Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-29 / 250. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 29. TÉMA: TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP FL Az államilag jelentősen támogatott jelzálogkölcsönök érezhetően fellendíthetik a pangó lakáspiacot Erősebbé vált a harmadik pillér Kölcsönhöz jutni szinte csak kínszenvedések árán lehet. Most azonban úgy tűnik, a jelzáloghitelek területén kedvező változásokra van kilátás. A jelzáloghitelek kategóriájában a parlament minapi döntésének folyományaként látványos kamatcsökkenésnek lehetünk szemtanúi. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Aki lakást szeretne vásárolni, esetleg házat építeni, az eddig - saját megtakarításait leszámítva - három forrásra támaszkodhatott: a kereskedelmi bankok kölcsöneire, a lakás-takarékpénztárak segítségére, végezetül a jelzálogkölcsönökre. A kereskedelmi bankok kölcsöneinek kamata máig rendkívül magas, a lakás-takarékpénztárak nyújtotta segítség ugyan már jóval kedvezőbb, azonban e forrásból csak viszonylag kisebb lakások vehetők. A harmadik pillér, a jelzálogkölcsök piaca pedig Szlovákiában eddig nem játszott komoly szerepet, éppen a magas kamatok miatt. Mára azonban megváltozott a helyzet. A parlament által szeptember derekán elfogadott banktörvény ugyanis lehetővé teszi az állami kamattámogatás, azaz bonifikáció módszerét, amely esetünkben 6 százalékpontnak felel meg. Ez a számok nyelvén azt jelenti, A jelzáloghitel lökést adhat a családi házak építésének (Illusztrációs felvétel) hogy például az Általános Hitel bank lakosságnak nyújtott jelzáloghitelkamata az eddigi 13,5 százalékról 7,5 százalékra mérséklődik. Természetesen a kedvezményes kamatok bevezetése visszamenőleges hatályú, vagyis aki már korábban felvett jelzáloghitelt, az mostantól szintén részesül az állami kamattámogatásból. A 6 százalékpontnyi kamatcsökkenés havi, mintegy 1500—1700 koronás könnyítést jelent az ügyfeleknek. Vegyünk egy konkrét példát: Az eddigi 13,5 százalékos kamat mellett a természetes személy által 10 éves futamidőre felvett 500 ezer koronás kölcsönt havi 7614 koronával kell törleszteni, míg az új, az államilag támogatott feltételek mellett csupán havi 5953 koronával. Az új banktörvény kiköti, hogy az állami kamattámogatás legfeljebb a 2,5 millió koronáig terjedő jelzáloghitelekre vonatkozik, továbbá a most 6 százalékos támogatás mértéke - az állami költségvetéstől függően - időközben változhat. (só) A magyarországi takarékpénztárak alapításának első szószólója Fáy András író volt, aki regényt szentelt a témának Már az ókori görögök is takarékoskodtak HÍRÖSSZEFOGLALÓ Már az ókori Görögországban sem volt ismeretlen a bankügylet vagy a pénzkölcsönzés fogalma. Ha a szó mai értelmében vett takarékpénztárakról ebben az időben még nem is beszélhetünk, azért a nagyobb összegek megőrzésére akadt vállalkozó. Rendszerint a szentélyekben és a jóshelyeken helyezhették el pénzüket azok, akik hosszabb utazásra indultak és nem érezték kellő biztonságban a vagyonukat. Ezekben az épületekben azonban közpénzeket, sőt fontos iratokat, szerződési okmányokat is „őriztek". A készpénznélküli fizetési forgalom sem volt ismeretlen, hiszen nagyobb mennyiségű ezüstvagy aranypénzt már a súlya miatt sem hordott szívesen magával az ember, arról nem is szólva, hogy a közbiztonság elég sok kívánnivalót hagyott maga után. Az ókori Rómában