Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-01 / 226. szám, péntek

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 1 Egyezség a szlovák kormány és a KBC Bank között Megveszik a ČSOB-t Ma éppen 50 éve kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot. Fegyelmezetten ünnepel a világ legnépesebb állama Kapitalizmus vörös színben Hosszú menetelés. Mundérba öltöztetett kínai gyerekek készülnek a mai díszszemlére (TA SR/AP felvétel) HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A szlovák kormány 10 milliárd korona értékben készenléti hitelt nyújt a Csehszlovák Kereskedelmi Bank (ČSOB) szlovák fiókjának, ennek fejében a belga KBC Bank, mint a ČSOB cseh részvénycsomagjának tulajdonosa megvásárolja a ČSOB-ban birtokolt 24 százalékos szlovák részesedést, amelyet jelenleg a Szlovák Nemzeti Bank kezel. A Dzurindakormány és a KBC Bank a napokban aláírja az erről szóló szerződést. A KBC Bank a szlovák kézben lévő 24 százalékos részvénycsomagért 17,7 milliárd koronát fizet, ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP) peren kívül megegyezett a cseh Sigma Lutín társasággal, amely szerint az nem tart igényt az SPP volt vezérigazgatója, Ján Ducký által kiállított egy darab 400 millió cseh korona értékű váltóra jelentette be Pavol Kinčeš, az SPP vezérigazgatója. A szerződés értelmében a váltó kifizetésére más társaságok sem jogosultak. A Duckýváltókkal kapcsolatban az első olyan esetről van szó, amelyet peren kívül sikerült tisztázni. Az SPP ugyanakkor jelenleg más vállalatokkal is folytat tárgyalásokat a volt vezérigazgató által aláírt váltókról. A legismertebb ezek közül a cseh Union Bank esete, amely öt, egyenként 70 millió korona értékű ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Gázművek (SPP), a gazdasági tárca jóváhagyása után, tegnap utasítást adott a Gasfin értékpapír-kereskedőnek a Nafta Gbely 32 százalékos részvénycsomagjával folyó üzletelés leállítására. A Gasfin az említett részvénycsomagot a Tatra bankától akarta megvenni az SPP és a Szlovák Takarékpénztár számára, az ügyletet azonban Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter blokkoltatta. A közeli napokban így megoldódhat a Nafta 45,9 százalékos részvénycsomagjának átvitele a Nemzeti Vagyonalap számlájára. A tőzsdei ügylet leállításával az összes résztvevő fél A Český mobil a harmadik Prága. A Český mobil cseh-kanadai konzorcium nyerte az 1800 MHz-es cseh mobiltelefonhálózat kiépítésére kiírt pályázatot. Antonín Peltrám, cseh közlekedésügyi miniszter döntött a Český mobil mellett, amely a licencért 1 milliárd koronát fizet azzal a feltétellel, hogy szolgáltatását legkésőbb jövő év júniusában beindítja. (ČTK) ebből 10 milliárdot hitelként viszszakap, az ügylet további részeként pedig a Dzurinda-kabinet az állami Konsolidačná bankát kötelezi arra, hogy záros határidőn belúl törlessze a ČSOB-tól korábban felvett hitelt. Ennek nagysága 1999. június 30-án a kamatokkal együtt 671 millió korona volt. A ČSOB szlovák részének privatizálása a költségek levonása után tehát mintegy 7 milliárd koronát hoz az államkasszába. A pénzügyminiszter közlése szerint a 7 milliárdos privatizációs bevételből az államadósság egy részét fogják törleszteni, illetve fejlesztési programokat finanszíroznak általa. váltó kifizetését követeli az SPPtől. Ezeket még tavaly szeptember 29-én állították ki a Sezooz Group társaságnak, amiket a Sezooz Group október 6-án átruházott a cseh Union Bankra, akivel