Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-30 / 251. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 30. POLITIKA 5 Viktor Ňižňanský kormánybiztos nyilatkozik lapunknak a közigazgatási rendszer tervezett reformjának elveiről Még közelebb a polgárokhoz Szlovákiában sok polgár még most sem tudja, mi a különbség az államigazgatás és az önkormányzatok, vagyis a közigazgatási rendszer két összetevője között. Viktor Nižňanskýt, a közigazgatási reformért felelős kormánybiztost arra kértük, magyarázza meg, milyen változásokról van szó. GAÁL LÁSZLÓ A reform valójában már 1990ben megkezdődött, amikor a községi rendezésről szóló törvény elfogadásával a községek visszakapták önkormányzatiságukat, amellyel még a totalitárius rendszert megelőzően rendelkeztek... Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok helyi képviselőiken keresztül maguk dönthetnek a község dolgairól, és ehhez bizonyos anyagi eszközökkel is rendelkeznek. A pénzt az állami költségvetésből, illetve saját forrásból nyerik. Megszűnt az a gyakorlat, hogy az állam döntött a község helyett mindenütt egyformán, például mindenütt egyforma lakásokat, egyforma iskolákat, egyforma óvodákat építettek. Sajnos, a pozitív folyamat 1992-ben megtorpant. Arról volt szó, hogy amit az ember meg tud oldani egyedül, azt oldja meg, amire nem képes, azt oldja meg a község, és amire a község sem képes, ázt egy nagyobb területi egyAz állampolgárok helyi képviselőiken keresztül maguk dönthetnek a község dolgairól. >N ségnek, leginkább önkormányzati területi egységnek kellene megoldania. Aztán 1996-ban egy ellenkező irányú váltás jött, az állam megint mindent magához akart ragadni, központilag akart dönteni az emberek sorsáról. Mi pedig szeretnénk minél közelebb hozni az emberekhez a hatásköröket, Az államnak megmaradna az ellenőrző szerep, de csak azt ellenőrizhetné, hogy a község megtartja-e a törvényeket. (Somogyi Tibor felvétele) hogy képviselőiken keresztül maguk döntsék el, mire van nagyobb szükségük. Hogy az öregotthon fontosabb-e vagy az uszoda, vagy előbb a községi utakat kellene rendbe tenni. És ha mindezt a község saját pénzeszközeiből fedezik, akkor senkitől sem kell megkérdezniük, hogy egyetért-e ezzel. Az államnak megmaradna az ellenőrző szerep, de csak azt ellenőrizhetné, hogy a község megtartja-e a törvényeket. Az államigazgatási szervek esetében a minisztériumok rendeleteket is kiadhatnak, amelyeket a járási és a kerületi hivatalok kötelesek teljesíteni, viszont a községeknek a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben senki semmilyen utasításokat nem adhat. Az átszervezéssel kapcsolatban régóta szó van az úgynevezett regionális önkormányzatok létrehozásáról, újabban azonban közös községi hivtalokról is hallani. Ezek hogyan működnének? Arról van szó, hogy több községnek közösen lenne hivatali apparátusa, amely az egyes községek nevében végezné az ügyintézést. Minden községnek lenne saját képviselő-testülete, saját polgármestere, és a közös hivatal csak azokat a határozatokat hajtaná végre, amelyekről a helyi vezetők döntöttek. