Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-23 / 245. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 23 Hidrogénnel közlekedő buszok München repülőterén Naprendszerünk esetleges tizedik bolygója számítások szerint legalább háromszor akkora lehet, mint a Jupiter Füst helyett oxigén HÍRÖSSZEFOGLALÓ A müncheni repülőtér mellett működik a Bayernwerk társaság irányításával és több cég részvételével épített, hidrogéngázt tankoló kísérleti töltőállomás. A müncheni kísérleti töltőállomásról három repülőtéri buszt látnak el hidrogénnel. A gázt az az elektrolízises egység állítja elő, amely szintén az állomás része. Tartálykocsiban, folyékony állapotban hozzák viszont azt a hidrogént, amellyel a személyautókat töltik fel. Mivel ez a gáz igen robbanékony, rendkívüli elővigyázatosság kell a betöltéséhez. A 8-10 perces művelet első lépésében a jármű tulajdonosa egy megfelelő mágneskártyát helyez az előírt nyílásba, hogy „engedélyt kapjon" a beálláshoz. Egy tankolás egy busznak egy napra elég a repülőtéren. Egyelőre tehát az egy tankkal megtehető távolság nem teszi vonzóvá a hidrogént, ami ráadásul drága is: literje 1,1 márka. Az eljárás kifejlesztői azonban nyomós érveket hoznak fel a hirdrogén üzemanyag mellett. Egyrészt ezen gáz égetése során víz keletkezik, vagyis a környezet egyáltalán nem sérül. (Sőt, az állomás hidrogén-előállító részében felszabaduló oxigént a levegőbe eresztik.) Másrészt hosszabb távon, de belátható időn belül elfogynak a világ meg nem újítható energiahordozói. Az olcsó olaj ideje például úgy 30 év múlva lejár, kicsit több ideje van a gáznak, még több a szénnek. Ám még az atomenergia felhasználási lehetősége is véges, hiszen pár száz év múlva igencsak nehéz lesz hozzá urániumot találni. A föld felszínének azonban közel háromnegyedét víz borítja, ami molekulánként két hidrogént kínál. Ez végtelen hozzáféréstjelent. A 34 millió márkás beruházásban a Bayernwerk mellett az Aral, a BMW, az FMG, a GHW/HEW, a Grimm, a HDW, az IAW, a Linde, két MAN-érdekeltség, a Mannesmann, a Neoplan és a Siemens vett részt. (VG) Elméletben létező planéta A rendszeres kávéivók ritkábban kapnak epekövet A jótékony koffein HÍRÖSSZEFOGLALÓ Amerikai kutatók 46 ezer személynek tíz éven át végzett megfigyelése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kávé gátolja az epekő képződését. A felmérésben részt vevő személyek 40 és 75 év közöttiek voltak, és függetlenül attól, hogy volt-e valaha epekövük, a kávézási szokásaikat kérdezték meg tőlük. A kiértékelés szerint azoknak, akik napi két-három csésze kávét fogyasztanak, 40%-kal kisebb az esélyük epekő képződésére. Az eredményt nem befolyásolja a kávé elkészítésének módja, mindegy, hogy valaki presszókávét, filteres vagy instant kávét iszik. Ebből az következik, hogy a védőhatás a koffein bizonyos mennyiségére vezethető vissza. Ezt támasztja alá, hogy a koffeinmentes kávét fogyasztók körében ezt a kedvező hatást nem észlelték. (É. T.) Az elvált asszonyok körében a legrosszabb a helyzet A nők stresszesebbelc HÍRÖSSZEFOGLALÓ Egy 30 ezer személy bevonásával elkészített nemzetközi tanulmány szerint a nők jobban ki vannak téve a stressznek, mint a férfiak. A stresszt Selye János magyar származású kanadai professzor fedezte fel. Az angol eredetű szó olyan, a külvilágból érkező veszélyeztető ingerületekre felelő, védekező jellegű állapotot jelöl az állati vagy az emberi szervezetben, amely huzamosabb fennállása esetén szervi elváltozására vezet. A vezető posztokat betöltők közül a nők 23, a férfiak 19 százaléka vallja azt, hogy erős stresszt érez, a munkások sorában a nők 24 százaléka, a férfiak 17 százaléka állítja ugyanezt. Még rosszabb a helyzet az elváltak körében