Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-27 / 248. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 25. POLITIKA - HIRDETÉS 3634 Beszélgetés Dudás Károllyal, a Nemzeti Vagyonalap jogi, ellenőrzési és reklamációs osztályának vezetőjével - II. Belföldi kontroll, külföldi tőke Az intérjú első része azzal zárult, hogyan gazdagodtak meg a magánosítók. Az alábbiakban a beszélgetés folytatását olvashatják. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Világos, hogy a privatizálás a politikai hűség szellemében, az uralmon levő politikai erők támogatásával történt. Emellett kihasználták a joghézagokat, de történtek törvénysértések is. Mi a helyzet ezen a téren, hiszen az ország nyilvánossága joggal várja el, hogy a törvényt sértő újgazdagokat a vádlottak padjára ültessék. Fontos lépésnek tartom, hogy osztályunk az év elejéről minden privatizálási szerződést részleteiben megvizsgált, s a feltárt hiányosságok, törvénysértések rendezésének pontos ütemtervét is elkészítette. Eredménynek könyvelem el, hogy 627, részvények vásárlására szóló privatizációs szerződés közül 82, a közvetlen vagyont privatizáló 518 szerződésből pedig 63 esetben állapítottunk meg egyértelmű, durva törvénysértést. További 64 esetben olyan hiányosságokat tártunk fel, amelyek lehetővé teszik az adásvételi szerződés felbontásának kezdeményezését. Igyekezetünket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 420 feljelentést, büntetőeljárást kezdeményeztünk jogi személyek, Fontos lépésnek tartom, hogy osztályunk az év elejéről minden privatizálási szerződést részié- .. teiben megvizsgált. >V a vagyonalap egykori felelős vezetői, továbbá természetes személyek ellen. Hiábavaló munkát végeztünk, ha jogilag nem lesz meg a biztosíték, hogy a vagyonalap által kezdeményezett bűnvádi eljárásokat az igazságügyi szervek gyorsított ütemben tárgyalják. Az is érzé„Ha a magánosítás során jogsértéseket követtek el, mi csak jogi úton tudunk érvényt szerezni igazunknak." (Somogyi Tibor felvétele) kenyen érintette a nemzetgazdaságot, hogy a kiszipolyozott pénz, több tízmilliárd korona, rég külföldre került, hiányzik az ország gazdaságából. Teljesen egyértelmű, hogy a privatizálás a politikai hovatartozás, a politikai hűség és vazallusság alapján történt. A Mečiar-kormány, előre látva a magánosítás buktatóit, kompromittáló veszélyeit, a vagyonalapra ruházta a privatizációval kapcsolatos közvetlen döntési jogot. így akart kibújni a felelősség alól, s akarta elérni, hogy senki ne vádolhassa meg törvénytelen döntései miatt. Van megoldás, amely meggyorsítaná ezt a folyamatot? Ha a magánosítás során jogsértéseket követtek el, mi csak jogi úton tudunk érvényt szerezni igazunknak. S hol van az a szerv, intézmény, amely rugalmasan, a nemzetgazdaság érdekeit figyelembe véve cselekedne? Ezért központilag egy jogi felügyelőszervet kellene gyorsan létrehozni, amelynek feladata csupán a privatizáció ügyeinek jogorvoslása, a bűnvádi eljárások felgyorsítása, a folyamat jogi felügyelete lenne. A vagyonalap ide nyújthatná be jogi kérelmeit. A gyakorlatban ugyanis még a napnál világosabb döntéseinket is bíróságra adják, ezzel időt nyernek, fel tudnak készülni a védelemre, bizonyítékokat semmisíthetnek meg, mert egy-egy bírósági per akár 3-4 évig is eltarthat. A külföldi tőke gyors beáramlását a gazdasági fellendülés egyik jelentős tényezőjeként jelölte meg a Dzurinda-kabinet. A külföldi tőke mégis habozik. A vagyonalapnak van intézménye, a SNAZIR Rt., amelynek fontos feladata az ország iránt érdeklődő külföldi befektetők tájékoztatása, a kapcsolatok felvétele. Én magam