Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-10 / 259. szám, szerda

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 10 Helmut Kohl volt német kancellár, Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, valamint George Bush egykori amerikai elnök Berlinben (TA SR/AP-fotó) Ünnepi ülés a Bundestagban a berlini építmény leomlásának 10. évfordulója alkalmából Falak, diktatúrák dőltek Berlin. Ünnepi ülést tartott tegnap a német parlament a berlini fal leomlásának tize­dik évfordulója alkalmából. MTI-TUDÓSÍTÁS „A tíz évvel ezelőtti nap a béke, a demokrácia és a jólét valódi távla­tát nyitotta meg nemcsak Német­ország, hanem Európa számára is. A nagyszerű távlat fényében Né­metország ezután is az Európai Unióba igyekvő országok szószóló­ja lesz" - hangoztatta a találkozón Gerhard Schroder német kancel­lár. Leszögezte: a nemzetet és Eu­rópát megosztó határ nem a Nyu­gat követelésére vagy nyomására, hanem a keletnémet lakosság el­szántságának és szabadságvágyá­nak köszönhetően dőlt le. Mint mondta, az akkori NDK lakosai bá­torságukkal egyedülálló módon gazdagították a német történel­met: megmutatták, hogy a békés állhatatosság és a demokratikus összetartozás érzése diktatúrákat képes megdönteni. A továbbiakban rámutatott: tíz évvel ezelőtt a XX. században először indult ki német földről a szabadság és önrendelke­zés magával ragadó jelzése Európa felé. A hidegháború befejeződése, a Szovjetunióban végbement mély­reható változások, Mihail Gorba­csov történelmi tevékenysége nél­kül az emberek nem adhattak vol­na ilyen feltartóztathatatlanul kife­jezést szabadságvágyuknak. Schroder méltatta a szomszédos országok és a nyugati szövetsége­sek szerepét a német egység előké­szítésében. Mint mondta, az NSZK szilárd helye az euroatlanti szövet­ségben, valamint a Willy Brandt ál­tal elindított enyhülési politika tet­te lehetővé azt a fejlődést, amely­nek eredményeként erőszak nélkül el lehetett söpörni a berlini falat. A kancellár köszönetet mondott a ke­let- és a közép-európai reformor­szágok népeinek is. Csecsenföldi harcok: az orosz légierő ismét támadta Groznij északi peremkerületeit Putyin: „arányos" orosz válasz MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő szerint a szövetségi had­erő észak-kaukázusi akcióinak mér­téke teljeséggel megfelel a terroriz­mus jelentette fenyegetésnek. Pu­tyin tegnap az térségben elesett rendőrök és belügyi katonák hozzá­tartozóival találkozott, s védelmébe vette az orosz hadműveleteket, el­utasítva ezzel a „túlzott erőszakra" vonatkozó nyugati vádakat. Az orosz kormányfő emlékeztetett ar­ra, hogy a házrobbantások, illetve a dagesztáni vahabita betörés nyo­mán másfél ezren vesztették életü­ket orosz területen, ezért a fenyege­téssel „arányos" az orosz válasz. Ki­tért arra is, hogy „nem egymástól el­szigetelt, bűnöző elemekkel" van dolga Csecsenföldön Oroszország­nak, hanem "nagyon jól szervezett, nemzetközi terrorista bandákkal". A Kreml helyettes hivatalvezetője, Igor Sabduraszulov megerősítette: Oroszország belügyének tekinti a csecsen problémát, ezért nem is ké­szül semmiféle bejelentésre az EBESZ isztambuli csúcsértekezle­tén. Sabduraszulov határozottan cáfolta azokat a híreket, hogy Borisz Jelcin államfő kormányfője menesz­tésére készülne. Az orosz kormány megszigorította a grúz és az azer­bajdzsán határ ellenőrzését, továb­bá az észak-kaukázusi repülőtere­ken tilalmat rendelt el számos nem­zetközi járat fogadására. Moszkva az intézkedéseket azzal indokolta, hogy meg kívánja akadályozni zsol­dosok és fegyverek bejutását Cse­csenföldre. A belügy- és a külügymi­nisztérium megszigorítja a Dagesz­tánba, Észak-Oszétiába, Ingusföldre és a Csecsen Köztársaságba utazó külföldiek és hontalanok ellenőrzé­sét. Az orosz légierő ismét támadta Groznij északi peremkerületeit, va­lamint a csecsen-grúz határ mentén levő célpontokra mért csapásokat. Észak-Oszétiából négy harcászati ­föld-föld - rakétát lőttek ki csecsen célpontokra, de azt nem közölték, hol csapódtak be a lövedékek. A ha­vazás miatt alig járhatóak a hegyi utak az Észak-Kaukázusban. Jabloko: tárgyalásokat az erő pozíciójából Moszkva. Az orosz pártok közül elsőként a liberális Jabloko frak­ció emelte fel szavát a csecsenföldi bombázások beszüntetéséért, a tárgyalások megkezdéséért. A Grigorij Javlinszkij vezette párt úgy véli, hogy az eddigi orosz katonai