Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-13 / 262. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 13. VENDÉGKOMMENTAR Rapant nem Seeman MÁRIA ŠIŠULÁKOVÁ Beiktatása óta harmadszor találkozott Rudolf Schuster Vladimír Mečiarral, de ez volt az elsó alkalom, hogy információk szivárogtak ki a megbeszélésről. Bizonyára az előző tárgyalásokon - amelyek témá­ját Mečiar kérésére gondosan eltitkolták - sem ment babra a játék. Most világos volt a cél: az alkotmánybíróság és az új alkotmánybírók kinevezése, miként a köztársasági elnök elmondta. Hozzátette azon­ban, hogy a HZDS elnökének véleményét csak meghallgatta, de kí­vánságának nem tudott eleget tenni. Mečiar éppen arra a napra kért randevút az államfőtől, amikor az mind a tizennyolc alkotmánybíró­jelölttel találkozott. Gyanús és furcsa, hogy a volt miniszterelnök egy­általán megszólította Schustert a kinevezések ügyében. Sőt, mint mondta, figyelmeztette a köztársasági elnököt, fontolja meg a jelöltek szakértelmét és feddhetetlenségét. A parlamenti képviselők felelőssé­gük teljes tudatában már bizonyára megtették ezt. Valószínűleg ezért akadt fenn a hálón a HZDS alkotmányjogi szakértője, Milan Sečánsky exképviselő, akinek például nincs meg a törvény által előírt bírósági gyakorlata, és miután távúton jogi oklevelet szerzett, egy tapolcsányi középiskolában tanított. Mečiarnak azonban fúrja az oldalát az alkot­mánybíróság, amelyet hét évvel ezelőtt - hála közbelépésének - nem egészen tiszta körülmények közt hoztak létre, s több olyan ügyben döntött, amikor komoly problémát okozott a törvény következetes betartása. Ezért is nevezte az egykori kormányfő az alkotmánybírósá­got a politikai színtér beteg elemének. Ebben az időszakban sikerült elérnie, hogy Miloš Seeman alkotmánybíró idő előtt lemondott tiszt­ségéről, amivel alaposan meglepte a közvéleményt. Mečiar pedig könnyedén és nemes egyszerűséggel - a kisebbik rosszat választva ­kinevezte Ľubomír Dobríkot, akinek ellenjelöltje Jozef Štefanko, az ismert „favágó" volt. Mečiar, miután találkozott Schusterrel, bevallot­ta, nemrég két alkotmánybíróval tárgyalt: Tibor Šafárikkal és Richard Rapanttal. Ezekben a hetekben ugyanis sokkal többről van szó, mint korábban bármikor. Minden áron tisztára akatja mosni Ivan Lexát az ifjabb Michal Kováč elrablása ügyében. Richard Rapant azonban nem azonos Miloš Seemannal. Az, hogy időnap előtt lemondott, azt bizo­nyítja, meg akarja őrizni bírói és szakmai becsületét. Azokat a tulaj­donságokat, amelyek miatt Mečiar a köztársasági elnököt ostromolta. A szerző az InternetovéN munkatársa JEGYZET Kenyéren és vízen MALINÁK ISTVÁN Tapsikolhatnékom támadt: már nálunk is van „évszázad pere", rendkívüli biztonsági intézkedé­sekkel, mint Amerikában. Sőt, a szlovák A1 Caponeból is éppen most csináljuk a médiasztárt. Ci­nikus vigyorral bámul a lencsébe a besztercebányai főlator, tud, hogy több címlapfotó volt belőle a héten, mint anno a szocialista munka hőseiből. Jól táplált, ki­gyúrt gyerek ő, messziről látni rajta: multivitaminból is több jut neki, mint másnak krumpliból. Már két éve rács mögött darva­dozik az ebadta, ha kenyéren és vízen tartanák, még lelkibeteggé válna. Ugyanis minden rács mö­gé dugott utcai verekedőnek, stricinek, zsarolónak, gyilkosnak, pénzmosónak lelke van. A humá­nus rabtartás fontosságát ecsete­lő dokumentumfilmekből megta­nulhattuk: szívük szakadna, ha nem nézhetnének tévét. És mi­kor seggüket feltöri a priccs, két­három órácskát - ép testben ép lélek alapon - gyúrhassanak is naponta a konditeremben. Amit mi, szabad akaratunkból le nem sittéit, szabadon járó-(álmo­sanjkelő polgárok meg nem tu­dunk fizetni, ha attól koldulunk sem! Különben hogyan tudná­nak ismét beilleszkedni, ha kilép­nek (vagy szöknek) a börtönka­pun? Bírniuk kell a strapát: az ut­cán nemcsak minden ötödik já­rókelőt fognak kényszeringerből pofán csapni, összerugdosni, ha­nem minden másodikat. A sztár­latroknál jobban csak a kezdőbe­tűs latrokat csípem. X. Y.