is igyekszem külföldi forrást találni olyan vállalatok számára, ahol az ellenőrzés után látom, hogy jó kezekben van. Meggyőződésem ugyanis, hogy szakmai szempontból ezek a cégek versenyképesek, megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek, zavartalan fejlődésükhöz csupán pénzinjekcióra van szükségük. Hogyan vélekedik a stratégiai vállalatok magánosításáról, amely a kormánykoalícióban heves vitát és ellentétes véleményeket váltott ki? Privatizálásuk mellett szól az is, hogy ezeknek a vállalatoknak a fejlesztéséhez, az erősödő versenyfeltételek mellett is hasznot produkáló működéséhez külföldi tőkére lesz szükség. Nehezen elfogadható megoldás lenne, hogy vagyonuk 51 százaléka maradjon az állam kezében. Tudniillik a stratégiai vállalatok vagyonának mintegy 20 százalékával az államnak a kibocsátott kötvények értékét kell fedeznie. így a fennmaradó 29 százalék nem keltheti fel a külföldi nagybefektev^ Igyekszem külföldi forrást találni olyan vállalatok számára, ahol az ellenőrzés után látom, hogy jó kezekben van. tők érdeklődését. Inkább határozzunk meg néhány leginkább stratégiai jellegű nagyvállalatot (mint a víz- és atomerőművek), amelyeket nem fogunk privatizálni. Például a Solivary céget is a stratégiai vállalatok közé sorolták. Jelenleg többmilliárdos adósság terheli, amiéit a vagyonalapnak kell kezességet vállalnia. A gyatra vezetés, a gazdasági minisztérium elégtelen ellenőrzése miatt történhetett ez. Külföldi befektető esetében ilyen helyzet nem fordulhatott volna elő. A stratégiai vállalatok privatizálása, részvénytársaságokká alakítása azért is fontos, hogy ezeket a részvényeket fel lehessen kínálni a lakossági vagyonalapi kötvények ellenében, mert azokat az államnak 2001-től fizetnie kell. (ml) Új javaslat a települések szétválásáról-egyesüléséröl Nyolc főpolgármester a közigazgatási kiadásokról Emelik a minimálbért Pénzek és hatáskörök TA SR-HIR Pozsony. A kormány legiszlatív tanácsajóváhagyta az új közigazgatási és területi elrendezésről kidolgozott képviselői törvényjavaslatot, és ezt ajánlja a kabinetnek is. A tervezet célja elérni azt, hogy új települések csak általános önkormányzati választásokkal kapcsolatban jöhessenek létre. A módosítás átláthatóvá teszi a települések szétválásának folyamatát, és biztosítja, hogy az törvényszerű legyen. Az új jogszabály az önkormányzatok megbízatási időszakában korlátozza az IMF - parlament Kedvezően Helsinkire Pozsony. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével tárgyalt tegnap a parlament Farkas Pál vezette pénzügyi bizottsága. Farkas szerint a gazdaságpolitikai munkacsoportok az IMF véleményét megismerve kívánnak állást foglalni a gazdasági kérdésekben, ezért rendszeresíteni szeretnék a találkozókat. „Hozzánk hasonlóan ők is úgy vélekednek, hogy a költségvetési hiány nem haladja majd meg a bruttó hazai össztermék 3%-át" - nyilatkozta Farkas. A bizottsági elnök reményét fejezte ki, hogy a valutaalap jelentése pozitív hatással lehet a decemberi EUcsúcs döhtéseire is. (kár) olyan területi változásokat, melyek célja a települések szétválása, illetve egyesülése. A javaslat beterjesztői szerint a tervezet a demokrácia és a politikai pártok helyi szintű megerősítését célozza. A tanács a munka-, szociális és családügyi minisztérium minimálbérről szóló módosító javaslatát is elfogadta. A javaslat lényege, hogy 2000. január elsejétől 11 százalékkal, a jelenlegi 3600 koronáról 4000 koronára emelkedne a minimálbér. Ez 21,60 koronás órabért jelent. A tervezetet a kormány gazdasági tanácsa és az érdekképviseletek is támogatják. TA SR-JELENTES