Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-07 / 231. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 7. PANORÁMA FL 3 Izraeli világszépe Elítélték az erőszakolót Tel-Aviv. A tel-avivi kerületi bíróság nemi erőszak vádjában tegnap bű­nösnek mondta ki Slomo Nur izraeli-egyiptomi kettős állampol­gárt, aki tavaly október 6-án Milá­nóban megerőszakolta a két hónap­pal később világszépévé választott Linor Abargil 19 éves izraeli lányt. Slomo Nur 44 éves. Egyiptomi szü­letésű kopt keresztény, aki felvette a zsidó vallást, és feleségül vett egy iz­raeli nőt. Miután együttműködött az izraeli titkosszolgálatokkal, meg­kapta az izraeli állampolgárságot. Azután, hogy Nur fegyverrel fenye­getve megerőszakolta Abargilt, csak azzal a feltétellel hagyta meg az éle­tét, és engedte szabadon, hogy a lány megígérte: titokban tartja a tör­ténteket, és nem tesz feljelentést. Abargil azonban mégis feljelentést tett, és az izraeli rendőrség január 9­én letartóztatta az Olaszországból hazatérő férfit. A bíróság fegyverrel való kényszerítés, nemi erőszak és fajtalankodás bűntettében vétkes­nek találta Nurt. A büntetésről, amely 30 évig tetjedő börtön is le­het, később döntenek. Nur a tárgya­láson végig ártatlannak vallotta ma­gát, és azt állította, hogy Abargil erőszakolta meg őt. (MTI) Vagy két tucat boltban, a fűszerüzletek és a kis műhelyek szomszédságában lehet fegyvereket kapni Jemen: a törzsek földjén Szanaa. Elég kilépni Szanaából, Jemen fővárosá­ból és az ember máris a tör­zsek földjén találja magát ­ahol ők törvénykeznek, ahol a vendetta bosszúját érvé­nyesítik és ahol szabadon kereskednek ágyúkkal és tankokkal. MTI-AFP A1 Haszf városában levő szalonjá­nak közepén trónolva a Vadi Miszvar törzs egyik főnöke, Mohszen Ali Abu Hatem elmagya­rázza az AFP tudósítójának, hogy „a törzsek inkább saját főnökükhöz fordulnak ítéletért, mert a hivatalos bíróságok elhúzzák az ügyeket és nem szolgáltatnak teljes igazságot". A Szanaától 50 kilométerre levő vá­rosban a sejk kifejti: „A támadót és az áldozatot egyaránt arra szólítom fel, hogy zálogként tegyenek le ná­lam egy fegyvert. Ezután mindegyi­kük ügyvédjéül kér fel egy írni-ol­vasni tudó bölcs embert." Abu Hatem sejknek egy héten belül meg kell hoznia ítéletét. A nem előre megfontolt, gyilkosságként elköve­tett emberölések ügyét mindig a dija - vérdíj - módszerével oldják meg. így például egy törzsfőnök a közelmúltban gondatlanságból el­gázolt egy 9 éves gyereket. Mohszen sejk a bűnöst arra szólította fel, hogy az áldozat családjának adjon fegyvereket, állatokat és pénzt. „A gyermek apját ezt kielégítette, és együtt fogyasztottuk a qatot." A qat eufóriát keltő növény. „Ezután bemutatom a jegyzőköny­vet a hatóságoknak, amelyek azt hi­vatalosan is elismerik" - magyaráz­za a sejk, aki közreműködéséért mindkét féltől fizetséget kap. Ami az előre megfontolt szándékkal elkövetet gyilkosságokat illeti, eze­ket a jemeni törzsekben csak a vér­bosszú, a vendetta oldhatja meg. „Ez általában a törzsek közötti há­borúhoz vezet" - fűzi hozzá. „Néha azonban nehéz kiválasztani a vér­bosszú tárgyát. így például az egyik iskola egyiptomi tanítóját két szom­széd törzs összecsapásában megöl­ték. A másik törzs nem talált más megoldást, mint megölni az ellenfél törzsének tanítóját, aki szintén egyiptomi volt." A sejk házában, amelyben generátor fejleszti az ára­mot, mert a térségbe nem vezették be sem a villanyt, sem a telefont, fia­tal emberek ülnek és a helyi szokás­nak megfelelően qatot rágnak. „Nem csinálunk semmit" - mondja egyikük. „Pénzre a qat eladásával teszünk szert és a kormány ad egy kis fizetést, noha nem dolgozunk." A törzsek ugyanis nyomást gyako­rolnak a hatóságokra annak érdeké­ben, hogy alkalmazzák tagjaikat. Ez a jövedelem azonban nem elég. ,Ahhoz, hogy mi magunk is fo­gyaszthassuk a quatot, naponta 500 és 1000 riál (3,5-7 dollár) közötti összegre van szükségünk. Ezért az­tán rajtaütéseket hajtunk végre, pél­dául leállítjuk az erre haladó jármű­veket és felszólítjuk az utasokat, hogy adják át pénzüket - magyaráz­za a fiatalember. A külföldiek elrablása ugyancsak gyakori ebben a térségben, ahol a férfiak jól fel vannak fegyverezve, és géppisztolyaikat maguk mellé he­lyezik éjszakára a zsúfolt közös há­lótermekben. Semmi sem egysze­rűbb, mint-fegyvert vásárolni a kö­zeli jihanai piacon. Egy poros utca két odalán vagy két tucat boltban le­het kapni könnyű fegyvereket, a fű­szerüzletek és kis műhelyek szom­szédságában. „Egyes fegyverek kül­földről jönnek és titokban juttatják be őket az országba, mások a jemeni konfliktusokból származnak, mint amilyen az 1994 évi háború volt" ­mondja Mahmud Ali Al-Matari, egy fegyverbolt tulajdonosa. ,Az árak rendkívül előnyösek a külföldi szint­hez képest" - filzi hozzá. A kereske­delemben általában a szaúdi riált használják, amelynek árfolyama stabilabb, mint a jemeni pénzé. így egy orosz Kalasnyikov 1200 szaúdi riálba kerül (320 dollár), a fegyver „izraelinek" nevezett, az uzira ha­sonlító változata pedig 500 riálba (133 dollár). Amikor a törzsek há­borúznak egymással a kereslet nő és az árak is megugranak. A nehéz­fegyvereket nem állítják ki a bolt­ban, de a vevő megtekintheti őket a raktárban. A kereskedők némi felár ellenében házhoz is szállítják a ne­hézfegyvereket - fejeződik be az AFP jemeni riportja. Útban a kelet-timori Dili felé. A motoros a városi piacra indult tucatnyi tyúkjával. (TA SR/AP) NÉHÁNY SORBAN Fecskefészkek „másodkézből" Bécs. A grazi városháza fecskéinek új „lakást" biztosít az épület renoválásának befejezetével: a testület ingatlanokkal foglalkozó osztálya alig használt fészkeket vásárolt a felújítás miatt eltávolí­tottak helyére. Az épület felújításának megkezdésekor minden egyes fecskefészket szakértők ellenőriztek, hogy nincs-e bennük tojás, s helyüket pontosan rögzítették a terveken. A homlokzat el­készülte után pedig a megjelölt helyekre olyan „másodkézből" származó, de jó állapotú fészkeket helyeztek el, amelyeket az ­arra igazán illetékes - ingatlanokkal foglalkozó osztály vásárolt. Összesen negyvennégy keltetőhelyet biztosító, huszonkét fészket rögzítettek az eltávolított eredetiek helyére. A (be) költözés már a madarak dolga. (PAN) Mamutok feltámasztása Budapest. Ha a dinoszauruszok feltámasztására ma még nincs is nagy esély, a Jurassic Park mégsem szemenszedett fantázia. Egy francia kutatócsoport ugyanis mostanában a tízezer évvel ezelőtt kihalt hatalmas gyapjas mamutok egyikének klónozásán fárado­zik. (Mai Nap) Személyre szóló polgármester Kijev. Szokatlan nyitottságról tett tanúbizonyságot a krími Szevasztopol város polgármestere: Leonyid Zsunyko a helyi saj­tóban közzétette személyi hívója számát. Hírügynökségi je­lentések szerint immár valamennyi szevasztopoli lakos hagyhat üzenetet a polgármester személyi hívóján a városi gazdálkodás javításával, illetve bármilyen személyes gondjának megoldásával kapcsolatban. A polgármester megígérte: az összes üzenetet „sa­ját szeműleg" olvassa el, és kivétel nélkül intézkedik az ügyekben az illetékes hatóságoknál. (MTI) A börtönkonyha varázsa Manila. Két rab, aki sikeresen megszökött a Fülöp-szigetek egyik börtönéből, hamarosan önként visszatért, mert - mint mondták - ott legalább a koszt ingyenes. „Itt háromszor napon­ta kapok enni, és ráadásul egy fillért sem kell fizetnem" - mon­dotta a néhány napig tartó koplalós kaland után az egyik vissza­térő szökevény. A börtön igencsak elégedett igazgatója mindeh­hez azt is hozzáfűzte, hogy a koszt nem csupán ingyenes, de rendszeres és jó is - ez magyarázza tehát az intézményébe „be­utaltak" hűségét. (PAN) Kokainellenes vakcina a láthatáron Washington. Kaliforniai kutatók közelebb jutottak egy kokainel­lenes vakcina előállításához: az oltóanyag megakadályozná, hogy a drog elérje az agyat és ott kifejthesse hatását. Az immun­rendszer természetes módon nem válaszol a kokainra, mert az igen kis molekula. A kutatóknak viszont sikerült egy olyan egy­szerű fehérjét kapcsolni a kokainhoz, amelyet a védeke­zőrendszer már felismer. így az immunrendszert arra „treníroz­zák", hogy olyan specifikus antitesteket állítson elő, amelyek ké­pesek megakadályozni, hogy a kokain elérje célját - a központi idegrendszert. (MTI) Barbie baba kontra Internet New York. A világ legnagyobb játékszergyártója, a Mattel Inc. aggódik az általa gyártott Barbie baba jó híréért. A cég pert indí­tott egy internetes vállalkozás ellen, amely arra ragadtatta ma­gát, hogy pornóoldalának címében a baba nevét szerepelteti. A Mattel Inc. ezért kártérítési keresetet nyújtott be egy manhattani bíróságon az Internet Dimensions cég ellen, és követelte a cím megváltoztatását. A kereset indoklása: a felnőtteknek szánt internetes oldal kárt okozhat a Mattel hírnevének, mivel a „Barbie's Play Pen" (Barbie játékceruzája) honlap olvasói azt hi­hetik, hogy azt a Mattel szponzorálja. A honlap ugyanis „Barbie's" felirattal és félreérthetetlen fotókkal „forró csoportos szexjátékokra invitál". (PAN) Bosszúból tette Áruba bocsátotta feleségét Róma. Mivel az asszony feljelentet­te brutális fétjét, az bosszúból pla­kátokon bocsátotta áruba felesége testét. A 28 éves palermói Piero V. ütötte, verte és rendszeresen meg­erőszakolta szép feleségét. Az asz­szony nem számíthatott az ismerő­sök védelmére, ezért nem volt más választása, mint feljelenteni élete párját. A vizsgálóbíró azonnal elren­delte a férfi háziőrizetbe vételét. Pierónak otthon több ideje jutott a fondorlatokra, s alaposan kitervelte bosszúját: neje fedetlen testét ábrá­zoló plakátokat gyártott, és lakásuk környékén - valakinek a segítségé­vel - kiragasztotta azokat. A fény­képhez „reklámszöveget" is mellé­kelt: „Feleségem hajlandó. Elég, ha telefonál neki. 30 ezer líra a