a bankárok nem voltak éppen köztiszteletben álló személyek, de szolgáltatásaikra a tehetősebb rétegek igényt tartottak. A törvények előírták, hogy a bankár a pénzügyi tranzakacióról könyvet vezessen, s ez a dokumentum vitás ügyekben bizonyítékként is szolgált. Nem tartozik szorosan a témához, de már az idő tájt is nyereséges vállalkozás volt pénzt kölcsönözni. Az athéni magánbankokban 10-30 százalékos kamatra adtak kölcsönt, a császárkori Rómában általában beérték 4-6 százalékkal, de azért felbukkantak az uzsorások is, akik szemrebbenés nélkül 35-50 százalékos kamattal számították a kölcsönt. A megtakarított pénz gyűjtésére, kockázatmentes és nyereséget is hozó elhelyezésére szolgáló „közhasznú intézmények" létrehozásának gondolata eíőször a 17. században vetődött fel. 1611-ben a francia Hugues Délestre, majd 1697-ben a Robinson Crusoe halhatatlan írója, Daniel Defoe értekezett a takarékoskodás eme módjának előnyeiről. A megvalósulásra azonban még néhány évtizedet várni kellett. Az első takarékpénztárat - Herzogliche Leihkasse elnevezéssel - 1765-ben alapították Braunschweigben. Ez csak gazdag ügyfelekkel számolt, de alig másfél évtizeddel később, ugyancsak Németországban, létrejöttek a kisbetétesekre is gondoló takarékpénztárak. Az 1780-as évek vége felé aztán már Svájcban és Angliában is megjelentek ezek a pénzintézetek. A francia forradalom és a Napóleon által kezdeményezett háborúk miatt azonban megtorpanás állt be ezen a téren, s csak 1816 után lendül fel ismét a takarékpénztárak alapítása. Az Egyesült Államokban 1816-ban, Ausztráliában 1819-ben hívták életre az első takarékpénztárakat. A Habsburg Birodalomban a bécsi Erste Österreichische Sparkasse volt az úttörő ugyancsak 1819ben, s ennek 1827-től fiókjai nyíltak Magyarországon is, de nem sok sikert könyvelhettek el. 1832-ben jelent meg Fáy András Bélteki ház című regénye, s ebben hosszan ecseteli a takarékpénztárak jelentőségét. Az ő • kezdeményezésére alakult meg 1839-ben Pestvármegye Takarékpénztára, de már ezt megelőzően, 1835-ben, a bécsi pénzintézettől függetlenül, létrehozták a Brassói Takarékpénztárat. 1848-ig összesen 36 takarékpénztár alakult Magyarországon. A szabadságharc bukása után nehéz idők jöttek a takarékpénztárakra is. Megszigorították működésük feltételeit, s az 1852-ben hozott törvények azt is előírták, hogy a nyereséget csakis közcélokra lehet fordítani. A kiegyezést követően lazult a szigor, de a takarékszövetkezetek helyett egyre inkább a részvénytársasági forma vált általánossá. (lamér) Az Első Lakás-takarékpénztár eddigi kedvezőbb hitele Segítség építkezőknek, bonusz a gyorsaknak ÚJ SZÓ-HÍR A lakás-takarékpénztárak működését szabályozó, október elsejével életbe lépett törvénymódosítás kedvező lökést adott Szlovákia két lakás-takarékpénztára (PSS és VUB-Wüstenrot) további fejlődésének. Az ún. baráti takarékoskodók intézményét újra megengedő törvény fokozza a tőkefelhalmozás lehetőségét. Az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) az új lehetőséggel élve 1999. december 31-ig (pontosabban a pénzügyi keret kimerüléséig) 2,5-2,5 milliárd koronás hitelcsomagot különít el a természetes és jogi személyek számára. Az október 1-től az év végéig tartó akció keretében a természetes személyek 5 és fél százalékos, a jogi személyek pedig 6 és fél százalékos kamattal vehetnek fel lakásépítési hitelt, emellett a célösszeg 50 százaléka