akciók elérték céljukat, s már tárgyalni kell - igaz, az erő pozíciójából - a hivatalos grozniji veze­téssel. A Jabloko szerint Moszkvának Aszlan Maszhadov csecsen államfővel kellene tárgyalóasztalhoz ülnie. (MTI) Ehud Barak és Jasszer Arafat villámtalálkozója a Szocintern XXI. kongresszusán Nincs jobb véderő a jó szomszédnál MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. A Szocialista Internacionálé XXI. kongresszusán résztvevő Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető tegnap 20 perces megbeszélést tartott. A tár­gyalás jóformán csak a kapcsolattar­tást szolgálta, nem volt szó közöttük a palesztin területek végső státusá­ról folyó izraeli-palesztin tárgyalás­sorozatról. Ezt követően együtt be­mentek a kongresszusi nagyterem­be, és Barak a második munkanapot megnyitva felszólalt. Beszédében leszögezte, hogy szeretnék az önál­ló palesztin állam létrejöttét, de „ez az elkülönülés csak politikai lesz, mert a jó szomszédnál nincs jobb vé­delem". Barak a következő felhívás­sal fordult Háfez Asszad szíriai el­nökhöz: „Most adott a lehetőség, de nem tudjuk, még meddig, hogy megszülessen a bátrak békéje. Itt az idő, dönteni kell." A Szocintern hét­főn elfogadta azt a nyilatkozatot, amely a politika elsőbbségét, a meg­felelő válaszadás szükségességét hangoztatja a „globalizáció kihívá­saival szemben". A legfrissebb jelentések sze­rint legalább tízezer halálos ál­dozatot követelt az a forgó­szél, amely Indiában pusztí­tott. A túlélők többsége sát­rakban lakik. (ČTK/AP-fotó) ETA-képviselők éhségsztrájkja Madrid. Az ETA baszk szaka­dár terrorszervezet politikai pártjának, az Euskal Herritar­roknak öt parlamenti képvise­lője szombatig tartó éhség­sztrájkba kezdett annak a mintegy húsz, börtönben levő ETA-tagnak a támogatására, aki a múlt héten kezdett éh­ségsztrájkot. (MTI) Leszavazták a kormányt Chisinau. A moldovai parla­mentben nem kapott bizalmat a Ion Sturza vezette kormány. A szavazást a miniszterelnök kérte; lépése mögött az áll, hogy a jobbközép kolíció belső civakodása miatt nem tudott elfogadtatni néhány fontos törvényt, amely nélkül nem biztosítható, hogy a nemzetkö­zi pénzügyi szervezetek hi­teleket folyósítsanak. (MTI) NATO-vezérkari főnökök ülése Brüsszel. A NATO fennállásá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból tegnap emlékművet avat­tak fel a szövetség központjá­nak díszudvarán. Az egyszerű kő emlékoszlopon ez a szöveg áll: NATO 1949-1999 - mind­azok emlékére, akik a béke és a szabadság ügyét szolgálták". A szövetség katonai bizottsága ezután megkezdte szokásos év végi kétnapos értekezletét a NATO főhadiszállásán. A ve­zérkari főnökök főleg a bosz­niai és koszovói helyzetről tár­gyalnak. (MTI) Szakadár vádak az ellenzéknek Belgrád. A Szlobodan Mi­losevics jugoszláv elnök vezet­te Szerbiai Szocialista Párt új­vidéki bizottsága azzal vádolt meg egyes vajdasági ellenzéki pártokat, hogy az észak-szerbi­ai tartomány elszakítására tö­rekednek. A testület szerint „nemzetiségi jogokkal játszva szándékosan szítják az etnikai összetűzések tüzét a többnem­zetiségű Vajdaságban, aminek a polgárok látják majd kárát, tekintet nélkül nemzetiségi, politikai vagy felekezeti hova­tartozásukra". (MTT) A lordok újabb „kenyértörése" London. A brit felsőház ismét kenyértörésre vitte a munkás­párti kormánnyal a vitát a jó­léti reformtörvény néhány sar­kalatos pontjáról, és a tör­vénytervezetet másodszor is visszautalta átdolgozásra az alsóház elé. A lordok újra el­utasították azt a javaslatot, hogy csökkentsék a rokkantsá­gi segélyeket, és a juttatást kössék szigorú feltételekhez. A kabinet tegnap ismét előter­jesztette a törvényt. (MTI) Egyiptomi gép - megsérült a berendezés egyik oldala Megvan a fekete doboz MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Az amerikai haditen­gerészet markoló karral felszerelt, „tengerfenékjáró" robotberendezé­se tegnap hajnalban az Atlanti-óce­ánból - mintegy 90 méteres mély­ségből - felhozta az október 31-én szerencsétlenül járt egyiptomi Boe­ing 767-es repülési adatait tartal­mazó fekete dobozt. A repülőgép fedélzetén 217-en tartózkodtak, és valamennyien szörnyethaltak. A lezuhanás oka egyelőre nem isme­retes - ezt remélik kideríteni az adatrögzítő berendezésban tárolt információk elemzése révén. A rendkívül erős behatásoknak is el­lenálló tartály egyik oldala sérült, és egyelőre nem tudni, ez