szemben tartozásai voltak. A bank az ügyet bíróság elé vitte, de a peren kívüli megegyezés lehetőségéről folyamatos tárgyalások folynak. A volt vezérigazgató által aláírt kötvények értékét az SPP vezetői 1 milliárd korona körülire becsülik. A váltók mielőbbi rendezése már csak azért is fontos a vállalatnak, mert október elején eurokötvények kiadására készülnek, és a cég rendezetlen pénzügyi problémái kihatással lehetnek annak sikerességére. Az SPP 150 millió eurós (6,5 milliárd korona) eurokötvény-kibocsátást tervez, (mi) egyetértett, így az SPP, a Szlovák Takarékpénztár és a Tatra banka is. A részvények átutalása ugyanakkor az SPP vezetői szerint csak az első lépés a Nafta gazdasági talpraállítása során. Fennáll ugyanakkor a veszélye annak, hogy a Nafta kisebb hitelezői felszámolási eljárást indítanak a vállalat ellen, ami könnyen hasonló helyzetbe juttathatna a Naftát, mint amilyenben jelenleg az Istrochem van. Vagyis az állam ugyan visszaszerezné részesedését a vállalatban, ám az felszámolás alá kerülne. Az SPP ennek megakadályozására 150 millió korona értékű előlegben részesíti a vállalatot, amelyből kifizetheti tartozásai egy részét. (M. I.) Októberi szakkiállítások Pozsony. Októberben a pozsonyi Incheba kiállítási központban 11 kiállítást szerveznek. Október 5én nyitják meg a Slovmedica egészségügyi műszereket bemutató kiállítást, ahol nyolc országból 85 kiállító mutatkozik be. Október 6-án kezdődik az Intermedia marketing kommunikációval foglalkozó szakkiállítás. (SITA) 1949. október l-jén, hoszszan tartó polgárháború után kiáltották ki Pekingben a győztes kommunisták a Kínai Népköztársaságot, amely az elmúlt 50 év alatt egy nyomorgó agrárországból földünk hetedik legerősebb gazdasági hatalmává lépett elő. GÁL ZSOLT Kína felemelkedése az elmúlt évtizedekben korántsem volt töretlen folyamat. A háború utáni évtizedek oktalan, szovjet modell alapján végrehajtott gazdaságpolitikája óriási károkat és rengeteg szenvedést okozott a lakosságnak. A kommunista párt főtitkára, Mao Ce-tung által levezényelt „reformok" sztálini stílusú tisztogatásokkal párosulva gazdasági baklövések sorozatát jelentették. A mezőgazdaság 1955-56-ban végrehajtott kollektivizálása és az 1958 májusában meghirdetett „nagy ugrás" politikája, amely a vidéki „népi kommunák" segítségével próbálta elérni az agrárium és az ipar (többek között az acélgyártás!) felfuttatását, a termelés teljes összeomlásához és éhínséghez vezetett. A hatvanas években tomboló „nagy proletár kulturális forradalom" következménye pedig az értelmiség lefejezése és a közoktatási rendszer szétesése lett, sőt polgárháborús helyzet alakult ki, és a tisztogató „vörös gárdákat" végül 1968 júliusában a hadseregnek kellett megfékeznie. 1976-ban Mao halálával véget ért a Kínai Népköztársaságban a tomboló esztelenség korszaka, amelynek „eredménye" több millió halott és egy szétzilált gazdasági rendszer volt. Az új pártvezér Teng Hsziao-ping vezetésével 1979-ben meghirdették a nyitás politikáját, az azóta eltelt 20 év csaknem teljes sikersorozatként értékelhető. A hatalmas területű és a világ legnépesebb államának számító Kína Teng hatalomra kerülésekor gazdaságilag még a törpék kategóriájába tartozott, két évtized alatt azonban az ország nemzeti összterméke a hatszorosára nőtt, és ezzel a világ gazdasági hatalmainak sorában Kína az előkelő hetedik helyre lépett elő. Az egykor éhínségekkel küzdő ország a népesség jelentős növekeHÍRÖSSZEFOGLALÓ A Teng Hsziao-ping vezette irányvonal 1978 decemberében győzedelmeskedett a kínai kommunista párton belül, ekkortól számíthatjuk a reformok, a gazdasági nyitás kezdetét. Teng korábban kétszer is - a kulturális forradalom idején és 1976ban - börtönbe került a Mao-féle tisztogatások következtében, végül 1977-ben rehabilitálták. Teng reformjai az egy ország két rendszer elven alapultak, megmaradt a kommunista párt politikai egyeduralma, de a gazdaságban fokozatos reformokkal lényegében átvették a nyugati világban jól bevált kapitalista piacgazdaságot. A mezőgazdaságban felhagytak a kollektivizálási kísérletekkel, a földeket egyéni vállalkozók és a helyi közösségek tulajdonába adták. 1985-ben megszüntették a mezőgazdasági termékek beszolgáltatásának 1953 óta fennálló rendszerét. A nyolcvanas évek elejétől teret engedtek a magánvállalkozásoknak és a külföldi beruházásoknak. A modernizáció előmozdítása és a külföldi tőke becsalogatása érdekében különleges gazdasági övezeteket hoztak létre, amelyekből ma már országszerte több mint száz működik. Fokozatosan kialakult a kereskedelmi pénzintézetek hálózata, és napjainkban már jól működik az értékpapírok piaca is. A reform legújabb fejezete a vonakodva megkezdett privatizáció, ami főként az dése (a számunkra csaknem felfoghatatlan 270 millió új lakos 20 év alatt!) ellenére mezőgazdaságilag önellátóvá, sőt agrártermékeket exportáló állammá vált. A mezőgazdasági termelés 1979 és 1994 között évente átlag 6,1%-al nőtt, a gabonatermés 304 millió tonnáról 500 millió fölé emelkedett annak ellenére, hogy több millió hektár termőterületet vontak ki a mezőgazdasági művelés alól. A nyolcvanas években a vezetés szabad utat engedett a magán- és közösségi vállalkozásoknak. Kis cégek és szövetkezetek milliói alakultak vidéken, amelyek gyorsan Az utóbbi 20 év szinte teljes sikersorozatként értékelhető. növelték termelésüket és felszívták a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerőt. Számos, pár fővel induló kisüzem mára többmilliárdos, tőzsdén jegyzett holdinggá nőtte ki magát, de az erős kis- és középvállalatok nagy számára épülő beszállítói háttéripar erősödése sem elhanyagolható. Jelenleg már a magánszektor állítja elő Kína nemzeti termékéállami nagyvállalatok magánkézbe adása szempontjából jelentős. A széleskörű gazdasági liberalizációt nem követték politikai változások. A kommunista párt továbbra is őrködik hatalmi monopóliumán, az ország vezetése Teng halála után is ragaszkodik az általa megszabott irányelvekhez. 1989. június 4-én a pártvezetés tankokkal verette le a diákok sokszázezres demokratikus megmozdulását a pekingi Tienannek döntő hányadát, bár az állami szektor szerepe még mindig jelentős, gondoljunk csak a nehézipari és energetikai mamutvállalatok egész sorára. Kína szemmel láthatóan a Japán és az ázsiai „kistigrisek" által kitaposott úton menetel. Az olcsó, képzeden munkaerőt igénylő textilipar és a nehézipari ágazatok felfutása után egyre gyorsabban növekszik a háztartási elektronika és a közlekedési eszközök termelése. A jövőben bizonyára az informatikai és távközlési csúcstechnológiák, valamint a szolgáltatások széles skálájának robbanásszerű fejlődése várható. A technológiai fejlesztéseket nagyban segítik a növekvő külföldi beruházások. A 90-es években valósággal dőlt a tőke Kínába, a nemzetközi óriáscégek megszimatolták az óriási, több mint 1 milliárdos piacban rejlő csaknem korlátlan lehetőségeket. A több mint száz