Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-22 / 244. szám, péntek

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 22. Clinton is ott lesz Oslóban Washington. Az amerikai el­nök is részt vesz november elején azon az oslói találko­zón, amelyen egyfelől Jichak Rabin izraeli miniszterelnök négy évvel ezelőtti meggyil­kolásáról, másfelől a norvég fővárosban hat esztendővel ezelőtt folytatott titkos közel-keleti béketárgyalások­ról emlékeznek meg. Bili Clinton megbeszélést folytat Ehud Barak izraeli miniszter­elnökkel és Jasszer Arafat pa­lesztin vezetővel is. (MTI) Holtverseny Portugáliában Lisszabon. A külföldön élő portugál állampolgárok sza­vazatai alapján elnyerhető négy parlamenti mandátum­ból a Szocialista Párt hármat szerzett meg, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt pedig egyet, és ezzel a 230 tagú par­lamentben egyaránt 115-115 képviselője lesz a kormányzó szocialistáknak, illetve az el­lenzéki pártoknak. Az ered­mény alapján a köztársasági elnök ismét Antonio Guterres leköszönő szocialista párti mi­niszterelnököt bízta meg kor­mányalakítással. (MTI) Elbúcsúztak a nemzet atyjától Dar es-Salaam. Tanzánia fő­városában tegnap megtartot­ták az egy hete, fehérvérűség­ben elhunyt Julius Nyerere volt elnök állami gyászszertar­tását. Több mint hetven or­szág küldöttei, köztük állam­és kormányfők csatlakoztak tanzániaiak ezreihez a főváro­si stadionban megrendezett, „a nemzet atyját" búcsúztató gyászünnepségen. Nyererét holnap temetik majd el szülő­falujában. (MTI) Igor Ivanov európai körútja Moszkva. Spanyolországban, Olaszországban és Franciaor­szágban tesz hivatalos látoga­tást Igor Ivanov orosz külügy­miniszter, aki tegnap repült Moszkvából Madridba, körútja első állomására. Ivanov nem­csak a spanyol vezetéssel foly­tat tárgyalásokat, hanem részt vesz a Földközi-tenger problé­máiról rendezett nemzetközi szemináriumon is. (MTI) Igor Ivanov Párizsban részt vesz az UNESCO közgyűlésén is. (TA SR/EPA) Egyeztetett döntés született New York. A békeerőfeszí­tések eredménytelensége mi­att Lahdar Brahimi volt algéri­ai külügyminiszter, az ENSZ afganisztáni különmegbízottja úgy döntött, hogy felfüggeszti tevékenységét, és csak akkor kapcsolódik be újra a tárgyalá­sokba, ha az együttműködés' jelei mutatkozni fognak. A diplomata a Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott egyeztetések után hozta meg döntését. (MTI) Indonézia Sukarnoputri az alelnök Jakarta. Az indonéz parlament Megawati Sukarnoputrit választot­ta meg tegnap az ország alelnökévé. A népszerű politikus - a hollandelle­nes függetlenségi mozgalom egyko­ri vezetőjének, a néhai Sukarno el­nöknek a leánya - az elnöki címért is versenyben volt, de alulmaradt a szerdai választáson Abdurrahman Wahid mérsékelt muzulmán politi­kussal szemben. Az alelnöki címért folytatott versengésben is egy mu­zulmán párt képviselőjével kellett megmérkőznie, de fölényes győzel­met aratott. 396 törvényhozó adta szavazatát Megawati Sukarno­putrira, az Indonéz Demokrata Párt-Harc jelöltjére, 284 szavazat jutott Hamza Hazra, az Egyesített Fejlesztés Pártjának elnökére. Más jelölt nem maradt, Wiranto tábor­nok, a hadsereg főparancsnoka még a szavazás előtt visszalépett. Az alelnöki tisztségnek most külö­nösen nagy jelentősége van Indoné­ziában, mert a megválasztott elnök, Abdurrahman Wahid egészsége tö­rékeny, márpedig az elnök akadá­lyoztatása esetén automatikusan az alelnök veszi át az államfő teendőit és jogkörét. Indonéziában tegnap sem csillapod­tak le teljesen az indulatok: Mega­wati Sukarnoputri néhány száz híve Bali szigetén rombolt, gyújtogatott. Maga az alelnök is az erőszak elke­rülésére kérte párthíveit. (MTI) Provokáció készül a kolozsvári magyar főkonzulátus ellen Funar fenekedik Az orosz sajtó szerint megszületett a politikai döntés a további hadmüveletekről Orosz előrenyomulás Moszkva/Groznij. A szövetsé­gi erők tegnap megkezdték a csecsen főváros nyugati ka­pujának számító Szerno­vodszk ostromát: a település bevétele után szabad lesz az út Groznij irányába - jelentet­te egy orosz rádióállomás. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az orosz csapatok több helyen át­keltek a Tyerek folyón, s állásokat építenek ki a jobb parton. A katonák további gázlókat és átkelőhelyeket derítenek fel, ami arra utal, hogy dé­li irányban tovább szélesítik a biz­tonsági övezetet. Mozdoki források szerint a szövetségi erők jelenleg 12-14 kilométerre állnak a csecsen fővárostól. Csecsen források szerint a tegapra virradóra végrehajtott orosz bombá­zások és tüzérségi támadások össze­sen 56 halálos és mintegy 200 sebe­sült áldozatot követeltek. A csapások Csecsenföld nyugati, északkaleti, délkeleti és déli részein 26 települést érintettek. Az orosz csapatok a nap folyamán is folytatták a tüzérségi tá­madást Groznijtól nyugatra, Szerno­vodszk térségében: mintegy 200 páncélos foglalta el állásait a falutól északra és nyugatra, az orosz tüzér­ség pedig a szomszédos Ingusföld te­rületéről lőtte a települést. Amint azt a helyi közigazgatási illetékes az AFP-vel közölte, a falu lakosságának 80 százaléka elmenekült. A tegnapi orosz lapok az elmúlt na­pok eseményeit - Borisz Jelcin el­nök konzultációját a fegyveres tes­tületek vezetőivel, illetve Vlagyimir Putyin miniszterelnök villámlátoga­tását az észak-kaukázusi haderőcso­portnál, valamint az elfoglalt cse­csen területeken - egyértelműen ar­ra mutató jelnek tekintik, hogy az orosz erők folytatni fogják előrenyo­mulásukat. A Kommerszant Daily is úgy ítéli meg, hogy megszületett a politikai döntés a további előrenyo­mulásról, s ezt elsősorban Putyin ér­dekeinek tudja be. Az orosz kor­mányfő kezében ugyanis az Észak­Kaukázus a legfontosabb politikai adu, s a csecsenföldi események ala­kulásától függ politikai jövője. Pu­tyin ezért repkedett augusztusban Dagesztánba, s most Mozdokba és Csecsenföldre, egy újfajta - fiatal, keménykezű és határozott - politi­kus képét rajzolja föl a választópol­gárok előtt. Hivatalos orosz veszteséglista Moszkva. Az orosz hadsereg a dagesztáni és csecsenföldi harcok­ban - augusztus eleje óta - eddig összesen 196 halottat és csaknem 500 sebesültet veszített. Az orosz védelmi minisztérium tegnap hoz­ta nyilvánosságra veszteséglistáját, amely azonban nem tartalmazza az orosz belügyi alakulatok veszteségeit. A szélsőséges fegyveresek veszteségeit háromezer főre becsüli az orosz hadvezetés. (MTI) A cseh alkotmánybíróság szerdai döntése bizonyítja azt, amit eddig is tudtunk Visszaéltek a dekrétumokkal MTI-HIR Prága. A csehszlovák kommunisták a II. világháború után számos eset­ben visszaéltek a beneši dekrétu­mokkal, hogy a számukra nem meg­felelő személyeket megfosszák va­gyonuktól, illetve politikailag elle­hetetlenítsék - írta tegnapi kiadásá­ban a Lidové noviny című konzerva­tív prágai napilap a cseh alkotmány­bíróság egy döntését ismertetve. A testület szerdán egy kárpótlási perben úgy döntött: a kérvényező­nek vissza kell kapnia húszhektáros családi birtokát, amelyet a dekrétu­mokra hivatkozva vett el az állam­hatalom nagyapjától 1948 februárja után. Marie Vecková, aki jogorvos­lásért az alkotmánybírósághoz for­dult, 1992 óta próbálja visszasze­rezni a vagyont. Nagyapját 1946­ban a nácikkal való kollaborálással vádolták meg, s vagyonát nemzeti felügyelet alá helyzeték. Bár a férfi­nak később sikerült bebizonyítania, hogy a vád nem igaz, s ennek alap­ján „államhűséget" igazoló doku­mentumot is kapott, vagyonát ép­pen a beneši dekrétumokra hivat­kozva kobozták el 1948 áprilisában, tehát a kommunista hatalomátvétel után. Az alsóbb bíróságok a kérést mindeddig elutasították, mondván, hogy a beneši dekrétumok alapján elkobzott vagyonra a cseh kárpótlá­si törvény nem vonatkozik. Az al­kotmánybíróság azonban Vecko­vának adott végül is igazat. Egy szeptemberi országos felmérés szerint a csehek 49 százaléka úgy véli: a II. világháború után kiadott beneši dekrétumokat - amelyek alapján a németeket és a magyaro­kat megfosztottak állampolgársá­guktól és vagyonuktól azzal az in­doklással, hogy kollaboráltak a ná­cikkal - továbbra is meg kell tartani a cseh jogrendben, s nem szabad ér­vényteleníteni. Ezt a véleményt most nyolc százalékkal kevesebben vallják, mint 1994-ben - írta a Lidové noviny. A megkérdezettek 15 százaléka, 6 százalékkal több mint 1994-ben, úgy véli, hogy egyes beneši dekré­tumokat meg kellene szüntetni. Az emberek 9 százaléka, 2 százalékkal több mint 1994-ben, az összes dek­rétum érvényességének a meg­szüntetését is fontolóra venné. A felmérésben résztvevők 27 százalé­ka, akárcsak 1994-ben, most sem foglalt állást az ügyben. Az embe­rek 4 százaléka úgy látja, hogy a dekrétumok ügye kedvezően, míg 19 százalék szerint kedvezőtlenül hat Csehország és szomszédai kap­csolatára. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul tegnap közle­ményben fejezte ki megdöbbenését a kolozsvári polgármester, Ghe­orghe Funar által elkövetett újabb rendkívül súlyos provokáció miatt. A polgármesteri hivatal nyíltan megfenyegett minden román állam­polgárt, aid megjelenik azon a foga­dáson, amelyet a magyar főkonzu­látus ma a magyar nemzeti ünnep tiszteletére ad. Funar emellett meg­ismételte azt a képtelen vádaskodá­sát, hogy a jelenlegi magyar főkon­zul kém lenne. „Mindez újabb, a magyar-román ál­lamközi kapcsolatok építését súlyo­san mérgező, az államok közötti legalapvetőbb diplomáciai és udva­riassági normákat durván sértő pro­vokáció, amely szöges ellentétben áll a román állam vezető intézmé­nyei által megtestesített, a ma­gyar-román kapcsolatokat egyéb­ként jellemző jószomszédi, baráti, stratégiai partneri kapcsolataink­kal" - hangsúlyozta a közlemény. A magyar főkonzulátus bízik abban, hogy az illetékes román hatóságok mindent megtesznek majd azért, hogy a magyar nemzeti ünnep tisz­teletére adott fogadás Kolozsváron méltóképpen, minden zavaró körül­mény nélkül történhessen. A tegnapi román sajtó közzétette azt a levelet, amelyet Funar Emil Constantinescu államfőnek küldött. A román államfő ma Kolozsváron tesz látogatást, s Funar arra figyel­meztette őt, hogy meg ne jelenjen a magyar főkonzulátus fogadásán, mert az nemcsak súlyos tévedés, ha­nem Kolozsvár és egész Románia la­kossága elleni súlyos sértés lenne. A Ziua című lap megírta, hogy a Nagy Románia Párt - amelynek Funar a főtitkára - már mintegy száz hivatá­sos botránykeltőt is felfogadott, hogy azok „riasszák el az elnököt a tévedés és a sértés elkövetésétől". A magyar főkonzul egyébként el­mondta, hogy amikor tudomásukra jutott Emil Constantinescu kolozs­vári látogatása, jelezték, hogy nagy megtiszteltetésnek vennék az ál­lamfő esetleges részvételét a foga­dáson, de azt az udvarias választ kapták, hogy ezt már sajnos nem tudják az elnök zsúfolt programjába beilleszteni. Bírálatokat váltott ki az UNESCO-főtitkár jelölése A csekkfüzet beszél... Megawati Sukarnoputri, a volt elnök lánya egyelőre csak alelnök. (TA SR/AP) MTI-TUDÓSÍTÁS Párizs. Diplomaták és a nyugat-eu­rópai sajtó szokatlanul éles bírálata­it váltotta ki az a mód, ahogy Japán jelöltje, Macuura Koicsiro megsze­rezte az UNESCO főtitkári tisztének elnyeréséhez szükséges voksokat a harmadik szavazási fordulóban. A párizsi UNESCO-palota folyosóin ­és a sajtóban - sokan „csekkfüzetek bevetéséről", „adok-kapok alkuk" soráról beszélnek, mely eredménye­képp a japán jelölt szerdán megkap­ta a Végrehajtó Tanács 58 tagjából 34-nek a szavazatát és így a 187 tag­állam Közgyűlése a jövő héten min­den valószínűség szerint megerősíti főigazgatói tisztségét. Macuura Koicsiro alaptalan plety­kának nevezte, hogy Tokió „bőke­zű" lett volna kampányának támo­gatásában, a francia sajtó viszont „voksvadászatról", „a posztért folyó árverésről" írt, amit számos diplo­mata - igaz, név nélkül nyilatkozva - megerősített. Az alulmaradt egyiptomi és a szaúdi jelölt vissza­fogottabban, de hasonló szellem­ben nyilatkozott. Ismét elnapolták Abdullah Öcalan fellebbviteli perét A védők új taktikája MTI-HIR Ankara. Szigorú biztonsági elő­készületek közepette Ankarában tegnap folytatódott Abdullah Öcalannak, a Kurd Munkáspárt (PKK) halálra ítélt vezetőjének fellebbviteli pere. Napirendjén az ügyvédek védőbeszédei szerepel­tek. Ók azt követelték, hogy eny­hébb vádakkal induljon új eljárás a PKK első fokon halálra ítélt ve­A Kreml újabb titkai zetője ellen, mivel Öcalant nem hazaárulás, hanem betiltott szer­vezet vezetése miatt kellene bíró­ság elé állítani. Ebben az esetben legrosszabb esetben is csak élet­fogytig tartó szabadságvesztés fe­nyegetné. Demirel Tavil bíró közölte, a hat­fős bírói testület november 25-én hozza meg döntését, amivel vagy a halálos ítéletet hagyja jóvá, vagy pedig új tárgyalást rendel el. Netanjahu házaspár A hercegnő Kihallgatás, hallgat foglalás Moszkva. Az egyik moszkvai kerü­leti ügyészség tanúként kívánta ki­hallgatni Tatyjana Gyjacsenkót, de Borisz Jelcin elnök kisebbik leánya és tanácsadója nem jelent meg az idézésre. A Kommerszant Daily orosz lap tegnapi beszámolója sze­rint a kerületi ügyészség egy jugo­szláv üzletember elrablása ügyében nyomozott, akiért végül félmilliós váltságdíjat fizettek ki. Az átutalási értesítőket a bűnözők érdekes mó­don Gyjacsenko titkárságának faxá­ra küldték el, s a nyomozók ennek részleteiről kívántak bővebb felvilá­gosítást kérni az elnök leányától. Gyjacsenko azonban nem tett eleget a szerdai idézésnek, annak ellenére, hogy a nyomozók semmivel sem gyanúsították, csak azt akarták tud­ni, ki férhetett hozzá a faxokhoz. A kerületi ügyészség képviselői kihall­gatókból kihallgatottakká vedlettek át: a nyomozókat ugyanis berendel­ték a moszkvai főügyészségre, s ala­posan lehordták őket, mi több, az ügyet is kivették a kezükből, noha a törvény betűjének megfelelően jár­tak el - írta a napilap. (MTI) Jeruzsálem. Az izraeli rendőrség tegnap kihallgatta Benjamin Netan­jahu volt miniszterelnököt és felesé­gét, Szárát, miután olyan értéktár­gyak tucatjait foglalta le, amelyeket gyanúja szerint jogtalanul tartottak meg. Á házaspárt a Tel-Aviv melletti Bat Jam kapitányságán hallgatták ki, ahol a csalások ügyében nyomo­zó csoport székhelye van. Netan­jahu ügyvéde, Dávid Simron cáfol­ta, hogy a volt kormányfő bármilyen törvényszegést követett volna el, és politikai színezetű nyomozással vá­dolta a rendőrséget. A rendőrök előző nap átkutatták Netanjahu jeruzsálemi lakását, iro­dáját és egy általa használt közrak­tárat, értéktárgyak tucatjait foglalva le, köztük festményeket, valamint ezüst- és aranytárgyakat. Simron szerint a raktár állami létesítmény, s azért szállítottak oda különböző tár­gyakat, köztük a Netanjahu házas­pár személyes holmiját, hogy ké­sőbb szétválogathassák azokat. „Csak átmeneti tárolás volt, a hiva­talos és a magánélet szakaszai kö­zött" - állította az ügyvéd. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents