Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-13 / 262. szám, szombat

10 KULTÚRA HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 13. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Száll a kakuk fészkére sz. 19 A windsori víg nők vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Kényes egyensúly sz. 19 Az oroszlán télen v. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hófehérke v. 14.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi v. 16 (vendégjáték Ipolynyéken) NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Gyilkosságok és gyengédségek sz.19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Deep Blue Sea (am.) szombat, vasárnap 20.30 Dilisek vacsorája (fra.) sz., v. 16, 18 Star Wars: Baljós árnyak (am.) v. 13.30 TATRA: Európai Filmek Fesztiválja OBZÓR: Elizabeth (ang.) sz., v. 15.30, 18,20.30 MLADOSŤ: Meghitt fészkek (cseh) sz. 15 v. 15,17.30, 20 Európai Filmek Fesztiválja YMCA: A 13. harcos (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Deep Blue Sea (am.) sz., v. 18, 20.30 A 13. harcos (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 901-es FILMKLUB: Bálványrock (ang.) sz. 20 CHARLIE CENTRUM: Mint a hurrikán (am.) sz., v. 17.30 Vadiúj vadnyugat (am.) sz., v. 18.30, 20.30 Sekalnak meg kell halnia (cseh-szl.) sz., v. 18 Widows Peak özvegyei (ang.) sz., v. 20 Pókerarcok (am.) sz., v. 18.15 KASSA TATRA: Deep blue sea (am.) sz., v. 16,18,20 Egy bogár élete (am.) v. 14 CAPITOL: Deep Blue Sea (am.) sz., v. 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Dilisek vacsorája (fra.) sz., v. 16, 18, 20 DRUŽBA: Pókerarcok (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 IMPULZ: Kárna Szútra (am.) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Thomas Crown ügy (am.) sz., v. 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Én miért nem? (fra.) sz., v. 16.30 Go (am.) sz., v. 19.30 SLOVAN: Sztárom a párom (am.) sz. 19 A varázsgyűrű (szl.) v. 15 GALÁNTA - VMK: Áz elveszett paradicsom visszatér (cseh) sz., v. 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Pikáns kísértés (ara.) sz., v. 19 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Zimmer Feri (magy.) sz. 18 Régi idők focija (magy.) v. 18 GYÖR CINEMA CITY: Bigyó felügyelő (am.) 12.15,14.15 Állj, vagyjövök! (am.) 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Sztárom a párom (am.) 17.10, 19.50, 22.30 A 13. harcos (am.) 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Csillagok háborúja (am.) 12, 14.30, 17,19.45, 22.20 Az átok (am.) 12, 14.30, 17.10, 19.50, 22.30 Fergeteges forgatás (am.) 12.15,14.15,16.15,18.15,20.15,22.15 A tábornok lánya (am.) 11, 13.30, 18 Apa fej (am.) 12.30, 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 Mocskos zsaruk (am.) 15.45, 20.15, 22.30 Oltári nő (am.) 11,13.10,15.30,17.50, 20.10, 22.30 Dilisek vacsorája (fra.) 12,14,16,18, 20, 22 A megfeszített festő, Dúdor István meg nem élt ötvenedik születésnapjára valahol a lét és nemlét határán Megrepedt szíven bronzkereszt már csak a képei meg az emlékek maradtak. Van a lakásomnak egy helye, ahonnan már soha nem megy el. Amikor gondolatban vele vagyok, ott ül a padlón. Fejét az ajtófélfának támasztja, úgy figyel, amikor róla írnék. Homlokán a szentek szelídsége, szemében a soha nem szűnő döbbenet, arcán a kesernyés mosoly, száján a számonkérés. így látom, amikor elmegyek hazulról, így nézem, ha megjövök. Nagyritkán tőle - Gömörből - ide, hozzá. Egyáltalán, ki mondhatja meg bizonyossággal, hogy amíg érzékeim igazolása szerint a sírjánál téblábolok, ő nem bolyong-e valahol éppen ebben a szobában. Mit keresne itt? Talán engem, talán a soha ki nem mondott érzéseket, amit csak azok érezhetnek, akik elszakadtak valamitől, s a szülőföld vonzása alig észrevehetően