korlátoz­za-e a benne tárolt adatok meg­szerzését. A robot által felszínre hozott berendezést Washingtonba szállítják, hogy az elemzést ott vé­gezzék el. A fekete doboz valójá­ban két berendezés. A másik, ame­lyiket még keresik - de kibocsátott hangjeleit már érzékelték -, a piló­tafülkében elhangzott beszélgeté­sek hangfelvételét tartalmazza. Stan Petrescu, a romániai katonai hírszerzés ezredese: Magyar igény Erdélyre MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. „Magyarország igényt formál Erdélyre" - véli a román ka­tonai hírszerzés vezetőjének helyet­tese. Stan Petrescu ezredes a Tran­silvania Jumal című lapnak adott nyilatkozatában hívja fel a figyel­met a „veszélyre". Az inteijú teljes terjedelemben a lap mai számában jelenik meg, tegnap csak egy részle­tet közölt belőle címoldalán, az Er­dély elszakítását illusztráló térkép­pel együtt. Az ezredes szerint több agressziós forgatókönyvvel is szá­molhat Románia. Ezek közé tartozik Erdély és Bánát bizonyos övezetei­nek autonomizálása, kezdetben kul­turális-közigazgatási téren, majd te­rületi szempontból is. „Nyílt akciót robbanthatnak ki azoknak az erők­nek a politikai és katonai támogatá­sával, amelyek fenn kívánják tartani a mostani nemzeti megosztottságot. Románia közeledése a Moldovai Köztársasághoz máris kiváltotta Uk­rajna és Oroszország rosszallását, miközben Magyarország bátorságra kapott, hogy igényt formáljon Er­délyre" - mondja Petrescu. Horvátország Kihantolási statisztika Zágráb. Horvátországban eddig a délszláv háború 3113 áldozatát hantolták ki 125 tömegsírból. Ivan Grujic ezredes, a fogságba esettek és eltűntek sorsának kiderítésével foglalkozó kormánybizottság ve­zetője közölte: az áldozatok 80 százalékának a személyazonossá­gát meg tudták állapítani. Szak­emberek küldésével segítséget nyújtott ehhez az eltűntek sorsá­nak kiderítésével foglalkozó nem­zetközi bizottság is. Grujic bejelen­tette: hamarosan befejeződik 580 áldozat azonosítása. Horvátország továbbra is eltűntként tartja nyil­ván 1668 állampolgárát. (MTI) Kína Tajvan ellen Nem maradt válasz nélkül Peking. Kína tagadja, hogy „hűtlen tartománynak" teltintené Tajvant, és azzal vádolja Li Teng-huj tajpeji elnököt, hogy a sziget iránti külföl­di rokonszenv felkeltésére használ­ja fel ezt a „nagy hazugságot". A Zsemnin Zsipao, a Kínai Kommu­nista Párt lapja ezért rohant ki Li el­len, mert az a Foreign Affairs ame­rikai folyóiratnak írt tanulmányá­ban felszólította Pekinget: hagyjon fel a Tajvannal szembeni, megfé­lemlítésen alapuló taktikájával, mi­vel ezzel csak azt éri el, hogy a szi­get népe inkább a függetlenségre hajlik, semmint az anyaországgal való egyesítésre. (MTI) Bili Clinton az Irán elleni szankciók megújításáról További egy esztendő MTI-JELENTÉS Washington. Bili Clinton újabb egy évvel meghoszszabította az Irán el­leni gazdasági és pénzügyi büntető­intézkedéseket. „A két állam közötti problémák húsz év elmúltával sem szűnnek meg teljesen" - mondta az amerikai elnök. Felfegyverzett radi­kális muzulmán diákok 1979. no­vember 4-én megszállták az USA te­heráni nagykövetségét, s 444 napig fogságban tartottak 52 amerikait. Washington 1980 áprilisában meg­szakította diplomáciai kapcsolatait Teheránnal. Mohammed Hatami iráni elnök 1998 januáijában indít­ványozta, hogy „üssenek rést a bi­zalmadanság falán". Szajed Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és po­litikai vezetője azonban ellenzi a vi­szony bármiféle „puhítását". Tbilisziben misét mutatott be tegnap II. János Pál pápa Megfázott a reptéren Tbiliszi. Tízezer hívő előtt mutatott be misét tegnap Tbilisziben II. János Pál. A pápa a római katolikusok és az ortodoxok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére szólított fel. Noha a grúz görögkeleti egyház megtiltotta híveinek, hogy részt ve­gyenek a misén, számos grúz orto­dox mégis megjelent. Ott volt Edu­ard Sevardnadze államfő, akinek részvételét külön is megköszönte a pápa. II. János Pál igen fáradtnak tűnt, amikor lassan áthaladt a virá­gokkal díszített pódiumon. Joaquin Navarro Valis, a Vatikán szóvivője elmondta: a szentatya hétfői érke­zésekor megfázott a repülőtéren, ahol hideg szél fújt. „Láza azonban nincs, nagyon jól aludt az éjszaka, és korán kelt" - tette hozzá. (MTI) II. János Pál feszületre támaszkod­va (TA SR/EPA-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents