Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)
1999-10-28 / 249. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999 OKTÓBER 28. KOMMENTÁR Elmaradt bevétel TUBA LAJOS Új fejlemény a Szlovák Távközlési Vállalat privatizációja körül egyvalamikori kis osztrák rádió feljelentése miatt a járásbíróság blokkolta a teljes részvénycsomagot. Pedig a kormány nagyon számított erre a bevételre. Várható nagyságát ugyan gondosan titkolta, de a jövő évi költségvetésbe 10 milliárd koronát tervezett be ebből a forrásból. Sőt, a gazdaságpolitikusok még jól el is vitatkoztak azon, mit szól ehhez a Nemzetközi Valutaalap. Ez ugyanis nem nézi jó szemmel, ha a költségvetés étvágyát nem rendszeres bevételekkel igyekeznek kielégíteni. A járásbíróság döntését a kerületi bíróság hivatott felülbírálni, de nem tudni, erre mikor kerül sor. Azt ugyanis az elmúlt egy évben többször is tapasztalhattuk, hogy míg gyanús hátterű magántársaságok esetében általában néhány napos az ügyintézés, az állami szervek beadványainak átfutási ideje legalább annyira hosszú, mint a vékonypénzű kisembereké. Egyébként szintén friss hír, hogy többéves közvélemény-kutatási adatok elemzése szerint az intézményi korrupciót tekintve Szlovákia a világ sötétebb felében található. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter, aki éppen finisei a gépjárműadó elmaradása miatti 2,5 milliárdos hiány foltozgatásával, újabb 10 milliárdot kockáztat. Pedig a távközlési vállalat volt az egyetlen cég, amelynek privatizációjából komoly bevételre számíthatott. A többi ilyen cég magánkézbe adását jó pénzért éppen saját pártja akadályozta meg másfél hónappal ezelőtt. Ezzel újra napirendre került Szlovákia EU-s esélyeinek taglalása. Mert a külügyminisztérium ugyan nem sieti el az ország értékelésének közzétételét, külföldi források alapján már nyilvánvaló, hogy a kedvező vélemény főként a politikai változásoknak köszönhető. A gazdasági feltételek teljesítésére viszont csak akkor leszünk képesek, ha az EU-s átlagnál gyorsabb fejlődést produkálunk. A magyarországi példát látva ez csak a külföldi tőkével kapcsolatos radikális szemléletváltással érhető el, ami szóban nálunk is megtörtént, de amint a tettekhez értünk, mintha elvágták volna. A következő országértékelés viszont már erről szól majd. Egyelőre nem tapasztaljuk, hogy koalíciós politikusaink ezt különösképpen tudatosítanák. JEGYZET vakból választanak maguknak feleséget. „Arrafelé szebbek, tüzesebbek, takarosabbak a lányok" - mondta mosolyogva beszélgetőtársam, aki nem tagadta, hogy legény korában barátaihoz hasonlóan szintén észak felé kacsingatott, aztán egy fazekaszsaluzsányi lányt vett feleségül. Amikor a településeken sorra alakultak a magyar pártok, meglepett, hogy a listán Osgyán is szerepel, amely a régió köztudatában szlovák településként él. Ami majdnem igaz is, hiszen a családok nagy része otthon szlovákul beszél. Alkalmi ismerősöm szerint azonban más a helyzet a kocsmában, ahová alig járnak asszonyok. „Ha az utcán férfit szólítasz meg, nyugodtan beszélhetsz vele magyarul, mert az osgyáni férfiak magyarok, de az asszonyokhoz szlovákul szólj, mert kevesen értik a magyar beszédet" - tanácsolta. A gyakorlatban eddig még nem bizonyosodtam meg arról, igazat mondott-e a fiatalember. Csak most jutott eszembe a történet, ahogy szóba került az exogámia, és dicshimnuszt zengett róla az egyik roma vezető. De egyetértettünk, az exogámia valóban, jó dolog", akkor is, ha esetenként olyan példákkal is találkozhatunk, mint mondjuk az osgyáni. IS Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidő H. Zoltán - gazdaság (58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma (58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310), Kovács Ilona - mellékletek (58238314) Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342,53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214. Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk Messziről jött feleségek FARKAS OTTÓ Egyik roma ismerősöm azon kesergett, milyen hátrányokkal jár az endogámia, vagyis a csoporton vagy nemzetiségen belüli házasság. Köztudott, hogy a romák általában egy szűkebb vagy tágabb körben házasodnak egymás között, amíg a legtöbb európai népnél ez nem szokás, sőt sok vallás tiltja a vérrokoni házassági kapcsolatot. „A magyarok bezzeg exogámok, mindig messziről hoznak maguknak feleséget, ezért fizikailag és szellemileg is fejlettebbek, mint mi" mondta kedvetlenül és egy kicsit szemrehányóan, mintha mi ketten tehetnénk a két nemzetiség IQ-szintjének különbségéről. A beszélgetés után jutott eszembe egy osgyáni eset. Megjegyzem, Osgyán a nyelvhatáron fekszik, Rimaszombat közelében. Utánanéztem, a népszámlálási adatok szerint 1910ben még színmagyar település volt. Nem így ma, és az ott élők szerint ez a helybeli férfiaknak „köszönhető". Az Osgyánt északról határoló településeket szlovák ajkúak lakják, és a fiúk évek óta általában ezekből a falTALLÓZÓ NOVÝ ČAS A Zsolnai kerület munkahivatalának négy alkalmazottját jogkörrel való visszaéléssel vádolták meg. Egyes információk szerint várható, hogy a vizsgálótiszt a közeljövőben a parlament beleegyezését kéri, indíthasson eljárást Imrich Sládeček, a Polgári Egyetértés Pártjának képviselője ellen. A hivatal négy dolgozója ugyanis fiktív munkahelyeket létesített, hogy az aktív foglalkoztatási politika keretében így jussanak kamat nélküli kölcsönhöz, vagy esetleg olyanhoz, amit nem kell visszafizetni. Sládečeket a médiumok már júniusban huszonkét millió korona hűtlen kezelésével vádolták meg. Centrogel nevű vállalata ugyanis ekkora összeget kapott a Turócszentmártoni Járási Hivataltól 111 munkahelykialakítására, amire természetesen soha nem került sor. A PEP már ekkor kérte az illetékeseket, vizsgálják meg a képviselő vállalkozását, a vizsgálat eredményéből azonban a párt elnöksége arra a megállapításra jutott, hogy az előírásokat nem a cég, hanem a járási hivatal sértette meg. A képviselők már több esetben voltak kénytelenek dönteni arról, hogy megvonják néhány kollégájuk immunitását, eddig azonban mindössze az Ivan Lexa és Gustáv Krajči elleni bűnvádi eljárás megindításával értettek egyet. Amerikai-német segítség Európának az egyenruhások és a civilek közti gátak leküzdésében Intellektuális Marshall-terv giára van szükség, amely segít a konfliktusok és a háborúk megelőzésében. A Marshall-központ is ezért alakult. Célja, hogy az európaiak találkozzanak egymással, együtt dolgozzanak és együtt tanuljanak. Az együttműködésen alapuló biztonság támogatásával nagyban A Marshall-központ célja, hogy az európaiak találkozzanak egymással. hozzájárulhatunk a stabilitás fenntartásához" - vélekedik Guertner. így szerinte megelőzhetőek a konfliktusok, és nem kell a rendezésükkel törődni. Nem kell katonákat küldeni a válságövezetekbe, ha a diplomácia sikeresebb lesz. Az európai biztonság Amerika érdeke is. Mint elmondta: „Ebben az évszázadban két nehéz háború sújtotta Európát, s nem hiszem, hogy valaki, legyen az amerikai vagy európai, még egyszer végig akarná csinálni". A Marshall Center egyik fő célja a béke és prosperitás elősegítése Európában. Mint a Marshall-terv maga, mely segített eltávolítani a második világháborús pusztítás következményeit. Az intézet munkatársai szerint a Marshall-központ egyfajta intellektuális Marshall-tervet nyújt, hogy segítsen az európai emberek közt fennálló intellektuális gátak leküzdésében. - Mondja, miniszter úr, már tudja, hogy nem ön a tárca vezetője? (Peter Gossányi karikatúrája) Október 19. és 21. között Pozsonyban szemináriumot rendeztek a konfliktushelyzetek és a válsághelyzetek kezeléséről az amerikainémet George C. Marshall Center és a Szlovák Külügyi Intézet rendezésében. A Marshall Center dékánja, Gary L. Guertner is jelen volt a tanfolyamon. SÓKI TIBOR Mint elmondta, a központ egy kétoldalú német-amerikai szervezet, s legfontosabb célja az együttműködésen alapuló biztonság intézményrendszerének létrehozásában való segítségnyújtás Európában. A neve jelképes, hiszen a George C. Marshall nevéhez fűződő Marshall-tervhez hasonlóan célja az európai megújulásban való segítségnyújtás. A szervezet több tanfolyamot tart a székhelyén, Garmisch-Partenkirchenben. Ezekről a dékán így nyilatkozott: „A központunkban háromféle tanfolyamot látogathatnak a mintegy negyven európai és ázsiai országból érkező érdeklődők. Az egyik egy közigazgatási kurzus ezredesek, főhadnagyok és ezek civil megfelelői számára. Ez tizenöt hétig tart, és több, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos témával foglalkozunk. Legutóbb a résztvevők találkozhattak az amerikai védelmi miniszterrel és a vezérkar egyes tagjaival. Őrnagyoknak és kapitányoknak szól kilenchetes tanfolyamunk, de vannak rövidebbek is. Ezeken a nemzetközi irányzatokkal, témákkal