vagy egy túlságosan erős, az egész területet szilárdan kezében tartó Oroszországot. A teljesség kedvééit el kell mondani, sem Irán, sem Törökország nem elég erős a régió feletti kizárólagos befolyás megszerzéséhez, ezért legfeljebb részleges sikerekben reménykedhetnek. A tét viszont Az is lehet, hogy a NATO és Oroszország a jövőben megbékélnek. olyan nagy, hogy egyetlen pozitív döntés is óriási politikai, gazdasági hasznot jelenthet, gondoljunk például az olajvezeték útjára. A régióért vívott küzdelem legnagyobb .játékosa" Oroszország, sőt Moszkva potenciálisan képes a kizárólagos befolyás megszerzésére is. Először is sokkal erősebb, mint Teherán ban Orbán János, a szenei alapiskola pedagógusa Vojtek Katalin cikkére reagálva ezt ítja: ,A cikk a helyzetetjobban ismerők szemében felháborodást keltett, mert nem felel meg a valóságnak, rágalmazó, etikátlan, tartalma koncepciós perekre emlékeztet, hangneme, színvonala bulvárlapokba illő". Orbán úr semmi vojteki állítást nem cáfol, csak vádol. Az újságíró bátran megírja a fájó igazat jobbító szándékkal közérdekünkben. Bárcsak állításai ne lennének valósak! Vojtek Katalin éleslátását bizonyította akkor is, amikor 1994-ben segítségemre volt a magyar anyanyelvű szlovák volt kommunista pártelnökből kinevezett iskolaigazgató ellen, aki újból megkezdte abbéli tevékenységét, hogy a magyar tanulókat szlovák osztályokba terelgette a Komáromi vagy Ankara. Másodszor: a terület egy része még mindig Oroszországhoz tartozik, a „maradék" pedig a Szovjetunió fennállása alatt, sőt már a cári Oroszország 19. századi hódításaitól kezdve hozzá tartozott. Ennek megfelelően bár a Szovjetunió széthullása után csökkent térségbeli szerepe, még mindig komoly befolyással rendelkezik, nem kis részben a szoros gazdasági kapcsolatokon keresztül. Moszkva pozícióját erősítik a három Kaukázuson túli országban állomásozó orosz katonai egységek és támaszpontok is. Az orosz területen állomásozó haderő leghatékonyabb egységeinek nagy része szintén az ország déli részében összpontosul (tehát nem a nyugati országrészekben, mint azt a NATO-ellenes kardcsörtetésekből gondolni lehetne). Ez is mutatja, Moszkva mekkora jelentőséget tulajdonít a Délnek. A Csecsenföld feletti újbóli ellenőrzés megszerzése azért is fontos Moszkvának, mert így megerősödnének déli pozíciói (itt számításba kell venni a korábban Csecsnyában elszenvedett kudarc miatti visszavágás igényét is). Az orosz propaganda brilliáns (bár kézenfekvő) „húzása" volt, amikor a Csecsenföld területén folyó hadműveleteket a muzulmán fundamentalizmus elleni harcként állította be. Mivel a nyugati világ legnagyobb ellenségének szintén a „fundikat" tekinti, ezért Moszkva számíthat ezen országok elnézésére. Ha a csecsenföldi akció beváltja a hozzá fűzött orosz reményeket, Moszkva több energiát fordíthat a Kaukázuson túli három országra, Grúziára, Örményországra és Azerbajdzsánra. Az ottani orosz befolyás legstabilabb eleme a keresztény Örményország, legnagyobb ellenfele a muzulmán Azerbajdzsán. Ez utóbbi önállóságát kőolaj-tartalékai és kedvező fekGépészeti Szakmunkásképzőben. A szenei pedagógusok alacsony fizetése semmiben sem különbözik a többi pedagógus alacsony fizetésétől. Ezt én is „élveztem" 36 évig. Szerintem is az összes óramennyiséget lehetőség szerint a tantestület állandó tagjai kapják meg. Valóban, „a szülői tanács nem ellenőrző szerv" egyelőre, de a szülőktől kapott pénz költségvetését az igazgatónőnek előre meg kellett volna beszélnie a tanáccsal. A szülők legyenek adományozók, de ne bólogató Jánosok! Nagy bajnak látszik az iskolára nézve a szülők és az igazgatónő közötti nem jó viszony. Ez valakiknek biztosan hasznos az oszd meg és uralkodj elv alapján, hiszen ha megszűnik a leányiskola, és öszszevonják a szlovák gimnáziummal, akkor ez a valamikori három vése miatt a Nyugat erősen pártolja, de Baku támogatói között találjuk Ukrajnát is. Kijev lehetőséget lát az azerbajdzsáni olajmezők kiaknázásában, mert segítségükkel csökkenthetné Oroszországtól való energiafüggését, és így saját függetlensége is erősebb lábakon állna. Grúzia esetében Moszkva leghatékonyabb eszköze a nyomásgyakorlásra az abház probléma. A Tbiliszitől szabadulni akaró abházok többé-kevésbé az orosz hadsereg ellenőrzése alatt állnak. Ez a helyzet lehetőséget ad az oroszoknak a zsarolásra. Ha a grúzok ,jól viselkednek", Moszkvában nem különösebben emlegetik a kis nép problémáját. Ha viszont Tbiliszi túlságosan „önállóskodik", és nem veszi figyelembe az orosz érdekeket, rögtön előhúzhatóak az abház önállósodási törekvések. Grúzia A Kaukázusban hárman szeretnének befolyáshoz jutni. dezintegrálódásának veszélye így komoly adu Moszkva kezében. Valószínűleg az ilyenfajta orosz nyomást akarják ellensúlyozni a grúzok a NATO-tagsággal. Ha tagjai lennének a NATO-nak, függetlenségük és területi sérthetetlenségük garantálva lenne. Az is lehet, hogy a NATO és Oroszország a jövőben megbékélnek, és valódi partnerségi viszonyt alakítanak ki. Ennek előfeltétele valamiféle „csendes" egyezség megkötése lenne, melyben a Szövetség elismerne bizonyos orosz hatalmi pozíciókat, befolyást egyes országokban. Tekintetbe véve a reálisan létező közös érdekeket, és főleg a valószínű jövőbeli ellenfeleket (Kína, muzulmán fundamentalizmus) ez nem is olyan lehetetlen. párhuzamos osztályos iskola halálát hozza. Valakiknek biztos ez a célja. Nem új dolog ez Szencen. Éppen ezért meg kell akadályozni a közügy érdekében. S ciki erre nem képes, azt el kell távolítani tisztségéből. Igazgatóváltás esetén az iskola élére olyan személyiség szükségeltetik, mint a tekintélyes, kiváló pedagógus, Herdics János volt. A nagy bajok megelőzése érdekében a legrövidebb időn belül össze kell fognia a tantestületnek, a szülőknek és a diákságnak is az iskola jó hírnevének öregbítése érdekében. Ne legyenek volt iskolám sírásói. Ezt üzeni az iskola volt nyugalmazott tanára Szene város és vidéke szülőinek, akik magyar iskolába járatják gyermekeiket. Dr. Kovács János, Komárom