a nők 28%-a érez stresszt, míg a férfiaknak csak 20%-a. Az özvegyek nyugodtabbak, de itt is a nők vezetnek. (E. T.) A Plútó megtalálása óta, tehát majdnem hetven éve keresnek a csillagászok egy nagybolygót Naprendszerünkben, eddig azonban csak kisbolygókat találtak. A napokban röpítette világgá a hírt a BBC, hogy egy angol és egy amerikai csillagász számításai már körülhatárolták, mekkora, hol van és milyen pályán keringhet a 10. bolygó. HÍRÖSSZEFOGLALÓ John Murray az angol Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában, a Monthly Noticesben közölte a 10. bolygóra vonatkozó számítási eredményeit. A ma ismert kilenc nagy- és több tízezernyi kisbolygó a Naprendszer belső részében mintegy ötven csillagászati egységen belül kering. (Egy csillagászati egység a Föld-Nap átlagos távolsága, ami kereken 150 millió kilométer.) Oort holland csillagász feltételezése szerint azonban mintegy 40-100 000 csillagászati egység távolságban több milliárd üstökösmagból álló felhő létezik. Ebből az Oort-felhőből, a szomszédos csillagok zavaró hatására, egyegy mag berepül néha a Nap közelébe, és a napsugárzás hatására felfénylik, létrehozva egy több tíz-, esetleg százmillió kilométeres üstököscsóvát. A Naptól távolodva, az üstökösök eltűnnek szemünk, illetve távcsöveink elől, de több száz év múlva bizonyosan feltűnnek újra. Az úgynevezett hoszszú periódusú üstökösök vizsgálata ösztökélte az említett csillagáFél éven belül megpillanthatjuk a most megsejtett 10. bolygót. szokat Naprendszerünk tizedik bolygójának megkeresésére. John Murray egy ilyen vizsgálat során sejtette meg, hogy kell lennie a Naprendszer külső részén még egy bolygónak. Számításai szerint a bolygó tömege nagyobb, mint a Jupiteré, mintegy 33 000 csillagászati egységnyi távolságban lehet a Naptól, s az ismert bolygókkal elNaprendszerünk akár egy újabb, minden korábbinál nagyobb taggal bővülhet (Illusztrációs felvétel) Ientétes irányban kering. A tizedik bolygó - Murray számítása szerint - a Delfin csillagkép irányában található. Az adott égtájék rendszeres és kiterjedt fotózásával fél éven belül megpillantanánk egy felvételen a most megsejtett bolygót. Egy ilyen objektum nemcsak normál bolygó lehet, hanem hasonló az úgynevezett barna törpe csillagokhoz. Ha a feltételezés helyes, akkor tényleges felfedezéséhez az infravörös tartományban működő űrtávcsövekre lesz szükség. A csillagászok egy része azonban szkeptikus a felfedezéssel szemben, mert a hosszú periódusú üstökösök pályájának csak kis része figyelhető, ami a számításokat megbízhatatlanná teszi. Kitaláltak ellenben egy további módszert a 10. nagybolygó meghatározására. A Naprendszerből ugyanis kifelé repül négy amerikai űrszonda: a Pioneer-10, -11 és a Voyager-1, -2. Ezek pályái és rádióadásaik pontosan bemérhetőek, és az ismert bolygók zavaró hatásainak kiszámításával meghatározhatóak. Ezek különbsége utalhat a 10. bolygóra. Az eddigi mérések ugyan nem jelezték, hogy csakugyan van egy távoli nagybolygó, viszont az űrszondák még alig-alig hagyták el az ismert bolygók övezetét. Az űrszondák követése talán majd a következő 10-20 évben megbízható eredménnyel szolgálhat, megerősítheti vagy éppen megcáfolhatja Murray és Matese számításait. Sajnos 1995 novemberében már megszakadt a kapcsolat a Pioneer-11-gyei, de a többinek még rendszeresen veszi adásait az amerikai követőhálózat. Érdekes, hogy a Pioneer-10 pályáján zavarokat mértek, amelyek arra utaltak, hogy 56 csillagászati egységnyire kell lennie egy kisbolygónak, mégpedig az úgynevezett Kuiper kisbolygóöv egy eddig még fel nem fedezett tagját gyanítják. Már régóta tudjuk, hogy a belső kisbolygóöv a Mars és a Jupiter pályája között húzódik, és több mint tízezer tagját ismerjük. 