-t, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy félholtra verte a szomszé­dot, és eltörte a nagyi medence­csontját. Amit mindenki tud, leg­alább húsz szemtanú volt, de óv­ni kell az ilyen szemetek emberi jogait. Teljes nevet leírni, képer­nyőn arcot mutatni tilos. Mert a gazembernek vannak jogai, de nekünk nincs jogunk megtudni, kitől óvakodjunk. A legeslegjob­ban mégis azokat a bírókat imá­dom, akik sosem találnak elegen­dő bizonyítékot a legnyilvánva­lóbb maffiózók őrizetben tartásá­ra, és szabadon engedik őket, mint legutóbb a dunaszerdahelyi fenegyereket. Aki olvas újságot, tudja miről van szó, minden jogi csűrcsavarás nélkül, paraszti lo­gikával is kikövetkezteti: az ilyen bíró vagy hülye, vagy korrupt. És egyre több az ilyen bíró, a mi­niszter sem tud megoldást. Miért nem kérdez meg akárkit? Közös cellába a szabadon engedettet a szabadon engedővel! Es se tévé, se miegymás, hanem csak kenyér meg víz. Már rég feltalálták mindkettőt. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Uona - mellékletek ­(58238314) Tomi Vince - spon - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 4S011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ' Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Ahogy elnézem a politikai elitet, a bársonyos túlságosann is bársonyos volt. (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ SME Az elvi politizálásban az MKP által gyakorolt kettős mérce alkalmazá­sát boncolgatja a napilap kommen­tárja. A cikkíró megjegyzi: a kong­resszus előtt a magyar párt képvise­lői több ízben rámutattak, fontos lenne, ha az alkotmány preambulu­mában érvényesülne a polgári elv, és a „Mi, a szlovák nemzet..." kezde­tű bevezetőt felváltaná egy kire­kesztésmentes megszólítás. A Mečiar-féle választójogi törvény vi­lágra segítette a három magyar pár­tot egybekovácsoló tömörülést, ahol a két platform emlékeztet az eredeti állapotokra. Az MKP vezetői úgy vélik, a platformok a párt tevé­kenységének kerékkötőjévé váltak, ezért azokat eszmei irányvonalak szintjére igyekeznek lefokozni. Az írás rámutat, az ilyen megoldásnak nincs túl sok köze az általuk más összefüggésben szorgalmazott elv érvényesítéséhez: az MKP elismeri a polgári elvet, de mindenhatóságát a gyakorlatban megkérdőjelezi. Téma volt a jugoszláviai események, a vajdasági autonómiakoncepció, a határon túli magyarok státusa Magyar Állandó Értekezlet Az első „Magyarország és a határon túli magyarság" cí­mű konferenciát 1996 júliu­sában a Miniszterelnöki Hi­vatal és a Határon Túli Ma­gyarok Hivatala szervezte. SOMOGYI ALFRÉD A résztvevők megvitatták Magyar­ország és a határon túli magyar kö­zösségek kapcsolatának politikai­stratégiai kérdéseit. A második ta­lálkozó Pápán volt, amely megren­dezése idején sem került a figye­lem középpontjába. Idén február 20-án került sor az újabb találko­zóra. Az úgynevezett magyar­magyar csúcson zárónyilatkozatot fogadtak el arról, hogy a határon túli magyarok üdvözölték Magyar­ország NATO-csatlakozását, és tá­mogatták az Európai Unióhoz tör­ténő csatlakozási tervet. A résztve­vők fontosnak tartották a közép­európai országok euroatlanti in­tegrációjának támogatását, és el­fogadták, hogy elérésére fokozott erőfeszítéseket tesznek. A magyar kormány ígéretet tett, a határon túli kisebbségi közösségeket politi­kai eszközökkel támogatja abban, hogy szülőföldjükön maradhassa­nak. Nyilatkozatba foglalták a ta­lálkozók rendszeresítését Magyar Állandó Értekezlet néven azzal, hogy a magyar miniszterelnök meghívására évente legalább egy­szer tárgyalóasztalhoz ülnek. Ez­zel vált a magyar-magyar csúcs in­tézménnyé. Munkáját a HTMH ko­ordinálja. A februári találkozón kérték fel a magyar kormányt, hogy a konferencia munkájának OLVASOI LEVEL A rendszerváltás 10. évfordulója Ezekben a novemberi napokban emlékezünk a bársonyos forrada­lom 10. évfordulójára. Tíz év törté­nelmi távlatokba röpke pillanat, de elégséges ahhoz, hogy le lehessen mérni, hogyan teljesültek akkori elképzeléseink. Bátran megállapít­hatjuk, hogy csak kis részben. Elvá­rásaink nagyobbik része egyelőre beleveszett az akkori események ködös világába, és mindmáig az il­lúziók szintjén maradt. Emberközpontúbb társadalmat akartunk. Hogy ez mennyire sike­rült, megtapasztalhatjuk azokon az emberi tragédiákon, melyek leját­szódnak körülöttünk. Szabadság, testvériség, szeretet - hangzott ak­kor, ott a tereken. A tényleges sza­badság feltételei nem lettek megte­remtve. Bár szabadon utazhat­segítése érdekében hozzon létre határon túli magyar és magyaror­szági szakértőkből álló szakbizott­ságokat. Az Országgyűlés 1999. március 23-án egyhangúlag hatá­rozott a MÁÉRT létrehozásáról, jú­liusban kormányhatározat szüle­tett hat bizottság megalakításáról. A mostani kétnapos találkozón a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel ren­delkező határon túli magyar pár­tok és szervezetek vezetői mellett a nyugati magyarság képviselői is jelen voltak. A találkozó fő témája a hat szakbizottság jelentése volt. A témák között szerepelt több, az integrációval kapcsolatos kérdés, a jugoszláviai események - főleg a vajdasági újjáépítés, és szóba ke­rült a vajdasági autonómiakon­cepció, valamint az erdélyi ma­gyar egyetem kérdése is. Külön hangsúlyos téma: a határon túli magyarok különleges státusa. (Kettős állampolgárság, külhoni státus, „pozitív diszkrimináció" Schengen után.) Magyarországon belpolitikai fel­hangjai vannak (lehetnek) a MÁ­A mostani találkozón a nyugati magyarság képviselői is jelen voltak. ÉRT tanácskozásának. Az eddigi magyar-magyar csúcsoktól eltérő­en az országgyűlési pártok képvi­selői nem voltak egységesek sem a határozat, sem az értekezlet egé­szének megítélésében. Tabajdi Csaba képviselő (Magyar Szocia­lista Párt) szervezetlennek, átgon­nánk, de egy kis rétegtől eltekintve utazási vágyainknak gátat szab az egyre nagyobb méreteket öltő el­szegényedés. Rengeteg, akaratán kívül szegénysorsra jutott ember él az országban. A társadalom pere­mére szorult ember pedig ki van szolgáltatva a társadalom szeszé­lyeinek, így a beígért szabadság számára csak illúzió. Mi van a test­vériséggel, a szeretettel? Ezeket felváltotta az acsarkodás, a gyűlöl­ködés. Gyűlöllek, mert nem akar­tad az önálló Szlovákiát, de gyűlöl­ni kell azért is, mert más nemzeti­séghez tartozol, esetleg a bőröd színe miatt is. Jóléti társadalmat akartunk létrehozni a letűnt rend­szer romjain, olyat, melyben min­den tisztességes, tenni akaró em­ber megtalálja a számítását. Svájci, svéd modelleken gondolkodtunk. A svájci viszonyok megteremtőd­tek, de csak egy kiválasztott réteg számára, mely a privatizáció során mesés vagyonokhoz jutott. S mert ezzel a vagyonnal az újkori dolatlannak nevezte a MÁÉRT má­sodik tanácskozását. Felmerül a kérdés: mennyire tekinthető legi­timnek a határon túli magyarok megjelent képviselete, hiszen Hor­vátországban és a Vajdaságban vannak olyan magyar szervezetek (pártok), amelyeket nem hívtak meg, és eljöttek olyanok, amelyek az adott régió magyarságának tö­redékét képviselik. Tabajdi szerint így inkább nem kellene csúcsokat szervezni, a határon túliak meg­osztásához vezethet. A horvátor­szági magyarok egy csoportja rész­rehajlással vádolta a magyar kor­mányt. Nyílt levelükben azt állítot­ták, Budapest személyi feltételek­hez kötötte annak a kétszázmillió forintnak a folyósítását, amelyre Orbán Viktor tett ígéretet. A pénzt horvátországi települések felújítá­sára