helyett már 20 százalék befizetése után jogosultak a kölcsönre. A kedvező hitelfelvétel csak azokra vonatkozik, akik új házat építenek, vagyis lakásfelújításra nem igényelhető. Ha valaki esetleg még az idén be is fejezi az építkezést, az további 2 százalékos, ún. bónuszponthoz jut. Az Első Lakás-takarékpénztár, amely jelenleg 670 ezer ügyfelet tart nyilván, az idén szeptember 30-ig öszszesen 12 milliárd koronát bocsátott lakásépítés, lakásfelújítás céljára, ez az összeg az év végére várhatóan eléri a 16 és fél milliárd koronát. Az Első Lakás-takarékpénztár 7 éves működése során eddig 36 milliárd koronával járult hozzá a lakásépítés finanszírozásához, ebből lakásfelújításra 11,6 milliárd koronajutott, (shz) Eddig négy pénzintézet nyújthat jelzáloghiteleket Különböző feltételek várják az érdeklődőket HÍRÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában napjainkban a jelzáloghitelek terén éllovas Általános Hitelbank (VÚB) mellett még a Szlovák Takarékpénztár, az Istrobanka és a HypoVereinsbank foglalkozik jelzálogkölcsönök nyújtásával. Pontosabban a két utóbbinak csupán megvan az engedélye, a kölcsönöket csak 2000-től nyújtják, továbbá jövőre a sort tovább bővítheti a Tatra Banka. A bankok nem azonos feltételeket kínálnak, például az e téren meghatározó hitelbank a magánszemélyeknek 5 és 30 év közötti futamidőre 7,5 százalékos kamatot számít fel, míg a takarékpénztárnál legfeljebb 15 év lehet a leghosszabb időtartam, viszont a kamat némileg alacsonyabb, 7,25 százalékos. A piacvezető Általános Hitelbank 1997 júniusában kapta meg a jelzálogkölcsön nyújtásához szükséges engedélyt, s az első hitelt 1997 októberében folyósította, azóta mintegy 300 ügyfele kb. 300 millió korona értékben vett fel jelzáloghitelt. E hitelforma futamideje a természetes személyeknél 30 év, a jogi személyeknél 15 év. Fontos tudnivaló, hogy a jelzálogkölcsön a házépítés esetleg lakásátalakítás teljes költségének legfeljebb 60 százalékát érheti el. A hitelhez folyamodó magánszemélynek állandó szlovákiai lakhellyel kell rendelkeznie, a hitelt csak ingatlan vásárlására, ingatlan felépítésére, vagy meglévő ingatlan átépítésére fordíthatja. (Ú) Az ország 2600 üzletében már bankkártyánkkal is fizethetünk, rövidesen jönnek a még okosabb chipkártyák is Egyre biztonságosabb plasztiklapok ÚJ SZÓ-HÍR A fizetőkártyák elterjedése Szlovákiában manapság kezd tömeges méreteket ölteni, ami főként a hazai bankoknak köszönhető. A fizetőkártyák elterjedését segíti azonban az is, hogy egyre több üzletben találhatunk POS terminált, vagyis olyan készüléket, amely lehetővé teszi a kártyával való fizetést. Jelenleg 2600 olyan üzletet tartanak nyilván az országban, ahol kártyánkkal is fizethetünk. Á lakosság nagy része azonban továbbra is csak a bankautomatákból történő pénzfelvételre használja kártyáját, amit főként a fizetőkártyás visszaélésekkel magyaráznak. A bankok ezért egyre többet költenek arra, hogy ügyfeleik kártyáikat ne csak a bankautomaták leszippantására használják. Közép-Európában és az Európai A hagyományos bankkártyától már csak egy ugrás az elektronikus pénztárcáig (Illusztrációs felvétel) Unió országaiban jelenleg az újnak számító chipkártyák bevezetésén dolgoznak, így jelenleg Nagy-Britannia után már Szlovákiában és Lengyelországban is megjelentek az új plasztiklapok. Ezekről az aktív memóriakártyáról mindenki tudja micsoda, aki valaha kezébe