Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-21 / 243. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 3561. PANORÁMA - HIRDETÉS g] 3 Amszterdami börtön Luxus a cellában Brüsszel. Luxuscellákat létesíte­nek az amszterdami börtönben. A rabok ezentúl tévét nézhetnek és számítógépes játékot játszhatnak celláikban. Otthonosabb, melegebb színeket és mintázatot kapnak a zárkák, nagyobbá válnak, és a rabok ma­guk szabályozhatják a hőmérsék­letet és a világítást - derül ki a De Telegraaf jelentéséből. Az új cel­lák építésére vizsgálóbizottsági jelentések alapján kerül sor. Ösz­szesen 44 millió holland forintos beruházással két új cellablokkot építenek, egy régebbit pedig át­alakítanak. Nem minden elítélt­nekjut azonban luxuscella. A ra­bok többsége még jó ideig jelenle­gi szűkebb és kevésbé lakályos zárkájában marad, a „magas komfortfokozatú" cellák száma ugyanis a bővítés ellenére is meg­lehetősen korlátozott lesz. Min­den említett újdonsággal egyelő­re csupán 15 cellát szerelnek fel, más zárkák csupán egy részükkel várják „vendégeiket". Még nincs döntés arról, mely bűnözők élvez­hetik a luxust. (PAN) Nem biztos a siker Mamutot klónoznalc London/Flagstaff. Már a közel­jövőben megkezdődhet annak a mamutnak a klónozása, amelyre egy kilencéves pásztorfiú buk­kant rá Szibériában még 1997­ben. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a harminchárom tonnás jégtömbbe fagyott állatot a minap elszállították a szibériai Hatanga városába egy hűtött laboratóri­umba. A tervek szerint az orosz, ameri­kaijapán, francia és holland tudó­sokból álló csapat a klónozás so­rán a mamut DNS-molekuláját egy ázsiai elefánt petesejtjébe ülteti majd, olyan petesejtbe, amelyet előzőleg „megtisztítanak" az ele­fántgénektől. Larry Agenbroad, a csapat ameri­kai tagja elmondta: az igazán nagy dolog az, hogy nem mamut-elefánt hibrid, hanem va­lódi mamut lehet a klónozás ered­ménye. Hozzátette azonban, hogy a maga részéről nem igazán bízik a sikerben. A hím mamut becslések szerint 40 évesen pusz­tult el mintegy húszezer évvel ez­előtt. (PAN) Larry Hagman hatnapos útja során felkeresi Dracula várát és látogatást tesz az erdélyi Nagyszebenben is „Semmit sem tudok Romániáról" Bukarest. Romániába láto­gatott Larry Hagman ame­rikai filmszínész, akit ott is jól ismernek a Dallas című tévéfilmsorozatból. A Jockey Ewingot alakító szí­nész egyebek közt felkeres egy farmot, amely állítólag a híres Southfork Ranch mása. MTI-AP „Semmit sem tudok Romániáról" - vallotta be érkezésekor Hag­man, aki stílusosan a Jockey-hoz olyannyira hozzátartozó széles karimájú kalappal a fején szállt ki a gépből a bukaresti repülőtéren felesége, Maj oldalán. „Jockey Ewing" a Romániában töltendő hat nap alatt felkeresi Dracula várát és az erdélyi Nagy­szebenben a középkori Hazugsá­gok hídját is. Larry Hagmannek népes rajongói tábora van Romániában, ahol nagyra tartják az olyan tulajdon­ságokat, mint Jockey dörzsöltsé­ge és gátlástalansága - írta az AP hírügynökség. A Dallas egyike volt azon kevés amerikai tévésorozatnak, amely­nek sugárzását a Ceasuscu-rezsim is megengedte, bár az a szóbeszéd járja, hogy a diktátor jobban ked­velte a Kojak krimisorozatot, amelynek epizódjait hosszú órá­kon át nézte feleségével együtt a magánmoziban. Hagman romániai látogatása kap­csán a bukaresti rádió olyan mű­sort sugárzott, amelynek vendé­gei a filmbeli Jockey Ewing és sa­ját főnökeik között vontak párhu­zamot. A Dallas-kultusz jegyében pedig egy román üzletember lét­rehozta a Southfork Park élmény­parkot és üdülőfalut a nevezetes dallasi farm mintájára. Az ameri­kai tévésztár Romániában talál­kozik színésznövendékekkel, dí­jakat ad át nekik és fellép leg­alább három televíziós show-mű­sorban. A dinasztiasorozat fősze­replőjét egyébként egy olyan ala­pítvány hívta meg, amely az egy­kori román királyi család tagjai­hoz kötődik. „Jockey" ezúttal sem hagyta otthon széles karimájú kalapját. (Archívum) Kimentette a szemétkukából, meggyógyíttatta, s a kis állat teljesen