ún. különleges gazdasági övezetben gombamód nőttek ki a földből a gyártelepek és irodanegyedek. A nagyméretű hazai beruházásokat segíti a lakossági megtakarítások rendkívül magas szintje. A szorgalmas kínai polgárok már idáig is 600 milliárd dollárnak megfelelő összeget halmoztak fel bankszámláikon. Érdekes, hogy a spóromen téren, ahol több ezer diákot öltek meg. Azóta nem került sor komolyabb ellenzéki megmozdulásra. Úgy tűnik, a gazdasági fejlődés és az életszínvonal fokozatos emelkedése következtében a lakosság lojális a vezetéshez, és sokak szerint amíg tartani fog az életkörülmények javulása, addig biztosítva van a párt vezető szerepe. A jövő legnagyobb kérdése: az egyre gazdagabbá és műveltebbé váló kínai lakosság vállással egyidőben meredeken emelkedett a lakossági fogyasztás is, a kínai családokban általánossá vált a televízió, és a háztartási gépek egyre bővülő skálája. Az amerikai típusú fogyasztói társadalom persze még messze van, s ezt jól jelzi, hogy a hatalmas, 1 250 millió lakosú Kínában mindössze 3 millió autó fut az utakon. Azonban miért ne lenne lehetséges szinte bármi egy olyan országban, amely 20 év alatt 10 milliárdról 182 milliárd dollárra növelte kivitelét, 10 mid méterről 220 mld-ra textilgyártását, 31 millió tonnáról 114 mii. tonnára acéltermelését, és még hosszan folytathatnánk a sort. Ha marad az évenkénti 7% körüli gazdasági növekedés, akkor Kína már az elkövetkező évtizedben megduplázhatja nemzeti össztermékét, és 2020 körül utolérheti az Egyesült Államokat. A gazdasági növekedést bizonyára követni fogja a hadsereg fejlesztése és a külpolitikai érdekek erőteljesebb érvényesítése, miközben a prognózisok szerint az ország lélekszáma az elkövetkező húsz évben még mindig 250 millióval fog nőni. Már csak az a kérdés, ki fogja megállítani a másfél milliárd lakosú kínai óriást, amely a vüág legnagyobb gazdasági hatalma lesz... tozó közhangulata és az egyre szabadabb gazdasági légkör mennyire lesz összeegyeztethető a kommunista párt merev politikai uralmával. Továbi izgalmas kérdés, hogy a már Hongkongot „elnyelő" Kína miként tudja a későbbiek során szervesen beilleszteni az ország testébe az 1999 decemberében visszakerülő Macaót és valamikor a harmadik évezredben a nálánál jóval fejlettebb szigetországot, Tajvant, (gázs) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. október 1 -jén a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,262 Magyar forint (100) 16,779 Angol font 66,743 Német márka 22,12 Cseh korona 1,211 Olasz líra (1000) 22,343 Francia frank 6,595 Osztrák schilling 3,144 Japán jen (100) 38,46 Spanyol peseta (100) 26,001 Kanadai dollár 27,644 Svájci frank 27,075 Lengyel zloty 9,873 USA-dollár 40,523 25 20 15 10 0 —3,8 9,2 3,1 Kína gazdasági növekedése 24,3 14,2 3,6 ü 13,5 14,6 6,4 U 12,6 • GDP H Infláció 16,7 10,5 9,6 8,4 8,8 ÜJ1 4,5 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Kína a 90-es években hallatlanul dinamikusan fejlődött, miközben az infláció mértékét sikerült kordában tartania. A bruttó hazai össztermék (GDP) és az infláció mértéke százalékban értendő. (Forrás: IMF World Economic Outlouk) Peren kívüli egyezség a Ducký-váltók ügyében Gázipari kötvények Leállítják a Nafta részvénycsomagjával folyó üzletelést Fenyegetőző hitelezők GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Úgy tűnik, a kommunista egypártrendszer és a kapitalista piacgazdaság egyelőre nem zárja ki egymást Egy Kína, két rendszer, három ország