foglalkozunk, s azzal, hogy a demokratikus kormányok hogyan fejleszthetik ki stratégiáikat, hogyan működhet együtt a külügyminisztérium, a hadsereg, a védelmi minisztérium az egyes biztonsági ügyekben." A mostani pozsonyi rendezvény egy rövid tanfolyam, s témája a válságkezelés. Azzal foglalkoztak, hogyan kell előzetes terveket készíteni, hogyan alakíthatnak ki intézményeket, intézményrendszereket, melyek a természeti katsztrófák, árvizek, helyi konfliktusok megoldásában segítenek. Guertner szerint ez meglehetősen széles útéma, amelyen belül rengeteg részletkérdést meg lehet beszélni. Az egyenruhások és a civilek idegenkedve néznek egymásra. Mint elmondta, az egyes kormányok kérésére tartanak két-három napos tanfolyamokat, s mivel a szlovák külügyminisztérium is felkérte őket, ezért jöttek el Pozsonyba. Kérdésünkre Guertner elmondta, szerinte egy ilyen kurzus az euroatlanti integrációban is segíthet Szlovákiának. „Talán ez az egyik ok, amiért felkértek bennünket" - vélekedett. Mint ismeretes, jelenleg a NATO egyi legfontosabb feladata a válságkezelés. Guertner úgy vélte, a szlovák külügyminisztériumban érzik, hogy a kríziskezeléssel kapcsolatos tapasztalatszerzés, illetve a megfelelő intézmények létrehozása segíthet a NATO-hoz való csatlakozásban, s az európai biztonsági rendszerekkel való együttműködésben. „A szlovák kormány nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy mielőbb csatlakozhasson a NATOhoz, s remélem, sikerrel jár" - nyilatkozta az amerikai szakember. Mint mondta, a központ munkatársai legalább annyit tanulnak, mint amennyit tanítanak. A Marshall-központ kurzusainak egyik legnagyobb haszna, hogy egész Európából találkozhatnak emberekkel. Viszont az ilyen, egy országban tartott tanfolyamok is sok hasznot hoznak. Fejlesztik az egyes tárcák közti kapcsolatokat, a civilek találkozhatnak és együttműködhetnek a katonatisztekkel. Ezt a Marshall Center munkatársai azért tartják fontosnak, mert mint az amerikai példa is mutatta, a hadsereg és a civil intézmények közt nem mindig zökkenőmentes az együttműködés. Az egyenruhások és a civilek sokszor idegenkedve néznek egymásra. Az ilyen összejöveteleken viszont nő a tudásuk és az egymás iránti tiszteletük. A központ tevékenysége amerikai szemmel nézve is hasznos lehet. „A hidegháború után olyan stratéVISSZH ANC Kommunikációs zavar? A szenei gimnáziumban uralkodó viszonyok alapos ismerői tudják, hogy cikkem hangneme rendkívül visszafogott volt, noha az adott körülmények leleplezőbb erejű írásra is módot adtak volna. Csupán a legismertebb tények leírására szorítkoztam, ezeket pedig Orbán János, a szenei alapiskola pedagógusa levelében nem tudta érdemben cáfolni. A levélíró szerint mindkét felet meg kellett volna hallgatnom. Ezt természetesen megtettem, bizonyítani azonban nem tudom, mivel a gimnázium igazgatónője nem járult hozzá, hogy hosszúra nyúlt beszélgetésünket magnóra rögzítsem. Az iskolában tett látogatásom mégsem volt hiábavaló. Röviddel utána az igazgatónő, akiről megírtam, hogy nem hajlandó tájékoztatni beosztottait és a szülőket az iskolát súlyosan érintő kérdésekről, kifüggesztette a Pozsonyi Kerületi Hivatal levelét, azt, amely még a múlt tanévben, februárban érkezett az iskola címére. A levél az oktatási minisztériumnak íródott, de a hivatal elküldte a szenei gimnázium vezetésének is, és egyebek között a következőket tartalmazza: „Engedjék meg, hogy ismételten javaslatot tegyünk az iskolák összevonásával az „Összevont iskola" elnevezésű kísérletre, amelynek a transzformáció alatt 3 tagozata lenne - gimnázium, leányiskola, kereskedelmi akadémia -, azzal, hogy 5 év (a kísérlet befejezése) után az iskola kereskedelmi akadémiává alakulna át. Ezzel a javaslatunkkal egyben a 852/ 2.12.1998 B 19 sz. kormányrendelet végrehajtását kívánjuk elősegíteni, amely a költségvetés gazdaságos és hatékony felhasználását célozza." Megtörténhet, hogy egy esetleges kormányváltást követően erre a levélre hivatkozva egy tollvonással megszüntetik a szenei magyar gimnáziumot, mivel a „kísérlet" jelzett végeredményében egyetlen szóval sem szerepel. Ilyen lépés ellen egyetlen hatékony eszköz létezik - a nyilvánosság, amely ha összefog, idejében el tudja há rítani a veszélyt. Hogy az igazgatónő miért csak most hozta nyilvánosságra a levelet, rejtély. De egyben válasz is arra, érdemes volt-e foglalkozni az üggyel az Új Szó hasábjain. Vojtek Katalin