megváltoztatta az életét Encyclopaedia Britannica: hatalmas információhalmaz Dr. Smits 253 orangutánbébit nevel Ingyen az Interneten MTI-PANORÁMA Bécs. Dr. Willie Smits Indonéziá­ban, a borneói Kalimantánban meglátott a piacon egy beteg kis orangutánt. Mire estére végre el­határozta, hogy mégis megveszi, már a szemétkukába dobták a haldokló állatot. Smith kimentet­te, meggyógyíttatta, s a kis állat teljesen megváltoztatta az életét: 1991 óta Kalimantánban él, és ma éppen 253 orangutánbébit ápol. Dr. Smits a napokban Bécsben járt, ahol az Állatorvos-tudomá­nyi Egyetemen tartott előadást Waranisetről, arról az állomásról, ahol a „kis erdei embereket" - ezt jelenti az „orang utan" a dajakok nyelvén - munkatársaival arra ta­nítja, hogyan élhetnek önállóan a vadonban. Ötezer évvel ezelőtt mintegy tíz­millió orangután népesítette be Délkelet-Ázsiát. Mára csak Borne­ón és Szumátrán maradtak, s ke­vesen vannak, mert az emberben ellenségre leltek. Az orangutá­nokra mindig vadásztak, régen a húsuk miatt, később - amikor a dajakoknak a húszas években a fejvadászatta! fel kellett hagyniuk - a koponyájuk miatt. Manapság elsősorban a spekulán­sok által gerjesztett erdőtüzek ve­szélyeztetik az „erdei embere­ket": az orangután főleg növé­nyekkel táplálkozik, s este fészket rak magának falevelekből. Az utóbbi évek tüzei 5,5 millió hek­tár erdőt pusztítottak el, s ha az éhező orangutánok az emberi te­Ha a települések közelé­ben keresnek élelmet, lemészárolják őket. lepülések közelében keresnek élelmet, lemészárolják őket. Az egyik fő veszély azonban ma is az, hogy az orangutánbébikért akár tizenötezer dollárt is fizet­nek, például Japánban. Ezen nem is csodálkozik, aki látott már ilyen bébit. Okos szemében szin­te emberi érzelmek tükröződnek, és boldogan csimpaszkodik az emberre, hiszen az anyja, ha él­ne, legalább három évig hordoz­ná a testén. A baj akkor kezdődik, amikor a kicsik felnőnek, százharminc­száznegyven centiméteres test­magasságot érnek el, és néha már nem is olyan barátságosak: akkor leláncolják őket, életük pedig így szenvedéssé válik. Amíg egy kis orangután emberi családba kerül, a befogásnál és szállításnál legalább két másik ál­lat elpusztul, nem is szólva az anyáról: azt mindenképp meg kell ölni, mert soha nem adná ön­ként oda kicsinyét. Dr. Smits az indonéziai erdészeti minisztérium hivatalos megbí­zottjakéntjárja a vidéket, és elko­bozza a családoknál talált kis orangutánokat, hogy Waraniset­ben tanítsa őket az erdei életre: a tápláló növények felismerésére, az ugrálásra, mászásra a magas fákon, és a „barátkozásra" a többi orangutánnal. Smits doktor legmeghatóbb élmé­nye az volt, amikor a szemétből kimentett, s később szabadon en­gedett első orangutánjával, Uce­szal találkozott a dzsungelben: „Odajött hozzám, és az arcom elé Waraniset csak adomá­nyokból tudja fenntarta­ni magát. tartotta kicsinyét. Aztán kézen fo­gott, egy licualafához vezetett, le­harapott egyet az ízletes és táplá­ló levelekből és odaadta nekem. Én ugyanezt tettem akkor, amikor 1992. májusában kiengedtem a ketrecből" - mesélte. A rossz gazdasági helyzetben le­vő Indonéziában Waraniset csak adományokból tudja fenntartani magát, s a világ minden tájáról kap ugyan némi pénzt, mégis gyakran fogy ki a bébiknek való eledel. Internet címei: www. orangutan, com/staff, www.redcube.nl/bos MTI-AP Chicago. Az Encyclopaedia Bri­tannica az Interneten térítésmen­tesen hozzáférhetővé tette eddig felhalmozott tudásanyagát. A 32 kötetes enciklopédia a hírügynök­ségijelentések szerint kedd óta el­érhető a www.britannica.com cí­men. A hatalmas információhalmaz közzététele a világ egykori vezető tájékoztatási intézményének két­ségbeesett kísérlete arra, hogy a világháló korában is a felszínen maradjon - állapította meg az AP a szenzációs fordulatról tudósítva. A neves enciklopédia az információk közé ékelt reklámoktól reméli a bevételt a jövőben. A brit nagylexikon a lexikális tu­dásanyagon kívül aktuális infor­mációkat is kínál napilapokból, hírügynökségektől, mintegy 70 fo­lyóiratból. Akár a napi időjárás­előrejelzések és friss tőzsdei árfo­lyamok is lehívhatók a nagy tekin­télyű enciklopédia honlapjáról. A brit nagylexikon megvásárlása va­laha jelentős mérföldkő volt egy család életében. A 32 kötetes soro­zat még ma is 1250 dollárba kerül bekötött könyv formájában. A mostani lépés azt mutatja az AP szerint, hogy milyen kutyaszorí­tóba került a 231 éves kiadó. Az 1989-es csúcsévben 650 millió dollár árbevételt realizált a cég 2300 alkalmazottja. Azóta nem tettek közzé üzleti eredményt, de becslések szerint a dolgozók szá­ma 350-re esett. A nagylexikon kiadója nagy teret veszített, ami­kor a Microsoft a Funk and Wagnalls diszkont enciklopédia­kiadóval szövetkezett egy színes multimédia-lexikon CD-ROM-on történő kiadására 1993-ban. Az Encyclopaedia Britannica egy év­vel később kiadott CD-ROM­változata kevesebb illusztrációt tartalmazott és gyengén szere­pelt. A brit nagylexikon volt az el­ső, amely 1994-ben az Interneten is elérhetővé vált, de a lelkesedést iránta lelohasztotta a 85 dolláros éves előfizetési díj. A kiadó 1996­ban felhagyott a családlátogatás útján történő hagyományos érté­kesítéssel. MTI-AP Hamburg. A németországi Tü­bingenben kifejlesztették a világ el­ső beültethető hallókészülékét, és jövőre sor kerül az első műtétekre is. Rudolf Leuwer hamburgi orvos­professzor szerint a készüléket egy tübingeni cég állítja elő és három helyen - Würzburgban, Tübingen­ben és Hamburgban - folyik majd ellenőrzése. A fülbe ültetett készü­lék kívülről nem látható és - ellen­tétben a hagyományos készülékek­kel - nagyobb frekvenciatarto­mányt képes átfogni és lehetővé te­szi a térbeli hallást is. Leuwer professzor szerint az új ké­szüléket 150 nagyothallón tesztelik majd. A mikrofont a külső hallójá­ratban a bőr alá, a vevőt és az ele­met pedig a fejbőr alá ültetik be. A készülék árát még nem állapították meg. A már egy évvel ezelőtt kikí­sérletezett félig beültethető készü­lék 13 000 márkába kerül, de ezt az összeget sem a betegbiztosító, sem pedig az egyetem kórháza nem térí­ti meg. A professzor elmondta az AP hír­ügynökségnek: Németországban a lakosság több mint tíz százaléka olyan mértékben nagyothalló, hogy hallókészülékre van szüksége, en­nek a tíz százaléknak viszont alig fele használ hallókészüléket. Nem esznek zöldborsót, kukoricárt, nem használnak szappant sem Szelcás nők rács mögött Láthatatlan hallókészülék MTI-AFP Kigali. Rács mögé kerültek a ruan­dai Byumba központi börtönében annak a millenarista női szektának a tagjai, akik a közeli világvége mi­att „isteni sugallatra" tartózkod­nak egyes ételektől és nem horda­nak maguknál személyi igazol­ványt. Ez utóbbi szokásuk juttatta őket börtönbe, ugyanis egy rendőrségi ellenőrzés során nem tudták ma­Egy hamburgi orvosprofesszor szerint már jövőre sor kerülhet az első műtétekre gukat igazolni. A szektát négy asz­szony vezeti, de ugyancsak négy az egyszerű tagok száma, mivel az egész szervezet összesen nyolc fő­ből, és csak nőből áll. A ruandai rá­dió szerint nem hajlandók zöld­borsót,^ kukoricát vagy kukorica­lisztet enni, és hetek óta csak olaj nélkül főzött, sótlan babbal táplál­koznak. Megtagadják az orvosi el­látást és nem használnak szap­pant. Már halottjuk is van: egyik társukat kórházba kellett szállíta­ni, de kitépte karjából a vérátöm­lesztéshez használt fecskendőt. A többségében katolikus vallású Ruandában több millenarista szek­ta is alakult. Az ezredforduló köze­ledtével magukat újkereszténynek mondók a világvége eljövetelét jó­solják, amivel bizonyos visszhang­ra találnak a tragikus sorsú ország­ban, ahol az 1994-es mészárlások­nak 500-800 ezer halálos áldozata volt a tuszik és a hutuk soraiban ­emlékeztet az AFP. A bangkoki Sri Mariamman-templom előtt látványos ünnepséggel fejeződött be a Thaiföldön minden évben megrendezésre kerülő vegetáriánus fesztivál. A hindu hagyományok szerint a több napig tartó ünnep alatt so­kan különböző tárgyakkal szúrják át arcukat. (TA SR/EPA)

Next

/
Thumbnails
Contents