Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-04 / 228. szám, hétfő

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 4 ÚJ ALACSONYABB ÁBAK ERRŐL 1 MÁR ÉRDI EMESI {ESZÉLNI HP TANACSADO Az autóvásárlásról N. N.: Idén áprilisban vásároltunk egy használt autót. A vételárat (ötvenezer koronát) sokalltuk ugyan, de az eladó azt állította, hogy a jármű jó állapotban van, újrafestve, a motor generáljavítás után. Sajnos augusztusban elromlott a motor. Kisebb javítással számoltunk, de a szerelő szerint a motor olyan állapotban volt, hogy teljesjavításra volt szükség. Ez tízezer koronába került. Kérhetünk valamilyen kártérítést? Adásvételi szerződést sajnos nem kötöttünk, de talán a szóbeli megegyezés is bizonyos fajtája a szerződésnek. FEKETE MARIAN A szóbeli megegyezés is „bizonyos formája" a szerződésnek, írásban inkább csak az ingatlanokkal kapcsolatos szerződéseket kell megkötni ahhoz, hogy érvényesek legyenek. Mivel ebben az esetben az írásbeliség követelménye nem volt előírva, itt is csak egy szerződésről, adásvételi szerződésről van szó. Az írásban és a szóban megkötött szerződés közti különbség azonban nemcsak a „formában", hanem a bizonyíthatóságban is eltér egymástól. Mi elhihetjük Önnek, hogy vásárolt egy használt autót, elhihetjük azt is, hogy ötvenezer koronát fizetett élte. Ha viszont egy bírósági perre kerülne sor, akkor Önnek ezt alighanem valamilyen módon bizonyítania is kell. Ugyanígy bizonyítania kellene azt is, hogy az ismerős szerelőnek tízezer koronát fizettek a javításért (ez mondjuk azért okozhat gondot, mert ha ismerős volt, akkor nem állított ki számlát a javításról). Egyébként ilyen esetben Önt a Polgári Törvénykönyv 597. §-ának első bekezdése szerint megilleti az a lehetőség, hogy árkedvezményt kérjen a meghibásodás természetének és mértékének megfelelő összegben. Ennek a jogának érvényesítésekor egyáltalán nem fontos az, hogy az eladó tudott-e a gépkocsi hibájáról vagy sem. Ugyanakkor Önt a Polgári Törvénykönyv 48. §-ával összhangban megilleti a szerződéstől való elállás joga is, mivel az eladó gyakorlatilag azt állította, hogy ez egy hibátlan autó. Az említett jogainak valamelyikét az eladónál a szerződéskötéstől, a gépkocsi átvételétől számított hat hónapon belül kell érvényesítenie. A határidő még nem telt le. Ajánlatos lenne ügyvéddel, illetve jogtanácsossal megbeszélnie, melyik jogát lenne célszerű érvényesíteni - de ezt már mindenképp bizonyítható módon, azaz írásban kell megtennie. GAZDASÁGI HÍRMORZSA A Volkswagen beruházása Prága. Az Európai Bizottság beleegyezett abba, hogy a cseh kormány állami segítséget nyújtson a német Volkswagen autógyártó Mladá Boleslav-i beruházásának. A cseh kormány összesen 21,93 millió dollár nettó segítséggel járulhat hozzá a gyár megépítéséhez. A segítség adókedvezményekben, a gyártóberendezések adómentes behozatalában és a munkaerő átképzésében ölt testet. Az EU az állami segítséget a gazdasági verseny szabályainak megsértéseként kezeli, ezért ódzkodott az engedély megadásától. (ČTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. október 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta EMU - euró Árfolyam 43,346 Valuta Árfolyam Magyar forint (100) 16,739 Angol font 66,538 Német márka 22,162 Cseh korona Francia frank 1,214 Olasz lira (1000) 22,386 6,608 Osztrák schilling 3,150 Japán jen (100) 38,102 Kanadai dollár 27,536 Spanyol peseta (100) 26,051 Svájci fran