Pozsony. A nyolc kerületi székhely főpolgármestere szerint a jelenlegi közigazgatás költségei egyebek mellett azért is magasak, mert több embert foglalkoztat, mint 1989 előtt. Ezért elengedhetetlen a közigazgatás kiadásainak alapos elemzése - erre a megállapításra jutott a nyolc főpolgármester a tegnap befejeződött kétnapos tárgyalásán. Jozef Moravčík szerint a készülő közigazgatási reformnak tiszteletben kell tartania, hogy a kerületi székhelyek a regionális fejlesztés Még mindig nincs meg a EU-nak ígért törvény Kissé kínos szavazás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Sikertelenül ért véget tegnap a gazdasági versenyről szóló törvénytervezetről tartott parlamenti szavazás. A tervezetet Rudolf Schuster államfő adta vissza átdolgozásra, ezért újbóli elfogadásához 76 szavazatra lett volna szükség. Mivel visszaadott törvényről van szó, a képviselők csak arról szavazhattak, amit a tervezet magában foglal, ám a szükséges 76 voksot egyik jelenlegi variáns sem kapta meg. A PEP és a DBP egyes képviselői nem támogatták a koalíció által preferált változatot. Hóka László a törvény beterjesztője elmondta: a jelenlegi helyzetben csak egy megoldás lehetséges: 15 képviselő kérheti, hogy a jogszabály kerüljön vissza második olvasatba. Ha a törvényt nem fogadnák el, kínosan érintené Szlovákiát, mert az EU-nak küldött jelentések szerint a jogszabály már létezik, s ez is szerepet játszott az országról készült pozitív EB-jelentésben. A gondok forrása a törvény mezőgazdaságot érintő része, a PEP egyes képviselői szerint ugyanis a mezőgazdasági szerződéseket 2002-ig ki kellene vonni a monopóliumellenes hivatal ellenőrzése alól. Ezzel a koalíció általjavasolt variáns is számol, csak azzal a kitétellel, hogy ezeket a szerződéseket is be kellene mutatni a hivatalnak, (sóti) természetes központjai. „Azzal, hogy a feladatokat az önkormányzatokra hárítják, lehetővé válik a pénz jobb felhasználása is" - nyilatkozta Pozsony főpolgármestere. Ehhez szerinte arra van szükség, hogy a hatáskörökön kívül a pénzforrásokat is a településekre ruházzák. A tárgyaláson a lakáspolitikai változásokról is szó volt. A bérleti díjak gyors újraszabályozása a bérlakásszektor kialakításának feltétele. Indokolt esetekben lakáshozzájárulásra van szükség, és nem a bérleti díj csökkentésére vélik a polgármesterek. Vörös Brigádok Nálunk folyt a kiképzés Róma. Az egykori Vörös Brigádok tagjait a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat pénzelte és irányította, sőt a KGB ki is képezte az olasz terroristákat csehszlovák területen - derül ki azokból az aktákból, amelyeket tegnap hoztak nyilvánosságra. Az olaszországi titkosszolgálat, a Sisde meg tudta határozni a helyeket is: Stráž pod Ralskem, Litoméŕice, Briinn, Karlovy Vary. Olaszországban azonban hiányolják, hogy az iratokban egy szó sem esik arról, személyesen kik voltak az egykori Csehszlovákiában kiképzett olasz terroristák. (MTI) RÖVIDEN Tovább emelkedik a hadsereg adóssága Pozsony. A hadsereg adóssága jelenleg 540 millió koronára rúg, és tovább emelkedik. A rossz pénzügyi helyzeten a vezérkari főnök, Milan Cerovský azzal akart javítani, hogy még augusztusban korlátozta a katonák kiképzését. Mára azonban a hadseregnek a Szlovák Távközlési Vállalattal szembeni tartozása elérte a 22 millió koronát, ezért több katonai létesítmény telefonjait kikapcsolták. (SITA) Miklós László észak-szlovákiai útja Pozsony. Miklós László környezetvédelmi miniszter tegnap Nagybiccsén a térség környezeti problémáival ismerkedett. Szerinte a Zsolnai kerületben mielőbb be kell fejezni a zsolnai vízerőmű kivitelezését, és felül kell vizsgálni, hogy a tervezett gajaryi víztárolót feltétlenül az Alacsony-tátrai Nemzeti Park területén kell-e megépíteni. (SITA) Csőd szélén a kelet-szlovákiai hivatalok Kassa. Ha a pénzügyminisztérium rövid távon nem teremti elő az államigazgatás működéséhez szükséges anyagi eszközöket, KeletSzlovákiában összeomlik az államigazgatás - jelentették ki tegnap a Kassai kerület járási hivatalainak vezetői. A kerület nem képes megbirkózni a helyzettel, ha a szaktárca nem segít, kénytelenek lesznek bezárni a hivatalokat. (ČTK) Javuló katonai együttműködés Pozsony. A szlovák és a magyar védelmi államtitkár tegnap arra a megállapításra jutott, hogy a két hadsereg közötti kapcsolatok fokozatosan javulnak. Martinusz Zoltán tájékoztatta szlovák kollégáját arról, hogy a három szakaszra osztott magyar haderőreform a tervek szerint tíz évig tart majd. Az első fázis a vezetés fejlesztésére összpontosít, a második a katonák kiképzésére, a harmadik pedig a felszerelés korszerűsítésére. (TA SR) Néppárttá alakul át a DSZM Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikai grémiuma jóváhagyta a mozgalom néppárttá való átalakulását. Igor Žvach, a DSZM szóvivője elmondta: az átalakulással a mozgalom tagjainak abszolút többsége egyetért. (SITA) Jozef Migaš karambolozott Pozsony. Tegnap délelőtt Pozsonyban a parlament elnökét, Jozef Migašt szállító BMW összeütközött egy Škoda Octaviával. A balesetben senki sem sérült meg. A körülményeket vizsgálják. (TA SR) Nincs eljárás az Istrochem ellen Pozsony. A legfelsőbb bíróság eleget tett az Istrochem fellebbezésének, és érvénytelenítette a Pozsonyi Kerületi Bíróság határozatát, mely szerint csődeljárást indítottak a részvénytársaság ellen. A döntés értelmében tehát megszűnt a csődeljárás. (SITA) A parlament ratifikálta az önkormányzatok chartáját Határ menti ingatlanok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlament tegnap ratifikálta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. A kormány a lépést azzal a megszorítással támogatta, hogy csak a szlovák jogrendben már megalapozott elemei vehetők át. A törvényhozás megerősítette a határ menti együttműködésről szóló európai keretegyezményt is, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyvet. Módosult tegnap a határrendészetről szóló, 1921 óta változatlan törvény is. Ez a jogszabály rendelkezett a határ menti ingatlanok tulajdonosainak kötelességeiről is. Ezekkel kapcsolatban Köteles László (MKP) hangsúlyozta: a tulajdonosok mindmáig ingatlanjaik önköltséges karbantartására kényszerülnek, vagyis „az állam eddig nemcsak térítésmentesen használta telkeiket, hanem kiegészítő kötelességeket is rótt rájuk". A tulajdonosok nevében a képviselő az ingatlanjogi korlátozások megszüntetését követelte. A parlament várhatóan ma szavaz a számvevőszék élére jelölt személyekről, (korp) Már a lakosság fele ellenzi a NATO-csatlakozást Nem fontos a tagság? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A lakosság egyharmada tartja fontosnak, hogy Szlovákia csatlakozzon a NATO-hoz, a megkérdezettek fele viszont nem tekinti szükségesnek a lépést - derül ki a Statisztikai Hivatal Közvélemény-kutató Intézetének adataiból. Á legnagyobb mértékben a felső- (57%) és középfokú (42%) végzettséggel rendelkezők s a magyarok (57%) szállnak síkra a tagság mellett. A szlovákok 32 százaléka támogatja az ország belépését a szövetségbe, ami az országos átlag alatt van. A kormánypártdk támogatói többségében egyetértenek a csatlakozással, az ellenzék híve inkább ellenzik. Szlovákia NATO-tagsága: nem tudja megítélni fontos nem fontos TASR