csökkent számukra, mígnem végleg megszűnik létezni, mígnem elenged a világmindenségbe. Univerzumból univerzumba. Gömör sokunknak jelenti a világegyetemet, és sokunknak jelenti a biztos pontot a világegyetemben. Neki is ezt jelentette. Mégsem volt gömöri festő, ahogyan állítják róla. Több volt, sokkal több. Neki a táj maga volt a csillagos ég. A falut angyalok lakták, az utcán a sátán kószált. Életét szüntelenül az égi és a pokoli szárnyalások és zuhanások között élte. Ezerszer megfeszült, majd végül egy lator megfeszítette. Vágyott a szelíd angyaljátékokra, s küzdött a pokol urával. Képein őket és magunkat láthatjuk, meg Dúdor Pistát, a festőt. Tudta, hogy véletlenszerűen született Deresken. Bárhol született volna, ugyanaz a világmindenséggel birkózó művész lett volna. Tudta, hogy Gömör lehúzta, tudta, hogy a világ Prágában kezdődik. Voltak segítői, biztatói és nem utolsósorban tanítói. A provincia és a globalitás kavargott, fortyogott benne. Festményein, rajzain mindig az ellenpontok között feszülő teljességet mutatta meg. Prága, ahol tanult, mint város igazából ritkán jelent meg a képein. Gömör viszont annál gyakrabban. A fenn és a lenn szünet nélküli hullámzása dobálta. Mint helyek, ezek is ellenpontok Dúdor István: Festő holdbéli lovassal voltak az életében. Nézve és látva a legtöbbször fehér papírra fekete tussal rajzolt tájakat, mindig a festő teljességigénye, a kimondhatatlan vonzódások, kapcsolatok szülte érzelmek és gondolatok láthatóak bennük. Utálta az árvaság okozta ellehetetlenítő magányt. Mindig beszélgetett volna, amikor hallgatni akartak körülötte, s hallgatott, ha beszélgetőtársra akadt. Senki sem tudja, miként viszonyulna ahhoz, hogy most ötvenéves lett ő, akiben a gyermeki tisztaság rövid élete végéig megmaradt. Lenne-e a napokban gyűjteményes kiállítása? Szeretnék-e ennyien akkor is, ha megmarad a mai kellemetlen kérdések ugyanolyan könyörtelen megfogalmazójának, mint volt harmincévesen? Gondolnának-e rá ösztöndíjbizottságok? Megvennék-e most is drága pénzen a festményeit azok, akik olykor áron alul, néha a pillanatnyi mámorral fizettek értük? Egyáltalán ki tudhatja, menynyit ér ma Dúdor István festőművész egyetlen festménye? Lehet, hogy valamennyi ostoba kérdés, mert a szakértők, s mi a feledékenyek, régóta tudjuk a válaszokat. A tények azonban könyörtelenek: Dúdor István ötvenedik születésnapjára megnyitnak majd egy kiállítást. A kérdéseket nem tesszük fel helyette. Az ösztöndíjakat máshol, másoknak osztogatják. Képeket a lélek pénzzel teli sivatagában senki sem vásárol. Mindig a legszebb szándékainkat rontjuk el. Az Istentől valókat. Az erekben kavargókat, a sejtfalakra tapadókat, a sejtmagokban nevelteket, a génekben átörökítetteket, a mélytudatunkban fuldoklókat. DUSZA ISTVÁN Csak a jót ronthatjuk el, csak azt tehetjük rosszá. A rossznak rossz a lényege. Amikor az évek óta bennünk pislákoló eltökélt jó szándék mégis beléfullad a mindennapok feneketlen mocsarába, egyetlen pillanat alatt rádöbbenünk: ismét a poklok kapujához került lelkünk közelebb. Amikor Dúdor Pistáról gondolkodom, mindig lelkiismeret-furdalásom van. Az ötvenedik születésnapján is csak az önvád tör felszínre az emlékezés könnyeiben. Nem szégyellem: mindig magamat siratom, a számára már semmit sem számító árvaságunkat. Amíg élt ő is árva volt közöttünk. Nem magányos, mert az ő lelkében népes sereglet vonult szüntelen. Ma már sok barátja volt. Soha annyi verset nem írtak festőhöz, mint őhozzá. Ennek ellenére nagyon árva volt közöttünk. Velünk volt, közöttünk élt, és ma A szív alakú sírkő, mintha az égből zuhant volna le a festő dereski sírjára. (A szerző felvétele) Huszonöt éve halt meg Vittorio De Sica rendező Vasárnapig oktatási segédkönyvek nagy választéka 1999. december 13.