k 27,106 Lengyel zloty 9,921 USA-dollár 40,348 Módosul a minimálbér: a munkaügyi minisztérium 3600-ról 4000 koronára emelné a minimálbér összegét Motiváció vagy elbocsátások Pozsony. A munkaügyi minisztérium január elsejétől a jelenlegi 3600 koronáról 4000 koronára javasolja emelni a minimálbért, amely így először haladná meg a létminimum összegét. A minisztérium szerint ezzel a lakosság munkavállalási kedvét szeretnék növelni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A létminimum összege jelenleg egy személyre 3230 korona, miközben a nettó minimálbér, a jövedelemadó kifizetése és az alapokba való befizetések után, még a 3100 koronát sem éri el. Ez főként az alacsonyabb bevételekkel rendelkező nagycsaládosokat sújtja. Az alacsonyabb bevételekkel rendelkezők ugyanis - annak ellenére, hogy dolgoznak - az önhibájukon kívül ellátásra szorulók csoportjába tartoznak, mivel bérük a létminimum alá csúszott. A minimálbérről szóló törvény módosításáról ezért a kormány már várhatóan októberben tárgyal. Tekintettel a szociális segélyek jelentette hatalmas kiadásokra a munka- és szociális ügyi minisztérium célja, hogy a minimálbér hosszú távon is meghaladja a létminimum összegét. A törvénymódosítás ezért a minimálbér kiszámításának módját is megváltoztatja. A minimálbért a tervek szerint a havi nominálbér és a létminimum alapján számítják ki. A minisztérium számításai szerint abban az esetben, ha az infláció éves szinten 11 százalékos, és 9 százalékos a nominálbér-növekedés, akkor a minimálbér 10 százalékkal emelkedne. Tehát a minimálbért a jövő év októberétől 4400 koronára, 2001 januárjától pedig 4800 vagy 4900 koronára módosítanák. A törvény módosítása tömeges elbocsátásokhoz vezethet. A minimálbér emelése azonban több rizikófaktort is magában hordoz, a valorizáció ugyanis megbonthatja a bérszint alakulásának egyensúlyát, ami a stagnáló ágazatok béreit is felverné. A minisztérium szerint ezért a bérek növekedésének nem kellene automatikusan követnie a minimálbér növekedését, elég lenne ha a béreket a kollektív tárgyalásokon egyeztetnék. A minimálbér módosítása ugyanakkor tömeges elbocsátásokhoz is vezethet, főként A minimálbér és IZOOCh az átlagos nominálbér alakulása i 10950 10 000 BQOÜ IÍÖ0Ö3 | 9226 gim OTO *6294 rc 4600' 4Ú00 lA * 3T7Ö m) 2Ö0Ö 2200 0 1991 1992 1993 1994 199S 1996 1397 1996 1999 2ÜÖ0 2001 Minimálbér Átlagos nominálbér koronában azoknál a cégeknél, ahol az alkalmazottak többsége alacsony bérért dolgozik. A módosítás a jövő évi költségvetés számára 48 millió koronás kiadást jelentene, amiből az államigazgatási alkalmazottak béreire 22,8 millió korona jutna. A Szociális Biztosító bevételei ugyanakkor nem nőnének, a szociális alapokba befizetett pénzösszeget ugyanis áprilistól nem a minimálbér alapján számítják ki, a kivetési alap ugyanis kötött, 3000 korona. Ha a biztosítás kiszámításának alapját 3600 koronára növelnék, ez a biztosító számára 1,2 milliárd koronás többletbevételt jelentene. A minimálbér megszabása megakadályozza, hogy a munkáltatók az alkalmazott bérét a létfenntartási költségek alá csökkentsék, a munkanélküliek számára pedig motiváló tényezőként hat a munA minimálbér kiszámításának módja is megváltozik. kavállalás során. A Munkaügyi és Szociális Minisztérium kezdetben 4170 vagy 3950 koronára javasolta emelni a minimálbért, később a szociális partnerekkel folytatott egyeztetés után döntöttek a 4000 koronás minimálbér mellett. A minimálbér emelése több rizikófaktort is magában hordoz. A valorizáció megbonthatja a bérszint alakulásának egyensúlyát, ami a stagnáló ágazatok béreit is felverné (Archív felvétel)