vett egy telefonkártyát, vagy az, aki tud a mobiltelefonok SIM-kártyájáról. Amitől ezek a kártyák okosak - angolul smart card- az éppen az, ami közös bennük: a beépített félvezetőlapka, ami lehet csak egy írható-olvasható memória, de lehet egy kis számítógép is, végrehajtó egységgel, beégetett vagy cserélhető programmal. Az aktív memóriakártya kicsi, könnyen mozdítható - és elveszíthető - értelmes adathordozó eszköz. Számos fehasználása közül az egyik legfontosabb, hogy az arany, az érme, a bankjegy, a csekk, a hitelkártya és a mágneskártya után a legújabb hordozója az általános egyenértékesnek a pénznek. Pénzként funkcionál ugyan a telefonkártya is, de ennél jóval általánosabban használják fizetőeszközként például Szingapúrban, ahol a moziban, a múzeumokban, a benzinkútnál, a kiskereskedőnél - mindenütt elfogadják az elektronikus pénzt, amit az aktív memóriakártya hordoz. Elektronikus pénztárca ez, amin ott van a pénz, és mindenféle azonosító nékül fizetni tudunk vele, csak oda kell mutatni a kasszának. A szingapúri CashCard gyakorlatilag készpénzként működik, annak előnyeivel és hátrányaival. Legnagyobb előnye a bankkártyával és hitelkártyával szemben, hogy nem rögzíthető, ki fizet vele. A szokásos mágneskártya ugyanis könnyű adatgyűjtési lehetőséget ad azon szervezetek kezébe, akiknek a számítógépén keresztül megy az üzletben elhelyezett POS-terminál és a folyószámla-vezető bank közötti adatforgalom. A készpénzként használt aktív memóriakártya tehát segít titkaink megőrzésében, megfelelő sifrírozó algoritmussal elérhető, hogy a kártyán lévő információhoz illetéktelenek ne tudjanak hozzáférni. A legegyszerűbb ellenőrzése annak, hogy az aktív memóriakártyát az a személy mutatja-e fel, akinek kiadták, a személyes azonosító vagy a jelszó. A jelszó persze - mint azt a gyakorlatból tudjuk - korántsem ad tökéletes védelmet, de azért a kockázatot sok helyen csökenteni tudjuk vele. Ahol pedig komolyabb óvintézkedésekre van szükség, ott a jelszó előállítható a személy valamilyen biológiai jellemzőjéből, az ujjvagy a tenyérnyomatból, az aláírásból, esetleg a személyről készült digitális fényképről. Most 310 ezer koronáig terjed a betétek védelme Állami garancia a nem anonim bankbetétekre HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az 1996. március 20-án elfogadott, a bankbetétek védelméről szóló törvény értelmében a természetes személyek névre szóló bankbetétei államilag garantált védelmet élveznek. Pontosabban egy bizonyos határig szól a védelem; a névre szóló betétek, értékpapírok, folyószámlák, határidős számlák esetében a mindenkori átlagfizetés harmincszorosa, a lakás-takarékpénztárak esetében pedig hatvanszorosa jelenti a plafont. Jelenleg a betétek kategóriájában 310 ezer koronáig terjed a védelem. A Szlovák Statisztikai Hivatal a legutóbbi negyedévben tapasztalt átlagfizetés alapján jelzi az éppen aktuális felső határt. Napjainkban a szlovákiai bankokban elhelyezett betétek 53 százaléka (mintegy 250 milliárd korona) jogosult védelemre. A Betétvédelmi Alap akkor siet az ügyfelek segítségére, ha a bank képtelen eleget tenni az igényléseknek (képtelen fizetni), vagy ha a pénzintézettől megvonták a bankműködéshez szükséges engedélyt. (Ú) Az oldal anyagát összeállította: Sidó H. Zoltán A hitel csak ingatlan vásárlására, ingatlan felépítésére, vagy meglévő ingatlan átépítésére fordítható. (Illusztrációs felvétel)