'19

s

5 • POZSONY • ISTROPOLIS tel.: 07/ 529 64 440, 0903/ 445 710 1999. december 15. • 19® • ÉRSEKÚJVÁR • CK NÁBREŽNÁ tel.: 0817/ 400 468 1999. december 16. • 19

M • KOMÁROM • VMK tel.: 0819/713 550 1999. december 17.' 19

8

5 • PÁRKÁNY • VMK tel.: 0810/751 1108 KAZETTA ÉS CD ÁRUSÍTÁS A HELYSZÍNEN. A neorealizmus atyja Bibliotéka - hetedszer MTI-PANORÁMA Huszonöt éve, 1974. november 13án halt meg Vittorio De Sica olasz színész és rendező, a neorealizmus egyik atyja. A filmesek A város fényei című zenés játékban figyeltek fel rá, s jóllehet már 1918-ban feltűnt a vásznon A Clemenceau-ügyben, filmszínészi pályája Az emberek milyen gazemberek című filmmel indult 1932ben, és 150 szerep után ért véget. 1940-ben kezdett rendezni, első filmjeiben a főszerepet is ő játszotta. Érdekesség, hogy két korai alkotását (Magdát kicsapják, Péntek Rézi) magyar „alapanyagból" forgatta. Már korai munkáiban is ismeretlen, „szűz arcokra" épített, olyan szereplőkre, akik „nem színészek, akiket még nem rontott meg a mesterség és a gyakorlat". Roberto Rossellini mellett De Sica nevéhez fűződik az olasz neorealizmus megteremtése: a II. világháború utáni Olaszország életének, problémáinak filmre vitele. A gyerekek figyelnek bennünket (1943) című filmjében kezdődött több évtizedes együttműködése Cesare Zavattini forgatókönyvíróval. A Fiúk a rács mögött (1946) című mozijában is a fennálló társadalom bűnösségét hirdette a magára hagyott gyerekekkel szemben. Az 1948-ban forgatott, „az egyszerű szenvedő embereknek" ajánlott Biciklitolvajok egy apa és fia kerékpárjuk keresése utáni kálváriáját ábrázolta. De Sicát az 1958-as brüsszeli világkiállítás keretében megrendezett filmversenyben negyedikként választották a világ 12 legjobb rendezője közé, filmje pedig a „minden idők legjobb hangosfilmje" címet kapta. A Csoda Milánóban (1951) egy XX. századi „tündérmese", a szeretet filmje, amelyben a neorealizmus formai felfrissítésére tett kísérletet. Az 1952-ben készült A sorompók lezárulnak (Umberto D.) a magányt és kiszolgáltatottságot tükrözi, egy nyugdíjas közhivatalnok portréjában apjának állított emléket. De Sica 1952-60 közötti alkotásait az elbizonytalanodás jellemzi. Az amerikai koprodukcióban készült Termini pályaudvar a hollywoodi üzleti szellem és a neorealizmus párosításának eleve reménytelen kísérlete, az epizódokból álló Nápoly aranya (1954) egy pirandellói tragikomédia megfilmesítését kísérelte meg. A tetőben (1955) Zavattinivel még egyszer megpróbálták felidézni nagy neorealista filmjeik hangulatát, a régi sikert azonban meg sem közelítették. 1960-tól szinte évente rendezett, alkalmazkodott a filmipar és a közönség várakozásaihoz több híres munkájában is. De Sica 34 filmjével számos nemzetközi kitüntetést nyert el, négy közülük a Fiúk a rács mögött, a Biciklitolvajok, a Tegnap, ma, holnap és a Finzi-Continiék kertje megkapta a legjobb külföldi filmnek járó Óscar-díjat. ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Vasárnapig tekinthető meg az Incheba D pavilonjában a Bibliotéka '99 nemzetközi könyvvásár, melyet éves rendszerességgel, immár hetedik alkalommal rendeztek meg. A szlovákiai könyvkiadók és könyvterjesztők által kínált kiadványokon kívül Magyarország, Csehország, Lengyelország és Spanyolország könyvtermésének javából csemegézhetnek az érdeklődők. A vásáron 134 kiállító vesz részt. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által összeállított magyar standon több mint hatvan kiadó könyvei találhatók meg, a színes albumok, a szépirodalom és a szakácskönyvek mellett elsősorban az oktatásban használatos segédkönyvek nagy választéka kelthet érdeklődést. Ahogy azt Csunyi Zoltán, az MKKE képviselője elmondta, a magyar stand kínálata - például a magyar-szlovák jogi vagy a magyar-szlovák közgazdasági szótár - élénk érdeklődést keltett szakmai körökben is. Külön standon állít ki a Kalligram, ők elsősorban szlovák és cseh nyelvű könyveiket kínálják - a vásáron már kapható új kiadványuk, Závada Pál Jadviga párnája című regényének szlovák fordítása. A nemzetközi könyvvásárral párhuzamosan zajlik a Pedagogika '99, az oktatási és tanszerkiállítás is. (as) Szemlélődés a hazai és külföldi könyvkiadók vásárán, amelyen magyarországi kiadók és a Kalligram is jelen van (TA SR-felvétel) KORDA GYOR^W BALÁZS KÚRI/''Jk AZ ÚJ ÉVEZRED KÜSZÖBÉN VÁRJUK EGYÜTT AZ ÜNNEPEKET! jlfcžt mmm ^ Jp* ALEX TAMÁS • CSONGRÁDI KÁTA Wj KULKAJÁNOS • KOVÁCS KATI csak Pozion BOLDOG, BÉKÉS KARÁCŠONYTŕ a KOM ART Müv ésati Ügynökség