szánták. Az MSZP-nek kezdetben fenntartásai voltak a Zárónyilatkozattal szemben, végül aláírta. A Zárónyilatkozat egyebek közt ki­mondja: üdvözlik a szakbizottsá­gok megalakulását és munkáját. A hat szakbizottság (gazdasági, ok­tatási, kulturális, önkormányzati és államigazgatási, európai integ­rációs, szociális és egészségügyi) élén az adott szakterület magyar­országi minisztériumának állam­titkára áll. A résztvevők felkérték a magyar kormányt, kezdeményez­ze a határon túli magyarok ma­gyarországi jogállásának törvényi szabályozását. Támogatják a Nyu­gaton élő magyarság igényét, meg­vizsgálják a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának és lehetőségének biztosítását. A bi­zottságok üdvözlik a szomszédok­privatizátorok nem tudtak mit kez­deni - szétfolyt ujjaik között, vagy ebül elherdálták -, a többség szá­mára a jólét helyett valamelyik fej­lődő afrikai ország viszonyai jutot­tak osztályrészül. A becsületesen elvégzett munka elvesztette moti­váló erejét, mert legtöbb esetben nem biztosítja a tisztes megélhe­tést. Járja is a találós kérdés: Izzad és dolgozik - mi az? A válasz: Hü­lye. Soha nem látott mértékeket öl­tött a bűnözés, a korrupció, a tönk szélére jutott az egészségügy, az is­kolaügy, tömeges méreteket ölt a munkanélküliség. A rossz mező­gazdasági politika következtében Dél-Szlovákia mezőgazdasága ro­mokban hever, egyre több mező­gazdasági üzem, termelő dobja be a törülközőt. A tavalyi választások után felcsillant a remény, hogy az új hatalom visszatér a novemberi eszmék megvalósításához. Hozzá is fogtak a munkához. Fekete könyvek készültek a minisztériu­mokban. Ezekbe írták, hogy egyes nál lezajlott demokratikus válasz­tások nyomán kialakult kedvezőbb légkört. Nagy jelentőségűek az olyan szimbolikus lépések, mint a párkányi híd, vagy az aradi Sza­badság-szobor ügye. Ugyanakkor aggódnak is, pl. a szlovákiai ki­sebbségi nyelvtörvény miatt, me­lyet a magyarok kifogásai ellenére fogadtak el, vagy a kolozsvári ma­gyar konzulátus miatt. A résztve­vők meggyőződése, hogy a Délke­A szakbizottságok élén magyarországi államtitkárok állnak. let-európai Stabilitási Egyezmény­hez kapcsolódó munkaasztalok jó mechanizmus a térség problémái­nak rendezésére. Remélik, hogy Jugoszláviában mielőbb beindul a demokratikus átalakulás. Felkérik a magyar társadalmat, hogy a tél közeledtével fokozzák a humani­tárius segítségnyújtást. A Vajda­ságban támogatják az önkormány­zatiság és a szubszidiaritás európai elvei szellemében kidolgozott egy­séges vajdasági autonómiaterve­zetet, és fontosnak tartják a Ma­gyar Nemzeti Tanács működését. Felszólítják a vajdasági magyar pártokat, tegyék félre a személyes és politikai ellentéteket. Történel­mi jelentőségűnek tartják az önál­ló erdélyi magyar egyetemre szánt magyarországi támogatást (ez 2 milliárd forint lesz a jövő évi ma­gyar költségvetés-tervezetben). A szerző budapesti munkatár­sunk ágazatokon belül ki mit, mennyiért privatizált, hány milliót, milliárdot lopott el az ország vagyonából. Most, hogy a tettesek ismertek, jö­het a felelősségre vonás jogi úton, az érdemtelenül megkaparintott vagyon visszaszerzése. Égy-két ki­vételtől eltekintve a fekete köny­vekben leírt személyek vígan fü­työrésznek tovább. Sajnos, ez a kormány is azok vállára rakja az ország terheit, akik az eddigi átala­kítások, kísérletezések terheit vi­selték. Azok a restriktív intézkedé­sek, melyekkel a kormány sújt ben­nünket, csak tűzoltásra, vagy egy­egy lyuk betömésére elegendőek. Jövőképet kellene felvázolni, idő­beli sorrendet felállítani, mit miért csinálunk. Az elmúlt évtizedek so­rán sokszor megígérték nekünk a jólétet, de valahogyan csak nem akart ideérkezni hozzánk. Remél­jük, hogy az elkövetkező tíz évben tényleg eljut hozzánk. Németh Géza Alistál

Next

/
Thumbnails
Contents