Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-27 / 248. szám, szerda

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 27 AGRÁRMORZSÁK Verseny a legszebb almáért Pozsony. A Szlovákiai Kertészek Szövetsége idén is meghirdette a legszebb almáért folyó versenyt. A negyedik alkalommal sorra kerülő, gyümölcskiállítással ösz­szekötött országos vetélkedőt a bajmóci várban rendezik októ­ber 29-30. között, (ú) Nagyszombati cukorgyártás Pozsony. A Nagyszombati Cu­korgyár Rt. az idei kampány so­rán eddig 134,22 ezer tonna cu­korrépát dolgozott fel, amiből 16,2 ezer tonna cukrot állítottak elő. Ebből 97,4 ezer tonnát a nagyszombati, 36,8 ezer tonnát a diószegi cukorgyárban dolgoz­tak fel. A diószegi részleget a csődbement Bavex CK társaság­tól vették bérbe. (SITA) Egységes adózást Amszterdam. Ha az Európai Unión belül nem sikerül meg­szabni a sör fogyasztói adójának felső határát, akkor a skandináv és a brit sörgyártókra is csőd vár - írja az European Voice. Az unió országain belül más más adózás alá esnek az egyes sörgyártók, ami a fogyasztókat arra készteti, hogy az alacsonyabb adóval súj­tott és így olcsóbb söröket vásá­rolják. Leginkább a brit és skan­dináv sörgyártók érzik magukat kiszolgáltatottnak, mivel az em­lített országokban nagyobb adót vetnek ki a habos nedűre. Angli­ában hatszor akkora a sör fo­gyasztói adója mint Franciaor­szágban, így a francia sör jelen­leg elárasztotta Angliát. (AW) Idegenkednek az importtól Washington. Jövőre is csökken az orosz hústermelés. Az idei 4 millió tonnával szemben 3,8 mü­lió tonnára prognosztizálják Oroszország jövő évi hústerme­lését az USA mezőgazdasági mi­nisztériumának szakértői. A ki­lencvenes évek eleje óta tartó visszaesés még nem áll meg, üte­me mérséklődik. Noha az ország jelenleg nem termeli meg a fo­gyasztás fedezéséhez szükséges húst, nagyon tartózkodó az im­port, különösen az USA viszony­latában. Az onnan származó be­vitelt gyenge minőségű árunak tekintik, s hazafiasabbnak tartják a helyi termelők által előállított hús fogyasztását. (NG) Az őszi munkák alakulása (összesítve október 22-én) Termény Tervezett Ebből már %-ban vetésterület (ha) bevetve Őszi búza 380 000 295 493 77,8 Őszi árpa 13 100 13 391 102,2 Rozs 32 000 29 782 93,1 Triticale 9 330 8 583 HP 2' 0 Őszi repce 94 500 112 953 119,5 Forrás: Földművelésügyi minisztérium NYERSANYAGPIACOK Lejtőn a kakaóárak Chicagóban lejtőre kerültek a szójaárak, s a búza- és kukorica­árak is csak alig szilárdultak. A világ második legnagyobb szója­babtermelőjének számító Brazíli­ában a csapadékosabb időjárás­saljavultak a jövő idény aratási kilátásai, így a novemberi jegyzé­sű szójabab tonnánkénti ára több mint 7 dollárral csökkent. A vi­szonylag erős kezdés ellenére a búza ára pénteken 55, a kukori­cáé alig 10 centtel haladta meg az előző heti zárószintet (decem­beri tonnánkénti jegyzések). A brazíliai esők a kávépiacokon is éreztették hatásukat: New York­ban az arabica tonnánkénti ára 342 dollárral (decemberi jegy­zés), Londonban a robustáé (ja­nuárijegyzés) 104 dollárral esett a héten. A brazil termelési ciklus szerint a most zárult idény ki­sebb termése után jövőre ismét bő termés esedékes. Az elmúlt hetek szokatlan szárazsága miatt 5-30%-os veszteségeket jósoltak az elemzők a várt mintegy 40 millió zsákhoz (60 kilogrammos) képest. A brazil kávéültetvények csetjéí most virágzanak, így a biztosabb előrejelzésig még no­vember közepéig várni kell. A most ingatag világpiaci árak is csak azután vehetnek határozot­tabb irányt. A kakaóárak mélyre­pülése viszont tartósulhat az ele­fántcsontparti kivitel fellendülé­se következtében. A piacvezető nyugat-afrikai ország bő egymil­lió tonnán felüli termésre számít, s az exportadón is könnyített. A további áresésre számító feldol­gozók még várnak vásárlásaik­kal. Londonban 35 fonttal, New Yorkban 54 dollárral süllyedt a decemberi frontjegyzések ton­nánkénti ára. (VG) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Dôvera Kölcsönös Egészségbiztosító tevékenységére is a pénzhiány a jellemző, noha az első félévben 1,2 milliárd koronás bevé­telre tett szert. A befizetési fegyelem 92,11 %-os volt, a biztosított 1062 koronát fizet, ám az újraelosztás után ellátására csupán 516 korona jut. Legtöbb pénzt a kórházi ellátás igényel, a biztosító az első félévben az intézeteknek 604,3 millió koro­nát fizetett ki, a magánorvosoknak 140,9 milliót, a gyógyszerészeknek 336,1 milliót. Ennek ellenére a Dôvera adósságai 745 millió koro­nát tesznek ki. - A biztosítási rend­szer bevezetése óta elsősorban az ál­lam adósságai növekednek, ezek Szlovákia déli járásaiban is egyre több az olyan mezőgazdasági szövetkezet, amely képtelen rentábilisan gazdálkodni Nagyobb a lalcszakállasi határ Dunaszerdahely. A kormány és a földművelésügyi minisz­térium gazdaságpolitikája végveszélybe, a teljes össze­omlásba sodorja a mezőgaz­daságot. A tárca továbbra sem hozza az intézkedéseket a hanyatlás megállítására, a stabilizáció megteremtésére és a pénz körforgásának bein­dítására. KRASCSENICS GÉZA A magas kamattal járó hitelek, az agrárpiac szabályozásában mutat­kozó hiányosságok, az exporttámo­gatások visszafogottsága, a kedve­zőtlen felvásárlási árak tekintet nél­kül a gazdálkodás formájára és a tu­lajdonosi viszonyokra, válsághely­zetbe hozza a kis- és nagytermelő­ket egyaránt. Szlovákia déli járásai­ban egyre több mezőgazdasági szö­vetkezet képtelen gazdálkodni. Adósságaik fejében csődbiztosok markába kerülnek, tagjaik elveszítik munkahelyüket, megélhetési forrá­saikat. Az áldatlan helyzetben még a szerencsésebbek közé tartoznak azok a csődbe jutott gazdaságok, amelyeket egy másik életképesebb vállalat átvehet. A Dunaszerdahelyi járásban a tárca helytelen agrárpolitikájának leg­újabban az egykoron kiváló terme­lési eredményeiről közismert Nagymegyeri Mezőgazdasági Szö­vetkezet esett áldozatul. Ebben a gazdaságban az anyagiak a nyár fo­lyamán a legalapvetőbb munkák el­végzését sem tették lehetővé, az al­kalmazottak megtartása bizonyta­lanná vált. A teljes összeomlás elke­rülése érdekében a gazdaság ka­taszterét, infrastruktúráját a Komá­romijárásban hosszú éveken át pél­daképül szolgált Lakszakállasi Me­zőgazdasági Szövetkezet vette át. Lakszakállason jó hozzáállással és a kiváló szakembergárdával a nehéz helyzetben is talpon maradtak. A nyereséges üzemek közé tartoztak és tartoznak a mai napig is. 1996­ban a Csicsói Mezőgazdasági Szö­vetkezet került az ő irányításuk alá, és ez év őszétől 6000 hektáros terü­lettel a legnagyobb mezőgazdasági üzemek közé tartoznak a járásban. Összesen 470 tagnak biztosítják a munkát, és a nagymegyeri részle­gen 70 dolgozót foglalkoztatnak ­tájékoztatott Lelkes Péter, a Lakszakállasi Mezőgazdasági Szö­vetkezet elnöke. Elmondta: az ő helyzetük sem könnyű, de gazdasá­gi erejük megvan ahhoz, hogy a megnőtt területen stabil mezőgaz­dasági termelést folytathassanak. A gyakori kiszolgáltatottságban, az agrárpiac bonyodalmai közepette sem mentek tönkre, sőt erős mező­gazdasági vállalattá alakultak át a termelésben és a beruházásokban egyaránt. Közben nemhogy csök­kent, gyarapodott a szövetkezet va­gyona. Sikereiket a szakavatott ve­zetésen kívül nagyban köszönhetik annak, hogy idejében reagálnak a piac kihívásaira, új termelési ágaza­tokat létesítenek. Néhány évvel ko­rábban átadták a benzinkutat, a malmot, takarmánykeverőt és bőví­tették az üzleti szolgáltatásokat. Az idén pedig áttértek az olajnövények termesztésére, kétszáznegyven hek­táron vetettek napraforgót. A víz- és viharkár jelentős volt, de a megma­radt területre átszámítva még így is hasznot hozott a napraforgó. A Palma-Tumys vállalat pedig tartja szerződéses kötelezettségeit. Sem a felvásárlással, sem a fizetés összegé­vel nem volt probléma. Ezért az idén első ízben 200 hektáron őszi repcét vetettek. Keléséhez nem ked­vezett a száraz időjárás. A csapadék­hiány a búzáknak sem tesz jót. Ösz­szesen 1800 hektáron kerül földbe a mag. A bőtermő, jó fagyállóságú, fémzárolt és csávázott, kifogástalan minőségű búzafajtákat vetik. A kezdeményezőkészség, a vállal­^m, .JŐ* *Á " A lakszakállasiak az idén áttértek az olajnövények termesztésére. Két­száznegyven hektáron vetettek napraforgót (Archívumi felvétel) kozói szellem az állattenyésztésből sem hiányzik. Az idén brojlercsirke­neveléssel bővült az ágazat válasz­téka. A problémát az alacsony érté­kesítési ár okozza. A szükséges ta­karmánytápot maguk állítják elő és termelik ki, így a csirkefarm sem tar­tozik a ráfizetéses ágazatok közé. Az állatsűrűség is a legnagyobbak közé tartozik a járásban. Összesen 3400 darab szarvasmarhát, ebből 1150 fejőstehenet tartanak nyilván, napi 12,5 literes átlagfejéssel. A sertések száma meghaladja a 22 ezer dara­bot. Takarmányozási gondjaik nin­csenek. A szükséges koncentrátu­mokat, tápokat maguk készítik, ami olcsóbbá teszi a termelést és nyere­ségesebbé az ágazatot. A megnőtt földterülettel és tagság­gal rendelkező mezőgazdasági nagyvállalat helyzete a jövőben sem lesz könnyű. Az állami költségvetés iránymutatói szerint az agrártámo­gatások mértéke és elosztása, vala­mint a belpiac védelme sem alakul a legkedvezőbben. Ennek ellenére megvan a belső energiájuk ahhoz, hogy valamennyi termelési részle­gen stabilizálják, sőt javítsák ered­ményeiket. A terebélyesedett, hatá­rait kiteijesztett gazdaságban új fel­adatok hárulnak az eddigiekben is jelesre vizsgázott szakembergárdá­ra. A nagymegyeri részlegükön technológiai és műszaki változtatá­sokra, fejlesztésre van szükség. Bár az állattenyésztés genetikai összeté­tele nagyon jó, az istállók állapotára sem lehet panasz, de a tejgazdálko­dásban változtatni kell. Csakis kor­szerű hűtőberendezések vásárlásá­val lehet megakadályozni a tej mi­nőségi romlását. A növénytermesz­tésben a géppark elavultsága jelent­heti a legfőbb problémát. Gépvásár­lásra az idén nem kaphatnak állami támogatást, ezért a szükséges össze­get saját erejükből kénytelenek fe­dezni. A rimaszombati régióban szakértői becslések szerint mintegy 500 hektáron kell kiszántani az őszi repcét Az utóbbi 30 év leggyengébb eredményei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Rimaszombat. A mezőgazdasági tárca rimaszombati regionális szak­osztályán 290 termelőt tartanak nyilván, ebből 60 társulás, a többi magángazda. Pavel Moncoľ igazga­tó szerint a térség elmaradottságá­nak egyik oka is ebben keresendő, hiszen az egykor sok munkaerőt foglalkoztató ágazat széttagolódott. A szakemberek nagyrésze állást, lakhelyet változtatott, mivel a ki­sebb társaságok nem igényelték tu­dásukat. Ez viszont a mezőgazdasá­gi termelés minőségének a romlását eredményezte. Mindezeken felül az időjárás sem kedvezett a gazdák­nak. A múlt év őszén a csapadákos időjárás miatt csak a tervezett terü­let 62%-án sikerült elvetni a növé­nyeket. A csapadékos tavaszon is csak azt juttatták be a földbe, amit a természet megengedett. Ezért ve­tettek a térségben sokkal több olajos magvat, mint amennyit terveztek. Ez nem is lett volna baj, ha a repce és a napraforgó később nem okozott volna csalódást. - A sikertelenséghez nagyban hoz­zájárult a dotációs politika vitájának az elhúhódása - magyarázta Moncoľ. A termelők csak késve kap­ták meg az állami támogatást, ezért minőségi vetőmagra sokaknak nem tellett. Elmaradt a műtrágyázás és a vegyszerezés is. Ezek mind hozzájá­rultak az idei gyenge eredményhez, amely az elmúlt harminc év leg­gyengébb hozamának számít. A regionális szakosztály kimutatása alapján a térségben sűrűnvetett ga­bonafélékből hektáronként mind­össze 2,4 tonnát értek el, ez csupán fele a megszokott mennyiségnek. Repcéből 1,29 tonna termett átlag­ban, napraforgóból pedig még eny­nyi sem. A cukorrépánál is alacsony hozamok várhatók, talán a magku­korica lesz az - ha sikerül alacsony veszteségekkel betakarítani -, ami beváltja a hozzá fűzött reményeket. Felmérések szerint hektáronként át­lagosan 5,5 tonna várható. - A gabonafélék időben el lettek vet­ve, a repce viszont nem. Száraz ta­lajba került a repcemag, rosszul kelt ki, előreláthatólag a régiókban mintegy 500 hektárt ki kell szánta­ni. A közel 13 ezer hektár búza, az 1230 hektár ősziárpa, 1500 hektár rozs és a 200 hektár tritikálé jó mag­házföldbe került - foglalta össze Pavel Moncoľ. (fo) Értékelt a Dôvera Kölcsönös Egészségbiztosító Csökkentik adósságaikat összege már 27 milliárd korona ­hangsúlyozta Viktor Kouril, az egészségbiztosító vezérigazgatója. Az utóbbi hónapokban kissé csök­kentették adósságaikat a gyógysze­részek felé, az év végéig havi 80 mil­lió koronát különítenek el az orvos­ságokra. Mária Szomolányi vezér­igazgató-helyettes szerint 5,5 Vo­kál, 450 ezerrel csökkent a kiírt vé­nyek száma, ám receptenként a gyógyszerek 8 korona 50 fillérrel megdrágultak. A Dôvera vezérkara beismerte: a számlarendezésnél azért részesíti előnyben az alapellá­tást nyújtókat - magánorvosok, gyógyszerészek -, mert a kórházak üzemeltetési terheinek vállalása nemcsak a biztosító, hanem az ál­lam kötelessége is. (P. SZ.) A terménybetakarítás alakulása 1999-ben a múlt évhez viszonyítva (összesítve október 22-én) Vetésterület (ha) betakarított termés összesen ebből már betakarítva terület %-ban tonnában t/ha Kukorica 1999 129 798 64 202 49,6 377 119 5,87 1998 118 230 10 325 8,8 58 100 5,62 Különbözet +11 268 +53 877 +40,8 +319019 +0,25 Burgonya 1999 22 826 21 786 95,4 285 651 13,11 1998 24 738 13 910 56,2 252 944 18,18 Különbözet -1 912 +7 876 +39,2 +32 707 -5,07 Cukorrépa . 1999 34 623 22 862 66,0 907 093 39,70 1998 37 668 5 404 14,3 199 578 36,93 Különbözet -3 045 +17 458 +51,7 +707 515 +2,77 Napraforgó 1999 96 697 94 230 97,4 132 722 1,41 1998 67 126 45 281 67,5 77 775 1,71 Különbözet 29 571 +48 949 +29,9 +54 947 -0,30 Forrás: Földművelésügyi Minisztérium

Next

/
Thumbnails
Contents