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a közös községi hivatal abban a faluban lenne, amely a többihez a legközelebb van, hogy például egy építkezési engedélyért ne kelljen egy órát utazni a regionális önkormányzati hivatalba, hanem esetleg csak húsz percet a közös községi hivatalba. A magasabb szintű területi önkormányzatokat, vagyis a regionális önkormányzatokat milyen elvek alapján hoznák létre? Úgy kellene kialakítani őket, ahogyan az a Regionális Önkormányzatok Európai Chartájában is le van fektetve: úgy, hogy az adott területen belül egyfajta homogenitás és összetartozás érvényesüljön. Ez a regionális fejlesztési programok szempontjából is elengedhetetlen. Ajelenlegi rendszer nagyon durván „szétveri" az ország területét, keresztülvágja a természetes régiókat, amilyen a Szepesség, Zemplén vagy Sáros. Mesterségesen hozták létre például a Trencséni kerületet, és Dél-Szlovákiában is sok mindent nem megfelelően oldottak meg, főleg a helyi államigazgatás terén. Az általunk javasolt tervezetek jobban figyelembe veszik a természetes régióhatárokat. Ez azt jelenti, hogy a létrehozandó regionális önkormányzatok határai egészen másutt is lehetnek, mint a jelenlegi járásokéi? A jelenlegi járások határait nem akarjuk felszámolni, kivéve néhány esetet, amikor teljesen felesleges járásokat hoztak létre. Az egész rendszer egy kirakóhoz hasonlítana, amelyben a községek a járásokban, a járások pedig a magasabb szintű területi önkormányzati egységben helyezkednének el. Az egyik modell szerint pedig kéthárom magasabb területi önkormányzati egység helyezkedne el \\ Az általunk javasolt tervezetek jobban figyelembe veszik a természetes régióhatárokat. « egy államigazgatási kerületben. Ezek szerint Szlovákiában lennének járási és kerületi hivatalok, de ezek már csak ellenőrző és felügyeleti hatáskörrel rendelkeznének, s emellett működne a helyi önkormányzat és a magasabb szintű területi önkormányzat. Az államigazgatási szerv nem szólhatna bele, hogy mi épül a községben, csupán akkor léphetne közbe, ha megsértenék a törvényt. Természetesen vannak hatáskörök, amelyek mindig is megmaradnak az államigazgatásban, például a védelmi, a külügyi, a közbiztonsági jogkörök; és persze a törvényhozás, hiszen elképzelhetetlen, hogy más-más régióban más-más törvények uralkodjanak. Kvarda József képviselő, az MKP Önkormányzati Tanácsának vezetője a kormánybiztos elképzeléseiről Regionális önkormányzat nélkül nincs tér KORPÁS ARPAD A közelmúltban Somorján ülésezett az MKP Önkormányzati Tanácsának közigazgatási szakbizottságai A találkozón részt vett Viktor Ňižňanský kormánybiztos, Berényi József, az építésügyi minisztérium közigazgatási osztályának vezetője és az MKP járási elöljárói, elöljáró-helyettesei, valamint kerületi elöljáró-helyettesei. Kvarda József képviselő, a tanács vezetője arról tájékoztatott, hogy az ülésen a kormánymegbízott több térképet is bemutatott, és ismertette elképzeléseit a reform részleteiről. Ňižňanský szerint a regionális önkormányzatok esetében a 14+1 (Pozsony)-féle beosztás volna a legmegfelelőbb. Kvarda elmondta, az MKP számára ez a beosztás elfogadhatatlan, mert „a Mátyusföldet kettészelve annak részeit külön-külön regionális önkormányzatokba akarja betagolni". Kvarda tájékoztatása szerint hasonló elképzelés a Csallóközzel kapcsolatban is létezik. Mivel Ňižňanský a Demokrata Párthoz áll a legközelebb, Kvarda ésszerűbb megoldást várt volna el, bár tudatában van: „ez a javaslat azért született, hogy vitát váltson kí". A tervek szerint a járások és a kerületek is megmaradnak, de „pillanatnyilag még nem tudjuk, hogy a kerületek azonosak lesznek-e a regionális önkormányzati „A javasolt két új járás, a szepsi és a párkányi ellen semmi kifogásunk." (Somogyi Tibor felvétele) egységekkel". Az MKP üdvözli, hogy a járási szervek az elképzelések alapján csak inspekciós, felügyeleti szerepet töltenének be kis operatív csoportokkal, mivel eddigi jogosítványaikat a helyi önkormányzatokra ruháznák át. „A gond az, hogy a járások számának növelését javasolják, mi ugyanis éppen azt vártuk, hogy meg akarnak szüntetni néhány kisebb, mesterségesen létrehozott járást. A javasolt két új járás, a szepsi és a párkányi ellen egyébként semmi kifogásunk, de ha az 1996-os rossz járási közigazgatási rendezést módosítani kívánják, további három új járás kialakítását is javasoljuk: Királyhelmec, Ipolyság, Somorja központtal. Ha már 81 lehet, lehet 84 is, valamikor is 85 volt" - fogalmazott Kvarda. Az MKP elképzelései közt olyan megoldási lehetőség is szerepel, hogy több település közös önkormányzati szervet hozzon létre, amelyet az adott helység polgármesterei irányítanának. A koncepció például - Kvarda tájékoztatása szerint - a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás meghagyásával számol, de külön-külön regionális önkormányzati egységekbe osztanák be. A közigazgatási reform változásokat eredményezne a határ menti együttműködésben is. „A kormány által jóváhagyott verzió szerint az eurorégiók mint olyanok, nem léphetnek fel a nemzetközi jog alanyaként. Ez erős korlátozás, amire előzetesen senki sem utalt. Az egyes országokhoz tartozó területek csak olyan döntéseket hozhatnak, amelyek az adott országban elfogadhatók" - hangsúlyozta Kvarda. A képviselő elképzelhetőnek tartja a 14+ l-es felosztás alapján olyan regionális önkormányzati egység létrehozatalát a nyugati tömbmagyarság esetében, „amely mint eurorégió nemcsak önálló parlamenttel rendelkezik, hanem az eurorégióba érkező európai pénzek elosztásáról is dönt." Az anyagi támogatások szétosztásánál maradva megjegyezte: „Ahol mi számbeli kisebbségben vagyunk, az arány a regionális parlamentben is tükröződik. És a többségi elv alapján számunkra kedvezőtlen döntések születhetnek." Az MKP önkormányzati és régiófejlesztési lehetőségei szempontjából is fontosnak tartja a megfelelő regionális önkormányzati rendezést, hiszen - utalt az MKP-ra - „országos méretekben mi nem tudjuk működtetni, amit megfogalmaztunk, mert nincs rá tér". RÖVIDEN Cuper tudja, mi kell a polgárnak Pozsony. Szerencsétlennek minősítette a januárban parlament elé kerülő alkotmánytervezetet Ján Cuper, a DSZM jogi szakértője. Az ellenzéki képviselő szerint az új alkotmány túlságosan előtérbe helyezi az integrációs törekvéseket, pedig a polgároknak meg kell adni a választás lehetőségét, hogy valóban akarják-e az Európai Uniót. (SITA) Jóindulatú az olasz külügyminiszter Róma. Támogatásáról biztosította szlovák kollégáját Lamberto Dini olasz külügyminiszter. Eduard Kukannal csütörtökön Rómában tartott megbeszélése közben kijelentette: Olaszország az Európai Unióba felvételét kérő összes állammal kapcsolatban szorgalmazni fogja a csatlakozási tárgyalások elindítását az EU helsinki csúcstalálkozója után. Dini egyébként „értetlenségét fejezte ki" amiatt, hogy Szlovákia még mindig nem szerepel az OECD tagjai között. (SITA) Új lapot indít a DSZM Pozsony. Csütörtökön jegyeztette be Nový deň című lapját az ellenzéki HZDS. A kiszivárgott információk szerint a sajtótermék már jövő hét kedden hozzáférhető lesz az újságárusoknál, bár a mozgalom alelnöke, Rudolf Žiak megjegyezte: csak próbaszámról van szó. (SITA) Veszteséges az Általános Hitelbank Pozsony. Az év első 9 hónapjában az Általános Hitelbank (VÚB) 2,982 milliárd korona veszteséget halmozott fel. A pénzintézet tavalyi éves vesztesége 3,998 milliárd koronára rúgott. A VÚB mérlegfőösszege évközben 13 százalékkal csökkent, hitelkihelyezése 7 milliárd koronával mérséklődött. A bank veszteséges hiteleinek összege 40 milliárd koronára rúg. (SITA) Az Istrochem vesztesége 206 millió korona Pozsony. A pozsonyi Istrochem Rt. az idei év első kilenc hónapja folyamán 206 millió koronás veszteséget halmozott fel, az eredetileg tervezett 91,4 millió koronával szemben. A cég vegyipari termelésből származó bevételei elérték a 990,2 millió koronát, ami 81 százalékos tervteljesítésnek felel meg, 233,2 millió koronával maradva el az eredeti tervektől. A cég exportból származó bevételei az összbevételek 21,3 százalékát teszik ki. (SITA) František Halmeš diákpárti Pozsony. František Halmeš szociáldemokrata képviselő úgy képzeli el a felsőoktatási törvény módosítását, amellyel a parlament rövidesen foglalkozni fog, hogy a diákok beleszólhassanak a tanulmányi programok készítésébe, illetve módosításába, és az egyetemi tanácsokban vétójoguk lehessen egyes őket érintő kérdésekben. (korp) Pedagógusok a parlamentben Pozsony. Dolník Erzsébet (MKP) közbenjárására tegnap a parlamentbe látogattak a Tallósi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és a magyarországi partneri intézmény, a Balatonkenesei Általános Iskola pedagógusai. Šťavnicky István tallósi iskolaigazgató elmondta, magyarországi testvériskolájuk jóvoltából korábban ők látogathattak a magyar Országgyűlés épületébe. Killin Árpádné, a kenesei iskola vezetője kölcsönösen előnyösnek nevezte a kapcsolattartást, mert tanulóik télen ide jönnek síelni, a tallósi gyerekek pedig nyáron a Balatonnál üdülhetnek, (korp) Szexuális visszaélés Barsváradon Pozsony. Vádat emelt egy bünteüen előéletű vállalkozó ellen a Lévai Járási Bíróság. A nyomozóhatóságok információja szerint a 42 éves férfi szeptember folyamán többször is szexuális visszaélést követett el egy kiskorú kárára - ezért akár tízéves szabadságvesztésre is számíthat. Hogy mit keresett éjszaka három órakor a barsváradi vendéglőben a tizenhárom éves áldozat, arról nem szól a jelentés. (SITA) Helyreigazítás Pozsony. Az építésügyi minisztérium kérésére közöljük, hogy lapunk október 15-ei számában pontatlanul idéztük Molnár Rozáliát, a tárca új hivatalvezetőjét, aki lapunknak elmondta: munkaköréből eredő legfontosabb feladata a minisztérium rendes működésének biztosítása, esetleg javítása. Lapunk a „minisztérium rendes működésének visszaállításáról" adott hírt, ami félreértésre adhatott okot, mivel Molnár Rozália korántsem kérdőjelezi meg az előző hivatalvezető, Mozgay Béla elvégzett munkáját. Az érintettek szíves elnézését kérjük. (Ú) Gazdasági törvényekről kezdett vitát a parlament Ellenzéki „nyelvelés" ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ľubomír Harach, az új gazdasági miniszter előterjesztésében több gazdasági törvényről kezdett vitát a parlament. A fogyasztóvédelmi jogszabály annyiban módosulna, hogy a tévedéssel való visszaélés, a fenyegetőzés, a szerződő fél akadályoztatása mint erkölcstelenség minősülne törvénysértőnek. Harach biztosította az aggályoskodó ellenzéket, hogy a termékek tájékoztatóinak és használati utasításéinak nyelvét illetően az államnyelv-törvény szerintjárnak el. A hibás termék okozta kár térítéséről szóló törvény értelmében a gyártónak akkor is fizetnie kellene, ha a fogyasztó nincs szerződéses viszonyban vele. A külkereskedelmi alapról szóló jogszabály úgy változna, hogy az export- és importőröket nem köteleznék befizetésre, csak az önkéntesség elve érvényesülne. A tervek szerint módosulnának az atomenergetikai berendezéseket, a használt fűtőelemeket és radioaktív hulladékot kezelő alap jogkörei is: az alap több pénzt fordíthatna környezetvédelmi célokra. A módosításokról egyelőre nem szavazott a ház. (kár)