1992-ben fedezték fel a Neptunusztól a Plútó pályája felé elhelyezkedő külső kisbolygóöv első tagját. Ma már ennek a zónának mintegy 200 képviselőjét ismerjük, melyeknek átmérője 100 kilométernél nagyobb. Azt gondoljuk, hogy Murray és Matese számításai alapján a következő időszakban nagyszabású bolygóvadászat indul, s kíváncsian várjuk, ki fedezi föl, illetve ki kapja lencsevégre a 10. nagybolygót. (A Magyar Hírlap nyomán) A várandós anyák és a kisbabák érzékenyebbek Veszélyes légfrissítők A szakértők egészen biztosak az információs és kommunikációs technika további fergeteges terjedésében Jövőbe vetett merész pillantások sorozata HÍRÖSSZEFOGLALÓ A légfrissítők és egyéb aeroszolos készítmények használata káros hatással lehet a várandós anyákra és a kisbabákra - állapítja meg egy brit tanulmány. Ezek a szerek nagy mennyiségben mérgező ketonokat, aldehideket, xilolt, stb tartalmaznak. A mamáknál általában fejfájást, depressziót vált ki rendszeres használatuk, míg a babáknál hasmenést és fülbetegségeket. Azokban a háztartásokban, ahol napi rendszerességgel használják a hajlakkokat, dezodorokat, légfrissítőket, bútorápolókat, átlagosan 20-30 százalékkal több megbetegedés fordul elő. Az egereken végzett kísérletek eredményei is arról tanúskodnak, hogy a légfrissítők légzési nehézségeket okozhatnak, és a bőr permeabilitását növelve a szervezet védekezőképességét csökkentik. (New Scientist) Egyre több a krónikusan étvágytalan, betegnek tűnő állat Fogyókúrázó sertések HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az emberek az üzletekben a sovány sertéshúst keresik. Senki sem gondol ilyenkor arra, hogy az állatok szinte fogyókúráznak azért, hogy a kényes vevő minél kevesebb zsírt találjon a belőlük készült húsban. Állatorvosok arra hívták fel a figyelmet, hogy egyre több az étvágytalan, betegnek tűnő állat. Leginkább a fiatal nőstények veszélyeztetettek, ezek gyakran olyan keveset esznek, hogy hízás helyett fogynak, túl sokat mozognak és lázasak. A tünetek kísértetiesen hasonlítanak arra az állapotra, amelyet az embernél anorexia nervosának neveznek, és végső esetben önként vállalt éhhalált okozhat. ,A diétásnak is nevezhető etetési szokások az eddig rejtve maradt genetikai jegyek megjelenéséhez vezetnek" - mondja John Owen, a Wales-i Egyetem kutatója. Szerencsére ma még csak a sertések néhány százaléka választja az önkéntes éhezést, de a szakemberek egybehangzó véleménye szerint számolni kell a helyzet rosszabbodásával. Az ember táplálkozási rendellenességeit kutatók hasznot is remélnek a disznók bajából. Bíznak abban, hogy vizsgálatukkal közelebb kerülnek az anorexia és az étvágytalanság más formáitól szenvedők gyógyításához. (É. T.) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tudósok nemzetközi csapata öszszeállította az elkövetkező évtizedekben várható tudományos és műszaki fejlődés nyomán születő dolgokat tartalmazó, ún. második Delfi-jelentést. A második Delfijelentés kidolgozásában kétezernél több ipari, egyetemi és kutatóintézeti szakértő vett részt. Listát kaptak szakterületük jövőbeni fejlődéséről, ami összesen 1070 konkrét jövővíziót tartalmazott. Föl kellett becsülniük, mikorra van remény ezek megvalósítására, s elterjedésüknek milyen hatása lesz a társadalmi fejlődésre. A szakértők becslése alapján így 2025-ig átfogó képet lehet alkotni a tudomány és technika átlátható trendjeiről. Ez a jövőbe vetett pillantás nemcsak az aktuális kutatási célok megvalósításának időbeli kereteit Megjelenik az intelligens ház, amelyben számítógép vezérli a fűtést. jelzi, hanem a megvalósításuk útjában álló akadályok elhárítására is elegendő időt ad, például fokozott nemzetközi együttműködés, erőteljesebb állami támogatás, vagy a törvényi keretek megváltoztatása útján. A második Delfijelentésben a „megatrendekre" vonatkozó kérdések is újdonságot jelentenek: ezek globális társadalmi, politikai vagy gazdasági fejlődési tendenciák, amelyek a tudomány és a technika szintje fölött állnak, és a következő évtizedekben lényegesen befolyásolják az innováció fejlődését. Összesen 19 ilyen megatrendet terjesztettek a szakértők elé. Az egyik az ásványi tüzelőanyagok világmértékű megcsappanása, amely a háztartások energia-felhasználásnak a csökkenését kényszeríti ki. A jelentés csaknem biztosra veszi, hogy 2010 után az alacsonyabb születési szám és a várható élettartam növekedése következtében az ipari országok la- kosságának több mint egyharmada hatvan év feletti korú lesz. Más trendeket viszont szkeptikusan ítélnek meg, pl. azt, hogy a következő harminc évben egy világkormány képes lesz megakadályozni a háborús konfliktusokat, vagy hogy az éghajlat változása nagy területek elnéptelenedéséhez vezet. Ami az emberek életének megváltozását illeti, a szakértők biztosak az információs és kommunikációs technika további fergeteges terjedésében. Megjelennek az intelligens házak, amelyekben számítógép vezérli és ellenőrzi a fűtést, a klímaberendezést és a világítást. Elterjed a személyi számítógép segítsége révén történő vásárlás az elektronikus áruházakban, és digitális pénzzel fogunk fizetni. Az orvostudományban várható az AIDS és a rákbetegségek gyógyítása és a HIV-vírus elleni védőoltás kifejlesztése, 2013-ban sok kórházban már robotok látják el az öreg és mozgáskorlátozott betegeket. A műtőasztalon is az orvos által a virtuális valóság monitorán távirányított robot kezeli a szikét. A génIdővel - 2000 - után divattá válhat a világűrbe való temetkezés. technológiában is nagy föllendülés várható, először az állatok, majd az emberek kezeléséhez szükséges oltóanyagok és gyógyszerek gyártásában. Egyre több géntechnológia által termelt élelmiszer jelenik meg az áruházakban. Tizenöt év múlva az élelmiszeripari termékek több mint 30%-a géntechnológiai termék lesz. A Delfi-jelentés célja nem a jövő megjósolása. A tudósok és politikusok inkább azt remélik, hogy segítségével időben felismerhetik azokat a technológiai irányzatokat, amelyek nagy jelentőségűek a társadalmi és gazdasági fejlődés, a szociális együttélés, a környezet megóvása szempontjából. Csak ennek ismeretében lehet arról dönteni, hogy mely irányzatokat segítsék elő és melyeket igyekezzenek lefékezni. A távoli jövőre vonatkozó előrejelzések nagyon bizonytalanok, de mégis: milyen lesz a világ 2025-ben? Divattá válhat a világűrbe való temetkezés, a földközeli műholdak drága, de kedvelt kirándulási célokká válnak, és személyzetet hordozó űrhajó lesz útban a Mars felé. Programozható robotokat lehet majd bérelni, amelyek segítenek a betegeket ápolni, vagy a kertet rendben tartani. Az orvosok annyira megértik az immunrendszer működését, hogy teljesen gyógyítani tudják az allergiát. Elektromos vezetékkel tudnak kapcsolni az agy- és idegsejtekhez, így mesterséges szemet fejleszthetünk ki. Sok szakértő reálisnak tartja, hogy még 2025 előtt sikerül az élő szervezeteket egyfajta mesterséges téli álomban hosszabb időre konzerválni. Más látomásokat az utópiák birodalmába sorol az új Delfi-jelentés. Ide tartozik, hogy elektromos és eletromágneses módszerekkel bele lehet pillantani az emberi emlékezetbe, és megismerhetők az ott tárolt információk. A szakértők fele lehetetlennek tartja, hogy normális hőmérsékletű szupravezető anyagot találnak. Olyan technikai rendszerek sem lesznek 2025 előtt, amelyek az élő szervezetekhez hasonlóan önmagukat reprodukálják. (A Tudomány Világa nyomán)