tarifa, alkudni lehet". A rendőrségnek (is) feltűntek a plakátok, azokat össze­gyűjtötték, és átadták az igazság­ügyi szerveknek. A kegyetlen férj bűnlajstromára ezáltal felkerült a „súlyos becsületsértés" is. (PAN) Nierenberg asszony három éve követeli eredménytelenül a Szépművészeti Múzeumban és a Nemzeti Galériában kiállított tíz festmény visszaadását Műkincsper Magyarország ellen MTI-TUDÓSÍTÁS New York. Egy hetvenöt éves ma­gyar asszony kedden New Yorkban bejelentette: feljelentést tett Buda­pesten a magyar állam és két or­szágos múzeum ellen, hogy vissza­szerezze nagyapja műkincseit, amelyet a nácik raboltak el a csa­ládtól és Magyarország visszaszer­zett. Magyarország „úgy tűnik, azt hi­szi, hogy megtarthatja családom műkincseit, amelyek a második vi­lágháború utolsó foglyai" - mond­ta Martha Nierenberg, báró Herzog Mór Lipót unokája az AFP­nek. Nierenberg asszony három éve kö­veteli eredménytelenül a Szépmű­vészeti Múzeumban és a Nemzeti Galériában kiállított tíz festmény visszaadását. Az asszony elmondá­sa szerint a műtárgyak között van egy El Greco, egy Francisco de Zurbarán, egy Antonis van Dyck és egy idősebb Lucas Cranach fest­mény is, amelyek anyja hagyatékát képezték a báró 1934-ben bekö­vetkezett halála után. A főnemes az értékes műkincseket három gyermeke között osztotta szét. Adolf Eichmann, aki a zsidók kon­centrációs táborokba történő ösz­szegyűjtését készítette elő, és az értékes tárgyak begyűjtését végző különleges osztag vezetője is volt, összesen 2500 műkincset foglalt le báró Herzog gyűjteményéből. A legszebbeket Németországba szál­lították, amikor a zsidó Nierenberg-család elhagyta Ma­gyarországot. A báró által össze­gyűjtött tárgyak értéke a becslések szerint meghaladja a 20 millió dol­lárt. „Azt gondolják, hogy azért mert 75 éves vagyok, nem próbá­lok meg érvényt szerezni a jogaim­nak" - mondta Nierenberg asz­szony. Hozzátette: „nem hagyom, hogy Eichmann győzelmet kiált­son sírjából, mialatt Magyarország semmibe veszi más országok, mint például Franciaország, Ausztria, Németország visszaszolgáltatásra tett erőfeszítéseit" - idézi Nierenberg asszony szavait az AFP. A feljelentést Nierenberg asz­szony nevében a Zsidó Világkong­resszus (WJC) által alapított, mű­kincsek visszaszolgáltatásával fog­lalkozó bizottság (CAR) tette meg, amely - az asszony szerint - ezzel az üggyel akar példát szolgáltatni. Ahogy az a többi népi demokrati­kus ország esetében is történt, a szövetségesek által visszaszolgál­tatott műkincseket a háború után a magyar állam őrizte, mert a hagya­ték tulajdonosa, Nierenberg asz­szony édesanyja az Egyesült Álla­mokban tartózkodott - fűzi hozzá a hírügynökség. „Magyarország süketséget színlel, és nincs sok remény barátságos végkifejletre" - jelentette ki Nierenberg asszony, aki 1945 óta él az Egyesült Államokban. A magyar kormány elismerte ugyan, hogy a birtokában levő mű­kincsek egy része a báró Herzog­család gyűjteményéből származik, de nem mindegyik esetben lehet ebben biztos, ezért addig nem akar cselekedni, amíg nem veszik szám­ba a Herzog-gyűjtemény darabjait - emlékeztet az ÄFP. „Nincs sok remény barátságos végkifejletre asszony. jelentette ki Nierenberg (TA SR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents